Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-05-30 / 43. szám

171 Elett. — Vas r.: Méká­sy­m re és Tóth Lajos.— Verő­cz­e r.: gr. Pejacsevics János és Szállóréti Lajos.— V­e­s­z­p­r­é­m­ r.: Zsoldos Ign. és Sebestyé­n Gábor—Zala r. : (nincs.) Zemplin r.: Bányay Gábor és Draveczky Alajos.— Zó­lyom r. : Hadvánszky Antal és Géczy Péter.— Horváth- ország részéről a’ főrendi táblához: Busan Herman. A HJA II táblájához: Klobucsarics Károly és Osegovics Metell. —­Mag’­yarHolli közlések Pozsega vármegyei Löveti utasítás. Újabb idük­ben az országgyűlésin nagy­ visz­­szaélések tapasztaltatván a’ hallgatóság részéről, melyek a mérsékelt, józan előadásokat ’s azok feletti vitatásokat nyers erővel gátolták: nehostv a’ karzatokon uralkodó, s a köve­t) , . .. , teh­et most gúnyoló majd roszaló zaj a törvény’ es törvény­­hozótest szentsége ’s méltósága daczára ismét megújuljon, Veszprém megyével egyetértőleg oda utasittatnak a követek­, hogy előforduló eseteitben a’ karzat fékezésére szükséges hatalomkar is használtassék. A’ káptalanoknak az 1008-kévi 1 törv.czikk értelmében ’s úgy a’ szabad sur. városoknak is az országgyűlésin szavazat adassék. A tized oly tulajdon , melyet valakire nézve megtagadni, annyi, mint más oltár kit törvényes jogától megfosztani; azért e’ megye rendei e rész­ben Borsoddal nem tartanak. Úgy a’ kilenczed erőltetett megváltása sem pártoltunk. A házi adót a nemesség általá­nosan el nem vállalja; de attól nem idegen, hogy bizonyos rendkívüli költségek egyik országgyűléstől másikig kivettes­­senek, ’s azt a’ nemesség subsidium név alatt fizesse. Az öss­­ség alapja az alkotmánynak, annak eltörlése ezt gyökerében megrázná, a’ vagyon szentségét sértené, a’ javak értékét pe­dig nem­ biztosítja. Ezen ’s több okokból a’ megye Rendei az ősiséget fenn kívánják tartani; de ha a’ törvényhozásnak sikerülne az ősiséget és f idei commissumot úgy módositni , hogy a’ vevők ’s hiteles creditorok biztosíttassanak, hozzájá­rulnak. A’ szerződésnek szabad akarat a’ főminősége, azért az erőltetés ’s az úrbéri tartozások kényszerítő megváltása nem pártoltatik. A’ népnevelést e’ megye rendei is óhajt­ják de csak úgy és olyan eszközökkel létesülendőnek, me­lyek nevelendő és nem nevelt népet illethetnek. Országgyű­lési szállásaikat a’ követek magok dijaikból űzessék. Oly tör­vényt igyekezzenek eszközölni, mely világosan kimondja, hogy a’ magyar nyelv Slavoniára nézve nem kötelező, és ab­ban mint curialis nyelv mindég a’ latin alapittatik­ meg. „Sla­vonia“ diplomaticus kifejezés viszszaállittassék, mert Horvát­országtól nem akar elválni, de nem is törvényes azt Magyar-­­ honhoz csatolni. Az ágostai és reformat. vallásra nézve az ITQO-ki 20-k törv.czikkhez ragaszkodnak. (t. i. megyéjükbe nem bocsátják­ be) A’ vegyes házasságok tárgya egyházi ité­­lőszékekre tartozik, azért követeik abba nem elegyednek. A’ zsidók türelmi adójának eltörlesztése sürgettetik. A’ töb­bi, ez utasításba nem foglalt de talán előfordulandó tárgyak­ra nézve e’ megye követei becsületükbe, tudományukba ’s lelkiismeretűkbe helyhezi bizodalmát. Beregh vármegyében ápril. 24-kén tartatott a’ követ­választás. A’ kortessereg már az előtti napon délután beér­kezvén, nagy lármával járta fel ’s le az utszákat több csapa­tokban,’s kérdezték egymástól: „ki a’ vivát?“ ,,a’ ki bort ád, az a’ v­i­v­á­t“ Estve pedig sokan, kik szállást nem kap­tak, elkeseredve mondák: „majd másszor is eljövünk követ­­választásra, ha csak ennyibe vesznek bennünket, hogy még szállásunk sincs.“­­Másnap — tán egy kis fortélyból — a’ kitű­zött óránál valamivel előbb hozzá fogtak a’ választáshoz, melyről tehát sokan az azt nem tudó nemesek elmaradtak, kik ősz tán későbbre elvánszorogván, tátott szájjal csudálkoz­­tak a’ már megtörtént dolgon. Hogy azonban ők is némileg részt vehessenek a’ követválasztási ünnepélyben, elmentek az első követhez, de nem gratulálni, hanem pinezéjét feltör­ni, melyből többet 10 bordó bornál kikengergettek, megit­tak, ’s részint hordóstól elvittek , és oly pontosan eljártak feladatukban, hogy miután szokás szerint végre döngetések­­re, fejbétörésekre került a’ sor, vagy húszan tetemesen meg­­páholtattak, három a’ más világra indult ’s kettő szintúgy oda készül. — Az U­n­a megyei követválasztáson, a’ sótt szekerén be­vitt, ezeret felyül haladó kortessereg előtt két úr hintóban tartá a’ zászlót, melynek egyik oldalán olvasható vala: „M­i­n­­dent a’ hazáért“ másikán: „Nem adózunk kijelen­teni“ (Mi hát az a’ minden?) Azonban az értelmes rész is kitűzé egyszerű fejér zászlóját, melyre Orosz Elek neve va­la írva , ’s T. P. sok költségei mellett is a’ követségtől ele­sett; Orosz 750, T. P. pedig csak 460 voksot kapott, így IlZOltlL. Közép Szolnok vármegye f. h. i-sö 2-d. napján tartott közgyüléséröli tudósításunkra nézve, (I. 37-58 számainkat) némi hozzánk érkezett figyelmeztetés kö­vetkezéséül azon közlés és tisztelt levelezőnk hitelessége ol­talmául közöljük ezennel a’ közgyűlési jegyzőkönyv illető két pontját. 1­­5. Minthogy ezen megyének a’ közgyűlések alkalmával történhető kihágások ’s csendzavarások fékezésé­re nézve statútumai vannak; ez alkalommal pedig ha nem valami nevezetes, de még is aprólékos és a’ közcsendet né­mileg háborító éjjeli tivornyázások, ’s bangavali le­­s beijá­rások történtek, azokat mint rendkívüli gyűlésben e méltó­sága (a’ főispán báró idősb Wesselényi Farkas) fellavánván olvastatni, előlegesen leiolvastattak; a’ midőn főispán ő mlga nyilvánította, hogy a’ gyűlésben a’ rendet fenntartani e mél­tóságának törvényes kötelessége; a’ gyűlésen kívüli ne talán történt vagy történhető rendetlenségek kih­y­omozására ’s szük­séges intézkedések megtételére pedig biztosokat Laskai La­jos, Bálint Elek, rendszerinti alispánok, Kiss Károly, Pol­gári lajos táblabirák, László Imre, Bereczki lajos és Sebess Miklós alszolgabirák kineveztettek.— Minthogy pedig a’ fen­tebbi szabályok szerint a’ biztosságnak a’ gyűlésen kell k­i­­neveztetnie, holott a’ gyűlés megkezdése előtt már történ­hetnek kihágások, indítványba tetetik, miszerint a’ közcsend­re és rendre felügyelő biztosság minden közgyűlésen a’ kö­zelebbi gyűlésre nézve elölegesen neveztessék­ ki, hogy az annak idejében a’gyűlés megnyitása előtt is a’ közcsend fenn­tartására a’maga intézkedéseit kötelessége szerint teljesíthes­se. Mely indítvány elfogadtatván, a’ fennebb már kinevezett biztosság valamint a’ jelen közgyűlésre, úgy a’ közelebb jö­vőre is kineveztetett . Ez alkalommal pedig, minthogy a’ fennebbi és már több ízben felolvasott megyei rendszabályo­kat figyelembe nem véve nemes Barna Zsigmond, Deák Mik­lós, Herczeg György és Fekete Gergely a’ gyűlés teremébe bottal ’s pálczával jelentek­ meg, mindnyájan a’ statútum ér­telmében bűntettein­ rendeltettek. — 160- Olvastatott ö Fel­ségének legkegyelm­eseb urunknak ’s Magyarország királyá­nak Bécsből fi. évi martz. 15-röl kiadott kegyelmes királyi meghívólevele, mely szerint a f f. évi május 1­4-re Pozsony kir. városba öszvehivott országgyűlésére két, arra alkalmas, békeszerető követeket a’ törvényben kiszabott büntetés ter­he alatt, és minden vonogatás nélkül elküldeni Klincsen pa­rancsoltától ezen megye Kendeinek. Mely k. k. levél felol­vasása után a’ megye jelen bizonytalan állásában , midőn a’ Rendek a’ küldés és nemküldés felett hoszszasabban tanács­koztak, és sokan az egyik, sokan pedig a másik részt pár­tolták volna: végtére a’ mlgs b. föisp. ur felszólította a’Ren­deket: akarnak-e ezen k. U. meghívólevél erejénél fogva kö­veteket küldeni vagy sem? Mire a’ Rdk nagy többsége—, mivel ezen megye a’ valóságos viszszakapcsoltatás előtt, ma­gának a’ viszszakapcsoló törvény’nek értelme szerint is, nem­ nemes Magyarország, hanem az erdélyi nagy - fejedelemség kiegészítő része—S101E1 feleletet adott; és ennek következ­tében ő maga a’ többség kívánatéra határozatképpen kimon­dotta, miszerint ezen megye Kendei a’ közelebb megnyitan­dó magyar hongyülésre követeket küldeni nem kívánnak. II. Külföldi tudósitások. Kapi események. Madridban május 2-a tartatott az évenként előforduló gyászinnepély azon hazafiak emlékezetének tiszteletére, kik 1808*­ május 2-k a’ mondott fővárosnak a’ francziák elleni feltámadása kezdői valónak , a’ mi az egész országra nézve buzdító és lelkesítő példa gyanánt szolgált az igazságtalan bitanglás ellen felkelni. A’ Pradohoz közel eső „hivségme­­zején“ álló emlékét a’ mondott nevezetes napon elesettek­nek, szemmel be nem fogható tömeg vette körül, mely ahoz hazafi érzéssel párosult buzgósággal közeledett, és ön meg­tagadást tanúsító áhitatossággal imádkozott a’ Mindenható­nak azoknak lelkéért, kik ez előtt 35 évvel a’hon becsületé­ért és függetlenségéért magokat feladozták. — Az igazgató herczeg kilencz órakor megjelent, ’s szemlét tartott, mi­után a’ gyászinnepélyesebb a’San Isidor egy házban tartatott, azután az emlék közelében szivreható pompárals lehet mondani lelkese­déssel újittatott: az éneket a’katonaság tisztelkedő lövése kö­vette. —­A’ spanyol miniszteri változás megtörtént. A’ „Gaecia de Madrid“ május 10-e a’ kinevezéseket illető rendeleteket közli.— Lopez miniszteri elnök és igazság minisztere; gr. Aguilar (volt lisbonai követ) külső- Serrano tábornok hadi - F­r­i­a­s tengeri-A­y­­­o­n­n pénzügyi-, C­a­b­a N­­­e­r­o belső miniszter. — E’ minisztérium az ellenzék soraiból vétetett; a progressistáknak a’ kormányt úgy nevezett ayacucho (olv. ajacucso) párttal öszveolvasztása a’ minisztériumban, nem si­került. A’ mint az most alkotva van, hiszik hogy a’ cortes-i gyűlésben nagy többsége leend.­­— A’ franczia követkamarában a’ czukor- törvény már négy hoszszu ülést foglalt­ el , ’s még az átalános vitatások bévé­­gezve nincsenek. A’ szónokok terjedelmes beszédeket vesz­­nek­ k­i a’ zsebükből , ’s már kétszer történt­ meg, hogy egy beszéddel az egész ülés eltelt,és annak folytatását és bévég­.

Next