Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)

1844-09-17 / 75. szám

ra viszszairatik, hogy mivel a’ házasulandó személyek által űzetni szokott díjakból be­gy­ült pénzalapnak az évenkénti költségeken felyül maradni szokott része a’ bujafenyve­­sek kórháza felállítására ajánltatott, azon pénzből semmit is más czélra fordítani nem lehet. Az e’ tárgyban kineveztetett bizott­mánynak ajánltassék , hogy a’ kérdéseit os­kolákra nézve találjon más alapítványt. ( 10) A’ fels. kir. kormányszéknek idei ja­nuár. 25-röl 1110 szám alatti kegyelmes ren­delete teljesítéséül az Aranyos-Lbolyánban la­kó dragomerfalvi Timbus Theodor és János nemességük tárgyában felvilágosító tudósítás létetik. —■ n­) Ns Belsőszolnok vármegye, idei május 20 ról, úgy ns Háromszék Ren­­de­i, junius 21-ről megtalálván ezen ns szék Rendeit az iránt, hogy a’ közlekedésekben eddig divatozott címezésekkel felhagyva, azokat a’ költsönös szeretetet és bizodalmát kifejező egyszerű ,, Ked­ves b­a­rá­tiait és atyán­y- fiai“ czimzettel cserélnék­­ fel. A’ tisztelt­es megye és szék­ megtalálásait ezen szék Ren­des pártolással fogadván, további levelezé­seket az itt­as törvényhatóságokkal hason­ló módon folytatni es nem mulatják, a' mi­ről azon törvényhatóságok értesitendők. ( 12) Olvastatik as Szo­­ Vas vármegye Rendel­nek idei jun. 18-tól ezen székhez intézett megtaláló levele, melyben megiratik , hogy az oláh oskolák megalapítása tárgyában, a’ mult 1840-d évi 7235 szám alatt költ főkor­­mányszéki rendelet tárgyalásában, azon os­koláknak minden helységekben czélszerű módosítással állandóul lehető megalapítása tekintetéből , a’ nagy méltóságú gróf kir. fő­­korm­ányzó úr ő excját, mint az országos rendszeres bizottmánynak központi elnökét a­­lázatosan megkérték az iránt,hogy a­­ következő úrbéri szabályozások alkalmával minden hely­ségben fél-vagy aránylag az egész canonica portioval egyenlő mennyiségű földet kiszakasz­­tatni méltóztassék. Továbbá, hogy azon megyei országgyűlési követeknek utasításul tüzetett­­k­i, hogy ezen tervezet sikerülésében legye­nek munkások, kérvén ezen szék­sendeit is ebbéli nézeteik pártolására. Az oláh isko­lák miképp lehető megalapítása tárgyában, a’ mult 18­0­­ -es évi augustus hónapjában tar­tatott közgyűlés alkalmával kineveztetett bi­­aottmány, ezen tervezet közlése mellett, ki­hallgatandó, hogy azt ezen székely törvény­­hatóságban mi módon lehessen elfogadni? A’ biztosság tagjai: Ráca István, Fosztó Ference, Kovács Ignátz felvinczi római katholikus pap és kerületi esperes ’s Koronka Antal vár­falvi unitárius pap és kerületi­­jegyző, mind négyen táblabirak lévén. — 1.5) A’ ns szé­kely lovas ezred is, a’ ns szék­ közhelyeinek tlebb­ bizottmány által lehető felosztásában a’ részvényes birtokos katonaság e’ tárgybe­li nyilatkozata pártolása kérésével megegye­zését jelentvén: al király bíró ifj. Váró Mózes úrnak mint a’ kebeli bizottmány elnökének ejánltatik, hogy az elegyes bizottmány tag­jaival egyetértve a’nemes ezred kivonatának tekintetbe vételével a’ megbízatásnak a’ le­hetőségig tegyen eleget. — II, 15) A’ mak­­sai Vlaksai Ft’ráim nemessége dolgában, úgy a’ Boncza Gábor és Csép Mózes által hasz­náltató bogáti köz-szántóföldek adója tár­gyában künn heverő tudósítások megtétele iránt a’ kebli tisztség felszólittatik. — fö) Romai katholikus esperes Kovács Ignácz és kebli honfi ’s birtokos székely­földvári Szi­lágyi Miklós orvos tudor urak, a’ as szék táblabiráivá innepélyesen feleskettelek, bé­­igtaltattak. 17) Az egyes kérelmek meg­vizsgálására, az alkirálybirót rendes elnök­let alá bizottmány neveztetik. Ez alatt az idő eltelik s a RR eloszlanak , hogy a’ kö­­vetkező napon a szokott órán megjelenjenek. Délutáni három órától fogva öt óráig tartott közebed fo­ly­ama alatt, az ő Felsége hoszszas boldog uralkodásáért, a’ felséges uralkodó házért, valamint a’ kir. kormány­zó, udv. cancellár , nagymagok , ’s végre kormányszéki tanácsos urak közhasznú be­cses életükért, egésségökért, külön poharak ürittettek. ( Vége követelik.) o­rsz­áságlusi 5 .§­s Köz­­­ép.CCLXIX-d kerületi ülés’, augustus 13-kán Tárgy : az országgyűlés véghatárnapját kitűző le­irat , s­ a’ föRB újabb izenete a’ város­rendezés ügyében. Az országgyűlés ha­tárnapját kitűző leirat felolvastalván , egy dunakörnyéki megyei követ er bele szót ’s nyilvánitá, hogy a’ felolvasott iromány tel­jes el nem ismerése mind azon mozgalmak­nak, mind azon törekvéseknek, melyek a’ közjóllét előmozdítására, a’ nép javára in­téztesének e rendezetlen országgyűlés által, mely annyi erkölcsi akadályokkal küzdve, ’s minden más tekinteteket féreteve sem mulasztá megtenni, mi hatalmában volt. E’ leirat a’ ne­mzet képviselőiről levette minden felelet terhét. Szónok azonban hiszi, hogy a’ képviselő tábla, mely eddig küzdött csüg­­gedetlenül, hasonló lelki erővel fogja foly­tatni munkálkodásait, ezután sem fogja meg­tagadni elveit, a’ képviselők Isten és nem­zet előtt teljesítették kötelességeiket, — ke­vés idő alatt még igen sok mulasztást telje­síthetni, igen sokat lehet végezni, szónok ez okból nem óhajtja, hogy az országgyűlés a’ kitűzött napnál tovább tartson; felírást sem kí­ván tétetni iránta, szükségtelennek mondván te­tézni a’ keserűséget, hol magok a’ tények elég keserűségre szolgálnak okul. Csupán egyszerű nyilatkozatban indítványozza tehát előadni a’ neve­et állását; elmondani mitten ez országgyűlés, mennyit áldozott éppen a’ kormány irányában is; ’s másfelől lepana­­szoltatni a’ tapasztalt részvétlenséget, a’ mu­lasztásokat ’s a’t. Ezen indítványt többen pár­­tolák; volt ki felírást is javasolt az ország­gyűlés továbbra nyújtása iránt . Felsége e­­lőtt esedezni; a’ többség azonban, az indít­ványt fogadván­ el , a’ végzés a’ szerint monda­­tott­ ki, hogy nyilatkozatképp országos hatá­rozattá tétessék , miszerint az országgyűlés eloszlatását törvényesnek a’ Ra csak akkor tekintik, ha az 1790: 15-d törvény kivona­tának elégtétetik. — Ezután a’ kér. RR át­mentek a’ sz. kir. városok rendezése ügyé­ben költ főrendi 4­0 izenetre ’s kevés nyi­latkozat után, annak pontonkénti tárgyalásba vétele meghatároztatván, —a’ RR a főren­di izenet minden egyes részleteire előbbi nézeteiket tartották­ meg, a’ polgári őrsereg­­re és a’ főfelügyelők iránt szavazás történt: az elsőt 55 megye 14 ellenében megtartot­ta, a’ főfelügyelőket pedig 25 megye 17 el­lenében ez úttal is mellőzte. Sept. 6. 7 i - kei kér­ ülésekben a’ zsidók emancipatioja kérdésében végeztetett, hogy a’ türelmi adó eltöröltessék, a’ zsidók mindenütt a’ hazában polgári joggal ne bír­janak, de megszorítás nélkül lakhatnak a­­kárhol , nemesi jószágot zálogban nem bír­hatnak, a’ tudományok, szép­ mesterségek gyakorlásától, ügyvédség,­ mérnökség,­ gyógy­­szerészségtöl nem záratnak­ el. Továbbá rab­binevelőintézet alapittassék ’s 12 év múlva rabbi csak­ az lehesen, ki a’magyar nyelvet tudja. Végül zsidó néptanító is jövendőben csak az lehet, ki kiképzettségéröl, gymnasi­ales cursusról és a magyar nyelvbeni jár­tasságáról bizonyítványt mutat. Sept. 9-k tar­tott főrendi ülésben az úrbéri törv.czikkek változtatását érdeklő törvényjavaslat, vala­mint a jobbágyok általi szabados sóárulás iránti szenet nem fogadtatott­ el. 299 Ausztria St.Vriil és Illyria. Császár és csá­szárné ö Felségek aug. 30-k délután Mar­­burgba érkezvén, az nap ott mulattak: aug. 31-a útjokat folytatták, és sept. l*n délután Laibachba érkeztek. O Felsége­ket ez útjok­­ban — miről bővebben szólandunk — mindenütt az alattvalói hivség és szeretet lelkes és buzgó kitörései kisérték. — El­érté­k. O Felségök sept. 5-k déli 1 óra után a’ várés hajók ágyúi dörgése és harangok zúgása ’s a’ nép harsogó öröm kiáltása közti Triest­­be érkeztek. Az uralkodó modenai herczeg az előtti napon már ott volt: a’toscanai nagy herczeget és nagyherczegnét is vártak, PortUgrillról. A’ mint Lisbonából aug. 16-ról írják, a’kormány által közelebb­ről kiadott két rendelet nagy ingerültséget okozott. Egyik, tiltja hogy egy státus tiszt­viselő is két hivatal fizetését b­e vehesse, a’ mivel eddig nagy viszszaélés történt, a’ má­sik, mely aug. 1-a költ azt parancsolja , hogy a’ föl­jebbviteli törvényszékek biráit a’ státustanács jó­váhagyásával az igazság minisztere az ország egyik részéből a’ má­sikba áttehesse, ide értve Madeirát és az Azori szigeteket is ’s az alsó törvényszéki bírák is e' határozatnak alávetve lesznek. "Továbbá aa is határoztatik, hogy az egye­tem professorait ugyancsak a’ státustanács jóváhagyásával, a’ kormány minden további nyomozás nélkül hivatal jokból hitd­esse­ végre, hogy a’ szárazi és tengeri seregnél lévő tiszteket, mint szintén a’ lisbonai és oportos polgári katonaságot is mihelyt a kormánynézete szerint a’ közszolgálat érde­ke kívánná , félzsolddal elbocsátni lehessen. A’ kormány elleni párt főtörekvése a’ Cos­ti Cabral minisztériumot megbuktatni, s az ebből eredő súrlódás igen magas pólezra hágott sőt a’ mint hitték, a’ dolgok a’ fordu­lási pontra eljutottak, vagy a’ minisztérium­nak bukni kell, vagy annak a’kormány ha­talmát szélesitni akaró rendszere tökéletes gyözedelmet fog nyerni. — Gonza­ez-Bra­vó a’ spanyol új követ aug. 15-n Lisbonába ér­kezett. Spanyolország’. Midőn Narvaca aug. 20-n Madridba viszszaérkezett, Mazar­­redo főkapitány ötét a’fővárosi örsergek ne­vében köszönté. Narvaez erre adott felele­tében, valamint a’ spanyol hadiserget, úgy különösen a’ madridi őrizetet megdicsérvén, ajánlá annak a’ jó pályán tovább menni, ’s ha a’ köz csendesség ellenségei által viadal­ra felhiva lennének, egyik kezükben a’ kar­dot, másikban a’ törvényt tartva álljanak készen mert kötelességük azon dolgozni, n ' O , hogy ,,a királyi szék és szabadság szoro­san egyesittessék.“—• A’ királynék haza ér­kezése óta Madridban a’ miniszteri változás­nak nagy híre van, különösen hiszik, hogy Martinez de la Rosa párizsi követ a’ kabi­nétba fog lépni, miáltal a’ francia béfolyás még inkább megerősödne ’s a’ kormánynak az alkotmány ösvényére, melytől kissé mesz­­sze távozott, viszszatérése előrekészittet­­nék.— Bulwer angol követ, ki mint irtuk, Marokkóba küldetik, ango­lo­n Carthagená­­ba érkezett és 20-n Malagába indult. Fl'csiBICZfaorsZág’. Itt közöljük a’ joinville-i herczegnek a’ tengeri­­ miniszter­hez intézett terjedelmesebb tudósítását Mo­­gador ágyaztatásáról. ..Mogador aug. 17. Aug. 11-n érkeztem Mogador ebbe. Az idő rész volt ’s több napokig állottunk a’város előtt, a’ nélkül, hogy egymás köztt is közlekedé­sünk lehetett volna. Mind a’ mellett hogy kihányt vasmacskáink 200 sing hoszszu láncz­­czal valának terhelve, azok, mint az üveg kettétörtek. Midőn végre 1­5-n szebb idő lett, használtam ezt, a’ várost megtámadni. ,,Je­­mappes“ és ,,Triton“ lineahajók a’ nyugoti ágyutelepek ebbe állottak, azon parancso­lattal , hogy azokra jöjjenek. A’ ,,SurFren“ és ,,Belle-Poule“ észak felé állítattak. Dél­után egy óra volt, midőn mozgásunk elkez­d

Next