Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1843-09-19 / 75. szám
hogy iHiluU ndyssék - viszseo a’ conventek jegyzőkönyvéneit latin nyelven írását illető jog, s himéltessenek meg a’ magyartól. Ezen kérelmellet küldöttjeik előadván, — az egy superintendenst hívévé, egy pártolóra sem talált, ’s a' kissé orczállan kérés, miután már a’ magyar nyelvnek höz.állományi rangra emelése országgyülésileg is el van fogadva, nem teljesittetett. OtVSZnjSsgyűlési közlés Harmin ez negyedik országos ülés , ang. 31-h a’ HU és Iliinél.Tárgy : második izenet a’ turopolyai panasz ügyében; a’ magyar nyelv tárgyában; a’ szabadszólás ügyében; az országgyűlési szabad újságok iránt; a jelen országgyűlésnek Testre áttétele Telölj továbba szenet az országyűlési szállások iránt kinevezett országos választmány ügyében; és végre a’ büntető törvényjavaslat első részéről. — Olvastatott elébb is a’ turopolyai panasz dolgábani izenet ülnök önmaga felszólító a’ KIT és RRet, hogy, mivel a jelen országgyűlésének számos c’ pamaszai fontosabb teendői vannak, a’ vallási ügy elhatározása, magyar nyelv dolga, büntető törvénykönyv 'sa’t. használják az időt inkább ezeknek czélszerű eldöntésére, ’s kövessék a’ nagy romai mondását: „privatae simultates deponendae sunt reipublicae causa“ — azért a’ fennforgó panasz kiegyenlítését bízzák inkább a’ horvátokra. Ennek ellenére többen szólván, az izenetet pártolni,—’s az elnök az izenet részére kimondá a’ végzést. Továbbá elő vétetvén az orsz.gyűlésnek Testre áttetetése iránti izenet’s felírási javaslat,— észrevétel nelkül jóváhagyatott. Ezután olvastatott a’ magyar nyelv tárgyábani izenet, felírási javaslat és törvényezikk. A’ magyar tengermelléki kerületek követei, Iluccarira és Fiuméra nézve kivételt kértek azért, hogy ott alig lenne egy pár ember ki magyarul tudna. Egy slavoniai megye követe pedig a’ magyar nyelvet elfogadja, csak hogy a’ 0 évet a’ három megyére nézve meghoszszabitani kérte; más megyei követek némi módosításokat javaslanak, ’s az elnök is a’ főrendi törv.javaslatot helyeslé, — de a’ szerkezet mind a' mellett végzésképp változatlanul meghagyatott. — Ezt követte a’ szabadszólás ügyébeni izenet, mely hasonlóképp kevés vitatkozás után helyben hagyatott. ’S végre olvastatik az orsz.gyűlési szállások iránt kiküldött választmány felöli viszontrend, t. i. hogy a’ RA nem járulnak a’ felül azon kivánatához, miszerint más tárgyakra nézve is a’ Kerületi választmány helyébe országos léptettessek; a melyre nézve elnökileg létetett ugyan némi ellenvetés ’s a’ Hitet ettől elállásra javaslás; de viszhangra nem találván, az izenet megmaradt. Harmincz negyedik országos ülés, aug. 31-k a’ melt. főRRnél. A’ HIT és RR által rövid úton az illető izetőmester által átküldött izenetek, u. m. a' fejérmegyei folyamodás tárgyában; a’ magyar nyelv, — országgyűlési szabad újságok, — országgyűlési szállások, turmezei panasz,—némely fou meg nem hivatása, ’s végre a’ jelen orsz.gyűlés Pestre áttétele ügyében olvastatván, köziratra adattak, ’s a’ jövő ülésre , tanácskozás tárgyául, a’ magyar nyelv tüzetett ki. Harminezötödik országos ülés, September 1-én a KK és RR-nél. Tárgy: a’ büntető törvényjavaslat vizsgálata. Elnök hir. személynök önmaga, mielőtt a’kitűzött tárgy feletti tanácskozás megkezdetnék, egy hoszszas beszédben előadá, miképp a’ nemzet élete, vagyona, becsülete biztosításáról van szó, ’s tekintettel kell lenni arra, hogy egyfelől a’ gonosztevő bűntettessel«, másfelől pedig az ártatlanság napfényre jöjjön, ’s továbbá hogy a’ büntetendők egyszersmind javuljanak. — Vélekedése az, hogy a’ philosophiai rendszer kapcsoltassék öszve a’ tapasztalással, a’ nemzet jellemével, az úgy nevezett criminalis statistica eredményeivel. Olyas institutio, mely egy már tökéletesen kifejlődött nemzet állapotjához szabatott, nem alkalmazható mindenkor a’ fiatal nemzetre, ’s igy a’ haladásban szakadatlan vitat kell követni. Elmondá több megyéi kiterjedését, népességét, ’s azok szerint azokból 1824-ben 1851-ben és 1837-ben hány büntető per hatott a’ curia ebbe, a’ hova t. i. csak a’ nagyobb érdekű perek szoktak vitetni. Jellemző a’ magyart, tótot, oláhot, ráczot a’ büntettek egyik nagyobb másik kisebb mértékbeni elkövetésére hajlékonysága felől, mihez képpest a’ magyart még tökéletesen ki nem fejlődött nemzetnek mondván, az institutiokat is jelleméhez alkalmazhatóknak nyilvánító , kimondó, miképp a’ késöni büntetés, az ily színű esetekbeni lassú és nem pontos eljárás, az új tisztek járatlansága is, nagy hiányt és sok bajt okozna!«, s ha majd a’ birói kihágásokra nézve is büntetés szabatik, előre képzelhető, mily számos leend az ilyetén per. Azért hát arra figyelmezteti a Rilkét, hogy csak a’ sikerült a’ tapasztalás által is igazolt theoriákat kövessék, s ezeket is alkalmazva a’ nemzet geniusához, sajátságaihoz, jelleméhez. Mert „quis regeret graccos romanis moribus, graccis romanos.“ A’ bűntetések nemein nagy változásokat tenni, vagy némelyeket megszüntetni, fiatal nemzetre, minő a’ magyar, a’ képzelődés hatályossága tekintetéből, tanácsos nem volna. — Olvastatok ekkor a’ büntető törvényjavaslat a’ bűntettekről ’s büntetésekről. A’ katonaságra nézve, az országos választmány javaslat, miszerint minden katonai személyek, kik valósággal hadi szolgálatban vagynak ezen törv.könyv szabályai alól kivétetnek, és a’ külön vélemény között, mely szerint azon katonák, kik valamely bűntettre nézve a’ polgári bűnösöknek társaik vagy segédeik, a’ törvénykönyv alá tartoznak ; ’s végre a’ kerületi javaslat felett, melynél fogva a’ katonák, kivéve a’ fegyelmi eseteket, béke idején minden bűntettekért a’ köztörvény ’s ennek bírósága alá tartoznak, hoszszasacska vita keletkezett: az elnök pártolá a’választmány javaslatát, — minthogy a’ katonaságot czélszerűnek nem látja a’ katonai törvények’s szigorúbb fenyíték alól kivenni, de azt hogy a’ polgári törvény ’s biró büntesse a’ s katonát, kivihetetlennek is tartja, mert a’ hazában lévő idegen katonaságnak nyelvét a’ köztiszt nem érti, a’ katonánál« minden engedelmessége elenyésznék, ha hibájáért nemelsőbbsége, nem tisztje büntetné; — a’ száraz földön nincs státus, mely a’ katonaságot közbiróság által ítéltetné. Voltak, kik a’ katonát katonai törvény hatóság által, de a szőnyegen lévő büntetőtörvényt követve, elitéltetni véleményezek ; voltak , kik a’ katonát csak azon esetre kívánók polgári biróság alá vonni, ha polgári egyén ellen követel bűntettet. A’ többség azonban a’ kerületi ülésben előadott azon okokból , hogy a’ katonaság az országban külön státust nem képezhet, hogy olvasztani kell nem külön választani az érdekeket a’ szakadozott honban, hogy a’ katonát sem szelidebben, sem szigorúbban nem büntethetni a’ haza egyéb polgárainál, ’s hogy csak igy elérhető a’ katonaságnak a’ hazában nem hóditó módjáral tanyázása , — a’ kerületi javaslat mellett nyilatkozván, azt határozattá emeld. Valamint szintén ezután az elolvasott ezen szakasz második része is, mely az egyháziakat a’ büntető ügyekben a’ világi hatóság alá rendeli, kevés vitatkozás után, nagy többséggel helyben hagyatott. Harminczhatodik országos ülés, September 2-k a’ KK és Iliinél. Tárgy: a’ büntető törvényjavaslat feletti tanácskozás. A’ büntetések nemeinek meghatározása kerülvén vitatkozás alá, — némely megyei követek, az e’ tárgyról tartott kerületi ülések folytában felhozott számos okaikat ismételve, a’ halálos büntetések megtartása mellett, — a’ többség pedig szint úgy a’ mondott kerületi ülésekben elmondott okaikhoz ragaszkodva, annak eltörlésére szavazván, a’ mint közelebbről már irtuk a’ végzés lett, hogy a’ halálos büntetés országgyülésileg is eltöröltetek. Sept. 2-k 4-k ’s 5-k a’ főRRnél tartott 37 és 58-k úgy sept. 4-k a’ RK és RRnél tartott országos ülésekről, jövő számunkban. A’ mélt. főRR septemb. 5-k is folytatván tanácskozásukat a’ reversalisok felett, e’ napon végeztetett 45 szóval 23 ellenében, a’ reversalisok múltra nézve megtartatnak. — Septemb. 6-k a’ vallás tárgyábani izenet második pontjára érkezve, az áttérés körül vitatkoztak, de nem végezték el. Egy tagnak e’ kérdést illető és nagy pártolást nyert ’s köziratra adott indítványában kimondatott, hogy a’ kathol. vallás elveivel öszve nem fér, az áttérést, mennyiben lehetséges, meg nem akadályozni. — A’ RK és RR september 4-kén a’ büntető törvényjavaslat felett tanácskoztak, — a’ felségsértési bűn elévülésére, és a’ kegyelmezési jogra nézve, a’ kerületileg elfogadott különvéleményt helybenhagyták. Sept. 5, 0 ’s 7-i országos ülésekben viszont a’ büntető-törvény körüli vitatkozás volt szőnyegen, a’ mikor is a’ KK és RR a’ büntető törvénykönyv első részét már egészen bevégezték, igen csekély módosításokkal a’ kerületi állapodásokat erősitvén meg. — Magwarkoal Szegyei közlés. Zala vármegyében, mint közelebbről irtuk, Deák Ferenc* és Kerhápolyi István első alispán aug. 31-i országgyűlési követeknek megválasztattak. De Deák Ferencz, bár a’ megye a’ háziadót elvállalta, a’ követséget el nem fogadta, mert a pártokra szakadt megye, helyzete, valamint megválasztatásának környülállásai, a’ mi barátjai által véghez vitt éorteskedéssel történt, azt erkölcsileg lehetetlenné tették. Miután Deák ezt levélben, ’s egy hozzá ment küldöttségnek szóval kijelentette, sept. 2-k személyesen is megjelent Zala - Egerszegen, ’s ott okait miért a’ követséget el nem fogadhatja előadta, mind a’ mellett barátjaitól és híveitől legkeserűbb szemrehányásokat, sértést és gúnyt kellett szenvedni, sőt egy fiatal ficzkó, ki a’ mult országgyűlésen írnoka volt, neki — Deák Ferencznek — a’ hazafiságról leczkét tartott. A’ többség mind a’ mellett erőltetni akarta őtet a’ felvállalásra, ’s más követet nem választott’s Deák jegyzőkönyvbe tétette, hogy a követséget él