Műhely, 1997 (20. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 4. szám - ANAKREÓN ÁTHANGOL - Mónus Imre: Eva Quittner: Az emlékezés kavicsai
Számunk szerzői Baán Tibor 1946-ban született Rákosligeten. A győri Bencés Gimnáziumban érettségizett. Tanítói és tanári diplomát szerzett. Rendszeresen jelennek meg tanulmányai, kritikái, versei. Önálló kötete: Madárház (versek, 1995). Baka István 1948-ban született Szekszárdon. Költő, műfordító. Számos könyve jelent meg. Szegeden hunyt el 1995-ben Celan, Paul (1920-1970) osztrák költő. Bukovinai zsidó család gyermeke. A II. világháború idején koncentrációs táborba került, ahonnan megszökött; 1948-tól Párizsban élt. Magyarul megjelent művei: Halálfuga (költemények, 1981); Paul Celan versei (1996). Csurgai Horváth József 1962-ben született Székesfehérváron. Történész-levéltáros, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatója. Főként XIX-XX századi várostörténettel foglalkozik. Legutóbb megjelent műve: „Egy nép kiáltott. Aztán csend lett." Az 1956-os forradalom Székesfehérváron (1996). Egri Zsolt 1972-ben született Szőnyben A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola magyar szakán végzett. Irodalomelmélettel foglalkozik. Eisemann György 1952-ben született Budapesten. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának tudományos munkatársa. Legutóbb megjelent könyve: Szimbólum és metafizikum Komjáthy Jenő költészetében (1997). Freeden, Michael az Oxfordi Egyetemen a politikatudomány tanára, a Mansfield College tagja. Könyvei között szerepel The New Liberalism (Az új liberalizmus, Oxford, 1978), valamint Liberalism Divided: A Study in British Political Thought 1914-1939 (Megosztott liberalizmus: tanulmány a brit politikai gondolkodásról 1914-1939, Oxford, 1986). A Reappraising J. A. Hobson (J. A. Hobson újraértékelése, London, 1990) című könyv szerkesztője, ezenkívül számos politikaelmélettel foglalkozó cikk szerzője. Géczi János 1954-ben született Monostorpályiban. Költő, író. Az Iskolakultúra című folyóirat főszerkesztője. Legutóbb megjelent kötete: Prózák (1997). Géher István 1940-ben született Budapesten. Irodalomtörténész, az ELTE BTK angol tanszékének adjunktusa. Amerikai és angol irodalommal foglalkozik. Legutóbb megjelent könyve: Rádiókollégium (tanulmányok, 1996). Gellén Miklós Gábor 1973-ban született Székesfehérvárott. Könyvtárosként dolgozik. Több folyóiratban publikál. G. István László 1972-ben született Budapesten. Az ELTE magyar-angol szakán végzett. Nemrég jelent meg első önálló kötete. Grözinger, Karl Erich neves júdaista, irodalomtörténész. Fontosabb könyvei: Franz Kafka und das Judentum (Frankfurt am Main, 1987); Judentum im deutschen Sprachraum (Frankfurt, 1991). Hites Sándor 1974-ben született, Tatán él. Az ELTE BTK negyedéves magyar-filozófia szakos hallgatója, írásai eddig a Holmiban, az Új Forrásban és a Könyvvilágban jelentek meg. Juhász Attila 1961-ben született Győrött. Szülővárosában középiskolai tanár. Kalász Márton 1934-ben született Sombereken. Költő, műfordító. Legutóbb megjelent könyve: Sötét seb (versek, 1996). Kerék Imre 1942-ben született Háromfán. Költő, műfordító, Sopronban él. Legutóbb megjelent könyvei: Öböl madárral (versek, 1995); poéták, csodanyelvek (versek, 1995); Amíg a hold följön (versek és fordítások, 1996). Kibédi Varga Áron 1930-ban született Szegeden. Költő, irodalomtörténész, 1948 óta Hollandiában él. A Mikes Kelemen Kör egyik alapítója. Tagja a Holland Királyi Tudományos Akadémiának, külső tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. Kutatási területe az irodalomelmélet és a francia irodalomtörténet. Legutóbb megjelent műve: Szépen (versek, 1991). Lackfi János 1971-ben született Budapesten. Költő, műfordító. A Janus Pannonius Tudományegyetem francia tanszékének oktatója. Főként XIX-XX századi francia és belga költőket fordít. Önálló kötetei: Magam (versek, 1992); Hosszú öltésekkel (versek, 1995). Lőrinczy Huba 1940-ben született Szombathelyen. Irodalomtörténész, kritikus. A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tanára. Kutatási területe a századforduló magyar epikája és Márai Sándor életműve. Könyvei: Szépségvágy és rezignáció (1984); Fénytörés (1985); „... személyiségnek lenni a legtöbb...” - Márai-tanulmányok (1993). Maurits Ferenc 1945-ben született Újvidék Telepnek nevezett részén. Már gyerekfővel rajzokat, verseket közöl. 1966- tól, rövid megszakítással, az Új Symposion műszaki szerkesztője. 1970-ben a Forum Könyvkiadónál Piros Frankenstein címmel mappája jelenik meg. 1975-ben napvilágot lát a Telep, 1982-ben a Miniatűr galéria című verseskötete. Méhes Károly 1965-ben született Pécsett. Költő, műfordító, hírlapíró. Legutóbb megjelent könyve: A csontválogatók kézi könyvecskéje (kisprózák, versek, 1996). Mónus Imre 1927-ben született Hódmezővásárhelyen. A győri Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár ny. igazgatóhelyettese. 1984-ig a Műhely kritikai rovatát szerkesztette. Pákovics Miklós 1944-ben született Szombathelyen, Győrött él. Újságíró. Kritikai tevékenységének területei: az irodalom és a színház. Rába György 1924-ben született Budapesten. Költő, műfordító, kritikus. Az Újhold című irodalmi folyóirat egyik alapító tagja, illetve társszerkesztője volt. Franciából és olaszból fordít. Legutóbb megjelent műve: Ráismerések (versek, 1996). Rilke, Rainer Maria (1875-1926) osztrák költő. A XX századi líra kiemelkedő egyénisége. Számos műve jelent meg magyarul, legutóbb: Válogatott prózai művek (1990). Az Új Mandátum Kiadó folyamatosan jelenteti meg Rilke leveleit. Eddig négy kötet látott napvilágot Báthori Csaba fordításában Szathmári István 1954-ben született Szabadkán. Az újvidéki bölcsészettudományi kar magyar nyelv és irodalom szakát végzett . Önálló kötetei: Az Andok felé (kisprózák, 1992, Újvidék); Álmok és életek (regény, 1992, Újvidék); A villamos és más történetek (1995, Bp.), Ünnepnapok (novellák, 1995). Sz. Molnár Szilvia 1973-ban született. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar és finnugor szakos hallgatója. Publikációi az Iskolakultúra és a Literatura c. folyóiratokban jelentek meg. Tábor Ádám 1947-ben született Budapesten. író, költő. 1992-től a Lélegzet Könyvek sorozatszerkesztője. Önálló kötetei: Dánia (versek, 1982); Hérakleitosz-matt (versek, 1991); A káprázat kertje (versek, 1994). Tamás Ferenc 1956-ban született Budapesten. Középiskolai tanár, irodalomtörténész, költő. írásai a Ligetben, a Pannonhalmi Szemlében és a Jelenkorban jelentek meg. Önálló kötete: Magyar irodalmi kalauz Szent István intelmeitől Petőfiig (1995). Tarzan Zéró (Rókás László) 1958-ban született Budapesten. Jogtudományi tanulmányok után pantomimes és táncos lett. Dolgozott újságíróként, jelenleg színész. Testsúlya 126 kiló. Tolnai Ottó 1940-ben született Magyarkanizsán. Költő, író, színműíró, műfordító. 1969 és 1974 között az Új Symposion című folyóirat főszerkesztője volt. Szerb-horvátból fordít. Legutóbb megjelent művei: Kékítőgolyó (Új prózák könyve, 1994); Végel(ő)adás (drámák, 1996). Weiss János 1957-ben született Szűrben, ahol most is él. 1980-ban végzett a Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Karán, majd 1985-ben diplomázott az ELTE filozófia szakán. 1988-tól előbb Jürgen Habermas ösztöndíjasa volt a frankfurti Johann Wolfgang Goethe Egyetemen, majd a tübingeni egyetemen Manfred Franknál folytatta tanulmányait. Jelenleg a Janus Pannonius Tudományegyetem Filozófia Tanszékén tanul. Önálló kötete: Az esztétikum konstrukciója Adornónál (1995). White, Hayden történész, az University of California Santa Cruz professzora. Történetelmélettel, valamint a történetírás történetével foglalkozik. Fő műve: Metahistory. The Historical Imagination in Nineteenth-Century Europe (1973). Zsávolya Zoltán 1968-ban született Csornán. A Veszprémi Egyetem tanára. Önálló kötete: A lábadozás ezüstje (prózák, 1997.). 89