Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1845-03-28 / 25. szám

folyvást tartanak férfiaknál úgy, mint saját jogukkal bíró aszszonyságoknál, kik e' szent czél elérésében e’ megyében a' férfiaknál se­hol hátrább nem maradnak. Pest megyének márt­.. 10 . közgyűlése tartatott, melynek megnyíltával , egy táblabi­­ró szóba hozá, miképp legfelsőbb parancso­lat következtében a' főispánok arra kötelez­tetek , hogy a­ megyében lakjanak és min­dennemű köz- és magán­ ügyek elintézését személyesen vezessék, azok helyett pedig, kik ezt tenni nem akarják , kincstári nagy fizetés mellett törvényben ismeretlen helytar­tók neveztetni fognak. E­ felsőbb intézkedés­re nézve szónok aggodalmát nyilvánítva, a megyei kormányzásra nézve az által veszélyt lát háromolni , a miért is indítványozó, hogy az alispánok előre figyelmeztessenek, miképp a­ megye bentise igazgatását minden szokás­os törvényellenes beavatkozástól gondosan óv­ják , határozatiig kijelentetvén egyszersmind, hogy a­ megye közönsége hasonlóul alkotmá­nyos kötelességének ismerendi és tudni fog­ja jogait közügyei intézésében minden meg­támadás ellen védeni és fenntartani. Ez indít­vány élénk és hoszszas nyilatkozatokra adott alkalmat, melyek az egész első napi ülés i­­dejét elfoglalók. Végre eredményük az lett, hogy az indítvány határozatiig elfogadtatott. M­ás­nap , Árva megye felszólítása következ­tében, az azon megyei éhséggel küzdők fel­­segélésére, az e’ megyei nemesi pénztárból 1000 pft határozhatott küldetni.—A királyi helytartó tanácsnak intézvényére, melyben az e’ megye illető tisztviselőjét, a’ szalmái me­gyei követ Gabányinak Pesten macskazené­­vek­ magsértése esete későre lett kinyomozá­sáért dorgálja, — az illető szolgabiró magát e' részbeni hibáztatása alól kimentvén, hiva­tali pontossága egyhangúlag elismertetett 's a' késedelem oka a' megyei írnokok hiányá­ban találtatván, a’ kir. helytartó tanács azok­nak fizetés melletti szaporítására megkéretni végeztetett. Mosony megye márcz. 5-n tartott rend­kívüli közgyűlésében , az ezen megyén átfo­lyó Lajtha vize szabályozásának végrehajtását parancsoló helytartó tanácsi intézmény szol­gálván tanácskozást tárgyal, az eddigi álta­­lános szabályzási terv helyett, a­ pénzszűkö­­s egyéb akadályok miatt, egy kevesebb költ­ségbe kerülő házi szabályzat hozatott javas­latba, mely iránt felírás tétetni végeztetett.— Győr megyének a’ jobb parti vasút létreho­zatala iránti levele pártolásra talált. KÜLFÖLD. Franczfiaország*. A' titkos pén­zek iránti törvényjavaslat a' pairek kamará­jában márcz. 7-kén­t 1­1 szózat többséggel 44 ellen elfogadatott. A' vitatás végénél Beu­­gnot gróf a' kérdéstől eltérve, felszólitotta a' kamarát, hogy fordítsa pillanatig figyelmét egy politikai és egyszersmind vallási kérdés­re, t. i. a' státustanács által Ronald érsek és kardinális ellen hozott ítéletre, (miről utolsó számunkban szó volt). Csak azt kívánja em­líteni— monda Beugnot gróf—hogy nem ré­gen egy nagytiszteletű­ tisztviselőnek a' jog­tanban egy nagyon jártas férfinak, egy mun­kája jelent­ meg, e’ czim alatt. „Franczia egy­házi jog kézikönyve.“ Egy főpap, ki Fran­­cziaországnak egyik első püspöki székében ül, azon munkában kárhoztatásra méltó be­szédeket és véleményeket hivé látnia,­­s az iránti véleményét kimondotta és ócsárolást formált. Az eset igy történt és sem az egyik sem a’ másik részről nem volt ok polgári hatóság közbejövetelére. A’ tudós tisztvise­lő közrebocsátási jogával élt és a' főpap a’ kritika jogával. A' kormánynak azzal nem lesz vala semmi köze , 's még is a’ státusta­nácsra hivatkozással közbe lépett és a' főpap ellen ítélet hozatott. Itt ő (t. i. a' szónokoló gróf) nem foghatja­ meg, miként lehessen egy­házi hatalommali viszszaélésröl szó egy olyan országban, hol a’ papság nem bír saját tör­vényhatósággal. Ilyetén hivatkozás megtör­ténhetik ugyan mindenkor, mikor politika fo­rog kérdésben, de dogma dolgaiban, tisztán hittani vitába avatkoznia a’ kormánynak so­ha sem kellene. 'S ki részére nyilatkozott!’ a' szűk gallicanismus részére, melyet Fran­­cziaországban csak nagyon kicsiny szám vall. Évszázadokon­ át Francziaország oly törvény­­hozás alatt élt, hol hatalom és papság egye­sülve, a' katholika religio státus vallása volt. Miután ma már minden vallások a' törvény előtt egyenlők, mindenki közös jog védelme alatt él , a' státusban a’ békesség maga a' szabadság által biztosittatik, valójában kü­lö­­nös, hogy nékie (l. i.­er grófnak kell megmonda­nia a’ kormánynak, hogy nincs joga hittanári szerepet játszani, különös, hogy a’ tizenkilen­­czedik évszázadban, a’ júliusi revolutzio idő­szakában­­ kéntelen legyen a’ szónokszék­ben azt védelmezni, miszerint, főpapoknak XIV Lajos alatti nyilatkozata többé nem tör­vény Francziaországra nézve. Ha a’ kormány hittannal foglalkozik a’ katholikusokra nézve, miért nem protestánsokra nézve is? Ha a’ protestantismusban számos véleménykülönb­ség van, a’ kormány azokat miért nem vizs­­gálja­ meg, azok közül miért nem választ és választását miért nem hirdeti­ ki? Francziaor­­szágban 70,000 törvényczikk van, miden ügy mellett és ellen törvényt találhatni. Mind meg­­fejthetlen zavar lenne, ha bizonyos törvények szükséges néma eltörlésének elve törvénynél fogva nem engedtetnék­ meg? Nem katholikus vagy protestáns forog­ fenn itt, hanem a’ lel­ki ismeret szabadságának védelme és létesíté­se. A­ protestánsokat ezen elv fenntartása még inkább érdekli, mert kissebb számmal van­nak,­­s majd még könnyebben fog ellenök el­követtetni az, mi jelenleg a’ katholikusok el­len történik. E’ nem szónoki forma, hanem közel fekvő tény. A’ Luther vallását követők anyaszentegyházát Németországon jelenleg új eszmék izgatják­ fel, tudományokért és lelke­­sülésekért magasztalt férfiak, férfiak, kik ha­talmasok olyan eszmék által, melyeknek he­ves ellenzői és forró követői vannak , p. o. Strausz Bruno Bauer), egy idő óta fáradhat­­lanok meggyőződéseik terjesztésében 's két­ségen kivid ezen uj dolgok a’ határon át fog­nak lépni és Francziaországnak lutheri egy­házaiba halni. Ha akkor a’ pecsétőr úr az­tán Strausz és Bruno Bauer eszméit jóknak találandja, azokat nyakukra fogja tolni, ha a­­zokat nem is akarnák elfogadni, 's ha rosz­­szaknak találandja, viszsza fogja utasítani, ha mindjárt amazok azokat el is fogadnák. A' protestánsok szabadságának, mint most a' ka­tolikusokénak , mind két esetben vége len­ne.“ — A­ pecsétöt, Martin, a' szónoknak megköszönte a' nyújtott alkalmat egy oly té­vedés helyreigazítására, milyent egy oly ité­­letteljes észnél nem­ gyanított, volna — azon tévedést, hogy a’ kormány hittanárrá válva egy tisztviselőnek egy magasztalt főpap ellen pártját fogta légyen. Fz nem történt, hanem a' pásztorilevél a' státustanács ebbe terjesz­tetett, mivel az ország törvényeivel ellenke­ző állításokat foglal magában. A­ főpapok jo­ga, vallási tárgyakat szabadon fejtegetni, téve­déseket megczáfolni, eretnekségek ellen har­­czolni soha kétség alá nem hozatott. E szabad­ság a­ katholikus szertartásra éppen úgymint minden megismert felekezetek szertartásaira nézve a' charta védelme alatt életben van. De minél jelentősebb a' tekintély szava, me­lyet a’ hívőkhöz intéznie szentséges jellemű férfiúnak joga van, annál inkább tartozik ez is a' mellett hona törvényeit tisztelni. A’fran­czia törvényhozás e’ részben tiszta és egy­szerű— a' concordatában és a’ belszerkeze­­ti törvényezikkekben öszvefoglalódik. Százat emelkedett ugyan, mely a’ belszerkezeti tör­vény­ezik­kek alkotmányszer­ű­ségét tagadja é s e’ tévedés, mely egy oly felvilágosodott gyü­lekezetben fordult­ elő, nagyon lehet sa­jnálni, mert ki hinné, hogy a’ katholika religio a* chartában a’ francziák többsége vallásának nyilatkoztathatott, légyen a’ nélkül, hogy a’ státushozi viszonya és a’ kölcsönös kötelezé­sek törvényesen kiszabva legyenek!’ De a pásztori­ levél éppen ezt tagadta 's a status­­tanács bíróságának ellenmondóit. Még az 1825-k évben a’ restauratio alatt, az 1082-k évi nyilatkozat fennállása innepélyes végzés által megerősitetett és annak törvényes ere­jét szintúgy , mint a* belszerkezeti t­örvény­­czikkekét fenn kell tartani. — Barthelemy a' Beugnot gróf értelmében nyilatkozott, meg­említette a’ belszerkezeti törv.czikkek ellen tett pápai ellenmondást, erősítette, hogy azok soha sem voltak törvények és az 1082-k é­­vi nyilatkozat többé nem törvény. Portalis gróf végtére a' belszerkezeti törvényczikke­ket terjedelmesen védelmezte, megemlítvén, hogy még a' tervben maradott 1817-k évi concordata is azok közzű­l sokat vett­ fel és ha az 1082-k évi czikkek nem bírnak is vallás­­czikkek erejével, mivel a’ főpapok gyűlése nem úgy tartatott, mint zsinat, de azok még is a’ tudománynak és méltóságnak tekintélyé­vel jelennek­ meg, valamint szintén csak azt tanúsítják, mit az egyetem és a' franczia pap­ság mindenkor tanított. Montalembert grófé' nézetek ellen óvását megtévén, a' kamara a' napi­rendre viszszatért. A* metzi és strasz­­burgi püspökök Ronald kardinálisnak a­ státus tanács által elitélt pásztori­ levelében kimon­dott elvek mellé állottak. A­ „Saint-Roch“ nevet viselő egyház, Pá­rizsban, márcz. 5-k eszre fél kilencz órakor egy nem csekély figyelmet gerjesztő esemény helye volt. Az evreux-i püspök, Olivier apát, utolsó szombaton azon egyházban, hol sokáig paposkodott, böjti predikátziókat kezdett volt­ tartani, melyeken a­ királyi család herczeg­­néi is megjelentek. Kedden az aumalei her­­czegné és coburgi Clementina herczegné a’ számukra tartott székben ültek. A­ hitszónok már elkezdette vala beszédét és innepélyes csend uralkodott az egész egyházban, midőn véletlenül egy rettenetes nagy csattanás az Abitatos népet félelemmel és rettegéssel el­töltő. A­ megrémülés első mozdulatában min­den ember tarka vegyülettel az egyház ajtói­hoz rohant, 's miután a' rend valamennyire viszszatért és a' csatanás vagyis inkább dur­ranás okát nyomozni *s keresni kezdették, a* chorus rostélyzata körüli székek közzü­l egyik­nek ajtója megett egy roncsa 'petarde) olya­­ténképpen volt elhelyezve, hogy az ajtó ki­nyitáskor okozott nyomás által el kellett sülnie. Az ajtót öszverontotta 's az ajtódarabokon az elsült roncsának égő maradványai függőt­tek. A’ nagy zajt és rettegést egy fiatal hölgy kiállása még szaporította, ki éppen midőn a' püspök folytatni akará predikátzióját, ideg­­rángatódzásba esett's az egyházat kiáltásával eltöltő, de a’ ki nagy bajjal a’ segrestyébe vitetett, hol annak minden szükséges segede­lem nyújt­atott. Ki a' gonosz lévék’ vala a' kérdés. Már nyomában lenni gondolák ; egy megsebzett kezű ember, kinek (mint mondák' öltözete puskapor szagu valt, elfogatott, de azután kikerült, hogy az egy közel lakó sza­bómesterember, ki e’ prédikátziókra, rende­sen megjelenni szokott é s ki műhelyének egy ablakában sértette­ meg kezét. Vagy talán vakmerész tolvajok zsebvágok intézték­ el igy a' merényt, hogy a' tolongásban büntetlenül űzhessék mesterségüket? Közönségesen ez u­­tolsó vélemény terjedett vala­ el, de kivilágo­sodott, hogy csak 5 frank lopás történt. A* két herczegné, Clementina herczegné nagyon terhessége mellett is, a' legnagyobb zavar kö­zött csendesen maradott a’ predikác­ió végé­ig, és mielőtt az egyházból eltávoztak volna, 147

Next