Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

Toldalékok - 1843-02-21 / 15. szám

TOLDALÉK HAT ÉS JELEIHEZ. 1843. (Első félév.) 15-kszaisu Kolozsvár. Kedden Februarius 21-én. 1843. Tartalom) Az európaiak első megjelenése Japánban. I. A’ portugálusok­. Egyesületi mozgalmak , pálya kérdés. Az európaiak első megjelenése Ja­pánban. I. A’ portugalu­sok. A’ 180,000 □ mértföldre terjedő ja­páni birodalom legelső felfedezőjinek a’portugaluso­­k­at mondják. Az 15­4­2 - k évben­ Antonio No­ta, Antonio Peros és Zeimer Ferencz portu­galusok, Chinából jővén, szélvész által a’ japá­­ni partokra hányattak, de véletlen megjelené­­sök­, mint látszik, a’ japániak és portugalusok közt­­ti kereskedés meginditására semmi okot nem szolgáltatott. Legtöbbet tett a’ portugalusok ke­reskedésére azon körülmény, hogy 1547-ben egy fiatal japáni, Malaccába ment, ott a’ ke­resztyén vallásra állott ’s Paulo de Santa Fé névre megkereszteltetett. Ez az 1549*. évben hazájába viszsza térvén, vele Xaverius Ferencz, a’ keresztyén vallás apostola napkeletén, Ja­pánba ment, ’s ott a’ keresztyén vallást három évig tanította. Eltávoztakor más papokat ha­gyott Japánban, kik a’ térítés nagy munkáját oly szerencsés eredménynyel folytatták, hogy kevés évek alatt a’ római katholika hit a’ ja­­pániak küztt sok követeket nyert, sőt több fejedelmek is megkeresztelkedtek. Az 1582-k évben három nagy tekintélyű fejedelemből ál­ló követség küldetett Japánból a’ római pápá­hoz, mely követség előbb Lisbonában, azután Madridban és végre Rómában nagy tisztelettel fogadtatott, ’s XIII Gergely pápa által lábcso­­kolásra bocsáttatott. A’ kérészi gén vallás terjedése a’ portuga­lusok kereskedését Japánban a legvirágzóbbá tette volt, azért nem leszen érdektelen, ha virágzása, csökkenése ’s majd teljes* megbu­­kása okait röviden elősoroljuk. Legelsőbben is meg kell jegyezni, hogy a’portugalusok előtt legelső megjelenésekkor a’ birodalom belseje nem volt elzárva. Hihetőleg akkor az idegene­ket kizáró rendszer nem létezett, és a’ feje­delmek sem tartattak a’ császár által oly’ szo­ros függésben, ’s így azok az idegenek iránt ked­vezéssel lehettek. Ide járul még az is, hogy akkor a’ japániak szabadon mehettek más ide­gen országokba, ’s ha a’ portugalusok szolgála­tába állottak, vagy azokkal kereskedési ösz­­veköttetésbe léptek, a’ gazdagodásra ’s nyere­ségre egy addig ismeretlen út ny­ilt­ meg elöt­tök. A’portugali kereskedők a’legnevezetesebb kereskedő városokban a’ leggazdagabb lakosok leányaival kötöttek házassági szövetséget, ’s így a’ két nemzet tagjai egymás szokásaival megbarátkoztak, és kevés idő eltelésével kö­zös érdek kapcsolta őket egymáshoz. Igaz s annak is maradand, hogy az emberi tények fő­ rugója, a’ haszonlesés. Ez hatott a’ japáni fejedelmekre is főképpen a’ tengerparti tarto­mányokban, mert a portugalusok terhelt hajóji számukra is gazdag ajándékokat vittek, ’s a’ vám fizetéssel jövedelmöket tetemesen szapori­­tottták. A’ térítő papok munkássága, ’s fára­dozásai által kórházait és szegények intézetei építtettek, ’s az azokban ápolt betegek és sze­gények nagyobb része keresztyén vallásra tért, mi által a’ portugalusok béfölyása a népre ne­veltetlen. Nagyon természetes vólt tehát, ha a’ jezsuiták munkálódása, a' japáni bonezok (papok) féltékenységét felébresztette, k­ik­ a’ ke­­resztyénség terjedésében saját létöket veszély­nek kitéve láttán, romlásuk elháritása végett az ak­kor uralkodó császárhoz folyamodtak. De a’ japáni papok­ aggodalmát a’ kormány, úgy lát­szik, nem méltatta különös nagy figyelemre, s hihetőleg a’ miatt a’ k­eresztyénség ügye semmi változást szabad folyásában nem szenvedett 15

Next