Műhelymunkák a nyelvészet és társtudományai köréből 4. szám (1988. augusztus)

Réger Zita: A cigány nyelv: kutatások és vitapontok

Először is a magyarországi cigány dialektusok teljes szókincsanyaga még korántsincs megfelelően összegyűjtve­’. Másodszor pedig a szókincs terje­delmének a megállapításánál okvetlenül figyelembe kell venni, hogy két­nyelvű cigányaink cigány nyelven foltatott társalgásukban nagy mennyiségű magyar kölcsönszót is felhasználnak, cigány képzőkkel ellátva, anyanyelvük nyelvtana szerint formált mondatokba illesztve eze­ket. Az ilyen típusú, a környezet nyelvéből származó, rendszeresen hasz­nált, nyelvileg beillesztett elemek köre - az ún. "mozgó szókincs" - u­­gyancsak részét alkotja a befogadó nyelvnek. (A magnóvo - "magnó" - pél­dául ugyanúgy cigány szó, ahogy a magnó magyar. Míg azonban az előbbi nem szerepel a rendelkezésünkre álló cigány szójegyzékekben, addig az u­­tóbbit a Magyar Nyelv Értelmező Szótára külön szóként tartja nyilván!) A szókincs e része nyitott, szüntelenül magába fogadhat újabb elemeket. Nem létezik ugyanis olyan határ, amelyen túl egy-egy nyelv ne fogadhatna be szókészletébe újabb és újabb elemeket egy vele érintkező másik nyelv­ből. Nem fogadható el tehát az a felfogás, amely a cigány beszélők szó­kincséből csupán a magyar nyelv szavaitól eltérő hangalakú, stabil, nem cserélődő szavakat, illetve a régebbi kölcsönzéseket tekinti a cigány nyelv elemeinek. A kétnyelvűség-kutatásban tájékozott szakember számára az is nyilvánvaló, hogy a magyarétól eltérő szókincs kétségtelen szűkkö­­rűsége nem holmi "cigány sajátosság", hanem a több évszázados kétnyelvű­ség természetes következménye. Nevezetesen olyan kétnyelvű állapoté, a­­melyben egy eredetileg feltehetően gazdagabb nyelvállapot fenntartását, a nyelv lehetőségeinek a kifejlesztését akadályozta a hiányzó írásbeli­ség, oktatás, politikai elismertség, s nem támogatta a nyelv melletti tu­datos elkötelezettség motívuma sem­. 5) Népzenekutató és nyelvész kollégáim terepmunkájuk során nap mint nap regisztrálnak a rendelkezésre álló cigány szótárakban nem sze­replő cigány szavakat. 6 6) A jelenlegi beszűkült nyelvállapot történeti visszavetítése, lényegében azonos nyelvállapot, kommunikációs és gondolkodási szint fel­­tételezése a cigányság történelmének korábbi, alig-alig ismert évezredei­ben (ld. Vekerdi, 1981) szakmailag súlyosan kifogásolható eljárás. Mint láttuk, a kétnyelvűség az adott feltételek között eleve az anyanyelv szó­kincsének beszűkülésével, elszegényedésével jár, s a nyelvek történetében ezen túl is sokféle más ok vezethet az eredeti szókincs elemeinek elvesz­téséhez vagy kicserélődéséhez. (Ezekről részletesebben ld. például v. Weinreich, 1953.) Így hát igen kockázatos dolog azt állítani, hogy amire a cigányban nincs ind eredetű szó, azt a cigányok korábbi történelmük so­rán nem is ismerték.

Next