Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-04-08 / 28. szám
re négy gyermeket szült, kik meghaltak ugyan, de anyjok él és egésséges. KÜLFÖLD. Spanyolország*, .. belügymínisz* tér mártz. 11-kén uj választási törvény tervét terjesztette a’ congressus elibe. E’ terv szerint, mely nagyobbára a' franczia választási törvény utánzása, a’ követek száma 300-ra fog szaporittatni , kik ugyan annyi számit kerületek által választandók, minden kerület csak egy követet választván. Egy kerület álalánosan véve 40,000 lakosból álljon. Követ csak spanyol lehet, annak világi embernek és legalább 25 évesnek, egy év óta 12,000 real jövedelmű földbirtokának kell lennie vagy évenként 1000 real egyenes adót fizetnie.— Követnek meg nem választhatók 1) a tartományok főkapitányai 2) tengerészet osztályzatainak főparancsnokai, 3) királyi ügyvédek 4) politikai igazgatók (gete politico) 5) adófelügyelők, úgy mindazáltal, hogy ha e’ tisztviselők nem laknak Madridban. Éppen úgy nem szabad megválasztani olyan egyént is, ki valamely katonai politikai vagy törvényszéki hivatalt viselt a kormánya alá hízott vidékben. A’ követek nem kapnak napidijakat. (Horrendum!) Választók; a’ kerületben lakó spanyolok mindnyájan, kik 25 évet eltöltöttek, és a’ választók lajstroma megállításakor egy év óta 400 real egyenes adót fizet; de a’következő osztályok u. m. a' spanyol, a' történészek és a’ szt Ferdinánd akadémia tagjai, tudorok és szabadságosok licentialusok), káptalanok és plébániák’tagjai , első folyamodás birái és közügyvédek, szolgálatot tevő vagy nyugpénzes státustisztviselők, kiknek fizetése 15.000 realra megyen, nyugalmazott haditisztek a’ kapitányon kezdve felfelé, ügyvédek, orvosok, sebészek és gyógyszerészek, kik legalább egy évig tudományukat gyakorolták, építészek, festők, szobrászok, kik valamely szépművészeti akadémiának tagjai és a' kormány által kinevezett köztanulók, ha a’ fenn islt adóöszvegnek csak fele részét fizetik is választhatnak. A’ választók gyűlésében fegyveresen megjelenni senkinek sem szabad. A’választások ezentúl a' kerületekben fognak megtörténni és nem mint eddig a’ tartomány főhelységében. A’ 306 kerület Spanyolországra, a* baleari és a’ canari szigetekre terjed, a’ gyarmatok u. m. Guba, Portorico és a' philippi szigetek az új alkotmány szerint is a* coítészek üléseiben nem fognak képviseltetni. Márcz. 12-kén a' congressusban a' még el nem adott papi jószágok viszszaadása került tanácskozás alá. Az ez iránti törvényjavaslatra nézve kinevezett biztosság nagyobb része a' törvényjavaslatnak feltétlen elfogadását ajánlotta , csak a’ bévezető szavakat tartván elmaradhatóknak, a' biztosság kisebb része is megegyezett ugyan a’ még el nem adott javak viszszaadásában, de kívánta, hogy egyszersmind a státus teljes joga mondassékki minden papi és egyházi javakra nézve, mondassák ki, hogy a’ státusnak volt és van is joga a' papi jószágok viszszavételére és a' papi jószágoknak viszszaadandó része úgy tekintessék, mint a’ papság tartására rendelt adomány. A’ biztosság kisebb résznek ezen indítványa mártz. 13-dikán 117 szózattal 27 ellen férevettetett. Mon pénzügy- és Pidal belügyminiszterek megkísértették a’ bévezető szavak meghagyása mellett szólani, mondván hogy a’ státusnak teljességgel nem volt joga a’ papi és egyházi jószágokat elfoglalni, elsajátitni, ’s, ha még kéntelen volt ezt tenni, csak azon szándékkal tette, hogy a’ papságnak illendő tartásáról gondoskodni fog. A’ világi hatalom nem állhat fenn papi hatalom nélkül. Bár mily erős legyen is a' státushatalom, elgyengül, ha az egyházi hatalomtól elszakad. Az évszázad nagy embere, Napoleon, hasonló esetre nézve még Rómába is akart menni , hogy a szent atyával az iránt személyesen értelmeződjék. Jelen helyzetünkben— mond Pidal tovább folytatván beszédét—nem maradhatunk, nem szabad megmaradnunk. Egyházaink püspökök nélkül, papi ítélőszékeink bírák nélkül vannak , szóval, a polgári hatalom a papi hatalommal elszakadott. Hát nincs többé szükségünk a’ római főpüspökökre, az anyaszent egyház fejére .’ Elszánta-e magát Spanyolország, hogy jansenismus vagy szidalmas protestantismus karjai közzé vesse magát? Nem, mi biztosabb és becsületesebb ólat választunk. Mi az eladott javakat illeti, a’ jelen birtokosokat teljesen biztositandjuk , úgy hogy őket semmi se háborgathassa. A’ még el nem adott papi javakra nézve folyamodjunk Rómába, arra törekedvén , hogy az egyház és a státus között az egyetértést ismét helyreállítsuk. Ezen időtelen különválásnak vessünk véget. Napoleon is éppen így tett; hasonló értelemben cselekedtek mindig minden okos státuskormányzók , így akar most a spanyol kormány is tenni. Az anyaszentegyház birtokossági jogát még soha senki kétségbe nem hozta. — Még Mendizabal és Arguelles , a' kisajátítás ügyvédei is e’ jogot megállított dolognak tekintették. Tisztelet a’ birtoknak! — ennek kell minden becsületre tartó kormány jelszavának lenni. Az eladott papi jószágokra nézve a’ szent széktől nyilatkozatot nyerendünk , hasonlót azokhoz, milyeneket a’ pápa Francziaország, Szardinia és Nápoly státushatalmainak adott. Egy ilyetén nyilatkozat e’ jószágok becsét a’ jelen birtokosok kezeiben csak nevelheti.“ Ugyan azon illésben Martinez de la Rosa, külügyminiszter kijelentette, hogy a’ szent atva kinyilatkoztatta, miszerint, eljött legyen az idő Spanyolországgal az alkudozásokat elkezdeni. Fra NCZ Írt ország?. A’ titkos szózatolás eltörlésére auvergier de Hauranne által tett indítvány mártz. 17-kén a’ követek kamarájában vitatás alá került. A’ biztosság ezen indítványt csak olyan feltétel alatt véli elfogadhatónak, hogy mindenkor midőn 40 tag titkos szózatolást kíván, a’ régi gyakorlat szerint folyjon a’ szózatolás. A’ titkosság eltörlése mellett és ellen sokan szólottak. — Corne volt az első szónok, ki ezen gondolatot a’ mindenütt nyilvánosságot kívánó politikai erkölcsökkel megegyezőnek találta. — Des mousseaux de Givre ellenben az egész okoskodást a’ „félelem“ szóban központosítja, és erősíti, hogy ha a’ nyilvános szózatolás a' kamarában lehetetlen, úgy a’ képviseleti alkotmány is lehetetlen Francziaországban. Langle félénk lelkiismeretet emlegetett , felszólítván a’ kamarát hogy lenne bátorsága e’ gyengéjét megvallani. Kérdé, vajyon van-é valósággal titkos szózatolás? nincsé munkásságban az erényes sajtó, a’ Nationalon, Courrieron kezdve le a Barthelemy pamphlet íróig, ki gúny és mocskolodásokból él? Chambolle felszólalt, hogy az ilyeténképpen megtámadott Barthelemy a kormány által becsülésnek nyilvános jeleivel ajándékoztatott meg. Az elnökség ellenzé egy olyan férfi neve említését, ki nincs jelen hogy megfeleljen. Berrver vélekedése szerint már azon körülmény is, hogy a’ titkos végszázatolás oly gyakran másképpen ütki mint az előre bocsátott nyilvános szózatolások, bizonyítja , hogy valamit tenni kell — a' kamara méltósága kívánja. Lasteybeállitá, hogy a’ nyilvános szózatolás valódi felelősége a’ gyűlésnek, hol az elenyészik, ott a’ gyűlés erejéből 's befolyásából veszt. Tracy e’ kérdésben a’ nemzeti becsületre útasitást viszszaútasitotta, megjegyezvén hogy a' jelen időben a’ „nemzeti becsület“ szóval átaljában sok viszszaélés történik. Ha hires példára van szükség, hogy a’ titkos szózatolás szükségessége némely esetekben igazoltassék, csak arra emlékezteti a’ kamarát, hogy midőn 1830-ban a 221 tiszteletére emlékpénzt veretett, nem jelentette magát 221 tag e* polgári jutalom elfogadására. Vagjon ebből lehet-e már következtetni, hogy azon 10 vagy 11 tagok, kik nem jöttek vala el, lelkiismeret, nélküli férfiak legyenek? Bizonyosan nem, de voltak közötték olyanok, kik az uralkodás megbuktatását nem akarták, kik talán bánták volna olvasón nyilvánításhoz csatlakozásukat, mely ilyen következményeket okozhatna. —uliam be Ile e' következtetést nem hagyta helybe ’s mondá, azt is lehet gondolni, hogy férfiak, kik az uralkodásnak becsületesen szolgáltak vala, miután az megbukott, nem akartak nyilvános jutalmat elfogadni, melyet nem igénylettek, és hogy nem félelem, hanem lelkiismeretesség volt maguk viseletének finovmértéke. Dupin pártját fogá a’ 221-nek, 's mint akkor a’ válasz leitt az előadója, tagadá, hogy csak egy tag is lett volna közöttük, ki szózatát azután eltitkolta legyen, vagy hogy a válaszfelirat buktatás szózata lett volna és nem inkább az ország alkotmányához és királyhoz ragaszkodás. A’ 221-ek többsége alkotmányi kötelességet telyesített és alkotmányi joggal élt, hogy a’ túlzó tanácsosok által környezeti királyt a’ nemzet valódi érdekei iránt felvilágosítsa. Nem csak, de ama sultomos gyűlésekben, melyekben a’ kabineti parancsok keletkeztek, több tanácsosok csupán gyengeségből írták alá nevüket. —A vitatás mártzius 18-a tovább folyt. Sárváruly közoktatás minisztere igyekezett a’ titkos szózatolást megmenteni, azt őszintének igaznak fajulván, ’s az eskülliszéke szózata titkával hasonló van öszve ; azt a’ szenvedélyek fékének , függetlenség őrének nevezte, melyhez körülményekhez képpest mind a’ két fél folyamodon. Nevezetesen az angol történetekben a’ legroszszabb cselekedetek felvilágosítására a kulcsot a* szózatolás nyilvánosságában akarta találni. Odillon Barrot ellenben figyelmeztető, hogy ámbár több szózatok ’s azok között nagyon liberálisok is Angliában a’ választásoknál titkos szózatolást kívántak, még is a’ parlamenti szózatolás nyilvánosságát még senki kérdés alá nem hozta; a követek és esküdtek öszvehasonlitása sántikál, mivel ez utolsók csak Istennek és lelkiismeretűknek, amazok pedig választóiknak és az országnak tartoznak felelőséggel ’s a’. E’ vitatások után a’ kamara nagy többséggel a* titkos szózatolás eltörlését meghatározván, annak a* biztosság által ajánlott feltétele vétetett tanácskozás alá, t. i. hogy mindenkor midőn 40 tag kívánja, titkos szózatolás legyen. Dupine* megszorítást nagyon szükségesnek monda mint olyan menedéket, melyhez háborgás időkben minden pártok folyamodni idvesnek és tanácsosnak tartanák, mert azok között, kik maguk viseletükért az erőhatalom csapásainak vagy a’ közvélemény szenvedélyeinek kitétethetnének, kétféle emberek vannak, olyanok t. i. kik elég bátorsággal bírnak, kik minden erőhatalom és szenvedélyes közvélemény daczára is, semmi veszélyt számba nem véve, a nyilvános rendügyét rettegés nélkül védik, és olyanok, kik minden jó gondolkozásuk mellett is nem bírnak elég erővel véleményüket nyilván kimondani, kik bátor véleményeket pártolnak ugyan de azokat kifejezni nem bátorkodnak. Azért javasolja (t. i. Dupin), hogy a titkos szózatolás lehetősége maradjon meg és erre nézve legyen elég , ha azt nem 40 hanem csak 20 tag kívánja. Az e’ feletti vitatás az egész kamarát felbolygatta ülőhelyéből, a‘követek felállónak ’s öszvecsoportoztak; az elnök semmiképpen a' csendességet helyreállitni nem tudván, a' követeket eloszlatással fenyegette, ha helyeikre nem íllnek le. Ekkor minden további tanácskozás nélkül az ezentúli szózatolásmód formái állíttattak meg, u. m. kereskedelmi vagy megyei érdekek iránti törvényjavaslatok elfogadása, melyek semmi