Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-10-22 / 85. szám
napjain tarta évnegyedes közgyűlését. Ő Felségének idei junius 15-ről a’ tisztújitás tárgyában Költ Ulmos Uir. parancsolatját közlő kormányszéki rendeletre határoztatott, hogy bár a’ vidéki 1111 óhajtották volna a’ törvény valóságos értelme mellett megmaradásokat, mindazáltal ő Felségének tartozó hódoló tiszteletből e’ rendeletet tudásul veszik. Ittuirolliszék kiigyűlése ( Végzet. g) A’ le Is. kir. kormányszéknek ez évi 4 325 szaru alatti rendelése által meghagyatott a’ Iliinek, hogy a székháznál lévő fizetéses két őrök a’ székház felépülése után szükségtelenek lévén, bocsáttassanak el,a székháznak ezen szolgálatot rendre a’ szegények tartozván tenni,’s ezek fizetésére nézve az adózó népre ne vettessék semmi rovatat. Ezen rendeletre viszszairatni határoztatott, hogy az ezek fizetésére kellető pénz igen csekély ’s a’ felhalmozott levelezések és székházi szolgálatok miatt a’ posták ezt teljesitni elégtelenek lévén, méltóztassék a fels. kir. kormányszék a’ postákat meghagyni, különben is az adózók ezen fizetést jobb szivvel megadják, mintsem meszsziröl rendre béjárjanak. —• 10) A’ brassói tanács a’ hermányi közönség kérésére megtalálván a’ a’ fels. kir. kormányszéket , hogy a’ hermányi hidon eddig egy váltó krajezárban fizetni szokott vámot engedje ezüstre változtatni, ’s ez az illetők kihallgatása végett a’ Rendekkel közöltetvén , felíratni határoztatott, hogy a’ kiváltságos levél, a’ nem használás által elvesztvén erejét ’s azt nem politikai, hanem törvény útján lehetvén viszszaszerezni: a’ kir. kormányszék az eddigi gyakorlat megtartásának meghagyását rendelni méltóztassék.— ii) A’ kir. kormányszéknek 1826- 5555 szám alatt kelt rendelete, miszerint a’ szélbeli katonáknak perbeidéztetése az illető tiszteknek tudtára adása ’s az ítélet kimondása előtti békesség elpróbálása, valamint Fogaras vidéke RReinek parancsoltatott, úgy az ezen szék RReinek is kötelességévé tétetik. Erre nézve határoztatott, hogy a’mennyiben e’ rendelet a’ hazai törvényekkel nem ellenkezik, a’szék Rendei annyiban elfogadják. ( 12) A’ kir. kormányszéknek másik rendelete, melyben a’ Rémek a’ múlt gyrásszékbeli azon felterjesztésére, hogy a’ Tömösön készíttessék egy hid, mint a’ mi az országos közlekedésre nézve elkerülhetetlen szükséges, — viszszairatik, miszerint ezen hely megvizsgáltatván, a’ hídnak felállítása szükségesnek nem találtatott. Ezen választó rendeletre újabban felíratni határoztatott, miszerint a’ tisztség minden erősségeket ’s adatokat egybeszedvén , t. i. a’ Tömör vizének áradásakor mennyi halálok történtek, hogy sokszor napokig élet halál veszedelme nélkül rajta keresztül menni nem lehet, ’s mivel a’ Rikán belüli Csik és Háromszék tudhatja ennek áradásakori veszedelmes voltát a’ tisztségre bízatott a’ csikszéki törvényhatóságot felszólítani ’s az adatokat megszerezni és a’ jövő közgyűlésre erről tudósítást tenni.( 13)A’ fels. kir. kormányszéknek f. év sept.5-d költ rendelete,melyben a’ kalibák megigazitására tett 208 rft. 54 kr költséget, az aug. 8-a költ rendelet nyomán az ojtozi harminczadon oly hozzáadással parancsolta kifizettetni, hogy az olyan igazítások mik a’io ezüst forinton belyül nem mennek, a’ vizsgáló katonatiszt tudósítására a tisztség által tétessenek meg 's az erről való számadás az azt meghaladó igazítások felvétele 3 terve a fels. kir. kormányszékhez küldessék fel, a paraszt tenyeres munkák az adózók által igazittassanak ki. Ezen rendelet tárgyát illetőleg meghatároztatott, hogy mivel minden őrtanyák megvizsgálva s kiigazítva még nincsenek, a’fels. hír. kormányszék azoknak vegyes biztosság általi megvizsgáltatása megengedésére, úgy a’j vizsgáló biztosság napidijainak a’ tartom, pénztárbéli kiadatására keressék meg, addig is a’ tisztség tegyen meg arre nézve minden megteendőket, de az adózó nép legkisebb terheltetése nélkül, iá) A kir. kormányszéknek azon rendelete, melyben az al-csernátoni közönség abbeli kérelmére, hogy mivel hat országos terhes hidat tart, a’ rétyi lódhoz stivántató laadástól mentessék-led, felvilágosító tudósitástétel parancsoltatik. A’ kívánt tudósítás elterjesztése meghatároztatott. ( 15) Ez év április 15-ről kelt udvari rendelet következtéül meghagyatván a’ szék Rendeinek, hogy a’ mult gyrásszéki lók pont alatti rovatait azokra nézve, kik azt önkéntesen nem adnák meg, erőhatalommal ne vétessék fel, végeztetett, miszerint a’ BR magukat ezelőtti azon határozatukhoz, hogy a’ szóban lévő rovatai dulás útján is hajtassék fel, továbbra is ragaszkodnak. — Jó) Tartományi biztos Székely Dávid közbizonyitványa szokatlan stylusa lévén, meghagyatott, hogy a’ gyrásszék ilyent ne adjon, ezt pedig vegyeviszsza. Ezt a’ BR tudásul vévén, ámbár ezen bizonyitvány nem nemességről szóló oklevél, hanem csak bizonyos genealógiai leszármazás bizonyítására volt adva, mindazáltal ennek viszszavétele a’ szék tisztségének ejánltatott.— 17) A’ kérelmek ’s táblabirák megvizsgálására bizottmány neveztetett ki, mely'más nap megbizatásábani eljárásáról jelentését meglévén, az illetőkre válaszok adattak, a’ táblabirák pedig feleskethettek.( 18) Harmadik nap a’ jegyzőkönyv felovastatván, a’ szokott módon meghitelesittetett ’s az elnök a’ gyrás gyűlést bezárta. JillalBRISZáS- A’,,Siebenbürger Bote“ jelenti, hogy a’ franczia akadémiától ,,az a- Yales és persa költészet“ öszvehasonlitására feltett kérdést tudós hazánkfia a’bécsi theologiai protestáns intézet egyik professora Wenrich úr legjobban megfejtette, ki azért a’ feltett jutalmat elnyerte. TŰZVÉSZ- Medgyesen oktober 2-n délután két órakor a’ külváros keleti részében tűz támadván, egy óra alatt négy házat a’ hozzátartozó gazdasági épületekkel együtt megemésztett. A’ tűz rendkívül nagy és sebes lánggal dühöngött , ’s a’ város nagyobb részint szalmás keleti részét bizonyos veszély fenyegette, azonban mivel csendes időhöz a’ polgárok lankadatlan munkássága is hozzá járult, a’ tüzet mely még tovább terjedett volna megfojtották. Orszrtg’g Villés! Itiszlés. Kétszáztizenegyedik országos ülés, sept. 2-k a’ mélt. föRRnél. Legelöl olvastatott a’ föRRnek, a’bányatörvénykönyv iránti negyedikrendi izenetre költ 4-d válaszizenete a’ mi után a’ felső-tábla a’ napirendre térvén át, az evangelicusoknak a’ kapcsolt részekben átalánosan leendő polgárositása, valamint a’lelkiismereti szabadság és a’ teljes viszonosság elvének kimondását illető utolsó pontra nézve a’ fOBB előbbi nézeteik mellett maradtak. Egy grófnak azon indítványa, hogy az átmenetre nézve meglévén az egyesség, ezen pont az előbbi országgyűlés példájára külön terjesztessék ö Felsége ebbe, további országgyülési alkudozásokra hagyatván a’ többi pontok, nádor ő fennsége a’ RR határozatára hagyandónak vélte. — Felolvastatott továbbá az utolsó ülésben elvégzett pontok feletti 3-d főrendi szenet, mely köziratra bocsáttatott. Ezután tanácskozásba vétetett az unitáriusokat tárgyazó 3-d rendi izenet, mely iránt az egyesség megtörtént. A’ görög nem egyesültek iránti 5-d izenet feletti tanácskozásoknál a’ föRB előbbi véleményük mellett maradtak. Következve az egyházi áldásnál, a’ vegyes házasságoktól, a’ magyarországi katholikus papság által tett megtagadása tárgyábani 5-d izenet feletti tanácskozás következéséül, egy püspök indítványára, a’ nem katholikus lelkész előtt kötött házasságok egy bizonyos, az uj törvény sanctioja alkalmával meghatározandó határnapig átalánosan érvényeseknek elismertetnek. — Végre a’ sérelmek iránti második izenet köziratra utasittatott, azok pedig, melyek iránt írár egyesség van, fel fognak terjesztetni. CCLXXV-d kerületi ülés, sept. 3-k. Tárgy : bányatörvény iránti ötödik izenet, váltótörvényi módosítások. Legelöl a’ bányatörvénykönyv iránti 4-d főrendi'izenet vétetvén fel, az ebben foglalt javaslatok minden vitatkozás nélkül helybehagyattak. Ezután a’ felveendő tárgyra nézve kérdés tétetvén, némelyek először a’ zsidók polgárositása iránt készitett törvényjavaslatot, mások pedig a’ váltótörvényekben a’ kerületi választmány által tett igazításokat kívánták felvétetni, hosszas vitatkozás után végre a’ többség szavazás útján az utóbbi mellett állapodott meg. E’ szerint a’ váltótörvények feletti vitatkozást egy megyei követ kezdé meg, ’s hoszszas beszéde rendén a’ váltóüzletetre nézve, a’ küldöttség által felvett három u. m. közjogi vagy közvéleményi, törvénykezési vagy birói és a’ mennyiben a’ váltók a’ kereskedők kedvéért léteznek,— kereskedési szempontok iránt észrevételeit megtévén, a’ váltóképpességet minden megszorítás nélkül fenntartani kiváná, miért a’két. választmány által javaslott törvények első szakaszait nem pártolta, hanem úgy vélekedett, hogy a’ váltótörvényeket a’ hamisítók, névkoholók és az aláírást vakmerően tagadói, ellen szigorú büntetés meghatározásával kell kiegészitni. Egy másik megye követe, a’ váltótörvényekben javaslat módosításokat hasonlal nem kevessé, mivel a’ váltótörvények a’ hazára semmi roszat nem árasztottak, sőt azok nélkül az uzsoráskodás csökkentésére nézve hitelintézetet létesitni nem lehet. Egy dunamelléki megyei követ ennek ellenében meggyőződését akképp nyilvánitá , miszerint a’ törvényhozásnak ügyelni kell a’ hiányok javításában, hogy a’ törvények, kivált a’szegény népre kártékonyok ne legyenek ’s annálfogva a’ váltói képpességet csupán kereskedőkre, gyárosokra és kézművesekre látta czélszerűbbnek megtartatni , a’ többiekre nézve pedig szóbeli eljárást kivánt alkalmazni. Másik megyei követ ismét úgy nyilatkozók, hogy a’ mostani váltórendszer a’ hamis váltók készítésére legtágasabb tért nyit, mert egy jól utánzott aláírás, egy hamis tanú elegendő a’ váltóban kitett summának megítélésére. Továbbá a’ váltók, a’ kereskedés élénkítésére a’ fizetések könnyítésére kigondolt pótszerei lévén a’ pénznek, szükség azokat szigorú törvények alá venni, hogy természetűknél fogva azokat a’ megkivántató időben múlhatatlanul pénzzé lehessen tenni, mihelyt azonban a’ váltók ezen eredeti természetükből kivetkeztetnek és a’ polgári kölcsönöket kiszorítva, mindennapi életbe áttörnedeznek, kártékonyokká kell válniok szóló tehát kiváná, hogy a’ váltóképpesség mindenekelőtt a’ nemkereskedőkre megszoktassék és a’ hamis váltók, koholása nehezítessék, — továbbá, hogy mihelyt a’ váltók bétábláztatnak, ’s így a’ kereskedési életből a’ polgáriba átmennek, természetüket vesztve, rendes kötelezvényekké váljanak és azok sorában köztörvény útján pereltethessenek.—Végre hogy a’ hamisitó úgy, mint a’ hamis pénzcsináló büntettessék. Az éhképp folyt vitatkozások alatt az idő eredmény nélkül eltelvén, a’ további tanácskozás jövő ülésre halasztatott. Slétszáztizenkettedik országos ülés, sept. 3-k a’ RK és RRnél. A’bányatörvénykönyv tárgyában készített 5-d izenetnek felvétele után , melyre a’ kerületi határozat minden szó nélkül helybehagyatott ’s az azonnal a’ föRRhez átküldetett, felolvastatott az unitáriusok ügyében ’s a’ vallásbeli sulyok és sérelmek tárgyában keltődik