Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
Toldalékok - 1843-02-21 / 15. szám
TOLDALÉK HAT ÉS JELEIHEZ. 1843. (Első félév.) 15-kszaisu Kolozsvár. Kedden Februarius 21-én. 1843. Tartalom) Az európaiak első megjelenése Japánban. I. A’ portugálusok. Egyesületi mozgalmak , pálya kérdés. Az európaiak első megjelenése Japánban. I. A’ portugalusok. A’ 180,000 □ mértföldre terjedő japáni birodalom legelső felfedezőjinek a’portugalusokat mondják. Az 1542 - k évben Antonio Nota, Antonio Peros és Zeimer Ferencz portugalusok, Chinából jővén, szélvész által a’ japáni partokra hányattak, de véletlen megjelenésök, mint látszik, a’ japániak és portugalusok köztti kereskedés meginditására semmi okot nem szolgáltatott. Legtöbbet tett a’ portugalusok kereskedésére azon körülmény, hogy 1547-ben egy fiatal japáni, Malaccába ment, ott a’ keresztyén vallásra állott ’s Paulo de Santa Fé névre megkereszteltetett. Ez az 1549*. évben hazájába viszsza térvén, vele Xaverius Ferencz, a’ keresztyén vallás apostola napkeletén, Japánba ment, ’s ott a’ keresztyén vallást három évig tanította. Eltávoztakor más papokat hagyott Japánban, kik a’ térítés nagy munkáját oly szerencsés eredménynyel folytatták, hogy kevés évek alatt a’ római katholika hit a’ japániak küztt sok követeket nyert, sőt több fejedelmek is megkeresztelkedtek. Az 1582-k évben három nagy tekintélyű fejedelemből álló követség küldetett Japánból a’ római pápához, mely követség előbb Lisbonában, azután Madridban és végre Rómában nagy tisztelettel fogadtatott, ’s XIII Gergely pápa által lábcsokolásra bocsáttatott. A’ kérészi gén vallás terjedése a’ portugalusok kereskedését Japánban a legvirágzóbbá tette volt, azért nem leszen érdektelen, ha virágzása, csökkenése ’s majd teljes* megbukása okait röviden elősoroljuk. Legelsőbben is meg kell jegyezni, hogy a’portugalusok előtt legelső megjelenésekkor a’ birodalom belseje nem volt elzárva. Hihetőleg akkor az idegeneket kizáró rendszer nem létezett, és a’ fejedelmek sem tartattak a’ császár által oly’ szoros függésben, ’s így azok az idegenek iránt kedvezéssel lehettek. Ide járul még az is, hogy akkor a’ japániak szabadon mehettek más idegen országokba, ’s ha a’ portugalusok szolgálatába állottak, vagy azokkal kereskedési öszveköttetésbe léptek, a’ gazdagodásra ’s nyereségre egy addig ismeretlen út nyilt meg elöttök. A’portugali kereskedők a’legnevezetesebb kereskedő városokban a’ leggazdagabb lakosok leányaival kötöttek házassági szövetséget, ’s így a’ két nemzet tagjai egymás szokásaival megbarátkoztak, és kevés idő eltelésével közös érdek kapcsolta őket egymáshoz. Igaz s annak is maradand, hogy az emberi tények fő rugója, a’ haszonlesés. Ez hatott a’ japáni fejedelmekre is főképpen a’ tengerparti tartományokban, mert a portugalusok terhelt hajóji számukra is gazdag ajándékokat vittek, ’s a’ vám fizetéssel jövedelmöket tetemesen szaporitottták. A’ térítő papok munkássága, ’s fáradozásai által kórházait és szegények intézetei építtettek, ’s az azokban ápolt betegek és szegények nagyobb része keresztyén vallásra tért, mi által a’ portugalusok béfölyása a népre neveltetlen. Nagyon természetes vólt tehát, ha a’ jezsuiták munkálódása, a' japáni bonezok (papok) féltékenységét felébresztette, kik a’ keresztyénség terjedésében saját létöket veszélynek kitéve láttán, romlásuk elháritása végett az akkor uralkodó császárhoz folyamodtak. De a’ japáni papok aggodalmát a’ kormány, úgy látszik, nem méltatta különös nagy figyelemre, s hihetőleg a’ miatt a’ keresztyénség ügye semmi változást szabad folyásában nem szenvedett 15