Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1843-09-12 / 73. szám
tessék-ki illő kölcsönösséggel. Két indítvány jön tehát vitatkozás tárgya , t. i. a’ törvénytelen bullákat aláíró hivatalnokok, 's az azokat kihirdető, valamint törvénytelen körleveleket kibocsátó főpapok büntetése, ’s a’ vallást sértő gúnybeszédek ’s iratok eltiltása. Melyre nézve a’ többség ezen czikket szerkesztetni luvánná. A’ másik indítvány élénkebben feste, volly botránkoztatólag ’s gyakran illettésül a’ protest, fél gúnyos szavakkal, ’s a’ bullában foglalt átkokkal, — mely a’ legnagyobb lazítást és gyűlöletet okozza; mindazáltal tekintve azt, hogy mennyi árnyékoldala vann az efféle korlátoló rendszabálynak, s hogy a’ gúnyszavakat is körülírni mint kellenek, meghatározni igen bajos lenne, a’ többség tanácsosabbnak lálá az e’ részbeni minden intézkedéssel felhagyni, ’s hízni azt inkább az időre, és a’ közfelvilágosodás érzelmeket formáló szellemére. Törvényjavaslat tehát az indítvány nyomán nem fog készülni. Ezután az 56-d. fejezetig , a’ rabszöktetésről , katonaszöktetésről, köztisztek és számadók hivatalos viszszaéléseiről, gyámok, gondnokok, ügyészek és mérnökök hűtlenségéről, ’s igy az egész első rész bevégeztetvén ^— következett a’ közfenyiték alá tartozó rendőrségi kihágásokról ’s azoknak büntetéséről szóló ’s 5. §-ból álló toldalék, —melyek rendén az utolsó §-ra nézve a’ szerkezet helyett, a’ különvélemény, melyben nyiltan kifejeztetik, hogy a’ helyt, tanács korlátlan felügyelési jogánál lógva a’törv. hatóságoknak csak oly rendőrségi szabályait semmisithesse meg, melyek a’ fennálló törvények rendeletével egyenesen és világosan ellenkeznek , ’s ne követelhesse a’ törv. hatóságoktól, hogy azok rendőrségi szabályaikat végrehajtási előleges megvizsgálás végett felterjeszszék,— állittatott meg. Ez alkalommal végre egy megyei követ, a’ kegyetlen szándékkal történő állatkínzás büntetésére nézve is törvényt alkotni inditványoza, ’s ezt az érdeklett rendőrségi szabályok közzé sorozni java 1la ,a mely is elfogadtatván, a’ törvényjavaslat kidolgozására bizottmány neveztetett. A’ 49- 50,51-d. kerületi ülésekről, valamint aug. 31-a mind két táblánál tartott országos ülésről jövő számunkban. — Orvosi gyűlés. Pesten aug. 10-k a’ magyarhoni hasonszenvi orvosoknak gyűlése volt. Ezen orvosok az általok követett tan magas czéljának megfelelni, ’s a’ nemzet részvétét és pártolását működéseik által megnyerni törekedvén, a’ mondott napra gyűlést hirdetének. Intézkedésük nem vala sikertelen, huszonheten jelentek meg részint magyarhoniak, részint németek, ’s gyüésök oly buzgó hatású vala, hogy azonnal egyesületté nyilvánittatott. Ezen újonan alakult egyesületnek előlegesen megállított alapszabályai szerinti czélja , az emberiség ügye, ’s a’ Hahnemann gyógymódjának tökéletesebbre vitele. A’ közlések köztt megemlítendő a’ dr. Horner tudósításai, melyek szerint a’ gyöngyösi hasonszenvi kórházban leásaban 98 beteg közzül 80 gyógyult meg. Továbbá érdekesek voltak bécsi orv. dr. Streinicz előadásai, ’3 mutatványai, melyek szerint a’ hasonszenvi gyógymód jótékony hatása kétségkivüli. — Az egyesület tagjai ügyeik folytatása végett magok közzül egy hét tagból álló bizottmányt választottak, ’s egyesületi titoknokul dr. Balogh Pált nevezték ki, ’s ily móddal feltett czéljok sikerűlhetése boldog reményében egymástól eloszlanak. jTrag’.railont megyei feszlések. Vas megye, aug. 7-k tartá évnegyedes közgyűlését. Főtárgya J a’ közvetutasitást készítő bizottmánynak a’ k. kir. előadások iránti véleménye, mely is felolvastatván, csekély módosítással jóváhagyatott, — hogy t. i. a’ halálos ítélet a’ bitófa és pallos helyett nyaktilóval hajtassék végre; a’ pálezázás pedig a’ bírói ítélet után használtassák, ’s azon biró, ki ezen kivül valakit megpálezáztatna, hivatalát veszítse. Továbbá az egyházi személyekre nézve, sokaktól javaltatott, hogy az egyháziak, hacsak halálos büntetés vagy örökös rabság kérdése felettük nem forog fenn, az egyházi törvényszék alá tartozzanak; mindazáltal az országos választmány ebbeli nézete helybenhagyatott. Ezután az áprilisi közgyűléskor történt zavargás okozói, az irántok véghez vitt nyomozódás után, közkereset alá vettettek. ’S végre a’ megyei fogházbani dolgozó intézet haszonbérbe adatai rendeltetett. Torontói megye augol*se napján tartott ’s az értelmes rész által ezúttal díszesen népessé tett közgyűlése főbb tárgya vala követi pótló - utasitás - adás , melyek közül főleg a’ következő nevezetesebbeket emlitjük meg: l) A’büntető törvénykönyvnek, a’ különvéleményi módosítással, kivéve a’ határtalan kegyelmezési jog megszorítását, melyre nézve az orsz. választmány javaslata pártoltatik, törvénybe igtattatása sürgettessék. — Egy azonban, hogy ezen új rendszer csak hat év múlva bírjon kötelező erővel, s ez alatt a’ fogházak felépítve legyenek. 2) Az udvargrófi bíróságok, mint a feö*lt‘L XI VII-d. korul cii ii lós, aug. 25 - It. Tárgyai: a’ magyar nyelv, szólásszabadság, és az orsz.gyülésnek Pestre áttétele iránti furendi viszonszenetek. A’ magyar nyelv tárgyábani válaszszenetet illetőleg ,,a’ hozzá kapcsolt részek“ említésének a’ főRR által javas- tott kihagyása, a’ RR által is jóváhagyatott, de csak úgy, hogy Magyarország említése is maradjon ki. Továbbá a’ föRR azon kivánata, hogy Pozsega, Szerém és Verőcze megyékben s a’ fiumei kerületben , az eddig gyakorlott nyelv fiat évig használatának fennhagyása ig juttassék bé, elvileg elfogadtatott, s egyszersmind végeztetett, hogy a’ deák nyelv használhatásának határideje Hienk január. első napja legyen a' ,,fiumei kerület“ szó pedig „magyar tenger - mellék“ kifejezésre változtassuk,— kijelentetvén e’ mellett, hogy a’mondott három megyéket a’ HU, valamint az 1830-as országgyűlés alkalmával, úgy jelenleg is Magyarország kiegészítő részének tekintik, ’s ezekre nézve a’ hat évet csak belviszonyokat illetőleg engedik. — Az 5-d. §-ra tett főrendi változtatás hasonlóképp elvileg helybenhagyatik, de styljára nézve el nem fogadhatónak , ’s a’ „tetszés szerint“ kifejezés is nem törvénybe illőnek, valamint szintén az is, hogy a’ horvát követeli magyaruli szólhatások törvényben kimondassuk feleslegesnek találtatott , ’s igy ezen észrevételek mellett az izenet kéziratra adatott. Ezután a’ szólásszabadság ügyebeni válaszizenet lévén vitatás alá, erre nézve röviden és igen egyhed- Virleg kijelentetett, miszerint a’ JöRR részéről a’ mondatik, hogy ebben már okaik eléggé kimerítve lennének; igaz, jöttek elég válaszok, de a’ RR okai valamint a’ mult országgyűléskor, úgy most sem czáfoltattak meg, ’s noha enyhültnek látszik is némileg az országos sérelem, mindazáltal a’ kedvetlen következmények felsőbb rendeletek után hogy megszűntek volna nem mondhatni: biztosítás kívántatik tehát, hogy a’ kormány ’s itélőszékek jövendőre a’ törvények szerint fognak hivatásukban eljárni. ’S erre nézve reményük is a’ IR hogy ő Felsége alázatosan megkéretvén az ország ezen kivonatára hajolni fog, mihez képpest ennek értelmében új szemet fog küldetni a’ főRRhez oly kéréssel, hogy a’ RR ebbeli óhajtása létesithetésit már tovább ne akadályozzák. Végre az orsz.gyűlésnek Pesten tartása iránti válasz olvastatván azt a’ BB minden észrevétel nélkül elfogadták. Ezek bevégzése után a’ kerületi elnök előadá, miképp a’ lithographia iránt a’ k. személynök értesittetvén , megigéré, hogy nádor ő fennségénél maga hatos közbenjárásával újólag próbát teend. Következett most a’ büntető törvényjavaslat vizsgálatának további folytatása, a’ 45-től a’ 48-d. fejezetig bezárólag, melyek szólanak a’ felségsértésről, hűtlenségről, erőszakos ellenszegülésről, lázadásról, király személye elleni sértő kifejezésekről, ’s tisztviselők ellen elkövetett sértésekről. A’ hűtlenségről a’ különvélemény igy hangzik: hűtlenség büntetése alá vonandók azok, kik valamely alkotmányos jogot erőhatalommal felforgató kir. rendeletnek kiadásában vagy végrehajtásában, akár egyenesen és határozott tanácscsal, akár aláírással, akár tettleges kijelentéssel részt vesznek; az erről szóló fejezetben pedig büntetés javaltatik azon köztörvényhatóságok ellen, melyek országyűlési megajánlás nélkül, vagy azon felül, közadót, segedelmet vagy újonczokat ígérnek, kivetnek ’s beszednek; valamint azon egyes tisztek ellen is, kik ön hatalmukkal hasonlót követnek el.— Itt a szerkezet, ’s különvélemény felett történt vitatkozás rendén a’ szerkezet mellett azon észre vétel létetett, hogy az „alkotmányos jog“ nagyon széles értelem, ezért vele nem lehetne érni, ’s csak viszszaélésekre adna alkalmat,— ’s továbbá, minthogy a’ megyékben is kerülhetne elő azon körülmény, hogy a’ törvényes ajánlat ne teljesittessék, tehát szükségesképp kiterjesztendő lenne a’ büntetés a’ fennálló törvény megsértését inditványozóra is. De a’ többség mind a’ mellett még is a’ különvéleményt pártolá, ’s ez végzésképp ki is mondatott. XLVIII-d. kerületi ülés, aug. 26-k. A’ büntető törv. javaslat vizsgálata folytattatván, a’ 40-d. fejezet, a’ széksértésröl, — az 50-d. a’ hivatalos pecsét feltöréséről, ’s hivatalos hirdetmények leszaggatásáról, — helybenhagyatott. Az 51.d. fejezet, mely az isteni tisztelet megzavarásáról, ’s a’ vallás szabad gyakorlatának háborgatásáról szól, azon előterjesztésre adott alkalmat, miszerint azon egyháziakra is büntetés lenne szabandó, kik törvénytelen brevéket hirdetnek, és törvényekkel ellenkező körleveleket adnak ki; és azon tanácsosokra is, kik efféle brevékre kb. tetszvényt adnának. Egy megyei követ az ilyenekre fogságot javallott; más pedig hivatalvesztést, ’s ehez hasonlónak mondatott az 1404-ki, úgy az Ulászló idejéből a’ „Vestigia comitiorum“ köztt találtató törvény; inditványoztatott továbbá, hogy az 1790: 20* t. sz. nyomán, melyben a’ protest. papoknak a’ kath. hit elleni gúnyos beszéd tiltva van, ez a’ kath. papra is terjesz