Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-09-12 / 73. szám

tessék-k­i illő kölcsönösséggel. Két indítvány jön tehát vitat­kozás tárgya , t. i. a’ törvénytelen bullákat aláíró hivatal­nokok, 's az azokat kihirdető, valamint törvénytelen körle­veleket kibocsátó főpapok büntetése, ’s a’ vallást sértő gúny­­beszédek ’s iratok eltiltása. Melyre nézve a’ többség ezen czik­ket szerkesztetni luvánná. A’ másik indítvány élénkebben feste, volly botránkoztatólag ’s gyakran illettésül a’ protest, fél gúnyos szavakkal, ’s a’ bullában foglalt átkokkal, — mely a’ legnagyobb lazítást és gyűlöletet okozza; mindazáltal te­kintve azt, hogy mennyi árnyékoldala vann az efféle korlá­toló rendszabálynak, s hogy a’ gúnyszavak­at is körülírni mint kellenek,­­ meghatározni igen bajos lenne, a’ többség tanácsosabbnak lálá az e’ részbeni minden intézkedéssel fel­hagyni, ’s hízni azt inkább az időre, és a’ közfelvilágosodás érzelmeket formáló szellemére. Törvényjavaslat tehát az in­dítvány nyomán nem fog készülni.­­ Ezután az 56-d. feje­zetig , a’ rabszöktetésről , k­atonaszöktetésről, köztisztek és számadók hivatalos viszszaéléseiről, gyámok, gondnokok, ü­­gyészek és mérnökök hűtlenségéről, ’s igy az egész első rész bevégeztet­vén ^— következett a’ k­özfenyiték alá tarto­zó rendőrségi kihágásokról ’s azoknak büntetéséről szóló ’s 5. §-ból álló toldalék, —melyek rendén az utolsó §-ra néz­ve a’ szerkezet helyett, a’ különvélemény, melyben nyiltan kifejeztetik, hogy a’ helyt, tanács k­orlátlan felügyelési jogá­nál lógva a’törv. hatóságoknak csak oly rendőrségi szabálya­it semmisithesse­ meg, melyek a’ fennálló törvények rendele­tével egyenesen és világosan ellenkeznek , ’s ne követelhes­se a’ törv. hatóságoktól, hogy azok rendőrségi szabályaikat végrehajtási előleges megvizsgálás végett felterjeszszék,— állittatott­ meg. Ez alkalommal végre egy megyei követ, a’ kegyetlen szándékkal történő állatkínzás büntetésére nézve is törvényt alk­otni inditványoza, ’s ezt az érdeklett rendőr­ségi szabályok közzé sorozni java 1l­a ,­­a mely is elfogadtat­ván, a’ törvényjavaslat kidolgozására bizottmány nevez­tetett. A’ 49- 50,51-d. kerületi ülésekről, valamint aug. 31-a mind két táblánál tartott országos­­ ülésről jövő szá­munkban. — Orvosi gyűlés. Pesten aug. 10-k a’ magyarhoni ha­­sonszenvi orvosoknak gyűlése volt. Ezen orvosok az általok követett tan magas czéljának megfelelni, ’s a’ nemzet rész­vétét és pártolását működéseik által megnyerni törekedvén, a’ mondott napra gyűlést hirdetének. Intézkedésük nem va­­la sikertelen, huszonheten jelentek­ meg részint magyarhoni­ak, részint németek, ’s gyü­­­ésök­ oly buzgó hatású vala, hogy azonnal egyesületté nyilvánittatott. Ezen újonan alakult egye­sületnek előlegesen megállított alapszabályai szerinti czélja , az emberiség ügye, ’s a’ Hahnemann gyógymódjának tökéle­tesebbre vitele. A’ közlések köztt megemlítendő a’ dr. Hor­ner tudósításai, melyek szerint a’ gyöngyösi hasonszenvi kórházban leás­a­ban 98 beteg közzül 80 gyógyult­ meg. To­vábbá érdekesek voltak bécsi orv. dr. Streinicz előadásai, ’3 mutatványai, melyek szerint a’ hasonszenvi gyógymód jóté­kony hatása kétségkivüli. — Az egyesület tagjai ügyeik foly­tatása végett magok közzül egy hét tagból álló bizottmányt választottak, ’s egyesületi titoknokul dr. Balogh Pált nevez­­ték­ ki, ’s ily móddal feltett czéljok sikerű­lhetése boldog re­ményében egymástól eloszlanak. jTrag’.rail­on­t megyei feszlések­. Vas me­gye, aug. 7-k tartá évnegyedes közgyűlését. Főtárgya J a’ köz­vetutasitást készítő bizottmánynak a’ k. kir. előadások iránti véleménye, mely is felolvastatván, csekély módosítással jóvá­hagyatott, — hogy t. i. a’ halálos ítélet a’ bitófa és pallos helyett nyaktilóval hajtassék végre; a’ pálezázás pedig a’ bí­rói ítélet után használtassák, ’s azon biró, ki ezen k­ivül valakit megpálezáztatna, hivatalát veszítse. Továbbá az egy­házi személyekre nézve, sokaktól javaltatott, hogy az egyhá­ziak, hacsak halálos büntetés vagy örökös rabság kérdése felettük nem forog­ fenn, az egyházi törvényszék alá tartoz­zanak; mindazáltal az országos választmány ebbeli nézete helybenhagyatott. Ezután az áprilisi közgyűléskor történt za­vargás okozói, az irántok véghez vitt nyomozódás után, köz­­kereset alá vettettek. ’S végre a’ megyei fogházbani dolgo­zó intézet haszonbérbe adatai rendeltetett. Torontói megye augo­l*se napján tartott ’s az ér­telmes rész által ezúttal díszesen népessé tett közgyűlése főbb tárgya vala követi pótló - utasitás - adás , melyek közül főleg a’ következő nevezetesebbeket emlitjü­k­­ meg: l) A’bün­tető törvénykönyvnek, a’ különvéleményi módosítással, kivéve a’ határtalan kegyelmezési jog megszorítását, melyre nézve az orsz. választmány javaslata pártoltatik, törvénybe igtatta­­tása sürgettessék. — Egy azonban, hogy ezen új rendszer csak hat év múlva bírjon kötelező erővel, s ez alatt a’ foghá­zak felépítve legyenek. 2) Az udvargrófi bíróságok, mint a feö*lt‘L XI­ VII-d. korul cii ii­­ lós, aug. 2­5 - It. Tárgyai: a’ magyar nyelv, szólásszabadság, és az orsz.gyülésnek Pestre áttétele iránti furendi visz­onsze­­n­etek. A’ magyar nyelv tárgyábani válaszszenetet illetőleg ,,a’ hozzá kapcsolt részek­“ említésének a’ főRR által javas- tott kihagyása, a’ RR által is jóváhagyatott, de csak úgy, hogy Magyarország említése is maradjon­ ki. Továbbá a’ fö­­RR azon kivánata, hogy Pozsega, Szerém és Verőcze me­gyékben s a’ fiumei kerületben , az eddig gyakorlott nyelv fiat évig használatának fennhagyása ig juttassék­ bé, elvileg el­fogadtatott, s egyszersmind végeztetett, hogy a’ deák nyelv használhatásának h­atárideje Hien­k január. első napja legyen a' ,,fiumei kerület“ szó pedig „magyar tenger - mellék“ kife­jezésre változtassuk,— kijelentetvén e’ mellett, hogy a’mon­dott három megyéket a’ HU, valamint az 1­830-as országgyű­lés alkalmával, úgy jelenleg is Magyarország kiegészítő ré­szének tekintik, ’s ezekre nézve a’ hat évet csak belviszo­­nyokat illetőleg engedik. — Az 5-d. §-ra tett főrendi változ­tatás hasonlóképp elvileg helybenhagyatik, de styljára nézve el nem fogad­hatónak , ’s a’ „tetszés szerint“ kifejezés is nem törvénybe illőnek, valamint szintén az is, hogy a’ horvát kö­veteli magyaruli szólhatások törvényben kimondassuk felesle­gesnek találtatott , ’s igy ezen észrevételek mellett az izenet kéziratra adatott. Ezután a’ szólásszabadság ügyebeni válasz­­izenet lévén vitatás alá, erre nézve röviden és igen egyhed- V­irleg kijelentetett, miszerint a’ JöRR részéről a’ mondatik, hogy ebben már okaik eléggé kimerítve lennének; igaz, jöt­tek elég válaszok, de a’ RR okai valamint a’ mult ország­gyűléskor, úgy most sem czáfoltattak­ meg, ’s noha enyhültnek látszik is némileg az országos sérelem, mindazáltal a’ kedvet­len következmények felsőbb rendeletek után hogy megszűn­tek volna nem mondhatni: biztosítás kívántatik tehát, hogy a’ kormány ’s itélőszékek jövendőre a’ törvények szerint fog­nak hivatásukban eljárni. ’S erre nézve reményük is a’ I­R hogy ő Felsége alázatosan megkéretvén az ország ezen ki­­vonatára hajolni fog, mihez képpest ennek értelmében új sze­met fog küldetni a’ főRRhez oly kéréssel, hogy a’ RR eb­beli óhajtása létesithetésit már tovább ne akadályozzák. Vég­re az orsz.gyűlésnek Pesten tartása iránti válasz olvastatván azt a’ BB minden észrevétel nélkül elfogadták. Ezek bevég­zése után a’ kerületi elnök előadá, miképp a’ lithographia iránt a’ k. személynök­ értesittetvén , megigéré, hogy nádor ő fennségénél maga hatos közbenjárásával újólag próbát te­­­end.­­ Következett most a’ büntető törvényjavaslat vizsgála­tának további folytatása, a’ 45-től a’ 48-d. fejezetig bezáró­lag, melyek szólanak a’ felségsértésről, hűtlenségről, erő­szakos ellenszegülésről, lázadásról, király személye elleni sértő kifejezésekről, ’s tisztviselők ellen elkövetett sértések­ről. A’ hűtlenségről a’ különvélemény igy hangzik: hűtlenség büntetése alá vonandók azok, kik valamely alkotmányos jo­got erőhatalommal felforgató kir. rendeletnek kiadásában vagy végrehajtásában, akár egyenesen és határozott tanács­csal, akár aláírással, akár tettleges kijelentéssel részt vesz­nek; az erről szóló fejezetben pedig büntetés javaltatik azon k­öztörvényhatóságok ellen, melyek országyűlési megajánlás nélkül, vagy azon fel­ül, közadót, segedelmet vagy újonczo­­kat ígérnek, kivetnek ’s beszednek; valamint azon egyes tisz­tek­ ellen is, kik ön hatalmukkal hasonlót követnek­ el.— Itt a szerkezet, ’s különvélemény felett történt vitatkozás ren­dén a’ szerkezet mellett azon észre vétel létetett, hogy az „al­kotmányos jog“ nagyon széles értelem, ezért vele nem le­hetne érni, ’s csak viszszaélésekre adna alkalmat,— ’s to­vábbá, minthogy a’ megyékben is kerülhetne elő azon körül­mény, hogy a’ törvényes ajánlat ne tel­jesittessék, tehát szük­ségesképp kiterjesztendő lenne a’ büntetés a’ fennálló tör­vény megsértését inditványozóra is. De a’ többség mind a’ mellett még is a’ különvéleményt pártolá, ’s ez végzésképp ki is mondatott. XLVIII-d. kerületi ülés, aug. 26-k. A’ büntető törv. javaslat vizsgálata folytattatván, a’ 40-d. fejezet, a’ széksér­­tésröl, — az 50-d. a’ hivatalos pecsét feltöréséről, ’s hiva­talos hirdetmények leszaggatásáról, — hely­benhagyatott. Az 51.d. fejezet, mely az isteni tisztelet megzavarásáról, ’s a’ vallás szabad gyakorlatának háborgatásáról szól, azon előter­jesztésre adott alkalmat, miszerint azon egyháziakra is bün­tetés lenne szabandó, kik törvénytelen brevéket hirdetnek, és törvényekkel ellenkező körleveleket adnak­ ki; és azon ta­nácsosokra is, kik efféle brevékre kb­. tetszvényt adnának. Egy megyei követ az ilyenekre fogságot javallott; más pedig hivatalvesztést, ’s ehez hasonlónak mondatott az 1404-ki, úgy az Ulászló idejéből a’ „Vestigia comitiorum“ köztt ta­láltató törvény; inditványoztatott továbbá, hogy az 1790: 20* t. sz. nyomán, melyben a’ protest. papoknak a’ kath. hit elleni gúnyos beszéd tiltva van, ez a’ kath. papra is terjesz­

Next