Műemlékvédelem, 2013 (57. évfolyam, 1-6. szám)
2013 / 1. szám - Nagy Levente: Túlvilági elképzelések és értelmezési problémáik a pécsi késő-római ókeresztény temetőben
jelenetekkel díszített sírkamrák ikonográfiai programjainak vallástörténeti értelmezésével végezhető el. Mivel a sírkamrák többsége festetlen volt, a falfestmények értelmezése során kialakuló kép csak egy reprezentatív, a temető egészére aligha kiterjeszthető (bár alkalmasint sokat sejtető) minta lehet. Az 1975-ben feltárt ún. ókeresztény mauzóleum (a Gábor Olivér és Visy Zsolt számozása szerinti XXXIII. sírkamra) a pécsi Szent István téren, amelynek felső szintje az ásatót, Fülöp Ferencet a Salona (Marusinac) ókeresztény temetőjéből ismert, Anastasius mártír ereklyéit tartalmazó mauzóleumra emlékeztette, kelet-nyugati tájolású épület (a temető északnyugati részén a legtöbb memória észak-déli tájolású).12 Az alsó sírkamrát eredetileg egyetlen szarkofág számára készítették, két további szarkofágot másodlagosan helyeztek el a sírkamrában. A sírkamra népvándorlás-kori lakói mindhárom szarkofágot összetörték, de csak a legigényesebben díszített I. számú szarkofágot sikerült apró töredékeiből rekonstruálni. A noricumi márványból III. században készített, befejezetlen szarkofágot maszkokkal és Erős-ábrázolásokkal díszítették, amelyek a szarkofág oldalfalain a négy évszakot jelenítik meg.13 A sírkamra keleti falán a szarkofág mellett egy Krisztus-monogram látható, tőle jobbra egy vitatott értelmezésű ülő (?) férfi alakja (értelmezési lehetőségként korábban trónoló Krisztus, vagy az ülő halott ábrázolása fogalmazódott meg). Az északi falon Ádám és Éva, valamint az oroszlánverembe vetett Dániel ábrázolásai láthatók. (2. kép) A falfestmények ikonográfiai elemzését újabban Hudák Krisztina végezte el, aki az egész ikonográfiai programot a IV. század közepére keltezte a jobban datálható itáliai, illetve európai provinciákból származó párhuzamok alapján.14 A Via Anapo katakombában előkerült, girlandok alatt ábrázolt egyik Dániel-alak kiterjesztett karja szerencsés módon éppen ott látható jól, ahol a pécsi freskó megrongálódott,15 így talán alkalmas egy néhány évvel ezelőtt a magyar kutatásban kialakult ikonográfiai vita lezárására. Dániel nem nagy méretű koszorúkat tart a kezében, hanem egy girlandhoz ér hozzá, a koszorú hiánya nem bizonyítja azt a korábbi feltevést, hogy a sírkamra mártírsír, vagy mártírereklyéket tartalmazó sír lett volna.16 (3. kép) A Róma városi katakombákból, illetve a centcellesi mauzóleum (valószínűleg Constans császár síremléke, f 35017) mozaikjairól jól ismert hasonló ábrázolások mellett a növényi ornamentikája és a Dániel-alak thessaloniki párhuzamait kell még kiemelni, mindenekelőtt a thessaloniki Démosthenés u. 7 szám alatt feltárt, IV. század első felére keltezett I. számú sírkamrából.18 (4. kép) A sírkamra bibliai jelenetekkel történő kifestése és a görög mitológiából ismert Erősök, ifjú alakok, mint évszakok képeivel díszített, bár korábban készült szarkofág felállítása ugyanabban az időben történt. Lehetséges-e ezeket az ábrázolásokat prospektív módon (a halál utáni életre utalóan) értelmezni? Valóban tükrözik ezek a képek a halott, vagy a megrendelő(k) keresztény túlvilági elképzeléseit, vagy a IV. században divatossá váló egyszerű, keresztény szimbolikus jelentést nélkülöző dekorációkról van szó? Valóban mélyebb teológiai ismereteket nélkülöző, a bibliai képek szimbolikáját kevésbé, vagy egyáltalán nem értő személyek rendelték meg ezeket a festményeket, ahogy néhány évvel ezelőtt Wolfgang Schmidt gondolta?19 3. Róma, Via Anapo katakomba, 10. cubiculum, Dániel az oroszlánveremben. (Deckers-Mietke-Weiland 1991., i. m. Farbtafel 14b nyomán)