Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-02-21 / 15. szám

hogy amerikai kapitány Gray fedezte­ fel az Oregon vagy Columbia vizét—merőben szükségtelennek tekintik, mivel az említett jog kérdés alá nem jöhet. A köztársaság az északi szélesség 42° lógva 4Q° terjedő vidékhez formál just, a­m­ legalább 200 millió hód földet foglal magában, és négy új státusnak elegendő helyet adna.­­ Az indítványból keletke­zett vitatásoknak ugyan még most eredménye nem lett, de azokból az egész ház részvéte kitűnt, egyszersmind az em­lített kérdésnek a’ köztársaságra nézve sürgető volta kimon­datott, mely azért bizonyosan közelebbről újra tanácskozás alá vétetik. — Ugyan az nap elnök T­y­­­e­r a’ képviselők há­za eb­be két izenetet terjesztett, melyek a ludügyek biztos­ságának adattak­ át. Az első ezek közzül a’ Hay­ti köztársa­ság ellen formált némely kártérítési követeléseket tárgyazza. A' második izenetnek két pontja volt: egyik az Ausztráliához tartozó "Sandwich szigetek­ függetlenségének megismerése, s hogy a’ „haiwaiani kormánynál”" meghitelesitett amerikai con­sul jogai többre terjesztessenek és jövedelmei szaporittassa­­nak. A’ másik pont a’ köztársaságnak Chinávali viszonyait érdeklé. A’ mennyei birodalom és Anglia közötti béke, miál­tal az angol kereskedés előtt öt china­i kikötők meg­nyíltak, szük­ségessé teszi Amerikának Chinával naponként nevek­edő ke­reskedési öszveköttetésére szoros ügyelettel lenni. Az elnök azért egy Chinába küldendő ’s állandóul ott lakó értelmes biztos kinevezését ajánlja. — A’ köztársaság Chinávali keres­kedésének fontossága kitetszik abból, hogy a bevitel onnan néhány évek óta­­ 12 millió dollárra hágott, a’ kivitel pe­dig Chinába 1 8 4 1 -b­e 15,000 dollár amerikai termékekben ’s készítményekben , valamint amerikai hajókon Chinába szállí­tott idegen árukban 485.000 dollár, ide nem értve a nem egyenes bevitelczikkeket. — Barcelonában úgy látszik, a’ dolgok megint roszabbra kezdettek fordulni. Főkapitány Leoane januar­ 20-i kemény­­rendelést adott­ ki a’ rend és csendesség megzavarai ellen. A’ hírlapi sajtó a’ labosokat felhívja az ellenszegülésre, ’s a’ katonai rendszabályok használása mellett is a’ hadiadó na­gyobb része még­­Retetlen volt. A’ katonák és polgárok köztt majd mindennap történik versengés , és a’ város főbb pont­jai katonasággal megrakva vannak. Szóval a’ dolgoknak igen feszült állása van.— Mint írják Cadiz­ban és Valenciában is háborúságok ütöttek­ ki magokat. — A’ franczia követkamarában a’ válaszfelirati tervnek a’ motozási jogot érdeklő c-d pontjához három pótlék-indit­­vány terjesztetett a’ kamara elibe, de azoknak elmellőzésé­­vel az említett pont a’ febr. 2-diki ülésben, éppen azon for­mában, mint a’ biztosság ajánlá, (l. közelebbi számunkat) csak nem egyértelemmel elfogadtatott. — A’ febr. 5-ki ülés­ben az egész válaszfelirati terv 278 szózattal 101 ellen ke­resztül ment. A’ király febr. 4-k fogadta a’ követkamara nagy küldöttségét, mely a’ válaszfeliratot bényujtotta. Az angol parlament febr. 2-k kinyittatott (L. alább) Az alsóháznak még az nap estvéjén tartott első ülésében mi­dőn a’ throm­si beszédre adandó feleletről vitatkoztak: főmi­­niszter Peel kijelentette, hogy a’ kormánynak nincs szándé­ka ezen ülés folytában a’ fennálló gabona törvényekre néz­ve valami változtatást terjeszteni a’ ház elibe.—­A’ Belgium és Hollandia között fennforgó versengések­nek teljesen eligazítására mult év novembe 5-i Hágában egy kötés iratott­ alá, melyhez volt egy hajózási valamint a’ mo­­zai és mozellai csatornát illető alku mellékelve.. Ezen köté­sek mindenik ország törvényhozó testülete ek­be terjesztet­tek jóváhagyás végett, mielőtt királyi megerősítést nyerné­nek. Febr. első napjaiban valamint a’ németalföldi közönsé­ges rendek , úgy a belgiumi képviselő kamara és senatus a­­zon kötéseket elfogadták. Miután Brüsselben febr. 3-k a’ se­natus szózatolása megtörtént, azok a’ király által megerősí­tettek, ’s más nap kir. biztos Dujardin elindult Hágába, hol éppen febr. 5-re volt a­ megerősítések kölcsönös kicserélése határozva, így már most Belgium és Né­metalföld egymással tisztában vannak.— Svájcz új főhelye Luzern febr. 1-sején meghatározta felszólitni Aargau canton kormányát az el­tör­­­ött klas­­tromok javai eladására, mint szintén Muri klastromban alapított oskolára nézve tett határozatait viszsza-venni, az ellenkező esetben a’ főhely oly lépéseket teend, miket a’ szövetség alaptörvénye kiván.—­A’ német hírlapi sajtó kihágásai, mint annak üldözteté­se napirenden vannak. Közelebbről a’ „Rheinische Zeitung“ veszélyes és kártékony irányáért, miszerént ingerlés és fel­forgatás volt czélja, a’ pruszsziai kormány egy rendelete ál­tal mártzius utolsó napján megszűnik. Hogy addig fennállhat, az azt alapító részvényesek iránti tekintetből történik. A’ bajor király a’ folyamatban lévő országgyűlését már­ Mus so­káig m­eghoszszabitotta , a’ meddig a’ rendek a’ „ki­rály parancsolatjából“ elejek­be terjesztendő tárgyakat bé­­végezni tartoznak. — Keletindiából újabb, de nem nagy fontosságú tu­dósítások érkeztek, még pedig Calcuttából dec. 17-keig, Bombay-ból január. 2-káig terjedők. Az Afghanisztánból ki­takarodott angol sereg gyorsan folytatta Útját a’ Pendzsáb­on keresztül, de a’ betegségektől sokat szenvedett, jelesen a’ himlő a’tisztek és legénység közti nagy pusztítást mivolt. A’ tartalék sereg főcsapatja Ferozeporban gyülekezett­ öszve ’s katonai gyakorlásokkal mulatá magát. Dec. 17-k Dzsellala­­badból Sale tábornok is megérkezett oda, kit a’ főhelytartó, innepélyesen fogadott. Lord Flrenborough ismeretes nyilat­kozata a’ szomnath-i pagoda kapui viszszavitelére nézve az indiai angolok köztt is gúny és kaczaj tárgya volt. — Az an­golok gyalázatos pusztításai a viszszavonulás alatt ez újabb tudósítások szerint is igazak. — Kabulban Sudzsa­ sáh egy kissebb fia S­h­a­p­u­r, ki Amerila­than leányával egybekölt, a’ főnökök nagyobb részétől királynak ismertetett. Akhbar hhan e’ városhoz még akkor nem közeledett. — Szind tarto­mányban Haiderabad amirjeitől vagy fejedelmeitől az indiai kormány Haracsi, Tatta és Szukkur tartományok átengedé­sét valamint az angolok iránt mindég ellenséges indulatot mutató szindi főnök Mir Miszszir-chán kiadását kívánja.— Chinából jelesen Macao-ból a’ h­irek nove­lQ­kig ter­jednek. Ezekben közölve van a’ császár felelete a’ biztossa­­iról Keying, Elepu és Ninkin mandarinoktól a’ békekötésre nézve hozzá intézett tudósításra. A’ császár miniszterei aján­latait jóváhagyja, de kitűnő vonakodással, mert a’ mint nyil­ván kimondja, arra kén­szerit­ve van. Azonban, hozzá teszi vigasztalásul ,,a’ keserűség és békételenség ideje elmúlik, de a’ jólét, béke és nyugalom állandóul megmaradnak.“ A’ ke­reskedést illető pontokról a’ császár azt mondja, hogy azok nem helyesek, és bővebb megfontolást kívánnak. Mivel a barbarus hajók a’ Csang (Yang-ke-cziang) oda hagyják, a’ kért engedelem a’ kereskedésre nekik legyen megadva , de az öt kikötők közzül Fu-csen-fu-ba bé nem bocsáttathatnak, de lehetne annak helyébe más kikötőt tenni: a’ más négy kikötőbe, melyek Hanton, Amoy, Ning-po és Shinghae megen­gedtetik, hogy jöve és m­enve azokban kereskedést folytassanak. (E’ szerint a’ chinai császár vonakodna a’ békesség egyik főpont­ját t. i. a’ fu-cseu-fu-i kikötőt illetőt — el fogad­ni.) Ez előleges csá­szári megerősítésnek sept. 15-i Nankin-ba megérkezése, va­lamint a’ hadiváltság első rátája után Pöttinger­—fi­t a’chí­­naiak kurtított czimmel plenipo-nak neveznek — oda hagyá Nankint, és a’ hajók a’ Yangcze-kiangon leevezni kezdének. Csing-kiang-fu várost sept. 23-k hagyták oda, az utolsó ha­jó ’s a’ viz torkolatjánál eső Wuzung-hoz oct. 8-k érkezett. Az angol flotta oct. 17-k érkezett Csuzánhoz, ’s két nap múlva 1Q-U Pöttinger ott kiszállott. —Kapitány Balfour van ch­inai főconsulnak kinevezve, és Shanghai-ban fog lakni.— A’ chinai császár egy rendelésében 20,000 • bo­­árló sereg kiál­lítását parancsolja, valamint a’ chinaiaknak a’ Bocca-Tigris erősitésén is nagy iparkodással dolgoznak. Másfelől Csúzán szigetén elkezdették a’ chinaiak az egyes angolok elleni a­­lattomos leselkedést. E’ környi­llásokért némelyek a’ békes­ség m­egháboritásától félnek. — Pottingert Hong-Kong szige­tére decemb. végén várták, midőn Kantonban a’ vámtarifát illető alkudozásoknak el kell kezdődni. Úgy hiszik, hogy a’ hadi-váltság egy részét a’ császár a’ Hong kereskedők nya­kába fogja vetni. — Santa-Ana tábornok, a’ mexico­i köztársaság mostani fe­je a’ congressust katonai éröved szét­­ őmiatta, s újat fog, mint kihirdette, egybehívni. Czéljához hogy dictator legyen, közeledik. — Haiti szigetéről dec. 15-töl Párizsba érkezett tudósítá­sok szerint, azon spanyol kis hajós-sereg melynek két hajó elvételéért elégtételt kellett kérni. (/. 7-k számunkban a' na­pi eseményeket.) Port-an Prince városhoz megérkezett, ’s hay­­ti-i tábornok Inginac a’ kormány nevében jelentette , hogy a’ spanyol hajók vétségből vétettek­ el, mi észrevétetvén leg­­ottan szabadon bocsáttattak s ezért a’ köztársaság Spanyol országnak sem kártérítést sem elégtételt adni nem köteles. A’ spanyol ha­jó - parancsnok e’ nyilatkozatot kielégítőnek nem találta, ’s valamint az elégtételt úgy kártérítést is sür­gette. — IF í* a a k­­* z l­a o r­s z á g. A’ követ kamarának a’ válaszfelirati tervet illető vitatásai. Mi­után a’ pairkamarában folyt vitatáso­ka­t a válaszfelirati terv kérdésében kivonatban közöltük , nem lesz talán érdek nélkül a’ követkamara e’ tárgyat ille­tő vitatásainak is egy hasonló képét adni. — Mint irtuk , e’ kamara januar. 27-i kezdé­ el emlitett tanácskozását. Legelső szónok volt Beaumont, ki hevesen megtámadá a miniszte-

Next