Műemlékvédelem, 2013 (57. évfolyam, 1-6. szám)

2013 / 1. szám - Nagy Levente: Túlvilági elképzelések és értelmezési problémáik a pécsi késő-római ókeresztény temetőben

jelenetekkel díszített sírkamrák ikonográfiai programjainak vallástörténeti értelmezésé­vel végezhető el. Mivel a sírkamrák többsé­ge festetlen volt, a falfestmények értelmezé­se során kialakuló kép csak egy reprezentatív, a temető egészére aligha kiterjeszthető (bár alkalmasint sokat sejtető) minta lehet. Az 1975-ben feltárt ún. ókeresztény mau­zóleum (a Gábor Olivér és Visy Zsolt számo­zása szerinti XXXIII. sírkamra) a pécsi Szent István téren, amelynek felső szintje az ásatót, Fülöp Ferencet a Salona (Marusinac) óke­resztény temetőjéből ismert, Anastasius már­tír ereklyéit tartalmazó mauzóleumra emlé­keztette, kelet-nyugati tájolású épület (a temető északnyugati részén a legtöbb memória észak-déli tájolású).12 Az alsó sír­kamrát eredetileg egyetlen szarkofág számá­ra készítették, két további szarkofágot má­sodlagosan helyeztek el a sírkamrában. A sírkamra népvándorlás-kori lakói mindhá­rom szarkofágot összetörték, de csak a leg­igényesebben díszített I. számú szarkofágot sikerült apró töredékeiből rekonstruálni. A noricumi márványból III. században készí­tett, befejezetlen szarkofágot maszkokkal és Erős-ábrázolásokkal díszítették, amelyek a szarkofág oldalfalain a négy évszakot jelení­tik meg.13 A sírkamra keleti falán a szarkofág mellett egy Krisztus-monogram látható, tőle jobbra egy vitatott értelmezésű ülő (?) férfi alakja (értelmezési lehetőségként korábban trónoló Krisztus, vagy az ülő halott ábrázolá­sa fogalmazódott meg). Az északi falon Ádám és Éva, valamint az oroszlánverembe vetett Dániel ábrázolásai láthatók. (2. kép) A falfestmények ikonográfiai elemzését újabban Hudák Krisztina végezte el, aki az egész ikonográfiai programot a IV. század közepére keltezte a jobban datálható itáliai, illetve európai provinciákból származó pár­huzamok alapján.14 A Via Anapo katakom­bában előkerült, girlandok alatt ábrázolt egyik Dániel-alak kiterjesztett karja szeren­csés módon éppen ott látható jól, ahol a pé­csi freskó megrongálódott,15 így talán alkal­mas egy néhány évvel ezelőtt a magyar kutatásban kialakult ikonográfiai vita lezá­rására. Dániel nem nagy méretű koszorúkat tart a kezében, hanem egy girlandhoz ér hozzá, a koszorú hiánya nem bizonyítja azt a korábbi feltevést, hogy a sírkamra mártír­sír, vagy mártírereklyéket tartalmazó sír lett volna.16 (3. kép) A Róma városi katakombákból, illetve a centcellesi mauzóleum (valószínűleg Cons­tans császár síremléke, f 35017) mozaikjairól jól ismert hasonló ábrázolások mellett a nö­vényi ornamentikája és a Dániel-alak thessaloniki párhuzamait kell még kiemelni, mindenekelőtt a thessaloniki Démosthenés u. 7 szám alatt feltárt, IV. század első felére keltezett I. számú sírkamrából.18 (4. kép) A sírkamra bibliai jelenetekkel történő kifestése és a görög mitológiából ismert Erősök, ifjú alakok, mint évszakok képeivel díszített, bár korábban készült szarkofág fel­állítása ugyanabban az időben történt. Lehet­séges-e ezeket az ábrázolásokat prospektív módon (a halál utáni életre utalóan) értelmez­ni? Valóban tükrözik ezek a képek a halott, vagy a megrendelő(k) keresztény túlvilági el­képzeléseit, vagy a IV. században divatossá váló egyszerű, keresztény szimbolikus jelen­tést nélkülöző dekorációkról van szó? Való­ban mélyebb teológiai ismereteket nélkülöző, a bibliai képek szimbolikáját kevésbé, vagy egyáltalán nem értő személyek rendelték meg ezeket a festményeket, ahogy néhány évvel ezelőtt Wolfgang Schmidt gondolta?19 3. Róma, Via Anapo katakomba, 10. cubiculum, Dániel az oroszlánveremben. (Deckers-Mietke-Weiland 1991., i. m. Farbtafel 14b nyomán)

Next