Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)

1844-11-26 / 95. szám

tűit, hogy az igazitandókat igazittassa. En­nyi a’ kijavítás. Minthogy pedig nevezetes tárgyak­ maradtak­-k­i azon tudósításból , azo­kat utánpótlólag ezekben jegyzem-r meg : l) Ő Felsége méltóztatott Laborfalvának­ és Szentiványnak­ a’ sepsiszék­i fekete ügyi já­rástól az oltraelyéki járáshoz történt adá­sáról tudósítást s egyszersmind azt rendel­ni, hogy ezen felsőbbi engedelem nélkül tör­tént változtatásnak adjuk okát. Felterjesz­tetni határoztatok, miként azon változtatás a’ közszolgálat gyorsabb és az adózók ke­vesebbé terhelő folyama tekintetéből hajtatott végre, ’s a’ d­r. az által felségi jogsértést elkö­vetni nem véltek. 2)A’ns2-d székely gyalog ezredben szolgáló kadét Székely Mihály mult júniusi közgyűlésünkből a’ magyar testőrök közzé leendő felvétetésre ajánlatván, a fels. kir. kormányszék viszszairt, hogy a’ neve­zett egyén 5 láb 4 hüvelyk magasságú lé­vén, mint nem szabályszerű nagyságút, ő Felségének ajánlani nem lehetett. A’­­k­t tu­dásul vették ’s a’ folyamodót értesittetni határozták. —• 3) A’ kebeli tüzkármentő egy­let központi biztossága, mult gyűlésünktől fogva m­ostanig végzett munkálatáról és a’ társulat állásáról tudósítást tévén, a’ Lik­ in­tézkedtek . Hogy a’ már szándékos szűnni kezdett gyújtogatások helyett, a’ vigyázatlan­ságból támadott égéseket, szervezendő ren­dőri szabályokkal kevesitsék és kiirtsák. E’ végre bizottmányt neveztek­ ki, ’s meghagy­ták a’ központi biztosságnak, hogy az alap­szabályok javithatása végett szerzendő ta­pasztalását jegyezze fel, ’s a egylet megál­lított öszvealkotási 5 éve kiteltével terj­esz­­sze a’ Lili elibe , hogy azokban czélszerű módosítások létethessenek. 2 4) A’ halottak háza felállithatásáról tervezés végett kikül­dött bizottmány derék és jeles munkálatát béadván, kinyomatni és köröztetni határoz­tatok, hogy a’ szék helységei és lakói a’ tárgygyal megismerkedvén , közgyűlésen le­endő tárgyaláskor érdemlegesen szólhassa­nak hozzá. — 5) Karatnán és Volálban (és Felsöfejér vármegyében) lakó némely keb­­lünkbeli birtokosok kérvén javaikat t. i. a’ várra egyebek­eket, tüzkarmentési egyletünk által biztosíttatni, a’ kérés teljesittetni ren­deltetett.— 6) Sepsi­szentgyörgyön a’ széli tanácskozó tereme, tisztsége és börtöne he­lyére egy seborvosi állomásnak felállításáért a’ fels kir. kormányszék megkéretett. —­ 7) Egész közgyűlésünk öszves tárgyai közti leg­nevezetesebbnek tartom a’ Bt. azon intéz­kedését , miszerint meghagyták az országos tárgyakkal foglalkozó választmánynak, hogy a’ székely nemzet sérelme orvosolhatása vé­gett készítsen czélszerű tervet. Átláttuk mi azt, hogy a’ székely katonaság sérelme, sé­­relmi úton soha sem fog orvosoltatni, annál­­fogva azt törvényhozási téren óhajtjuk ele­­nyésztetni, ’s ez oka a’ tervezésnek. — 8) Kezdi vásárhely ezen székben legnépesebb vásáros vidékkel ’s legczélszerütlenebb ba­­rompiaczczal bírván , a’ fels. kir. kormány­szék megkéretni határoztatott, hogy azon sáros barompiacz helyébe egy alkalmas vá­sári tért kijeleltetni méltóztassék.— g) Táb­­labirák felesketése után a’ RR eloszlottak. Nov. 7-n 1­844. 7. Országss Érű­lési Közlés. Két­száz harminca k­ilene­zedik orszá­gos ülés, octob. 7-n a’ föRRnél. Tanács­kozás tárgya volt a’ RRnek a’ hirhatási jog ügyébeni izenete ’s törvényjavaslata, mely is hoszszas nyilatkozatok után elvileg általáno­san elfogadtatott, csupán egy főrendi tag észrevétele következtében azon megjegyzés­sel, hogy ezen törvény által e’ neranemesek birhatási joga azon korlátokon túl ne ter­jesztessék , melyeket eddig elő a’ törvények a’ nemesek birhatási jogának szabtak. — Ez­után tanácskozás alá vétetek az 1840: 28-i törv. csikk felvilágositása iránti alsótáblai üzenet és felirási javaslat, mely Horvátország részéről sem ellenztetvén, egyhangúlag el­fogadtatott. Következve olvastattak az 183­0: 14. és 1840: 13­­. czikk alá eső öröködési esetek; az ausztriai lakosokon örökösödés e­­setében gyakoroltatni szokott lehúzások, s a hajózásgátló akadályok megszüntetése tárgyá­ba­ni üzenetek, melyek köziratra bocsáttattak. CCClI, CCCHI és CCCIV-d kerüle­ti ülés, pct. 8, 0 ^‘s 10*n- d’árgy: a pénz­ügyi munkálatnak a’ vasutakról szóló része. — A’ munkálat, első helyén emlité a’ köz­pontinak nevezett ’s Pesttől a Duna bal part­ján Ausztria széléig’s Pesttől Debreczenig ve­zetendő nagy vonalt. Erre nézve a hely­tartótanácscsal kötött szerződés bémutatta­­tott. A’ RR azonban ebben az ország részé­re elegendő kedvezéseket nem találván, u­­jabbakat kivánnak részükről is adott újabb kedvezményeken vásárolni. Ez okból hatá­roztatott, hogy legfeljebb is 18 millió fo­rint tőkének 100-ról ötöt kamatjából a’ ne­gyedik és ötödik kamatláb a’ gőzerőre épitendő egész vonalra nézve, 50 évre, párvonal a vaspályák ellen pedig 1­5 évre biztosíttassák, párvonal alatt értvén azon vonalat, mely a Dunának Ausztria szélétől Pestig vonuló jobbpartjától hat mértföldnél kisebb távol­ságban a Duna mentében, bárhol, részen­ként is vezettetnék. A társaságtól azonban kívánják ar­RA , hogy az egész vonal alap­zatát 2/5 részben két év alatt, ’s az egész vállalatot 8 év alatt létre hozza; egyszers­mind pedig nem 80, hanem 60 év alatt az egész pálya ingyen jusson a nemzet birto­kába ; végre a vállalkozó társaság. Biztosí­tásul, egy millió po­sztot pénzben tegyen-­e, vagy bétáblázásokban mutasson­ ki Kikötte­tett továbbá a’ vasúti biztositott költségek országos ellenőrzete , s hogy ha a biztosi­tott 50 éven túl a’ pályának tiszta jövedel­me a’ tőkének 10 százlaliját meghaladja, a vitelbér szabályozása , vagy a’ feleslegnek törlesztésre fordítása iránt az ország ren­­­delkezhessék. Az egyezkedést ez alapesz­méken folytatni, oly megbízással vélik a’ BB kiküldendőnek a’ választmányt, hogy kész, ’s a’ vállalatokra nézve már kötelező szező­­dést adjon­ bé megbirálás és jóváhagyás vé­gett.— A’ fiumei vasútra nézve kimondatott, hogy nem országos költségen, hanem vállal­kozók által lehető kedvezmények mellett ki­vannak egy folytonos és szakadatlan vonalt Vukovártól a’ magyar tengerpartokig vezet­tettek A’ szerződés feltételei a’ státus részé­ről meghatároztatnak , üresen hagyatván a’ vállalkozók neveinek helye. E’ tárgy feletti tanácskozás bévégeztével, az utolsó ülésben tárgyalás alá vétetett a’ föRRnek, a’ hirha­tási jog és hivatalképpesség nemnemesekre is kiterjesztetése ügyébeni válaszizenetei, az elsőre nézve a’ föRR észrevétele elfogadta­tott. A’ másodikra nézve pedig, hogy az e­­gyesség a’ két tábla köztt annál hamarább megtörténhessék, inditványoztatott, hogy a’ nem-nemes minden közigazgatási hivatalra felvétethetik, de a’ birói hivatalt illetőkre, milyenek az alispáni , szolgabirói, eskütti , rendes tábla birói, nem alkalmazható; mások azonban az ily hivatalokra is fel kívánták vétetni a’ nemnemest. — Végre szavazat út­ján 31 szóval 17 ellenében a’ megállapodás abban történt­ meg, hogy a’ nemnemesek mely hivatallai nem alkalmaztathatása tör­vényben jeleltessék­ ki, azok közzül a’ táb­­labirót kihagyatván, következőleg a’ nemne­mes is lehet táblabiró. Kétszáznegyvenedik országos ülés, odtob. 8-a a’ földnél. A’ hivatal­­képpességet, futóhomok meggátlását, gyors­­irászatot , egyetem gazdálkodási ’s nevelési rendszerét, ’s végre a börtönrendszert tár­­gyazó újabb főrendi válaszok meghitelesité­­se, a’ birtokképpesség, 1840. 25 t. sz. mó­dosítása iránti főrendi ízenetek köziratra bo­csátása után,­tanácskozás tárgyaiós szolgál­ták: az egyházi adományosok törvényszéke­inek rendezése, mely is időhiány­t m­in­t egy­szerűen a’ törvényszékek rendezésére ha­­lasztatott; továbbá a’ szabad sóárulás, me­lyet a’ foRR, a jobbágyoknak megengedni most sem kívánván, e’ részben előbbi néze­teik mellett maradtak. Ezután a’ világos ö­­rühösü­dési törvényczikkek módosítását ille­tőleg, némi vitatkozás lefolyta után, az or­szágbíró indítványa következtében a’ m­ínéit megszentetni határoztatott, miképp a’ felső tábla többsége világos örökösödési esetek­ben az ügy-útra nézve sem a’ megyei, sem a’ főtörvényszékekre nem véli ruházhatónak a’ felj­ebbvitelt, hanem a’ RR caélszerűbb javaslatot tegyenek. •­­Végre az ausztriai le­vonási adó lővén szőnyegre, ez alatt értik a’ PIR a’ magyarországi lakosok Ausztriában nyert örökségének azon tizedrészét, mely a’ béhozattal alkalmával szokott levonatni; ’s minthogy hasonló terheltetésnek az ausz­triai örökösök Magyarországban alávetve nin­csenek, ő Felségét arra kívánják megkérni, hogy ezen levonási adót a’ magyar lakosok­ra nézve viszonosság tekintetéből Ausztriá­ban is szüntesse­ meg. A’ fORB többsége e’ kérelem felterjesztését nem ellenző. Kétszáznegyvenegyedik orszá­gos ülés, October­e-n a’ KK és Rend­. Az ausztriai határszéltől Pestig, ’s innen Debre­czenig vezetendő vaspálya ügye vétetvén ta­nácskozásba, egy megyei követ attól tartva, hogy az e’ nagy munkára öszvesereglendö napszámosok nagy száma miatt az élelem megdrágul, ’s annálfogva a’ munkabért fe­ljebb kell emelni, indítványozá, hogy a’ re­gálék mellőzésével csupán ezen munkások­nak élelemszereket mindenki árulhasson; de indítványa viszhangra nem találván, az e’ tárgyban készített üzenetre nézve a’ kerüle­ti szerkezet változatlanul meghagyatott. —■ Ezután a’ RR, a' töRRhez vegyes ülésre tá­voztak; honnan viszszatérvén, tárgyalták l) a’ túrmezei sérelem és illyrismus ügyében készített 4-d, 2) az országos sérelmek ’s ki­­vánatok iránti 4-d, 5) a’ pótlólagos sérel­mek iránti 3-d üzeneteket, a’ melyekre néz­ve hasonlóan a’ kerületi szerkezet hagya­­tott­ hely­be. Kétszáznegyvenegyedik orszá­gos ülés, pd­. Q-n a’ földnél. A’ hajó­zás előmozdítására irányzott alsó táblai sze­­net tárgyaltatvan, ’s ennek alkalmával egy­felől a’ kisajátítás és kármentesítés eszméje, másfelől pedig az országnak közhaszna’s a’ kereskedés előmozdítása hozatván­ fel, a’ BR­nek vizsszaszentetni határoztatott, hogy, mi­vel e’ tárgy más lényeges kérdésekkel szo­ros egybeköttetésben áll , további elintézés és eldöntés végett a’ pénzügyi munkálatra halasztatott. — Ezután vegyes ülés tartatván, abból a’ hasonszenvi gyógymód tanítására felállítandó tanitószék, — a’ Buccari városá­ban létesítendő hajózási iskola iránti, ’s vég­re a’ katonai kihágások fékezésére a’ mult országgyűlésről felterjesztett törvényjavaslat­ra a’ k. kir. válasz kiadását szorgalmazó fel­írások ö Felsége elibe felterjesztettek. K­étszáz négy­ven kettedik or­szágos ülés, od­. lo­n a’ KK és RRnél. Ez ülésben tanácskozás tárgyául a’ hitelinté­zet iránti izenet ’s törvényjavaslat szolgált. A’ városi követek, azon tekintetből, hogy­ az ezen intézet részére ajánlandó tőkéhez a­­ránylag járulnak, kívánták a­ biztosíték köz­zé a házakat is soroztatni. Néhány megyei követ pedig a munkálatot, mivel az azzal járó teherben részesülni nem akar, mellöz­­tetni kívánta; de a’ többség a’ törvényjavas­latot tárgyalás alá vévén, elnök ö­nmaga az intézet létesítését helyeslette. A’ BB többsé­ge pedig a’ kerületi megállapodásokat e’ tárgyban egész a’ munkálat 4-d fejezetéig hl . D ' Ö elybehagyta. 37 .

Next