Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-01-16 / 5. szám
lövésre éppen a’szomszédban dolgozó ácsok mindjárt oda szaladtad, da az ajtó bezárva leven, nem mehetted be, s az alatt a legény egy nagy kést kapván azt magába ütötte; de mivel a hasába irányzott doles nem egyenesen, hanem lefelé ment, bár ajultan földre esett, 's vérében fetrengve találtak a’ betört ajtón bejövök, csakugyan miután a’ kést belőle kihúzták , magához jött, és az ispotályba vitetett, honnan mint irtuk, nem sokára börtönbe kerülend esztelen szerelemleltésiért a' méltó büntetést elvenni. — K.egyes alatúhangok — Új évi ajándék azoknak számukra, kiket a' marosvásár helyi ev. r c I. köllégyom virágzása érdekel. — Az igaz középpontot megtalált szívnek melege, mint Liánra a’ nap, más ország végire is elhat. — Oskolákat czélszerűbben gyarapítói jelszava a’ kornak. Lámpák kellenek a' vészteljes éjben, hol testvéri vérfolyamon jönekle az ezredek , a’ kütöt megnyitott szentségtörő kezet véve útvezérűl. Vajba annyira nőne a’ világosság, hogy az idő ne rejthesse el pirulását a’ setétbe; 's megismerve egymást egy szívvel mondhatnók az anya- föld melléről „Mi atyánk hogy mennyei fény száljon a’ hoszszu tél jegei alól nyiló viszszanyert érdemlés .E’ szent czélra adta Isten vezér-angyalul a’ magyar földnek azon tisztes öreget, ki 70 évek magasságán annyi szép ’s nagy tettekkel ragyogó élet-koronával méltán mondhatná. ,,nol van halál , te falánkod, 's koporsó a’ te diadalmad?“ Közelebbről is a’ már többször a’ Aleszes hegyormain átnyúlt jóltéve kéz a’ marosvásárhelyi ev. ref. Kollégyomnak 2000 ezüst rktot ajándékozott oly rendelettel, hogy kamatja a’ szolgálatra tehetlen, 's mikor ilyen nincs, a szolgáló professoroké légyen, értésére esvén hogy a' régibbeknek 500 váltó rrt fizetésök , sok panaszaik után is, későre ’s csak az újabbaknak idejükben emeltetett 1000 ezüst húszasokra, ’s lelkesen érezvén, mely aggasztó ’s káros a’ tanítót nyomó életgond. Tartsa fenn Isten ezen szebb jövendő vezércsillagát a’ hon egén! A’Kárpátok egymásra elhozzák, „éljen gróf Buttler János!“ A’ nagy Duna vigye el nevét ez Oczeánba; hol a Támesissel találkozva mondja meg, hogy magyar is van, ki »'vagy ezélra nagy áldozatot teszen. — Egy jámborfelkü városi oskolamester Incze József is, megvonva magától életében, hogy holtával jót tehessen, hagyott ezen kék légyomnak 500 ezüst rítot könyvtár szaporítására, de azon teherrel hogy 6,000 ezüst rítot tanuló atyafiai számukra kezeljen. Jó emlékezete mellett a’ fösvényeknek látszókra nézt is azt a’ mentséget hagyta , hogy hát haszent ezélra gyűjtenek? — Jobban értve e’ kollégyom szükségét, egyik egyen anyának első díszei közzül, az első püspök ezen kollégyomból főtiszteletü Antal János úr, ki nagy háznépe mellett is az intézet fennállása erősítésére 500 váltó ratot adván , az erkölcsi anyához is bébizonyitotta háláját, ki különben is a’ ma csak nem elavultadik parancs teljesítője, meg is áldva hoszszu élettel, viseli ’s viselje sokáig a’vénség ékes koronáját. — A’ néhai orvostanár becse Dániel hangos millióju álma is biztosabban teljesült ’s erkölcsileg jobban kamatolt volna mindjárt átadott tőkével. ‘ Sokszor az egy kis levessel megtartható énes nem várhatja meg a’ bizonytalan késő úri ebedet! De hála a’ jó indulatért el vétett szármtás mellett is! annyival inkább, hogy a’ hajdani hősök sírhalmain sokszor csak avolant mutató kövek állanak, mintha az oskola vana el,a hogy a’ főt ’s szívet üresen hagyja, hogyha a sors erszényt tölt is, vagy a’ számtalan szükségre ingerlő divatnak adót i;etve ürüljön az is ki, vagy mammoni bálványul őriztessék. — Akármint légyen , ezen még most legszegényebb kollégyomnak QOO lejekből álló népessége is reményt nyújt, hogy a’ tehetlen professorok nyugpénz alapítványa nevelésére is támad-fel valamelyik unokában nagy lélek, ’s hát ha a’ most napirenden levő pálinka-egyesülethez egy oly kártya-egyesület is járuland, melybe minden bizonyoson nyer, ha lel nyereség mindenkor az oskoláé leend. Csak egy pünkösti pillanat kell, hogy a’ századok újjá szülessenek 1 151 ó!a nyilvánítás — 11 duzsvárti január. 10 h. — Szól az idő, hogy az esztendő megújult, de a’ szerény magas czélzatu, tetteivel ha Igát, s baljával sem akarja tudatni a mit jobbja a közszeretet és vallás oltárára tett. Az atyai gond azonban, mely gyermekeket boldogba , ezek által hálásan hirdettetik, így hála teljesen emlékeznek viszsza honunkban a’ Sz. Ferencz szerz tesei, erdélyi kath. püspök nagymaga Kovács Miklós úr jótékonyságaira, melyekben ezen erdélyi nagy fejedelemségben fennálló 25 házaik közzül csak nem mindenik , ’s többszörözve is részt vett. Méltóztatott ő excja ezek között kegyét a’ csik-somlyai szerzetesekkel is éreztetni, hol ezelőtt mintegy 55 évekkel kitűnő jeles tanulását erényteljesen végezte, kiknek, hogy még e’ század elején megkezdett templomukat felépitetve szemlélhetné, többször is segédkezeket nyújtott, ’s részletesen közel 1000 rforintig adakozott; közelebbről pedig egy mellékoltárra ezerhatszáz rforintot ajándékozott. Több hasonló tetteit az egyház ezen angyalának csak a késő világ fogja megtudni, de tudvák az előtt, kinek szívesen esdeklőnk, hogy jóltévőnk közhasznú életét számos boldog éveken át nyújtsa ! — Erdélyi hirlapi szemle. Erdélyben most két magyar, két német és egy oláh hírlap van, s mindenik több melléklapokkal hetenként kétszer jelenik meg. Nem szólva csak hároméves „Múlt és J1- 1 en“ önlapunkról, mely a’ ,,11 é n és Külföld“ 's „Magyar Gyermekbarát“ tehát hét melléklap társaságában jelenik meg a’ másik és legelső erdélyi magyar újság az „Erdélyi Híradó.“ Alapitá ezt a’ néhai b. e. 11 ehe Ferenc, egy széles tudománynyal biró s el nem lankadó buzgósággal, fáradhatatlan szorgalommal közjóra munkáló derék férfi, ki azt 1827 elején inditámeg , s majd 1850-b. ,,a’ Nemzeti Társalkodót“ egy encyclopaediái tartalmú folyóiratot azzal egy bekapcsola, egyszersmind szerencsés volt a kormánytól engedelmet nyerni egy sajtó állítására is , melyen hírlapjait nyomathassa. De a’ hét Magyar hon diszére és javára est férfi az idő és sok teher alatt meggörbedve az 1831-dik év közepén mind két lap szerkesztéséről lemondott, ’s igy azok akkor megszűntek. Eladván pedig még a’ mondott nyara vége felé n. Petné Ferenc, a’ kormány engedelme hozzájárultával mind hírlapját, mind sajtóját kolozsvári evang. reformatus professor tisz. Méhes Sámuel úrnak, a’ tisztelt professor úr mint tulajdonos-szerkesztő az 1851 - es év odobere elején az „Erdélyi Híradót“ és ,,Nemzeti Társalkodót“ létre hozva megindította, ’s azóta e’ lapok szerkesztése, az emlitett érdemes professor úr neve alatt foly. —A’ „Nemzeti Társalkodó“ különösen több éveken keresztül most főikormányszéki lajstromzó tudós hazánkfia nagy-ajtai Kovács István urnak segédszerkesztése alatt volt, 's tömött és érdekes tartalmáért méltó becsben tartatott. Az 1841-dik esztendő elejével e’ lapok irányában és szellemében Len nevezetes változás történt, midőn az egyszerre életteljesen, egészen uj szint és nem kicsi jelentőséget kapva, egy sokat ígérő alakban lépett fel az új évi pályára: az által, hogy mi addig nem volt, politikai színe lett; a’ közelebbi években kis hazánkban hatalmassá lett párthoz simult, és annak, nem mindég békét hirdető elveit, kivált vezérczikkeiben hiven terjeszté, a melytörekvését a’ dolgozó személyzetben történt változások , és egyéb közbejött szárnyszegő viszontagságok mellett is azóta mindég szeme előtt tartja, vagy azon t. ez. szerkesztőség szerény kifejezését használva, „lapjai szellemét és irányát, folytonosan a’ jó ügynek ('?! !) szenteli.“ — A’ nagy terv és szent ezés létesítésére uja abba öntött hirlappal az 1842-dik éi elejével . ,,Nemzeti Társaikod a‘ egygyé o.'vadott, mint külön lap tehát megszűnt, de a folyó 1844-dik év elejével sírjából ismét feltámasztatva, a főlaptól megint különválva jelenikmeg. Másik melléklapja az „Erdélyi Híradónak“ a vasá r napi ujság“ köz hasznú ismeretek terjesztésére kolozsvári unitárius professor Brassai Samu szerkesztése alatt, mely 1854 tavaszán indultmeg: egy valóban sok jót és hasznost terjesztő lap mely rövid kivonatban „Újságok“ rovata alatt politikai híreket is közöl, de néha igen csipős és paprikás modorban , amit népújságban helyeselni éppen nem lehet. — A’ német hírlapok közzül egyik ,NI. Szebenben két derék és tudós férfi vezetése alatt jö ki: a’ ,,Sieben bürger Bote“ „Transsilvania“ melléklappal, a’ legrégibb erdélyi lap mely 1780-b. kezdett megindulni, ’s igy a’ folyó 1844-ben 50-dik évébe lépett. A’ főlapot, mely az erdélyi köz ügyeket s a’ más két rokon nemzet megvei élte eseményeit dicséretes gondossággal kíséri — több becses munkáiról nevezetesen Erdély statistikájáról dicséretesen ismeretes mildenbergi Benigni József úr, a’ „Transiavaniát“ professor Schuller Károly János úr, kit Erdélyi egyik jelesebb historicusának és nemzete diszeinek méltán nevezhetünk — szerencsés tapintattal szerkesztik. A’ főlap iránya az alkotmányos conservativ elvnek határozottan hódolás , és abban — a’ mi sem bámulás sem kárhoztatás tárgya nem lehet — a’ szász nemzet érdekeire különös tekintet fordittatik.— A’ „Transsilvania“ tartalma tömöttségére, változatosságára és érdekességére nézve minden bizonynyal a’ét magyarhoni jobb lapok közzé számítható. — A’ folsó év kezdetével az utolsó mellett egy az erdélyi gazdaságnak és műiparnak szentelt „Toldalék“ jár. (Anhang zur Transsilvania für Landvwirthschaft und Gewerbe in Siebenbürgen). A’ másik német politikai lap Brassóban jö ki; a’ „Siebenbürgen Wochenblatt“ mely kedvező helyzeténél fogva a’ szomszéd két oláh fejedelemségből érdekes híreket közöl; az erdélyi más két testvér nemzet ügyeit azonban nem kiséri oly figyelemmel és részvéttel, mint óhajtani lehetne, három melléklap kíséretében. — Ezek, a’ főlappal mindég együtt járó „Satellit“ továbbá „Blätter für Geist, Gemüth undaterlands*künde“ hetenként egyszer, végre „Stundenblumen der Gegenwart“ időszakaszonként t ív is főzetekben. A’ főlap és „Late 1 it“ 1857 elejétől fogva jelenik meg, most tehát nyolczadik évébe fordult; a’ „Blätter“ ellenben egy évvel későbbre 1838 kezdetén indult meg. Szerkesztői és kiadói Gőtz János és Németh Wilhelm. A’ főlap elve és iránya némi ellentételben áll a’ n. szebeni lappal, és az bizonyos tekintetben a’ szász ellenzék színe, azért a’ szász nemzet politikai élte eseményeit tárgyazó közlésekben néha szabadabb körben mozog, mint n. szebeni collegája, jól megjegyezvén azt a’ szász oppositio értelme, jelentése és sajátsága egészen más mint a’ magyaré: a’ két nemzetet czimerező jellem azoknak politikai ellenzékében is