Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-03-28 / 25. szám
folyvást tartanak férfiaknál úgy, mint saját jogukkal bíró aszszonyságoknál, kik e' szent czél elérésében e’ megyében a' férfiaknál sehol hátrább nem maradnak. Pest megyének márt.. 10 . közgyűlése tartatott, melynek megnyíltával , egy táblabiró szóba hozá, miképp legfelsőbb parancsolat következtében a' főispánok arra köteleztetek , hogy a megyében lakjanak és mindennemű köz- és magán ügyek elintézését személyesen vezessék, azok helyett pedig, kik ezt tenni nem akarják , kincstári nagy fizetés mellett törvényben ismeretlen helytartók neveztetni fognak. E felsőbb intézkedésre nézve szónok aggodalmát nyilvánítva, a megyei kormányzásra nézve az által veszélyt lát háromolni , a miért is indítványozó, hogy az alispánok előre figyelmeztessenek, miképp a megye bentise igazgatását minden szokásos törvényellenes beavatkozástól gondosan óvják , határozatiig kijelentetvén egyszersmind, hogy a megye közönsége hasonlóul alkotmányos kötelességének ismerendi és tudni fogja jogait közügyei intézésében minden megtámadás ellen védeni és fenntartani. Ez indítvány élénk és hoszszas nyilatkozatokra adott alkalmat, melyek az egész első napi ülés idejét elfoglalók. Végre eredményük az lett, hogy az indítvány határozatiig elfogadtatott. Másnap , Árva megye felszólítása következtében, az azon megyei éhséggel küzdők felsegélésére, az e’ megyei nemesi pénztárból 1000 pft határozhatott küldetni.—A királyi helytartó tanácsnak intézvényére, melyben az e’ megye illető tisztviselőjét, a’ szalmái megyei követ Gabányinak Pesten macskazenévek magsértése esete későre lett kinyomozásáért dorgálja, — az illető szolgabiró magát e' részbeni hibáztatása alól kimentvén, hivatali pontossága egyhangúlag elismertetett 's a' késedelem oka a' megyei írnokok hiányában találtatván, a’ kir. helytartó tanács azoknak fizetés melletti szaporítására megkéretni végeztetett. Mosony megye márcz. 5-n tartott rendkívüli közgyűlésében , az ezen megyén átfolyó Lajtha vize szabályozásának végrehajtását parancsoló helytartó tanácsi intézmény szolgálván tanácskozást tárgyal, az eddigi általános szabályzási terv helyett, a pénzszűkös egyéb akadályok miatt, egy kevesebb költségbe kerülő házi szabályzat hozatott javaslatba, mely iránt felírás tétetni végeztetett.— Győr megyének a’ jobb parti vasút létrehozatala iránti levele pártolásra talált. KÜLFÖLD. Franczfiaország*. A' titkos pénzek iránti törvényjavaslat a' pairek kamarájában márcz. 7-ként 11 szózat többséggel 44 ellen elfogadatott. A' vitatás végénél Beugnot gróf a' kérdéstől eltérve, felszólitotta a' kamarát, hogy fordítsa pillanatig figyelmét egy politikai és egyszersmind vallási kérdésre, t. i. a' státustanács által Ronald érsek és kardinális ellen hozott ítéletre, (miről utolsó számunkban szó volt). Csak azt kívánja említeni— monda Beugnot gróf—hogy nem régen egy nagytiszteletű tisztviselőnek a' jogtanban egy nagyon jártas férfinak, egy munkája jelent meg, e’ czim alatt. „Franczia egyházi jog kézikönyve.“ Egy főpap, ki Francziaországnak egyik első püspöki székében ül, azon munkában kárhoztatásra méltó beszédeket és véleményeket hivé látnia,s az iránti véleményét kimondotta és ócsárolást formált. Az eset igy történt és sem az egyik sem a’ másik részről nem volt ok polgári hatóság közbejövetelére. A’ tudós tisztviselő közrebocsátási jogával élt és a' főpap a’ kritika jogával. A' kormánynak azzal nem lesz vala semmi köze , 's még is a’ státustanácsra hivatkozással közbe lépett és a' főpap ellen ítélet hozatott. Itt ő (t. i. a' szónokoló gróf) nem foghatja meg, miként lehessen egyházi hatalommali viszszaélésröl szó egy olyan országban, hol a’ papság nem bír saját törvényhatósággal. Ilyetén hivatkozás megtörténhetik ugyan mindenkor, mikor politika forog kérdésben, de dogma dolgaiban, tisztán hittani vitába avatkoznia a’ kormánynak soha sem kellene. 'S ki részére nyilatkozott!’ a' szűk gallicanismus részére, melyet Francziaországban csak nagyon kicsiny szám vall. Évszázadokon át Francziaország oly törvényhozás alatt élt, hol hatalom és papság egyesülve, a' katholika religio státus vallása volt. Miután ma már minden vallások a' törvény előtt egyenlők, mindenki közös jog védelme alatt él , a' státusban a’ békesség maga a' szabadság által biztosittatik, valójában különös, hogy nékie (l. i.er grófnak kell megmondania a’ kormánynak, hogy nincs joga hittanári szerepet játszani, különös, hogy a’ tizenkilenczedik évszázadban, a’ júliusi revolutzio időszakában kéntelen legyen a’ szónokszékben azt védelmezni, miszerint, főpapoknak XIV Lajos alatti nyilatkozata többé nem törvény Francziaországra nézve. Ha a’ kormány hittannal foglalkozik a’ katholikusokra nézve, miért nem protestánsokra nézve is? Ha a’ protestantismusban számos véleménykülönbség van, a’ kormány azokat miért nem vizsgálja meg, azok közül miért nem választ és választását miért nem hirdeti ki? Francziaországban 70,000 törvényczikk van, miden ügy mellett és ellen törvényt találhatni. Mind megfejthetlen zavar lenne, ha bizonyos törvények szükséges néma eltörlésének elve törvénynél fogva nem engedtetnék meg? Nem katholikus vagy protestáns forog fenn itt, hanem a’ lelki ismeret szabadságának védelme és létesítése. A protestánsokat ezen elv fenntartása még inkább érdekli, mert kissebb számmal vannak,s majd még könnyebben fog ellenök elkövettetni az, mi jelenleg a’ katholikusok ellen történik. E’ nem szónoki forma, hanem közel fekvő tény. A’ Luther vallását követők anyaszentegyházát Németországon jelenleg új eszmék izgatják fel, tudományokért és lelkesülésekért magasztalt férfiak, férfiak, kik hatalmasok olyan eszmék által, melyeknek heves ellenzői és forró követői vannak , p. o. Strausz Bruno Bauer), egy idő óta fáradhatlanok meggyőződéseik terjesztésében 's kétségen kivid ezen uj dolgok a’ határon át fognak lépni és Francziaországnak lutheri egyházaiba halni. Ha akkor a’ pecsétőr úr aztán Strausz és Bruno Bauer eszméit jóknak találandja, azokat nyakukra fogja tolni, ha azokat nem is akarnák elfogadni, 's ha roszszaknak találandja, viszsza fogja utasítani, ha mindjárt amazok azokat el is fogadnák. A' protestánsok szabadságának, mint most a' katolikusokénak , mind két esetben vége lenne.“ — A pecsétöt, Martin, a' szónoknak megköszönte a' nyújtott alkalmat egy oly tévedés helyreigazítására, milyent egy oly itéletteljes észnél nem gyanított, volna — azon tévedést, hogy a’ kormány hittanárrá válva egy tisztviselőnek egy magasztalt főpap ellen pártját fogta légyen. Fz nem történt, hanem a' pásztorilevél a' státustanács ebbe terjesztetett, mivel az ország törvényeivel ellenkező állításokat foglal magában. A főpapok joga, vallási tárgyakat szabadon fejtegetni, tévedéseket megczáfolni, eretnekségek ellen harczolni soha kétség alá nem hozatott. E szabadság a katholikus szertartásra éppen úgymint minden megismert felekezetek szertartásaira nézve a' charta védelme alatt életben van. De minél jelentősebb a' tekintély szava, melyet a’ hívőkhöz intéznie szentséges jellemű férfiúnak joga van, annál inkább tartozik ez is a' mellett hona törvényeit tisztelni. A’franczia törvényhozás e’ részben tiszta és egyszerű— a' concordatában és a’ belszerkezeti törvényezikkekben öszvefoglalódik. Százat emelkedett ugyan, mely a’ belszerkezeti törvényezikkek alkotmányszerűségét tagadja é s e’ tévedés, mely egy oly felvilágosodott gyülekezetben fordult elő, nagyon lehet sajnálni, mert ki hinné, hogy a’ katholika religio a* chartában a’ francziák többsége vallásának nyilatkoztathatott, légyen a’ nélkül, hogy a’ státushozi viszonya és a’ kölcsönös kötelezések törvényesen kiszabva legyenek!’ De a pásztori levél éppen ezt tagadta 's a statustanács bíróságának ellenmondóit. Még az 1825-k évben a’ restauratio alatt, az 1082-k évi nyilatkozat fennállása innepélyes végzés által megerősitetett és annak törvényes erejét szintúgy , mint a* belszerkezeti törvényczikkekét fenn kell tartani. — Barthelemy a' Beugnot gróf értelmében nyilatkozott, megemlítette a’ belszerkezeti törv.czikkek ellen tett pápai ellenmondást, erősítette, hogy azok soha sem voltak törvények és az 1082-k évi nyilatkozat többé nem törvény. Portalis gróf végtére a' belszerkezeti törvényczikkeket terjedelmesen védelmezte, megemlítvén, hogy még a' tervben maradott 1817-k évi concordata is azok közzűl sokat vett fel és ha az 1082-k évi czikkek nem bírnak is vallásczikkek erejével, mivel a’ főpapok gyűlése nem úgy tartatott, mint zsinat, de azok még is a’ tudománynak és méltóságnak tekintélyével jelennek meg, valamint szintén csak azt tanúsítják, mit az egyetem és a' franczia papság mindenkor tanított. Montalembert grófé' nézetek ellen óvását megtévén, a' kamara a' napirendre viszszatért. A* metzi és straszburgi püspökök Ronald kardinálisnak a státus tanács által elitélt pásztori levelében kimondott elvek mellé állottak. A „Saint-Roch“ nevet viselő egyház, Párizsban, márcz. 5-k eszre fél kilencz órakor egy nem csekély figyelmet gerjesztő esemény helye volt. Az evreux-i püspök, Olivier apát, utolsó szombaton azon egyházban, hol sokáig paposkodott, böjti predikátziókat kezdett volt tartani, melyeken a királyi család herczegnéi is megjelentek. Kedden az aumalei herczegné és coburgi Clementina herczegné a’ számukra tartott székben ültek. A hitszónok már elkezdette vala beszédét és innepélyes csend uralkodott az egész egyházban, midőn véletlenül egy rettenetes nagy csattanás az Abitatos népet félelemmel és rettegéssel eltöltő. A megrémülés első mozdulatában minden ember tarka vegyülettel az egyház ajtóihoz rohant, 's miután a' rend valamennyire viszszatért és a' csatanás vagyis inkább durranás okát nyomozni *s keresni kezdették, a* chorus rostélyzata körüli székek közzül egyiknek ajtója megett egy roncsa 'petarde) olyaténképpen volt elhelyezve, hogy az ajtó kinyitáskor okozott nyomás által el kellett sülnie. Az ajtót öszverontotta 's az ajtódarabokon az elsült roncsának égő maradványai függőttek. A’ nagy zajt és rettegést egy fiatal hölgy kiállása még szaporította, ki éppen midőn a' püspök folytatni akará predikátzióját, idegrángatódzásba esett's az egyházat kiáltásával eltöltő, de a’ ki nagy bajjal a’ segrestyébe vitetett, hol annak minden szükséges segedelem nyújtatott. Ki a' gonosz lévék’ vala a' kérdés. Már nyomában lenni gondolák ; egy megsebzett kezű ember, kinek (mint mondák' öltözete puskapor szagu valt, elfogatott, de azután kikerült, hogy az egy közel lakó szabómesterember, ki e’ prédikátziókra, rendesen megjelenni szokott é s ki műhelyének egy ablakában sértette meg kezét. Vagy talán vakmerész tolvajok zsebvágok intézték el igy a' merényt, hogy a' tolongásban büntetlenül űzhessék mesterségüket? Közönségesen ez utolsó vélemény terjedett vala el, de kivilágosodott, hogy csak 5 frank lopás történt. A* két herczegné, Clementina herczegné nagyon terhessége mellett is, a' legnagyobb zavar között csendesen maradott a’ predikáció végéig, és mielőtt az egyházból eltávoztak volna, 147