Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-05-26 / 42. szám

«3“ IPi^ydSBfiCZi-Cii-S. T. ez. olvasóinkat figyelmeztetjük a’ jövő félévi előfizetésre, melynek korán beküldését tisztelettel kérjük, mert a’ hírlapnak eleitől fógva pontosan megküldését csak igy lehet leginkább biztositni.­—I?]3iibBi›*S­tereu’s To&2 9Jrll4›kja* és a’ GtycrinckR‡«IB'«fttf(hetenként négy iv) félévi dijja (· lliitríí. CZÜSfl·Cfl. — .fB IIIá. JctCil ’s Toldalékja csak magára helyben 5 l'ft. postán 5l*l'í. 13 Ki*. C/llsthen­. Magyar ›«yCT­­IIICkl ® arat (képekkel) csak magára helyben 3 liarOEll rtt. cZÜSÜ)CII. postán 3 liá. !£4 ilr. CZÜ­K­.CII­ Minden cs. k. postán lehet előfizetni, különben biztos alkalomtól is béküldhető a’ pénz. Szer­t. Kolozsvár május 211-II. 1843. — 12-dik szám. I. Honi tudósítások. II. Külföldi tudósítások. Napi események. Nagy Britannia. I. Hóni zsidósitások. Kinevezések. Kolozsvárit május 2­4-k. A n. Be­­ringer János halálával ürességbe jött kormányszéki jegyző­­könyvi hivatal alogzatójává, a’ hír. kormányszék mai napon lajstrom és levéltári aligazgató deézsfalvi Pataki Józsefet léptette­ elő, ’s helyébe lajstrom és levéltári aligazgatóvá, laj­strom­zó altorjai Mike Sándort, végre lajstromzóvá kor­mányszéki írnok szkerei Kőér Lajost nevezte­ ki. fil.g*yalázt k­özg’yatlcs» (Folytatás) A’ n.enyedi ev. ref. egyházi kerület részletes zsinata, tekintetbe vévén az egyházi özvegyek és árvák gyámoltalan sorsát, midőn a pa­pi és oskolamesteri hivatal mostani rendszeresített állapot­­jában nem tartozik azok közzé, melyben a család jövendő­je biztosítva legyen, és az egyház szolgái sorában alig lehet száz közzül tíz, ki házát valamennyire elrendelhesse, a töb­bi megúvult poros könyveit hagyja csak örökségül az istáp nélkül maradottaknak: ezért, f elfogva a’ jótékony intézetek létesítésében gazdag kor magas eszméit, követve az emberi­ség jobbjainak szép példáját, meghatározta egy özvegy - ár­va - gyámintézet alapítását, melynek feladatja az övéiről gondoskodni. Ennek tervét és rendszabályait a mondott egy­házi kerület részletes zsinatja a’ mult 1842-b. május 20-k. megállítván, a’ Kü­küllő- Gálfalván tartott közönséges sz. zsi­nat ebbe terjesztette jóváhagyás végett, hol azon rendszabá­lyok némi megjegyzések mellett méltánylást nyertek, egyszer­smind ajánltatott az illető részletes zsinatnak, hogy azon rend­szabályokat terjeszsze megerősítés véget a’ fóconsistorium e­­libe. Ez utasítás következéséül a’ többször említett egyházi kerület elöljárósága a’ mult év végén azon tervet fel is kül­dötte a’ fóconsistoriumhoz, azon kéréssel hogy azt figyelmé­re venni, méltányolni, megerösitni, ’s igy a’ sok tekintetben és sokakra nézve idvessé lehető intézetnek minél előbb élet­re hozhatását elömenetelesiteni kegyeskedjék. E jelentés kö­vetkezéséül a’ fóconsistorium folyó év januariussa­l-, az em­lített papi - özvegy - árvái nyugpénzi intézet tervét elöleges megvizsgálás végett általadta kormányszéki titoknak mélt. Kabós Dániel, professor Salamon József és espe­rest Csiszár Sámuel uraknak. Mely biztosság maga véle­kedését béadván, ez a’ reconsistorium mostani népesebb ü­­lésében napi­rendre jött, midőn az intézet szabályai részle­tes vizsgálat alá vétetvén, a’ következő határozatok tétettek: 1) A’ keblesitési díjnak (taxa ingremiationis) az intézet pénz­alapja gyarapítására fordítása tekintetiben nincs ellenvetése a’ feconsistoriumnak, de miután az alapszabály 2-d. czikkjét illetőleg a' közönséges zsinat, arra, hogy­ a’ keblesitési dij fizetés, a’ papok és oskolamesterek részéről egyforma men­nyiségre emeltessék egyezését nem adta, a’ fdconsistorium sem helyesli, hogy az oskolamesterek két pengő keblesitési dij fizetésre köteleztessenek, hanem maradjon­ meg az eddig fenn­állott azon gyakorlat, miszerint a’ papok két, az oskolames­terek egy pengő rftot fizettek.­—­ 2) A’ 3-d. czikkre nézve meg­jegyeztetett, hogy a’ pénzalap növelésére nem minden névvel nevezendő büntetések rendeltethetnek , hanem csak is azok, és annyi részben, a’ melyek és a’ mennyi részben a’ törvények, és fennálló gyakorlat szerint a’ bírákat illetik.( 3) A’ 11-d. czikkben kifejezett azon szabályt, hogy egy tag, több, úgy mint két, három részvényt is vásárolhasson, he­lyeselni nem lehet azon okból , mivel a’ fennforgó intézet gyámolitó és köz czélú rendeltetésével kevéssé hangzik­ egy­be, hogy azon pénzalap, mely, a’ részvény fizetéseken ki­vil, más oly alkotó részekből is áll, a’ mikhez a’ tagok más szempontból jogosítottaknak tekintethetnek, a’ tehetősebb ta­gok által ön-érdekekre felhasználtassék több részvények vá­sárlása által, következőleg meghatároztatott, hogy egy tag, egynél több részvényt ne vásárolhasson.( 4) A’ 12-d. czikk­ben érdeklett szabályt a’ mi illeti, a’ részvényes tagnak hát­rahagyott szabályos életkorú árvái, noha nem egy hanem több nejétől születtek is, egyformán jogosítottak lévén a’ gyámpénzhez, ha szintén az apa 2-d. vagy 3-d. nejétől szü­letett árváit új részvényt fizetéssel nem biztosította is, a’gyám­pénzben mindazonáltal egyformán részesitendők, melyből már önként következik. 5) A’ czikknek mely igy hangzik: ,,A’ mostoha árvák atyjok halála után, ha a’ mostohaanya kezei közzül kimentek, az édesanyákkal bétett részvénye után já­randó gyámsegélyt használják“— kimaradása.—­0) A’ 17-d. czikkben 22 évre határozott szabályos életkor (normalis an­nus) j6 évre szállittatik, az ottan felhozott azon inditó ok­ból , hogy igen sok időre terjesztve a’ gyámpénz fizetési ha­tárt­­ az intézet pénzalapja magát igen könnyen felemészte­né, ’s jövőre hatását elveszthetné. — 7) A’ 22-d. és 23-d. czikkeket kihagyandóknak, ’s a’ gyámsegélyt a’ szabálysze­rű életkor kinövése után, csak is a’ merőben dologtehetet­­len árvákra vagy özvegyekre kiterjeszthetöknek látta a’ fő­­consistorium. — 8) A’ többi czikkekben megállapított szabá­lyok helybe hagyattak, egyszersmind meghatároztatott, a’nagy enyedi egyházi kerület részletes zsinatjának megirni, mi­ként a’ fennforgó intézkedésben oly alapokat talált a’ főcon­­sistorium melyekről az biztosan fog fel virulni, és jövendő sikeres hatása felemelkedni, és éppen azon okból, mivel nem annyira a’ jelent, mint a’ jövendőt tartották figyelmek alatt intézkedésükben, az alapítóknak becsületére válik, követke­zőleg óhajtaná a’ reconsistorium hogy­ a szabályok a’ fen­­nebbiekben kitett­­ módosítások szerint szerkeztessenek s mi­után úgy tekintetvén mint kegyes alapítványi intézkedés, hogy az 1791-béli 54-d. törvényczikkely értelmében, az alapítványt tevők intézete szerénti kezeltetése és a’ rendelt czélokra ki­szolgáltatása az egy­ház igazgatósága által eszközöltethetni fog, azt biztosan reméli, mely tekintetből, egy példány hitelesít­ve a’ reconsistorium számára is küldessék­ meg, ajánlván a’ részletes zsinatnak, hogy a’ pontos kezeltetésre szorosan fel­ügyeljen , ’s a’ pénztár állásáróli kimutatást a’ honi vizsgálat után minden évben a’ közönséges zsinatra küldje­ fel.--------­A’ szépen virágzó széki evang. ref. eklézsiának két papja lé­vén, az egyik néhai t. t. Török István, ki azon egyházi kerület esperestje is volt, még a’ mult 1841 octobere elején meghalván, érdemes hivatali társa t. t. Bárdi István az­ eklézsia domesticum consistoriuma eb­be azon nyilatkozatát terjesztette, hogy miután az özvegyet illető esztendő a’ kö­vetkező Sz. György napkor betelik, attól kezdve egy egész évig azon hivatal maradjon bétöltetlen, mely idő alatt, mind a’ két papi hivatalt, a’ rectornak illő jutalmaztatás melletti segedelmével maga eddigi fizetése mellett folytatni ígérte, minden legkissebb jutalom kívánása, avagy csak reménysége nélkül is oly móddal, hogy az említett esztendőre illő egyik papi jövedelem, kivévén abból a’ rector megjutalmazását, e­­gészen és mindenestől, minden más hasznokkal beneficiu­­mokkal együtt pénzzé tétetvén, a’ domest. consistorium és egyházi elöljáróság elintézése és ellenörködése szerint, a’bé­­gyűlendő summából pedig egy oly töke alapittassék, mely bátorságos helyre adatván­-ki annak törvényes kamatja min­den esztendőre tőkésítve, mind addig nevekedni hagyassék, mig rendes esztendei kamatja a' leteendő eredeti tökét leg­alább kétszeresen fogja felérni, hogy az akkori környűlál­­lások szerint mind a’két pap fizetése abból kitelhető legyen, ’s az eklézsia tagjai akkor a’ bérfizetés alól vagy merőben , vagy igen csekély meghatározandó, és a’ tartozás elismeré­séül teendő fizetés mellett felmentethessenek. Ez alapítvá­nyához azonban az érdemes pap némely feltételeket kötött, jelesen, hogy azon elintézésnek a’ számítás szerinti mintegy 50 esztendőnél hamarább örömét lehessen érni, ’s az elve­tett jótékony magnak gyümölcsét a’ maradék, s tán még a’ mostani ifjú emberi nyom is arathassa: ez okból minden pa­­pi üresség esetében, az akár halál, akár elölépés által tör­ténjen , a’ hátramaradott pap köteleztessék a’ maga fizetésé­vel mind két papi szolgálatot esztendeig megtenni, ’s az igy bégyülendő summa is mindannyiszor az alaptőkéhez csatol­­tassék. Mely eset, ha az alapitó érdemes pap életében újra előfordulna, ak­kor is azon szolgálatnak mindenkori megléte-42

Next