Műemlékvédelem, 2014 (58. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Levárdy László: Pfaff Ferenc építészről - halálának századik évfordulója alkalmából
Felhasznált fontosabb irodalom: Bellu, Radu: Mica monografie a cailor ferate din România. I—III. Bucuresti, 1996. Erdélyi Tibor - Mangel János: Magasépítési ismeretek. IV. Vasúti építészet. Budapest, 1964. Erdélyi Tibor: Vasútüzemi épületek. Budapest, 1971. Fodor Jenő: A vasúti magasépítmények története és fejlődése. A magyar vasúti építészet. Kézirat, 1950 körül. Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Fodor Jenő - Mangel János: Vasúti felvételi és áruforgalmi épületek. Budapest, 1953. Horváth Ferenc: A magyar vasút építési és fenntartási szervezetének története 1827-2004. Budapest, 2005. (Vasúthistória könyvek) Kubinszky Mihály: Vasutak építészete Európában. Budapest, 1965. Kubinszky Mihály: Régi magyar vasútállomások. Budapest, 1983. Kubinszky Mihály: 100 éves a pécsi főpályaudvar. Pfaff Ferenc építész munkássága. Pécsi Szemle, 1, 1998,2. 96-100. Kubinszky Mihály - Gombár György: Vasútállomások Magyarországon 1846-1988. Budapest, 1989. Horváth Ferenc - Kubinszky Mihály: Magyar vasúti építkezések Erdélyben. Budapest, 1998. (Vasúthistória könyvek) Magyar vasúttörténet. I-VII. Főszerk. Kovács László. Budapest, 1995-1999. Vasúthistória Évkönyv, 1-17. 1988-2009. Szerk. Mezei István. Budapest, 1987-2008. JEGYZETEK 1. Összefoglaló egy elkészült és kiadásra váró könyv alapján. 2. Pfaff Ferenccel sem az Építészeti lexikonban, sem pedig a Gerle János - Kovács Attila - Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest, 1990. könyvben nem találkozhatunk, illetőleg ez utóbbiban egy lábjegyzet említi , hogy a nevezett P. F. (Gyula) nem azonos a MÁV építésszel. 7. Sisa József: Steindl Imre. Budapest, 2005. 16. 8. Forster Központ, Tudományos Irattár, MOB iratok, 1876/65. 9. Csányi Károly: Steindl Imre. Művészet, 1. 1902. 337. 10. Közölve: Lukács Zsuzsa: A Szeged-alsóvárosi középkori ferences kolostoregyüttes. A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk. Kollár Tibor. Szeged, 2000. 152-155. 11. Vadas Ferenc: Az 1885. évi Országos Kiállítás Műcsarnoka. Neoreneszánsz építészet Budapesten. Szerk. Csáki Tamás, Hídvégi Violetta, Ritoók Pál. Budapest, 2008. 59-61. 12. Korabeli elnevezése a Zsolnay által kifejlesztett kerámiai alapmasszának. Ennek lényege, hogy külön fedőréteg nélküli, homogén szerkezetű anyag, amely így sérülése esetén is hasonló felületi tulajdonságokkal rendelkezik, mint eredetileg. 13. A Budapest Főváros Levéltárában őrzött, erősen hiányos tervekből kiderül, hogy Bardon még láthatta a teljes, időközben erősen megcsonkított tervsorozatot, mivel egy általuk készített másolatban maradt fent az eredeti főhomlokzati terv. A helyreállítás során a sérült és fagykárosodott, Petrides-féle szoborcsoportokat eltávolították. 14. Ratkó Márton Áron: Az istenhegyi Szent László Plébánia. Katolikus Budapest. Szerk. Beke Margit. Budapest, 2013.1.: 211-221. 15. Edvi Illés Aladár: Budapest műszaki útmutatója. Budapest, 1896.198. 16. Adatok a Belváros történetéhez. Budapest, 1993. II.: 314-315. (az építész hibás keresztnevével). 17. Az épület helyreállításáról: Evva Zsolt: Szeretetotthon, Budapest Krisztinaváros, Műszaki Tervezés, 44, 2004,4. 9-17. 18. Eisenbahn-Schematismus für Österreich-Ungarn, 13. 1887/1888.: (akkor még) D. I. d.-Abtheilung Hochbau, Julius Pemer Abtheilung Leiter, Inspector, Francz Pfaff Ober-Ingener. 19. Vass Tibor: Az ózdi iparvasút története. Budapest, 2001. 20. A rend adományozása születéstől, vallástól és állástól függetlenül történt, külföldiek és belföldiek egyaránt kaphatták. A rendjel tulajdonosa sem nemességre, sem örökölhető kitüntetésre nem tarthatott igényt, azonban meghívták az udvari ünnepélyekre. 21. Az épületek részletes tanulmányozásából kiderül, hogy az elmúlt időszak megállapítása, miszerint a három épület egyforma, nem igaz, azok mind hoszszúságukban, mind pedig tagolásukban eltérnek egymástól. 22. A műemléki törzsszámokkal: Cegléd 11578, Füzesabony 10170, Kaposvár 11497, Miskolc-Gömöri 10333, Miskolc-Tiszai 10332, Pécs 11423, Szeged 11168, Szeged igazgatóság 9466. 3. A MÁV-nál feltehetőleg áthelyezése miatt, a Kereskedelmi és Közlekedési Minisztérium anyagában pedig annak súlyos háborús károsodása miatt a szolgálati lapja nem található. Hiteles fényképfelvétellel sem Pfaff Ferencről, sem feleségéről nem rendelkezünk, a róla elterjedt ábrázolás „alapját” képező, a pécsi felvételi épület falán található emléktáblán található képmása csak egy kegyes hazugság. 4. 1870-ik évi 96-ik Országgyűlés január 17-i jegyzőkönyve. 5. 1867. évi október 2-án tartott CLV. ülés jegyzőkönyve, 1190. c) előterjesztés. 6. Életútjához fontos forrásgyűjtemények a budapesti lakónyilvántartó könyvek, amelyekből pontosan követhető volt életútja mérnökké válásától haláláig, valamint a MÁV schematismusok és szolgálati táblák. 23. Kis malíciával, könnyű volt nekik: az 1890-ben kiadott „Az Állam által létesítendő, Vasút-Vonalakon előállítandó épületek leírása” című MÁV belső építési szabályzat változatlan harmadik kiadása 1911- ben hagyta el a Légrády Testvérek nyomdáját.