Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1843-10-20 / 84. szám
— # munkban irtuk, jön elfogadva.)— Ezután Ug. n. egyesültek ügyében készített válaszszenet felolvastatván, meghitelesittetett. Octob. 5, 6 és 7-k tartott 71, 72 és 73-d kerületi ülésekben a’ városok rendezése tárgyaltatok, az oct. *7-ki 50-d főrendi ülésben pedig a’ KLI és RRnek a’ magyar nyelv ügyébeni harmadik izenete volt szőnyegen, midőn a’ föRR engedékenységre hajoltak, mert három pontok, a’ mit előbb a’ felírásba bététetni akartak, ’s a’ RR nem fogadtak el, most kihagyásában megegyeztek. E’ három pont volt, hogy a’ törvényhozás nem akar nyomólag hatni Horvátország belviszonyaira, hogy a’ horvátok tetszések szerinti nyelvet használjanak tanácskozásaikban, és követjeik a’ magyar országgyűlésen magyarul szóljanak. Ellenben a’ 4-d pont, hogy a’horvátországi hivatalbeliek maguk körében latinul is levelezhessenek, meghagyatott. (Ezekről mint a' 08 09 ás 70-d. kerületi ülésekről, bel is szűke miatt következőleg bővebben.) Ill. filial földi sas ílási éasok. Viszszatoblantcs a’ múltra. Victoria királyné külföldi utazásai. (Folytatás.) Figyelmet érdemlő környülállás az, a’ mit már említettünk, hogy a’ 12- század második felében a’ franczia és angol királyok közti gyakori öszvejövetel történt, melyek következőleg oly ritkák lettek. A’ gyakori találkozás okát a’ mondott időszakaszban azon mérges tusakodásban és gyakran megújuló háborúban kell keresni, mely a’ 12-d század közepén Anglia és Francziaország köztt kiütött, ’s három századnál tovább dühösködött. Az angol királyok ekkor mint Normandia , ’s majd házasság által Anjou, Touraine, Maine, Guienne, Poitou ’s a’t. tartományok birtokosai a’ franczia királyok vasalusai valának , ’s igy hübér ezim alatt szinte nagyobb és szebb részét bírták Francziaországnak, mint ennek tulajdon királyai. A’ mondott időszakaszban Francziaország thronusán ültek VII Lajos 1137—1180-ig és fia II F i ep- Auguszt 1180 — 1223-ig, Angliában II Henrik 1154— 1189-ig, Izland meghódítója, és fia I vagy Oroszlánszívű Richard 1189 — 1199-ig — A’ mondott háború alatt, mely még 1152-be Henrik megelőzője István idejében kezdődött, a’ két király együtt több versen öszvejött, mindég a' béke helyreállítása végett, mely azonban tartós és állandó sohasem volt. —.Ilyen találkozások valának, 1158-b, midőn II Henrik kevés kísérőkkel Párizsba ment, hol nagy tisztelettel fogadták; a’ következő 1159-b még pedig többször, de minden süker nélkül, 1100-b octoberben, majd 1160 elején Montmirail-ban, és 1177-b. Ivry-ben.—Midőn VII Lajos 1177-b véghez vitte, hogy fiát Filepet az ország rendes következőjének ismerték, a’ koronázás előtt kevéssel Filep terhes betegségbe esett, ’s VII Lajos egy álmot látván, ez arra birta, hogy a’ megöletett és szentek közzé számlált canterbury-i érsek Becket Tamás sírjához ment Angliába búcsúra. II Henrik a’franczia királyt Londonban nagy tisztelettel fogadta, ki haza tértével fiát meggyógyulva találá. A’ mondott 1179- november én volt Filepnél; még atyja éltében megkoronáztatása, melyen II Henrik nagyobbik ’s már királylyá koronázott fia Henrik is jelen volt, ki a’ székes egyházba a’ koronát vitte. —A’ következő 1180-k júniusban II Henrik és II Filep Normandia szélén megint öszvejöttek az Ivry-ben kötött békesség megerősítésiért.—Nem sokára azonban egy az egész keresztyénséget érdeklő nagy történet, e’ királyi találkozásoknak, ’s majd a’két ország közötti ellenségeskedésnek is uj anyagot szolgáltatott. A’ I1-d század végén vallásos buzgóságból és lelkesedésből eredeti keresztes-hadak nevezetes időszaka volt ez, ’s miután Egyiptom és Szyria vitéz szultánja Szaladin 1187-b Jeruzsálemet elfoglalta, ’s így a’ szent város megint a’ hitetlenek kezébe esett, annak viszszavételiért az európai három legnagyobb uralkodók, német császár I Fridrik Barbarossa melléknévvel, valamint a’ franczia és angol királyok sérget állitva ki, személyesen mentek a’ szent földre. Ezt megelőzőleg 1188- januariusban Gisors és Trie köztt Normandiában találkoztak II Fiep - A n g usz t és II Henrik, ’s e’ rheims-i és rouen-i érsekek, valamint a’ segítséget sürgető tyrusi érsek Wilhelm kezéből a’ szent táborozásra kötelező keresztet átvették. Mielőtt azonban a’ szent földre indultak volna, a’ két király egymással hadba keveredett, melyet 1180-b júniusban Tours mellett tartott személyes találkozás következéséül kötött béke végzett be, hol egyszersmind meghatározták a’ czélba vett keresztes táborozásért a’ jövő 1190 telén Burgundia szélén Vezelay-ben találkozni. Csak hamar azonban II Henrik meghalt, kit fia és következője I. Richárd váltott fel , azonban több akadály következéséül nem előbb mint 1190 júniusban jött öszre Vezelay-ben gyének is van joga e’ részben őrködni, hogy a’ város által ne veszélyeztessék ; a’ kilenczedik pedig a’ százados szokást hozá fel, ’s szóltak átaljában a’ túlbuzgókról is. Melyek ellenében egy megyei követ, a’ felhozott túlbuzgóságot megróva, a’ tárgyra nézve igy szóla, midőn az orsz. választmány által felállított elv szerint, a’ nemes ember a’ városi hatóságnak alárendeltetik, akkor egy puszta ház is miért ne rendeltethetnék egy oly hatóság alá, mely éppen oly jogos mint a’ megyék, alá kell rendelni azt rendőri tekintetben, nem azért, hogy a’ megyei hatóság maga nem tudná a’ rendet fenntartani, hanem az egyenlőségért, mely a’ rend megtartására kívántatik. Ha magunkat oly erősen védjük, miért vettük el az egyházi rend és a’ katonák privilégium foltját?gondoljukmeg hogy a’ megyei törvényhatóság csak maga körében, nem pedig a’városban állhat. Igyekezünk már valahára egyesülni, mert az egyesség a’ jövendő jónak és virágzásnak legbiztosb kútfeje; adjunk és adnak nekünk is, áldozzunk a’ hol áldozni kell, és vessük meg ezáltal azon szilárd alapot , melyen a’ városok emelkedni fognak. Ezután nyilatkoztak még több szónokok részint az indítvány mellett, részint pedig az ellen; végre a’ jegyző ámbár azon akadályoktól tart, melyeket vagy előítéletből vagy félreértésből a' nemesség, ha mindjárt a’ munkálat elején e’ pontot meglátandja, az egésznek elibe gördíthet; ’s noha azt lehet mondani, hogy a’ városok elrendezése nem egyedül czél, de egyszersmind eszköz is a jövendőre, még is mivel elvben az indítványozóval tökéletesen megegyezik, mivel tagadhatatlan, hogy a’ különböző érdekeket egyesíteni kell, jónak tartja más módot a’ netalán izgatott kedélyek lecsilapitására keresni, jelenleg pedig az elvet kivívni. Ezután a’ kérdés előzör az indítvány értelmében igy tétetett: a’ megyei házakban elkövetett akár rendőri akár bűntetteket, kivéve a' megye személyzete által elkövettetteket a’ városi hatóság ítélje-e, vagy ne ? de ezen kérdés nem kielégítőnek találtatván, egy megyei követ javaslata következésében, igy létetett egy másik kérdés: váljon a’ megye házak alávettessenek-é a’ városi törvényhatóságnak némi tekintetben, vagy semmiben se? ’s 27 megye 1. ellenében, a’ módosítási javaslatot félrevetve, a’ megyeházakat a’ városi törvényhatóságtól menteseknek tartani határosa.— A’ város határában lévő nemesi külső telkek egyező vélemény többséggel előbbi állapotokban hagyattak; a’ nemesi belső telkek vagy is curiák azonban 2 — 3 szavazati többséggel minden tekintetben városi hatóság alá tartozóknak végeztettek. A’ laktanyák ’s városbeli erősségek, fegyelmi viszonyokon kivűl , hasonlólag véleménytöbbséggel a’ városi törvényhatóság alá rendeltettek. Az úrbéri telkek iránt az úrbéri törvények rendelete épségben hagyatott. ’S az ily móddal tetemes változást szenvedett szerkezet az ülés vége előtt felolvastatván, kéziratra adatott. Ötvennegyedik orsz. ülés, sept. 30-k a’ mélt. fő RR-nél. A’ RR és RR izenete az unitáriusok dolgában felolvastatván, azt a’ mélt. föRR elvben csaknem egyhangúlag mindnyájan efogadták, annyival is inkább, mivel már azon elv az 1850: 21-k. cz-ben is ki van mondva. Az elv akalmazása iránt azonban egy elsőben különböző véleményben voltak. Némelyek nyilvániták, hogy miután már az elv törvényben ki van jelentve, el lehetne azt halasztani a’ Részek viszszacsatlásáig, mivel a’ kinevezett udvari biztosság úgy is annyira haladt munkálatában, hogy az még ez országgyűlés alatt hihetőleg az orsz. Rt. elibe terjesztetik. És ebben az unitáriusoknak sem lehet aggodalma, mivel vallásuk szabad gyakorlatát mind az 1850: 21 t. sz. biztosítja, mind a’ mélt. JOBB azon törvény értelmében nyilatkoznak, és ennek is újologi kimondását csak a’ viszszacsatlásig kívánják halasztani.— Mások ellenben nemcsak úgy tekintik ezen kérdést, mint az unitáriusok bevételének kérdésit, mivel a’ törvény úgy sem tagadja meg egy vallástól is a’ bevételt, mely a’státus czéljaival és a’ keresztyén vallás elveivel nem ellenkezik, hanem úgy tekintik azt, mint a’ mely a’ Részel; sőt egész Erdély viszszakapcsolásával szoros öszvefüggésben áll, sőt úgy egyik, mint másik viszszacsatlását sietteti. Tehát az emberiség ’s viszonosság elve mellett a’ politikai okosság is azt kívánja, hogy az unitária vallás befogadását, mint egész Erdély magyarországgali egyesítésének könnyítőjét ’s hathatós elősegitősét, nemcsak szóval kell pártolni, hanem törvénybe is igtatni. Az unitáriusok ügyét azért, mint a’ mely a’ haza boldogságára ’s virágzására, a’ nemzetiség emelésére oly jótékony hatást fog gyakorolni, kár nélkül a’Részek viszszacsatlásáig nem halaszthatni. Ezen okok 0sz nyomósoknak tetszettek azok előtt is , kik az unitáriusok bevételét a’ Részek viszszakapcsolásáig kívánták halasztani, hogy előbbi nézeteiktől elállván, a’ RR izenetéhez járultak. A’ horvátországi bán, követ és a’ zágrábi püspök, Horvátországra nézve óvást tettek. (Jeszénél ohj módosítással mint közelebbi szó 335