Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)

1844-09-17 / 75. szám

Kolozsvárit. Kedd sept.­­ 1844. ERDÉLYI HÍRLAP. Lapjaink jelen félévi folyamából, úgy szintén a’ „Magyar Gyermekbarátból» még teljesszámú példányokkal szolgálhatunk. S­z­e­r­k. JVA tilt e» Jt.l**n 111 o 11 etil ii pla lion é* El.ü­l(t i(í Tilt Megjelenik c’ históriai és politikai erdélyi lmi-p minden heten Keibzei kedden es pénteken, trvar Gyer.n­eUbitrát (hetenken it négy iv) félévi dija «­ hat­ott ezüstb­en,­ Mult es Jelen s mellotlapja Hun es 94uirül­l csak­ magara (hetenként ha­rom iv) helyben­­clevre .»-it rTt. postán 5 rft. kr. ezüstben. Magyar Gyem­ekkarát csak magára helyben l-egy rbt. 4­0 kr. jiossan 1-ket­rát­­ lehet előfizetni, különben a­ pénz biztos alkalomtal is beküldhető. — Midennem­i hirdetések kozrebocsátásáert a felvétel s .0ki® 20 kr. azon túl minden sor 3-három krajezar ezüstben, második es harmadik kiadásért az első díjnak fele ezüstben. Minden cs. k. postán egyszeri kiadás dija az­t ső nyomtatott sortól kell fizetni. ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. VeVCZCICS Silísepoly. Károlyfe­j­ér vári. sept.­­­5-n ritka és nevezetes innepély tanúja volt, az erdél­yi k. püspöki széket már 1­6 év óta díszesitő K­o­v­á­c­s M­i­k­l­ó­s úr ő excja félszázados papi jubilaeum­ának, mi az irtt napon a’ püspöki székes - városba a’ kegyes föpásztor iránti tiszteletből és érdemei mél­tánylásáért egy beseraglett számos egyházi és világi vendégek jelenlétében, az innep méltóságához illő fénynyel tartatott. Ezt most előlegesen a’ bővebb tudósítás következik. Adakoztl. Reguly Antal ázsiai lár­ja felsegélésére, harasztkereki Ferencit József erdélyi kormányszéki jegyző­­:egy rftot ezüstben tett­ le szerkesztőségnél, mi is haladék nélkül a’ magyar akadémia titok­­noka kezébe fog küldetni. Ia ff X é p s z ó I n o k tiszt uj 1t ó k­özgyű­le­se. Előlegesen. E’ ns me­gyének feszült figyelemmel vártt és sept. 9- k ’s következő két napjain Zilahon fő­ispánt elnöklet alatt tartott tisztújító köz­gyűlése több tekintetben nem várt sajnos e­­redménynyel ,—■ a’ rend-ellenség ellenzéki, vagy túlságos párt gyözedelmével végződött. Olvasóink előtt tudva van, hogy e­­ns me­gye közelebb mult junius 13-n tartott köz­gyűlésében, ő Felségének a’ tisztújitás tár­gyában költ­elmes leiratát elfogad­ván, a’tör­vényes engedelmességre viszszatérésnek szép példáját adta. A’mint könnyen lehetett gon­dolni, a’ nevezett túlságos párt mindent el­követett, egész erejét m­egfeszité, azon hatá­rozatot megváltoztatni, vagy legalább annak teljesítését gátolni , mely gonosz terve sike­rült is. A’ közgyűlés két első napját egy más érdekes tárgy foglalta­ el: a’ megyének a’ szomszéd magyarhoni kir. tábla által az országgyűlésre megjelenésért 800 arany fo­rint büntetés díjig marasztása, minek törvé­nyes executioval felvételére jövő October 10- ke tüzetett­ ki. Igen élénk és heves csata után táblabiró Papszász Lajosnak azon ellen­zéktől, mely a’ mult közgyűlésen életkérdést és elvet szózatolással eldönteni nem t­ivánt, pártolt indítványa következéséül az executio bé- vagy bé- nem- bocsátása kérdése, szóza­­tolásra bocsáttatott, minek eredménye lett, hogy 314 szózattal 270 ellen a’ bébo­­csátást azon megye elhatározta, mely a’szom­szédhoni országgyűlésre követeket nem kül­dött, ’s már két erdélyi országgyűlésen kö­veteinek utasításba adta , hogy a’ reapplica­­tiot nem kívánja. (Ez ám a gyönyörű követ­kezetesség ! Levelező­ t­ tudósításéinak e­ tényt illető ága kissé homályos, úgy lát­szik azonban, hogy a­ szózat­olás folytában az ellenzéki fondorkodások nem haiányzot­­tak.) Ennél még furcsább környülállás tör­tént a­ más­napi ülésen. Az első napi emlí­tett határozat ellen táblabíró Polgári Lajos, többektől pártolt óvást jelentvén arra néz­ve, miszerint az executio bébocsátása rész következései terhét magokra nem veszik, meg­­dllittatott, hogy a’ ki nevét azon óvásnak aláír­ni akarja, jelentse magát a’ főjegyzőnél, ki is azokat egyenként feljegyzendi , s midőn a’ második ülésen a’ főjegyző a’ határozat ellen óvakodók névsorát olvasta , ezek ösz­­vesen 5,9­5-n találtattak, holott az első ü­­lésben mind a’ két részről szózatolók csak 5,1-n valának. — A’ harmadik na­pon előjött a’ ti­s­z I újítás kérdése, — ’s mi­dőn a’ főispán a’ kijelöltek neveit felolvasni akarta, táblabiró Kis Károlynak a’ túlságos párt ordításától pártolt indítványára a’ tiszt­it­aitás ezengy­űlésről elhalászta­tott. Úgy látszik , a’ főispán ismeretes böltseségénél fogva, kívánta a’ vihart megelőzni, ’s új via­dalt nem költeni­ fel, különben igen hihető, hogy a’ két napi heves csatában mérkőzött ’s felhevült ellenséges erők kitörése, és az 1841-ki gyalázatos követválasztó közgyűlés ismétlése el nem maradott volna, mely mo­csoktól a’ magyarok Istene azon nemes me­gyét óvja­ meg ! Tordiji d­jsiig’Olt. Folyó septemb. 4-k estve érkezének városunk látogatására a’ magyar orvosok és természetvizsgálók. Er­ről a’ programéiban előre értesitve voltunk, ’s annálfogva nemes huszárok mentek­ ki fáklyákkal bévárni a’ jeles társaságot a’ Do­bogó-tetőre, éppen a’ pipagyujtó fogadóig, hol meggyujtván a’szövétnekeket, úgy ki­sér­ék­be városunkba ágyudörgések köztt óhajtva várt vendégeinket, mintegy féltizenegy órakor. Megérkezésüket a’ piaczon a’ barna zenekar, egy zöld-galyakkal környékezett világos be­­tükkkel ragyogó szobor háta megett, mely deszkával fedetett­ bé az esőzés miatt, idvez­­lő zenészét köztt fogadta, ’s míg ezen szo­­bort vendégeink nézegették , addig szünte­len zengett vagy Rákóczi indulója, vagy más kedvderitő magyar nóta, az idő által ugyan megrongált , de még is jól öszveillesztett hangszerükből. A’ szobor tetején egy nagy vascsésze lángolt, oldalán pedig a’ követke­ző szavak valának olvashatók: ,,A’ kettest­­vér Magyarhon lelkes fiainak: 1. Kubinyi Ferenc*, Bene Ferenc*, Kubinyi Ágoston, Tormási Lajos, Gipser, Dr. R­e­i­s­i­n­g­e­r János, Barta István, Eckstein Fridrik, Grosz Fridrik, Bene Károly, Halász G­e­i­­za, Gerendai József, Kovács Gyu­la, Petényi János, M­anno Alajos, Irinyi János, és minden tisztelt testvérkont jelenlévő czimzett honfiaknak és Erdély érdemes orvo­sainak és természet-búvárainak, s’ tudorainak, jelenleg Torda látoga­tó vendégeinek idvezlet! !“—Ezt meg­nézvén, minden vendég szállására vezettetett, hol őket illendő vacsora várta készen. Másnap e folyó hó 5-k 6 órakor reggelt,cz. vendége­inek gyűlést tartanak a’ színházban, hol vá­rosunk főhadnagya szigeti Csehi Sándor, je­les fogadó - beszédet mondott. Alelnök Ku­binyi Ferencz erre csinosan felelt. Ezután városunk főszónoka Simon András, egy szép adatokkal tömött jeles beszédével a’ hallga­tók megelégedését nagy mértékben meg­nyerte: előadta abban szónok városunk rit­kaságait ; említette többek közt, hogy egy­házi levéltárunk minő régiségekkel t. i. ér­dekes oklevelekkel dicsekedik nemzeti feje­delmeink adományából, előadta a’ régi ró­mai várnak hol­­ fekvését, városunk mugoti oldalán lévő szőlőhegyek tetején , továbbá a’ romaiakról ránk maradt sóaknát, úgy a­­sósfördőt, 's hogy itten lakó sok egyéneit minő drága régiségeket bírnak ’s a’t. Nagy méltánylással fogadtatott ’s elkövetett­esen beszéd , hogy jegyzőkönyvbe igtattassék , az irományok rendében kinyomassék. Reg­geli 9 órakor egy rész indult Marosujvárra, más rész a’ Tordahasadékba a’ szindi he­gyek és a’ koppándi kő megvizsgálására, — egy rész pedig e’ sós fördőbe ottan a’ vi­zet analyzálni, hogy a’ gyűlést kész munká­lattal várják­ viszsza. Ez alatt egyes vendé­gek jöttek Kolozsvárról a’ sósfördő látoga­tására, kik viszszatérésök előtt a’ város há­zánál megvendégeltettek. Estve 6 órára mind Marosujvárról, mind pedig a’ több környék­ből a’ vendégek viszszatértek, kiket 25 két- két lovas kocsi fogadott, melyek a’ piaczra előállottak. Délután 4 órakor megérkezett vendégeink szekerükből leszálván, a’ vára­kozó kocsikba átültek ’s kimentek a’ sósfer­­dőbe, hol őket báró Kemény Farkas igen szép beszéddel fogadta, előadta benne a’ sósfördő fogantatását, születését, hasznát, mit gyakori éljenzés harsogása szaggatott­­félbe. Végül egy igen szép ígéret fejezte­ be beszédét, t. i. hogy egy oszlop fog emeltet­ni a’ sósfördő körében és a­z­on a’ mostani látogatók becses névsora érezbe metszve emlé­kül fog tündökölni. Ezen beszédre kir. taná­csos Bene Ferencz jelesen felelt ’s Kubinyi Fe­­rencz megkívánta, hogy azon beszéd, a’ Koloss­­vártt tartandó sós fürdőt egész gyűlésre a­­dattassék­ bé, ’s mint a’ többiek, nyomtattas­­sék­ ki. Innen bejövének városunkba viszsen, hol kész ebéddel fogadtattak gyertya világ­nál, és asztalhoz ültek 160­n, vig volt az ebéd vig poharazások köztt. Innen felkel­tek 10 órakor, külön terembe mentek és a’ sósfördőről szűkülés tartatott, a’ mikor is Hankó József nemes Torda megye főorvosa, a’ sósfördőről, annak eddig elé tapasztalt hasz­náról értekezett. 11 órakor eloszlottak szállá­­saikra, éjfélkor városunk sok jeles polgárai, az érdemes tagoknak éjji zenével tisztelked­­tek; más nap pedig jókor 3 órakor béindul­­tak Kolozsvárra. — A’ város hadnagya­­. Szi­geti Csehi Sándor úr, ki a’ tisztelt vendé­gek kényelmei iránt erőteljesen munkáló­­dott, egy emlékpénzzel r megajándékozta­­tott.

Next