Műhely, 1990 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 2. szám - Horváth Elemér: Rábaközi kötény (vers) - Czigány György: Sententia (vers) - Czigány György: Megtelt (vers)
36 Horváth Elemér RÁBAKÖZI KÖTÉNY Horváth Lillának a győri asszony észrevette ezt „ezek a trópuson irt verseid - közömbös ölelések hamuja - jéghidegek asszony vagyok tudom hogy mit jelent páratlan ember vagy vigyázz vele ha visszamész a pálmafák alá valóságosan szimbolikusan vidd el ezt a rábaközi kötényt csupán azért mert szereted eltörölni egy tányért van akkora tett mint megírni a vén cigányt” Czigány György SENTENTIA MEGTELT Képzelet lelte föl. S lett: hullni készen. Gyümölcs a test. Szíve minden anyagnak. A kép tűnődő futama agyunknak tetté röpít: részt vesz a teremtésben. Terméketlen szorzása egynek A három gyermek mindegyik Megtelt a lét az első percben Mi teljes nem szaporodik Gazdagságunk növelhetetlen Lenni csak hátrálva lehet Idők kezdete van örökké Hátukra vesznek tengerek