Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-01-03 / 1. szám
viszontagságok köztt Fennmaradtak, ’s annak további kifejtése,és a’ miveltebb kor kivánataihoz és szükségeihez alkalmazása magától az országtól függ— Tartsa meg és boldogitsa Isten e’ szép kis hazát is; s mint azt a természet,sok kincseivel bökezűleg a megajándékozá, úgy tovább is békével, belső csendességgel álilja meg, 's virágzását, jólétét és szerencséjét mozditsa elő. — Legyen az azt alkotó három nemzet és négy vallás szíves, rokon egyetértése állandó, ’s" az idő bármely zivatarai közti rendíthetetlen, mire két nevezetes történetnek csak közelebbről előfordult százados innep© igen elevenen emlékeztem. Négy századja többe hét évvel ezelőtt az Erdélyben együtt lakó é s egyforma polgári jogokkal bíró három nemzet polgári uniójának, a’ mi legelőbb 1437-b Zsigmond császár idejében köttetett, ’s tavaly vala hét századja az 1143-bas Geyza király idejében az elpusztult haza népesitésére, mivelésére, ’s abban a’ csinosodás, és pallérozodás terjesztésére béhivott ’s szép kiváltságokkal megajándékozott szász nemzet ide béköltözésének, mind kettő, nagy és fontos, hazánk fennállásával , polgári létével a’ legszorosabb kapcsolatban álló esemény. Tartsák ezek mindég szemünk ebbe azon igazságot, hogy egy különböző elemekből alkotott ’s azért, könnyen ellenséges súrlódásba jöhető ország csak egyetértés ’s kezet fogó iparkodás által juthat czélra, ’s rá nézve kártékonyai!) ’s veszélyesebb minden viszszavonás, mert annak könnyen kikelő és buján termő magvait saját keblében hordozza. Legyen hazánk minden polgárai elött a’ fejedelem és naza iránti hivség’s kötesességteljessés szent, az alkotmány és törvények tiszteletben tartása— mint minden józan haladás feltétele — a’ legfőbb teendők közzé tartozó, a’ véleménybeli különbözés mellett , minek emberek köztt úgy is mindég leírni kell, a’ főczélra sietésben, a’ haza jóléte eszközlésében szives és testvérekhez illő egyetértés, ’s mint e’ kis haza setét századokban a’ vallásos türedelmet maga törvényei közzé igtatta , úgy most világosabb és nemesebb században annak fiai közzé ne emelkedjék választó közfal a’ politikai nézetekben különbözésért! Az egymástól az utolsó évek keserű versengésében elidegenedett indulatok közeledjenek egymáshoz, ’s ha lesz is harcz az elvek és eszmék felett, ne váljon az mostoha, ’s minden szeretetet megfagylaló gyűlölséggé; mert igy a’ közügyét elömozditni, a’ bon boldogságát munkálni, ’s a’ jelenkor sürgető és haladékot nem szenvedő kívánatait teljesítni, a’ józan ’s éppen azért állandó javítások pályáján haladni nem lehet! — Legyen azon meggyőződés közönségessé, hogy bármely alkotmányos nagy birodalomban is a’ kormány és nép egyetértése nélkül a’ státus kereke megáll, ’s annál inkább egy kisebb, azért tehát saját önállással nem bíró országban. Bár mely párthoz tartozzék is valaki, a’közös hon javánál más czélja nem lehet — ’s az erre különböző utakon törekvést nem kell, nem szabad politikai bűnnek bélyegezni. — Áldja meg a’ Mindenható hazánkat békességgel, annak minden fiait a’ fejedelem és haza iránti hivség és tisztelet szent érzésével, valamint azokat, kik a közügyek kormányzására béfolynak , a’ bölcseség, józan megfontolás igazság ’s türedelem lelkével, mert igy lesz, csak igy lehet. — Erdély boldog! Sáromszéki ujságok. Kézdivásárhelyen mult év octobere 31-n senator Balogh Falnak a székelyudvarhelyi tanodában alsóbb iskolai tudományokat végzett fiatal, ügyes , izmos testalkatú, vidor kedélyű mintegy 25 éves Pál nevezetű fia, házassági szövetségre akarván lépni bizonyos é s tisztességes s hozzá illő nő személyivel kit keble legforróbban óhajta , ’s ki szivének legszentebb kegyencze vala — ezen szándékát oly reménydús kérelemmel adá Múltokra szüleinek , hogy mentői hamarább Icendo nál.innepére kellető költségei pótlása véged, legalább 300 váltó il’orint öszveggel járuljanak. De minekutána kérelmének ,sikerelleni eredménye lön, sőt leendő nöszínésében is ellenszegülések ötlött,ck-frl , a’ bú, szerelem, szégyen és keserű súly la limaitól leverned ifjú , esti 5 és fi óra közti elmegy még egyszer és utoljára jegyeséhez, sír, elbúcsúzik és ismét sir, majd tollat ragad ’s könnyeket hullatva, szive érzését néhány versekben kiöntötte. Ezután a’ tollat ’s papírt levetve, bárt megy, pisztolyt ragad ’s esti 8 órakor keresztül lővén magát, három napi kínos élet után, nov. 3-n az elbűvölt szerelmes, jobb életre ■szenderült. A’ borzasztó pisztolydurranás után három nappal búsan kondult meg hamvedre felett a’ halálharang, ’s mint a’ lőpor, örökre ellobbant szívkeve, és midőn nem birhatá e’ földön mátkáját, a’ halálban lett szerelmes, azért — mint mondá — hogy mentői hamarább bírhassa jegyese szellemét e’ szegény tébolyodon idióta szerelmes. — Szűrték ! ezerek már a’ kétségbe ejtő intő-példák ’s még is ellene szegültök gyermekeitek szentséges hajlamuknak ? Vigyázzatok!! el ne válaszszátok egymástól a’szeretet tégelyében egybeolvadod szíveket, mert seb marad a’ szíven, a’ szív pedig az élet mozgonya, mit, ha kivált szülői kezek sebzenek meg, vagy hervatag lesz , vagy a’ fájdalom ’s kin terhei alatt ellyukadt beteg lélek háttérbe szondáivá egy borzaszt!* tény által sírba zuhan a’ gyermeki élet. Elhunyt jó barátom! ki már a’ halál éjjelében pihened szívsebedet, engedd csírjádra emlékül felírnom: ,Alantod alatt bús tömétől Szendereg egy hív szerető. Káért keble forron érzett, Azért élte vérrel vérzett. Hantod alatt bús temető! Pihenjen hív szerető fö Ozsdolán mult év nov. 17-n egy lehetős gyalog katona özvegy nő magánosan lakozván, az éj setéjében gyilkos rablók törtek bé szobájába, kik az elijedt erősetlen nőt mezítelen vetkeztetvén, istállója gerendájára felfüggesztették, ’s házát kirabolva, odább ishmlottak. A’ gyilkos lény, legkisebb zörej nélkül oly csendben vitetett véghez, hogy csak reggel lett köztudattá.------Rély nov. 28-a kovásznál gyalog katona Vájna József, egy szekér eladandó deszkát indítván két lovas szekerén Brassóba, midőn napalkonyatkor a’ rétyi Nyir nevezetű helyen ment volna egyedül keresztül, orgyilkosok állván elibe, lovai kölnieket négy rétbe fogva, nyakára trkolták és egy darab fával megtekerve, megfojtották. Az ily móddal meggyilkolt szegény szerencsétlent a’ Nyires sűrűjébe bevitték , szekerén lévő szénájával betakarták, deszkájával befedték, lovaival ’s szekerével pedig elmentek. Az ártatlanul, csupán lovas- ’s szekeréükt megfojtatott szerencsétlen, csak dec. 1-n találtatott meg némely juhpásztorok által. E’ mindkét gyilkolás még titokban rejlik. — — Brassóban novemb. 29-n egy takácsmester egyetlen Johanna nevű fiatal leánya, kis ölbeli kutya jádzi marása miatt — mit ő nagyon szeretvén, amúgy divatos modorban magával is hálatott — megdühödött. Ismét egy új intő példa e’szerencsétlen esemény mind azoknak, kik egy ily silány divattól megválni nem tudnak. — — Szentiványon decemb. 2-n egy nőszemély a’ kút hói vizet akarván meritai, lába elsikamlott’s teste egyensúlyt vesztve, fővel úgy zuhant a’ kút medrébe, hogy rögtön megholt. — — Málnáson a’ mint régebben irtuk , halálra veretett és Semsey Tamás dec. 3-a hoszszas kínszenvedései után egészen felgyógyult, csak eltörelelt balkarjával van még némi szenvedése. Megtámadói noha makacsul tagadják büntényöket, elfogatjak. A’ tisztség, lelkiismeretes szorgalommal működik ’s kutat a’ test körül, és mi sikerdús eredményt remélünk. -- — Egész Nárii viséke is december közepéig a' tél hó és eső nélküli, fiuk szenvedhetetlen hideg, szeles száraz vala. Borzasztó szélvészek dulongjálv e’ vidéket, aból öregeink földingást jövendölnek. ’VizeinkHagyták. Malmaink megállották. JEoí£,nas vidéke kiizgyűlt sív Eogaisis vidéke Bendel, folyó oct. bo 18, 19 és 20-k napjain járták Eogarasban, főkapitány mélt.. I. Brucken I bál Károly úr elnöklete alatt , jelen évi utolsó évnegyedes közgyűléseket, melynek kevés száma klsebb rendeleteken kivűl, három évek híjával félszázadig ravataloskodott már néhai Szevesztrényi Antal halálával ürességbe jött vidéki királi pénztárnoki hivatalnak, valamint szintén a’ rendes törvényszék birói karnak, törvényes választás útjáni betöltése és megújítása valának az előlegesen szétküldetett körlevelek szerint kihirdettetett főbb tárgyai. Közgyűlésünk első napján a’ mólt, báró főkapitány úr, elnöki székének elfoglalására szokott módon meghivatván ’s megjelentével a’ feles számmal egybegyűlt vidékiekkel, a’ választandó pénztárnok és törvényszéki bírák kellő tulajdonaira figyelmeztető, ’s közgyűlési működésökben, a’ közjónak minden magány érdek mellőzésével elömozditására buzdító jeles beszéddel a’ közgyűlést megnyitván: 2 1-ér) Olvastatott a’ le Is. kir. kormányszéknek rendelete, melyben viszszahalik a’ vidéknek , hogy mivel folyó évi septemb. 26-ról Kovács János és István nemessége tárgyában innen létetett tudósítás mellettfelküldött közbizonyitványból kitetszik a’ nevezetteknek székely nemesi állapot jók , ez tudásul vétetett. 'S e’ rendelet a’ vidék Bendei által is tudásul vétetvén, a’ szolgabirák által ki hirdettél ii végeztetett. — 2-or Olvastatott ugyancsak a’ fels. kir. kormányszéknek rendelete, melyben a’ vidék Rendei tudósittatnak, hogy a’ szám- és lisztartókról még 1820-ban januar. 31-ről 1220 szám alatt kibocsátott ’s legfelsőbb helyre felterjesztett lökormányszéki rendszabálynak azon ágát, hogy a’ kárt okozó udvari lisztek közkereset alá vettessenek, mél-óztatott ő Felsége helybe nem hagyni ’s az ilyen megkárosittatások követelését magányper rendére utasítani. Tudásul vétetett. 13-ot Olvastatott a’ fels. kir. kormányszéknek rendelete, melyben meghagyalik, hogy, mivel ns Háromszék Rendei által, bogarasban lakó Bariba Istvánnak, kinek is szépapja költözött volt ki a’ nevezett székből, székely nemesi szabadságáról kiadott bizonyitvány érvényesnek azért nem tartathatik, mivel az ő kiköltözött régi eleit, a’ nevezett szék gyűlése mostani tagjai nem ismerhették; az mint erőtelen oklevél Bariba Istvántól vétessék bé’s küldessék fel. Határozat: Az érintett bizonyítvány a’ tisztség által már felküldetve lévén, e’rendelet szolgál tudásul. — ler) Olvastatott a' fels. kir. fökormányszéknek rendelete, melyben a’ vidék Rendeinek meghagyatik, hogy, mivel ő Felsége által azon feltételekről, melyek alatt a’ Württemberg királyságból e’ nagy fejedelemségbe átköltözni kívánó alattvalókat , a’ földesurak birtokaikba ne talán béfogadnt kívánnak, legfelsőbb helyre tudósitástétel parancsoltál ott, a’ földbirtokos nemességnek az érintett kérdésre teendő nyilatkozata vélemény mellett küldessék fel, melyre határoztatott: Tudósittassék a’ fels. kir. kormányszék, hogy a’ vidéknek jelenleges körülményei , nem engedik meg a’ württembergi királyságbeli alattvalóknak ide béfogadtatását. 15-öt Olvastatott a’ fels. kir. kormányszéknek rendelete, mely mellett ezen vidékbeli alsó-veniczei Rozoria néven levő nemes boér családnak , a’ rendkívüli közterhek alóli felnentetése tárgyában oda felterjesztett folyamodó levele, tudósitástétel végeit küldetik. Az illető szolgabirák által a’ folyamodókkal közöltetni határoztatott , arroli nyilatkozatuk megtétele végett, hogy jelesen nanémi