Műemlékvédelem, 2016 (60. évfolyam, 1-6. szám)
2016 / 1-2. szám - Hidvégi Violetta: Ideiglenes jelleggel: Bazár az egykori Színház - ma Vörösmarty - téren
Hídvégi Violetta IDEIGLENES JELLEGGEL. BAZÁR AZ EGYKORI SZÍNHÁZ - MA VÖRÖSMARTY - TÉREN Winkler Gábor emlékének A 2008-as Reneszánsz Év során kerültem először munkakapcsolatba Winkler Gáborral. Bár ez a bazár egyszerű megfogalmazású, a korban a modern öntöttvas szerkezetével utal a neoreneszánszra. Az efemer épületekre tiszavirág életük miatt kevés figyelem fordul, pedig rövid élettartamuk alatt meghatározó tényezői lehetnek egy városi térnek. A HELYSZÍN Az 1780-as évek Pestje szorongott falai között. A Kiskörút, Deák Ferenc utca irányában futó hajdani védelmi vonal ekkorra elveszítette hadászati szerepét, és egyre inkább gátjává vált a település további terjeszkedésének. A sokasodó lakosság megélhetését jórészt a városfaltól keletre elterülő, egymásba ékelődő kertek, majorságok és szántók biztosították. Ezek a természetesen nőtt külvárosok ez időben már önálló igazgatással rendelkeztek. A Váci kapuval szemben terpeszkedett a Harmincadhivatalnak nevezett vámhivatal, tovább pedig a Sóhivatal állt rozzant raktáraival. Nyugatra a szabályozatlan Duna-part mentén, a kikötők és a hajóhíd közelében szétszórtan helyezkedtek el az adminisztrációs épületek. Távolabb a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan homokbuckás, gödrös terepen II. József (1741-1790) utasítására 1786-ban indult a többfunkciós jóléti intézmény, a Neugebäude építése. Az Újépület jelölte ki a város északi irányú terjeszkedésének első határát. Az új városrész megszületését a vásárok falon kívülre helyezése generálta. A szervesen fejlődő József-, Teréz- és Ferencvárossal ellentétben báró Schilson János (-1810) kamarai adminisztrátor munkája nyomán a felvilágosodás szellemében jött létre a négyzethálós szerkezetű Lipótváros, zömmel téglalap alakú, könynyen beépíthető telekkel.A Schilson plánumában a Váci utca térre néző torkolata előtt egy új színháznak a helyét is kijelölte. Itt az egykori városfal mentén feküdtek a legértékesebb ingatlanok, nem véletlen, hogy a mai Vörösmarty tér keleti oldalának házhelyeit gazdag görög kereskedők vásárolták meg. Az 1795-ben hivatalba került József nádor (1776-1847) megbízására Hild János (1761/1766-1811) továbbfejlesztette a kamarai adminisztrátor tervét. Ez az egész városra kiterjedő térkép lett - József nádor szöveges előterjesztésével összhangban - az 1808-ban útjára indított városépítési hatóság - Pest város Szépítő Bizottmánya, Verschönerungs Commission zu Pest - alapvetése. BEÉPÜL A TÉR A Bizottmány tevékenységének első reprezentatív középülete, a Német Színház Johann Aman (1765-1834) bécsi udvari építész tervei alapján Pollack Mihály ( 1773- 1855) kivitelezésében valósult meg Hild koncepciója szerint a Vörösmarty tér nyugati térfalán. 1812. február 9-én nyitották meg a 36 ezer fős város lélekszámához képest túlméretezett, több mint háromezer néző befogadására alkalmas teátrumot. A színház földszintjére gazdaságossági megfontolásból boltok kerültek, ahogy azt már Schilson is szorgalmazta. Pollack Dunára néző Vigadójával 1832-re kiteljesedett az épületegyüttes. A színház hátfalához épült Redoute a pesti Duna-part meghatározó elemévé vált. A klasszicista stílusban, óriási lendülettel kiépülő új városrész fejlődését megakasztotta az 1838. március közepi nagy árvíz. Alig egy évtized múlva, 1847. február 2-án leégett a Német Színház, míg Buda 1849-es ostromakor Hentzi 10 ágyúi elpusztították a remek megjelenésű Vigadót." A város fokozatosan tért magához a forradalom és szabadságharc embert próbáló eseményei után. Az újraindult építkezések a klasszicizmus helyett már inkább az új ízlés, a