Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-08-02 / 62. szám
FiSTelülCZlCt éS. .tisztelettel kérjük t. ez. elehzotumUot, mertoztassanan a ncanotte i a’ cs. h. postáknál is megtehető, de biztos alkalomtól is, szerkesztőséghez beküldhető, hogy mindennek gálhassunk. A’ JJIllIt és .féleII ’s melléklapja Jffoil CS S£ÍÜÍÖId és a’ Mílffjai* GyCI’HIC félévi díja 6-kat rft. ezüstben, Mailt CS J CI CSS ’s melléklapja SSoil CS Ilülfold csak magára WfT* l^ig'YCllliCZtCtCS' Tisztelettel kérjük t. ez. előfizetőinket, méltóztassanak a beállott félévi előfizetést beküldeni, mely ’ " 1 ■'* - *• ---- —" 1------ ~:“'1------'• teljes számú példánynya^ szolkla ifit*i5 6 (hetenként négy ív) ___ ____ magára (hetenként három ívj helyberl félévre 5-öt rft. postán 5 fit. 13 kr’. ezüstben. — i^2rl«;\yifr 6r .yCrSSaefifoarát csak magára helyben g ifi. 40 kr. postán 3-két rft ezüstb. Szerk. ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. BroIOZSViki Iljag’Ok. A’ királyi kath. lyceumban, valamint az ahhoz tartozó gymnasiumban és normális iskolákban július 8-k kezdődött nyári közönséges megvizsgáltatások, a’ hónap utolsó napjaiban bévégzödtek, és 51-k az ifjúság a’ szokott módon elbocsáttatott. Azokon nagymagu püspök Kovács Miklós úr ő excja gyakran megjelent ’s főigazgatói buzgó és gondos munkásságát, mint mindég, úgy ez alkalommal is kitüntette.-------Mult julius vége felé tartott termék- gyapjú- ló- és marhavásároknak nagyobb részintt gyenge eredményük volt. A’ gyapjú vásárról közelebbről bővebb tudósítást közlendőnk.--------Szerdahelyi itt lévő dalszinész társasága közönségünket folyvást mulatja, ’s az eddig alkalmasint mindég tömött színház annak bizonysága, hogy a’ ktözönség kedvét és megelégedését birja. Valóban tiz év óta ilyen jó, ’s az igazságos szivánatoknak inkább megfelelő társaság nem is volt városunkban. Vasárnap juli 28-k a’ 5.Szökött katona adatott Szigligetitől, melyben városunk fia Gyulai Fernenez Monti szerepében lépett fel. Az ifjú színész, ki nagy kedvvel és szenvedéllyel viseltetik azon pálya iránt, melynek biztosabb kinézéseket feláldozott, a’honi színészet díszére fog válni, ha a’ mint látszik, eddigi szorgalmát és igyekezetét tovább folytatja. Játszásaiból itélve a’ jellemek felfogásáért méltán lehet dicsérni. Hétfőn juhna-k adatott az ismeretes, de mindég kedves Norma, melyben Severt Havi úr éppen oly jól mint ezelőtt két évvel adta. Norma szerepében Szerdahelyi Nelli lépett fel, az énekben nagy jártasságot és pontosságot bizonyítva, ’s azzal köztetszést is nyerve, közlő egyébiránt a’ szép és ifjú művészné énekére szabja Cicero szavát: ,,nec reprehendere libet, nec laudare possum.“ Adalgisa Eder Luiza volt, kinek szép és kedves éneke minden várakozásnak megfelelt. WoneVCACSCK. csász. és apost. kir. Felsége juh l-jén költelmes kir. rendelete által, az erdélyi kir. udv. cancellariánál udv. titoknok Sternheim Fridrill nyugalmazása által a’ levélkiadó hivatal igazgatójának ürességbe jött helyére, ottani udv. concipista Schuster Jánost méltóztatott kinevezni.— Fulyáni Biró Albert elnöki concipista az erdélyi kir. kincstári tanácsnál, a’ fels. udvar által ugyanott valóságos titoknokká neveztetett. — Graeff Károly kir. herminczadi felügyelői accessista ugyan ott ideiglenes második tisztté, és Resz Károly verestoronyi kir. harminczadi írnok ideiglenes harminczadi felügyelői 5-d eccessistává neveztettek. O csász. és apóst. kir. Felsége julius 20-i köztelmes kir. rendelete által temetni gróf Széchén Miklós urat, a’cs. kir. közönséges udvari kamara másodelnökét, a’ magyar kir. udv. kamara elnökévé kinevezni méltóztatott.?Scg£jÍiSZÍClíiS O csász. és apóst kir. Felsége Geöcz László magyar kir. udv. kamarai tanácsost, sz. István rendje kis keresztjével megtisztelni kímesen méltóztatott. A’ hírlapi ostor csapója. Barátságos viszonzás az ,,Erdélyi NIiradó“ tudós szerkesztöjének. Vicem pro vice reddo tibi bone vicine. ) Lapom 48 d és 48-d számában közlött ,,Hírlapi ostor“ úgy látszik jól vágott, ’s az ,,Erdélyi Híradó“ most már igazán nominális tudós szerkesztőjének elevenjét találta. Annak bizonyságául szolgáljon a’ mondott hírlap 52-d számában olvasható következő csikk, mely szóról szóra így van: „Hűlt es «Jelennek nem felelek. Tetszett a’ Mult és Jelen szerkesztőjének lapja megindulása óta csekély személyemet, segédeimet ’s lapomat folytonosan gúny ’s gyanúsítások tárgyává tenni. Eddigi modorához híven, most is az előfizetési idő beállásával 48, 49-dik számlai hat tömött hasábjain velem bíbelődik, ’s a’ mint személyemet gúnyolja, igy lapomat revolutio pártolójának, ’s kormány ellenségének kiáltja. Csudálkozom, hogy több évi tapasztalata meg nem győzhette arról, hogy a’gúny és rágalom az előfizetők számát nem növeli, ’s oly magosan álló köztiszteletű kormányunknál mások alacsonyitásával magunknak érdemet nem szerezhetünk; — pedig arról már csak akkor is meggyőződhetett volna, midőn még lapja megindításakor legfelsőbb helyen ellenem tett alaptalan feladásával az igazságot szerető fejedelemtől elutasittatott. De ki az a’ kormány hive, ki lapomat revolutiós eszmék pártolásával vádolja ? az, ki Klioja első kötetében Lengyelország felosztásáról a’ többek köztt ezeket mondja: Ki nem törölheti betűjekét van a história évkönyveiben feljegyezve Lengyelország végromlása, megreszkettető intésül a népeknek, tanúságul a' fejedelmeknek!.. Kaunitz alattomos utakon dolgozó, diplomatikai mesterséggel gazdag, haszonleső politikája szerint nem szűnt meg nyilván barátságot színlelni az orosz udvar iránt, és ezt Ausztria jó indulata feli')' mindig biztositni... így mentvégbe Lengyelország első feloszlatása, — gyászos példája a népek jussai letapadásainak. .. József már most szabadabban nyúlhatott czélbavett klisé és belső merész intézeteihez. Nyugtalan próbákra ösztönöző indulatainak, nagyravagy ásóinak semmi úgy nem hízelkedett, mint birodalma határainak terjesztése. . . " Valóban a koronás fők ilyen bánása módja, a thronusok iránti tiszteletet nem nevelheti, az alattvalókat kötelességük érzésére nem lelkesítheti... az öszveesküdtek feje Kosciuskó Thaddeus lett, kinek nevét a historia tisztelet nélkül nem említheti.. .—így ez évi 17, 19, 20, 27 számaiban a’ szabad alkotmányt Angliában kormányelleni lázzadásért börtönre ítélt O Connell szerepét dicsőnek nevezi ; ki azt jegyzi meg, hogy ez a világosodott migol kormánynak becsületére nem válik,“ ki azt írja „azon férfi itéltetett meg, mint státus ellen öszveesküvő, ki életét és egész munkásságéit Rózájának és a szabadság ügyének szentelte“ ’sa’t..........Az nevezi lapomat revolutio pártolójának, kiről a’ nagyenyedi főiskola fő- és abeuratorai s professorai teljes számmal e szerint még azoknak száma közti lehető barátai is — hírlap útján nyilatkoztak ezen szavakkal : — Azon borzasztó válónknak , melyekkel az említett szerkesztő vallásos fele kezelő egyik legnevezetesebb közinézetet bűnös czélzattal becsületében bemocskolni törekedett, innepélyesen ellent mondani, azt alaptalan rágalomnak, minden jó rend és fényitők felforgatásaira, ifjaknak elöljáróik, ellen hamis vádak általi felingerlésére intézett kárhozatos törekvésnek bélyegezni szoros kötelességüknek tunják őseit...?— Az nevezi-e lapomat revolutio barátjának, ki a’ székely egyházi közgyűlésnek ... mely tettlegesen a’ főegyházi tanács és sz. zsinat nélkül, sőt azok rendeleteivel szembeszökő új képviseleti szerkezetet alkotott törv. gyakorlatellenes tisztválasztásáról, mellyet későbbre főegyházi tanács megsemmisített, jelen évi 12-dik számában ezeket irja: ,,éljenek az időt megértő , ’s azzal józanon haladó derék székely atyafiak, éljenek!— — Azon szerkesztő gyanúsítja-e lapomat, kinek epébe mártott tolla az emberre nézve legszentebbet, a’ vallást sem kimélli ; sá katolikusoknak úri sz. vacsoráról szent miséről, purgatoriumról való hittan jókat, halottakért való könyörgését ’s a t. vas ta g b a b o n á z á s n ak kártékony tévelyedésnek 's bal vélekedésnek nevezi (1. M. és J. 841-diki 87 számában a’ 81 és 82 számokra érd. n. mirgu cath. püspök ő exclja figyelmeztetése saját szavait) . Mindezekből kitetszik, ki azon conservatismus és kormány barátja, ki lapomat gyanúsítja, azt is átláthatni, hogy minémai, egybefüggés nélkül kikapott szókkal és eszmék felzavarásával kívánja kormány ellenségének nyilatkoztatni, mi csak abból is megtetszik, hogy ugyanazon számlában. Hirfüzérünkbe fölvett talányát a’ mastrichti mérnöknek, a’ kormány és szabóról, nem mondja meg, hogy mi azt a’ Jelenkor után közöljük, pedig láthatta volna, ’s hasonlag mellőzte, hogy mi azt megróttuk. Ezért tehát a’ Múltnak és Jelennek felelni mint eddig, úgy most is idővesztésnek tartom, ’s mint az Erdélyi Hiradó nominalis ’s elbetegesedett szerkesztője csak azt tanácslom: tanulja meg már végre saját tapasztalásából, hogy ha a’ kormány kegyén birni, ’s előfizetői számát szaporitni kívánja, hagyjon fel a’ gúnyos gyanúsításokkal ’s feladásokkal, azoknak megnyerésére becsületesebb eszközökhöz folyamodjék — a’ becsületes út legtartósabb.• Végre a’ szerkesztő úr figyelmébe ajánlom mai Társalkodónk „Érdekes jelenet“ czimü czikkét; részemről jelentem, hogy én sem Patt sem Shirk szerepét nem követendem. Méhes Sámuel:“ Tehát a’ nominalis bölcs és tudósszerszerkeztő úr nem felel , az az : szinte Véc hoszszu hasábon felelet helyett piszkolódik. Ismeretes olvasóink előtt a’ lisztlopó molnár története, ki minden rá szórt piszkot és gúnyt békével elhallgatva tűrte, de midőn egy komája lisztlopónak találta mondani, tiszedelmét elvesztve lármázni és szitkozódni kezdett, mert az igaz szó elevenjét érdeklé. Alkalmasint ily esetben van az „Erdélyi Híradó“ nominális tudós szerkesztője is, ki a’ dologra felelni nem tudván, a’ piszkolódátt fegyverét veszi elő, ’s a’ vitát a’ személyességi térre vivé át. A’ tudós szerkesztő úr azt mondja , hogy „lapom megindulása óta csekély személyét, segédjeit és lapját folytonosan gúny és gyanúsítás tárgyává teszem:“ azonban felejti, hogy a’ mivel vádol, azt maga (nevét használó segédjei által) lapom megindulása óta, velem és lapommal százszorosan mívelte, hogy e folyó évben megújult *) Azon lehető kérdésre, miért felelek ily későre az ,,rdélyi 11 tarló“ szerkesztőjének, röviden csak azt nyilvánítom , hogy én előbb azon czikket hallgatással megvetésnél egyébre érdemesnek nem véltem, soliak azonban okok és figyelmeztetések , mik fV. lektre ösztönöztek. Sz. v . UI, 6 2