Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1845-04-08 / 28. szám

re négy gyermeket szült, kik meghaltak u­gyan, de anyjok él és egésséges. KÜLFÖLD. Spanyolország*, .. belü­gymínisz* tér mártz. 11-kén uj választási törvény ter­vét terjesztette a’ congressus elibe. E’ terv szerint, mely nagyobbára a' f­ranczia válasz­tási törvény utánzása, a’ követek száma 300-ra fog szaporittatni , kik ugyan annyi számit ke­rületek által választandók, minden kerület csak egy követet választván. Egy kerület á­­lalánosan véve 40,000 lakosból álljon. Követ csak spanyol lehet, annak világi embernek és legalább 25 évesnek, egy év óta 12,000 re­al jövedelmű földbirtokának kell lennie vagy évenként 1000 real egyenes adót fizetnie.— Követnek meg nem választhatók 1) a­ tarto­­mányok főkapitányai 2) tengerészet osztály­zatainak főparancsnokai, 3) királyi ügyvédek 4) politikai igazgatók (gete politico) 5) adó­felügyelők, úgy mindazáltal, hogy ha e’ tiszt­viselők nem laknak Madridban. Éppen úgy nem szabad megválasztani olyan egyént is, ki valamely katonai politikai vagy törvényszéki hivatalt viselt a­ kormánya alá hízott vidékben. A’ követek nem kapnak napidijakat. (Horren­dum!) Választók; a’ kerületben lakó spanyo­lok mindnyájan, kik 25 évet eltöltöttek, és a’ választók lajstroma megállításakor egy év óta 400 real egyenes adót fizet; de a’követ­kező osztályok u. m. a' spanyol, a' történé­­szek­ és a’ szt Ferdinánd akadémia tagjai, tu­dorok és szabadságosok licentialusok), káp­talanok és plébániák’tagjai , első folyamodás birái és közügyvédek, szolgálatot tevő vagy nyugpénzes státustisztviselők, kiknek fizetése 15.000 realra megyen, nyugalmazott hadi­tisztek a’ kapitányon kezdve felfelé, ügyvé­dek, orvosok, sebészek és gyógyszerészek, kik legalább egy évig tudományukat gyakorolták, építészek, festők, szobrászok, kik valamely szépművészeti akadémiának tagjai és a' kor­mány által kinevezett köztanulók, ha a’ fenn islt adóöszvegnek csak fele részét fizetik is választhatnak. A’ választók gyűlésében fegy­veresen megjelenni senkinek sem szabad. A’vá­lasztások ezentúl a' kerületekben fognak meg­történni és nem mint eddig a’ tartomány fő­­helységében. A’ 306 kerület Spanyolországra, a* baleari és a’ canari szigetekre terjed, a’ gyarmatok u. m. Guba, Portorico és a' phi­­lippi szigetek az új alkotmány szerint is a* coítészek üléseiben nem fognak képviseltetni. Márcz. 12-kén a' congressusban a' még el nem adott papi jószágok viszszaadása ke­rült tanácskozás alá. Az ez iránti törvényja­vaslatra nézve kinevezett biztosság nagyobb része a' törvényjavaslatnak feltétlen elfogadá­sát ajánlotta , csak a’ bévezető szavakat tart­ván elmaradhatóknak, a' biztosság kisebb ré­sze is megegyezett ugyan a’ még el nem a­­dott javak viszszaadásában, de kívánta, hogy egyszersmind a­ státus teljes joga mondassék­­ki minden papi és egyházi javakra nézve, mondassák­ ki, hogy a’ státusnak volt és van is joga a' papi jószágok viszszavételére és a' papi jószágoknak viszszaadandó része úgy tekintessék, mint a’ papság tartására rendelt adomány. A’ biztosság­ kisebb résznek ezen indítványa mártz. 13-dikán 117 szózattal 27 ellen férevettetett. Mon pénzügy- és Pidal belügyminiszterek megkísértették a’ bévezető szavak meghagyása mellett szólani, mondván hogy a’ státusnak teljességgel nem volt joga a’ papi és egyházi jószágokat elfoglalni, el­­sajátitni, ’s, ha még kéntelen volt ezt tenni, csak azon szándékkal tette, hogy a’ papság­nak illendő tartásáról gondoskodni fog. A’ világi hatalom nem állhat­ fenn papi hatalom nélkül. Bár mily erős legyen is a' státusha­talom, elgyengül, ha az egyházi hatalomtól elszakad. Az évszázad nagy embere, Napo­­leon, hasonló esetre nézve még Rómába is akart menni , hogy a­ szent atyával az iránt személyesen értelmeződjék. Jelen helyzetünk­ben— mond Pidal tovább folytatván beszé­dét—­nem maradhatunk, nem szabad meg­maradnunk. Egyházaink püspökök nélkül, pa­pi ítélőszékeink bírák nélkül vannak , szóval, a­ polgári hatalom a­ papi hatalommal elsza­kadott. Hát nincs többé szükségünk a’ római főpüspökökre, az anyaszent egyház fejére .’ El­­szánta-e magát Spanyolország, hogy jansenis­­mus vagy szidalmas protestantismus karjai közzé vesse magát? Nem, mi biztosabb és be­csületesebb ólat választunk. Mi az eladott ja­vakat illeti, a’ jelen birtokosokat teljesen biztositandjuk , úgy hogy őket semmi se há­borgathassa. A’ még el nem adott papi ja­vakra nézve folyamodjunk Rómába, arra tö­rekedvén , hogy az egyház és a­ státus kö­zött az egyetértést ismét helyre­állítsuk. Ezen időtelen különválásnak vessünk véget. Napo­leon is éppen így tett; hasonló értelemben cselekedtek mindig minden okos státuskor­­mányzók , így akar most a­ spanyol kormány is tenni. Az anyaszentegyház birtokossági jo­gát még soha senki kétségbe nem hozta. — Még Mendizabal és Arguelles , a' kisajátítás ügyvédei is e’ jogot megállított dolognak te­kintették. Tisztelet a’ birtoknak! — ennek kell minden becsületre tartó kormány jelszavának lenni. Az eladott papi jószágokra nézve a’ szent széktől nyilatkozatot nyerendünk , ha­sonlót azokhoz, milyeneket a’ pápa Franczia­­ország, Szardinia és Nápoly státushatalmai­nak adott. Egy ilyetén nyilatkozat e’ jószá­gok becsét a’ jelen birtokosok kezeiben csak nevelheti.“ Ugyan azon illésben Martinez de la Rosa, külügyminiszter kijelentette, hogy a’ szent atva kinyilatkoztatta, miszerint, eljött legyen az idő Spanyolországgal az alkudozá­sokat elkezdeni. Fra N­CZ Írt ország?. A’ titkos szó­zatolás eltörlésére auvergier de Hauranne ál­tal tett indítvány mártz. 17-kén a’ követek kamarájában vitatás alá került. A’ biztosság ezen indítványt csak olyan feltétel alatt véli elfogadhatónak, hogy mindenkor midőn 40 tag titkos szózatolást kíván, a’ régi gyakor­lat szerint folyjon a’ szózatolás. A’ titkosság eltörlése mellett és ellen sokan szólottak. — Corne volt az első szónok, ki ezen gondo­latot a’ mindenütt nyilvánosságot kívánó po­litikai erkölcsökkel megegyezőnek találta. — D­e­s m­ousseaux de G­i­v­r­e ellenben az egész okoskodást a’ „félelem“ szóban köz­pontosítja, és erősíti, hogy ha a’ nyilvános szózatolás a' kamarában lehetetlen, úgy a’ képviseleti alkotmány is lehetetlen Franczia­­országban. Langle félénk lelkiismeretet em­legetett , felszólítván a’ kamarát hogy lenne bátorsága e’ gyengéjét megvallani. Kérdé, va­­jyon van-é valósággal titkos szózatolás? nincs­­é munkásságban az erényes sajtó, a’ Na­­tionalon, Courrieron kezdve­ le a­ Barthelemy pamphlet íróig, ki gúny és mocskolodásokból él? Chambol­le felszólalt, hogy az ilyetén­képpen megtámadott Barthelemy a­ kor­mány által becsülésnek nyilvános jeleivel a­­jándékoztatott­ meg. Az elnökség ellenzé egy olyan férfi neve említését, ki nincs je­len hogy megfeleljen. Berrver vélekedése szerint már azon körülmény is, hogy a’ tit­kos végszázat­olás oly gyakran másképpen üt­­ki mint az előre bocsátott nyilvános szózato­lások, bizonyítja , hogy valamit tenni kell — a' kamara méltósága kívánja. Lasteyb­eál­­litá, hogy a’ nyilvános szózatolás valódi fele­lősége a’ gyűlésnek, hol az elenyészik, ott a’ gyűlés erejéből 's befolyásából veszt. Tracy e’ kérdésben a’ nemzeti becsületre útasitást viszszaútasitotta, megjegyezvén hogy a' jelen időben a’ „nemzeti becsület“ szóval átaljá­­ban sok viszszaélés történik. Ha hires példá­ra van szükség, hogy a’ titkos szózat­olás szük­ségessége némely esetekben igazoltassék, csak arra emlékezteti a’ kamarát, hogy midőn 1830-ban a­ 221 tiszteletére emlékpénzt ve­retett, nem jelentette magát 221 tag e* pol­gári jutalom elfogadására. Vagjon ebből le­­het-e már következtetni, hogy azon 10 vagy 11 tagok, kik nem jöttek vala­ el, lelkiisme­re­t, nélküli férfiak legyenek? Bizonyosan nem, de voltak közötték olyanok, kik az uralkodás megbuktatását nem akarták, kik talán bánták volna olvasón nyilvánításhoz csatlakozásukat, mely ilyen következményeket okozhatna. —­­uli­am be Ile e' következtetést nem hagyta helybe ’s m­on­dá, azt is lehet gondolni, hogy férfiak, kik az uralkodásnak becsületesen szol­gáltak vala, miután az megbukott, nem akar­tak nyilvános jutalmat elfogadni, melyet nem igénylettek, és hogy nem félelem, hanem lel­kiismeretesség volt maguk viseletének finov­­mértéke. Dupin pártját fogá a’ 221-nek, 's mint akkor a’ vá­l­asz leitt az előadója, tagadá, hogy csak egy tag is lett volna közöttük, ki szózatát azután eltitkolta legyen, vagy hogy a válaszfelirat buktatás szózata lett volna és nem inkább az ország alkotmányához és ki­rályhoz ragaszkodás. A’ 221-ek többsége al­kotmányi kötelességet telyesített és alkotmá­nyi joggal élt, hogy a’ túlzó tanácsosok ál­tal környezeti királyt a’ nemzet valódi érde­kei iránt felvilágosítsa. Nem csak, de ama sultomos gyűlésekben, melyekben a’ kabineti parancsok keletkeztek, több tanácsosok csu­pán gyengeségből írták alá nevüket. —A­ vi­tatás mártzius 18-a tovább folyt. Sár­várul­y közoktatás minisztere igyekezett a’ titkos szó­zatolást megmenteni, azt őszintének igaznak fajulván, ’s az eskülliszéke szózata titkával hasonló van­ öszve ; azt a’ szenvedélyek féké­nek , függetlenség őrének nevezte, melyhez körülményekhez képpest mind a’ két fél fo­lyamodon. Nevezetesen az angol történetek­ben a’ legroszszabb cselekedetek felvilágosí­tására a­ kulcsot a* szózatolás nyilvánosságá­ban akarta találni. Odillon Barro­t ellen­ben figyelmeztető­, hogy ámbár töb­b szóza­tok ’s azok között nagyon liberálisok is Ang­liában a’ választásoknál titkos szózatolást kí­vántak, még is a’ parlamenti szózatolás nyil­vánosságát még senki kérdés alá nem hozta; a követek és esküdtek öszvehasonlitása sán­­tikál, mivel ez utolsók csak Istennek és lel­kiismeretűknek, amazok pedig választóiknak és az országnak tartoznak felelőséggel ’s a’­. E’ vitatások után a’ kamara nagy többséggel a* titkos szózatolás eltörlését meghatározván, annak a* biztosság által ajánlott feltétele vé­tetett tanácskozás alá, t. i. hogy mindenkor midőn 4­0 tag kívánja, titkos szózat­olás le­gyen. Du­pine* megszorítást nagyon szüksé­gesnek monda mint olyan menedéket, mely­hez háborgás időkben minden pártok folya­modni idvesnek és tanácsosnak tartanák, mert azok között, kik maguk viseletükért az erő­hatalom csapásainak vagy a’ közvélemény szenvedélyeinek kitétethetnének, kétféle em­berek vannak, olyanok t. i. kik elég bátor­sággal bírnak, kik minden erőhatalom és szen­vedélyes közvélemény daczára is, semmi ve­szélyt számba nem véve, a­ nyilvános rend­ügyét rettegés nélkül védik, és olyanok, kik minden jó gondolkozásuk mellett is nem bír­nak elég erővel véleményüket nyilván kimon­dani, kik bátor véleményeket pártolnak u­­gyan de azokat kifejezni nem bátorkodnak. Azért javasolja (t. i. Dupin), hogy a­ titkos szózatolás lehetősége maradjon­ meg és erre nézve legyen elég , ha azt nem 40 hanem csak 20 tag kívánja. Az e’ feletti vitatás az egész kamarát felbolygatta ülőhelyéből, a‘kö­vetek felállónak ’s öszvecsopor­toztak; az el­nök semmiképpen a' csendességet helyreál­­litni nem tudván, a' követeket eloszlatással fenyegette, ha helyeikre nem íllnek­ le. Ekkor minden további tanácskozás nélkül az ezen­­t­úli szózatolásmód formái állíttat­tak­ meg, u. m. kereskedelmi vagy megyei érdekek iránti törvényjavaslatok elfogadása, melyek semmi

Next