Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-09-19 / 75. szám

hogy iHiluU ndyssék - viszseo a’ conventek jegyzőköny­véneit latin nyelven írását illető jog, s himéltessenek­ meg a’ ma­gyartól. Ezen kérelmellet küldöttjeik előadván, — az egy su­­perintendenst hívévé, egy pártolóra sem talált, ’s a' k­issé orczállan kérés, miután már a’ magyar nyelvnek höz.állom­á­­nyi rangra emelése országgy­ülésileg is el van fogadva, nem teljesittetett. OtVSZn­jSsgyű­lési közlés Harm­in ez negye­dik o­r­s­z­á­g­o­s­ ü­l­é­s , ang. 31-h a’ HU és Iliinél.­­Tárgy : második izenet a’ turopolyai panasz ügyében; a’ magyar nyelv tárgyában; a’ szabadszólás ügyében; az országgyűlési szabad újságok iránt; a jelen országgyűlésnek Testre áttétele Telölj tová­bba szenet az országy­ű­lési szállások iránt kinevezett or­szágos választmány ügyében; és végre a’ büntető törvényja­vaslat első részéről. — Olvastatott elébb is a’ turopolyai pa­­nasz dolgábani izenet­ ülnök ö­nmaga felszólító a’ KIT és RRet, hogy, mivel a jelen országgyűlésének számos c’ pa­­maszai­ fontosabb teendői vannak, a’ vallási ügy elhatározá­sa, magyar nyelv dolga, büntető törvénykönyv 'sa’t. használ­ják az időt inkább ezeknek czélszerű­ eldöntésére, ’s köves­sék a’ nagy romai mondását: „privatae simultates de­ponendae sunt reipublicae causa“ — azért a’ fenn­forgó panasz kiegyenlítését bízzák inkább a’ horvátokra. En­nek ellenére többen szólván, az izenetet pártolni­,—’s az el­nök az izenet részére kimondá a’ végzést. Továbbá elő vétet­vén az orsz.gyűlésnek Testre áttetetése iránti izenet’s felírá­si javaslat,— észrevétel nelkül jóváhagyatott. Ezután olvastatott a’ magyar nyelv tárgyábani izenet, fe­l­írási javaslat és tör­­vényezikk. A’ magyar tengermelléki kerületek követei, Iluc­­carira és Fiuméra nézve kivételt kértek azért, hogy ott a­­lig lenne egy pár ember ki magyarul tudna. Egy slavoniai megye k­övete pedig a’ magyar nyelvet elfogadja, csak hogy a’ 0 évet a’ három megyére nézve meghoszszabitani kérte; más megyei követek­ némi módosításokat javaslanak, ’s az el­nök is a’ főrendi­ törv.javaslatot helyeslé, — de a’ szerkezet mind a' mellett végzésképp változatlanul meghagyatott. — Ezt követte a’ szabadszólás ü­gyébeni izenet, mely hasonló­képp kevés vitatkozás után helyben hagyatott. ’S végre ol­­vastatik az orsz.gyűlési szállások iránt kiküldött választmány felöli viszontrend­, t. i. hogy a’ RA nem járulnak a’ felü­l azon kivánatához, miszerint más tárgyakra nézve is a’ Kerü­leti választmány helyébe országos léptettessek; a melyre néz­ve elnökileg létetett ugyan némi ellenvetés ’s a’ Hitet ettől elállásra javaslás; de viszhangra nem találván, az izenet meg­maradt. Harminc­z negyedik országos ülés, aug. 31-k a’ melt. főRRnél. A’ HIT és RR által rövid úton az illető izetőmester által átküldött izenetek, u. m. a' fejérmegyei fo­lyamodás tárgyában; a’ magyar nyelv, — országgyűlési sza­bad újságok, — országgyűlési szállások, turmezei panasz,­­—­­némely fo­u meg nem hivatása, ’s végre a’ jelen orsz.gyű­lés Pestre áttétele ügyében olvastatván, köziratra adattak, ’s a’ jövő ülésre , tanácskozás tárgyául, a’ magyar nyelv tü­­zetett­ ki. Harminezötödik országos ülés, September 1-én a KK és RR-nél. Tárgy: a’ büntető törvényjavaslat vizsgá­lata. Elnök hir. személynök ö­nmaga, mielőtt a’kitűzött tárgy feletti tanácskozás megkezdetnék, egy hoszszas beszédben előadá, miképp a’ nemzet élete, vagyona, becsülete biztosí­tásáról van szó, ’s tekintettel kell lenni arra, hogy egyfelől a’ gonosztevő bűntettessel«, másfelől pedig az ártatlanság nap­fényre jöjjön, ’s továbbá hogy a’ büntetendők egyszersmind javuljanak. — Vélekedése az, hogy a’ philosophiai rendszer kapcsoltassék­ öszve a’ tapasztalással, a’ nemzet jellemével, az úgy nevezett criminalis statistica eredményeivel. Olyas in­stitutio, mely egy már tökéletesen kifejlődött nemzet ál­la­pot­jához szabatott, nem alkalmazható mindenkor a’ fiatal nem­zetre, ’s igy a’ haladásban szakadatlan v­itat kell követni. El­mondá több megyéi­ kiterjedését, népességét, ’s azok szerint azokból 1824-ben 185­1-ben és 1837-ben hány büntető per hatott a’ curia ebbe, a’ hova t. i. csak a’ nagyobb érdekű perek szoktak vitetni. Jellemző a’ magyart, tótot, oláhot, rá­­czot a’ büntettek egyik nagyobb másik kisebb mértékbeni elkövetésére hajlékonysága felől, mihez képpest a’ magyart még tökéletesen ki nem fejlődött nemzetnek mondván, az institutiokat is jelleméhez alkalmazhatóknak nyilvánító , ki­mondó, miképp a’ késöni büntetés, az ily színű esetekbeni lassú és nem pontos eljárás, az új tisztek járatlansága is, nagy hiányt és sok bajt okozna!«, s ha majd a’ birói kihá­gásokra nézve is büntetés szabatik, előre képzelhető, mily számos leend az ilyetén per. Azért hát arra figyelmezteti a Rilkét, hogy csak a’ sikerült a’ tapasztalás által is iga­zolt theoriákat kövessék, s ezeket is alkalmazva a’ nemzet geniusához, sajátságaihoz, jelleméhez. Mert „quis regeret graccos romanis moribus, graccis romanos.“ A’ bűnt­etések ne­mein nagy változásokat tenni, vagy némelyeket megszüntet­ni, fiatal nemzetre, minő a’ magyar, a’ képzelődés hatályos­­sága tekintetéből, tanácsos nem volna. — Olvastatok ekkor a’ büntető törvényjavaslat a’ bűntett­ekről ’s büntetésekről. A’ katonaságra nézve, az országos választmány javaslat, misze­rint minden katonai személyek, kik valósággal hadi szolgá­latban vagynak ezen törv.könyv szabályai alól kivétetnek, és a’ külön­­ vélemény között, mely szerint azon katonák, kik valamely bűntettre nézve a’ polgári bűnösöknek társaik vagy segédeik, a’ törvénykönyv alá tartoznak ; ’s végre a’ kerületi javaslat felett, melynél fogva a’ katonák, kivéve a’ fegyelmi eseteket, béke idején minden bűntettekért a’ köztörvény ’s ennek bírósága alá tartoznak, hoszszasacska vita keletkezett: az elnök pártolá a’választmány javaslatát, — minthogy a’ ka­tonaságot czélszerűnek nem látja a’ katonai törvények’s szi­gorúbb fenyíték alól kivenni, de azt hogy a’ polgári törvény ’s biró büntesse a’ s katonát, kivihetetlennek is tartja, mert a’ hazában lévő idegen katonaságnak nyelvét a’ köztiszt nem érti, a’ katonánál« minden engedelmessége elenyésznék, ha hibájáért nem­­elsőbbsége, nem tisztje büntetné; — a’ száraz földön nincs státus, mely a’ katonaságot közbiróság által ítél­tetné. Voltak, kik a’ katonát katonai törvény hatóság által, de a szőnyegen lévő büntetőtörvényt követve, elitéltetni vé­leményezek ; voltak , kik a’ katonát csak azon esetre kívá­nók polgári biróság alá vonni, ha polgári egyén ellen követ­el bűntettet.­ A’ többség azonban a’ kerületi ülésben előa­dott azon okokból , hogy a’ katonaság az országban külön státust nem képezhet, hogy olvasztani kell nem külön vá­lasztani az érdekeket a’ szakadozott honban, hogy a’ kato­nát sem szelidebben, sem szigorúbban nem büntethetni a’ haza egyéb polgárainál, ’s hogy csak igy elérhető a’ kato­naságnak a’ hazában nem hóditó módjáral tanyázása , — a’ kerületi javaslat mellett nyilatkozván, azt határozattá emeld. Valamint szintén ezután az elolvasott ezen szakasz második része is, mely az egyháziakat a’ büntető ügyekben a’ világi hatóság alá rendeli, kevés vitatkozás után, nagy többséggel helyben hagyatott. Harminczhatodik országos ülés, September 2-k a’ KK és Iliinél. Tárgy: a’ büntető törvényjavaslat feletti ta­nácskozás. A’ büntetések nemeinek meghatározása kerülvén vitatkozás alá, — némely megyei követek, az e’ tárgyról tar­tott kerületi ülések folytában felhozott számos okaikat ismé­telve, a’ halálos büntetések megtartása mellett, — a’ többség pedig szint úgy a’ mondott kerületi ülésekben elmondott o­­kaikh­oz ragaszk­odva, annak eltörlésére szavazván, a’ mint közelebbről már irtuk a’ végzés lett, hogy a’ halálos bünte­tés országgyülésileg is eltöröltetek. Sept. 2-k 4-k ’s 5-k a’ főRRnél tartott 37 és 58-k úgy sept. 4-k a’ RK és RRnél tartott országos­­ ülésekről, jövő számunkban. A’ mélt. főRR septemb. 5-k is folytatván ta­nácskozásukat a’ reversalisok felett, e’ napon végeztetett 45 szóval 23 ellenében, a’ reversalisok múltra nézve megtartat­nak. — Septemb. 6-k a’ vallás tárgyábani izenet második pontjára érkezve, az áttérés körül vitatkoztak, de nem vé­­gezték­ el. Egy tagnak e’ kérdést illető és nagy pártolást nyert ’s köziratra adott indítványában kimondatott, hogy a’ kathol. vallás elveivel öszve nem fér, az áttérést, mennyiben lehetséges, meg nem akadályozni. — A’ RK és RR septem­­ber 4-kén a’ büntető törvényjavaslat felett tanácskoztak, — a’ felségsértési bűn elévülésére, és a’ kegyelmezési jogra nézve, a’ kerületileg elfogadott különvéleményt helybenhagy­ták. Sept. 5, 0 ’s 7-i országos ülésekben viszont a’ bünte­tő-törvény körüli vitatkozás volt szőnyegen, a’ mikor is a’ KK és RR a’ büntető törvénykönyv első részét már egészen bevégezték, igen csekély módosításokkal a’ kerületi állapo­­dásokat erősitvén­ meg. — M­agwark­oal Szegyei közlés. Zala várme­gyében, mint közelebbről irtuk, Deák Ferenc* és Ker­­hápolyi István első alispán aug. 31-i országgyűlési köve­teknek megválasztattak. De Deák Ferencz, bár a’ megye a’ háziadót elvállalta, a’ követséget el nem fogadta, mert a pár­tokra szakadt megye, helyzete, valamint megválasztatásának környülállásai, a’ mi barátjai által véghez vitt éorteskedéssel tör­tént, azt erkölcsileg lehetetlenné tették. Miután Deák ezt le­vélben, ’s egy hozzá ment küldöttségnek szóval kijelentette, sept. 2-k személyesen is megjelent Zala - Egerszegen, ’s ott okait miért a’ követséget el nem fogadhatja előadta, mind a’ mellett barátjaitól és híveitől legkeserű­bb szemrehányásokat, sértést és gúnyt kellett szenvedni, sőt egy fiatal ficzkó, ki a’ mult országgyűlésen írnoka volt, neki — Deák Ferencznek — a’ hazafiságról leczkét tartott. A’ többség mind a’ mellett erőltetni akarta őtet a’ felvállalásra, ’s más követet nem vá­lasztott’s Deák jegyzőkönyvbe tétette, hogy a követséget él

Next