Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1845-05-23 / 41. szám

­ényszekű­ napja. — Világosabban is kimond­hatjuk, mint már kormányszéki határozaton átment délból. Egy bizonyos úr, néhány szegény csángón, kiknek semmit sem a­­dott, és kik mások földön laknak , évenként egy egy kiteleltetett f­as juhot követel, mely­nek, mint a’ csángó önkéntes akaratjától fü­g­­gő alamisnálkodásnak , erőszakos felvetésé­re addig gyakorlott királybírói és dulói fel­­lépést.a kik magok is hasonló zsibvásárotok a' közigazgatás megtiltotta. Ez ellen egy más­ik­ terjedelmes kérelemben a' kir. kormányszék elött vádoskodott, ’s a" csángókkal együtt min­den­­(') keblet Örvendeztető kir. fők­ormány­széki válaszra is a’ fels. Udvarhoz folya­modást jelentett. Ilun­yad megyei közlemény Iláczeg vidékének egy bizonyos I­. helységé­ben lakó birtokosok egyike nejével együtt vetélkednek , hogy melyik haladja-mélyül a’ másikat a’ cselédjeik­ 's alattvalóikkal­ mos­toha bánási modorban, melyben ha néha az egyik engedékeny, akkor a' másika ingerli alább' néni hágni. Mely ilyetén bánásaik által már annyira ment dolguk, hogy itten a’ me­gyében többé cselédeket sem kaphatnak,­­s rész hirök úgy elt­erjed­­, hogy mihelyt olyas, ki nékiek cselédet szerezni kíván , nevöket említi, attól is úgy irtóznak , mintha poklot hallanának nevezni, melyre kárhozottak len­nének, ’s ha megtörténik még is, hogy vagy egy szerencsétlen , ki felölök még semmit sem hallott, hoz­zájok szegődik, az is nem sokára megbánja cselekedetét, ’s végtére, hogy a’ mostoha bánásoktól szabaduljon, meg­szökés által segít magán ’s csak az oly el­kényszeredett, ki minden méltatlanságokat ki­­állani szánja­ el magát, áll bé hozzájok és tű­ri a’ méltatlanságokat év végzetéig ; a’ miért évenként nálok több rendbeli cselédek for­­dulnak­ meg. Ennél fogva már annyira is ju­tottak, hogy a’ környékben cselédekre szert nem ték­éivé, kénytelenek távolabb helyre, mint Szebenbe és Kolozsvárra menni cselé­dek után. De már oda is elhatván valameny­­nyire hirek , cselédet nem a’ magok, hanem a’ bátyjok nevét említve kaphatnak. így tör­tént, hogy nem régen az aszszony Kolozsvár­ról h­ozott magának szobaleány czím alatt szolgálói kötelesség teljesítése végett két le­ányt. Ezek csak hamar a" mostoha bánást "s maguk megcsalaltatásaikat tapasztalván és ki nem állítatván, végtére hogy meneküljenek, kénytelen ittéltek megszökni ’s magukat egy szomszédságbeli másnak kertjében lévő vete­ményes földpinczébe rejteni. Eltűntöket az úr észrevévén, azonnal mindenfelé szinte Bána­tosig illanok küld, ’s valamint a­ faluban, úgy a’ bátyja szomszédságában lévő udvarban is, melyben annak csak tisztje lakott, min­den hittétel ’s engedelemkérés nélkül kína­ian , hol a’ két szerencsétlen rebegő félszek között elrejtezett leányt megkapják, on­nan elhurczol­ják ’s lehet képzelni minő nyá­jas szelídséggel őket elzárják, kikre más­nap törvényt tartsanak, a szolgabiró és egy táblabiró meghivatnak a’ testvérrel együtt, kinek kertjében tudtán kivid voltak a’ leá­nyok elrejtve, megkérvén, hogy tiszttartóné­­ját is, a’ leányokkali szembesilhetés végett átengedje, mit szívesen meg is engedett, sem­mi történhető kedvetlenségek felöl nem gya­nakodván. Mielőtt tehát az álk­éri tisztartóné gazdája megérkeznék, nehogy akadályt sze­rezzen , törvényesen meghatározzák , hogy a’ tisztnére húsz korbácsot ültessenek ’s azt si­etve a testvérnek közbejövetele ’s tudtán ki­­vül egy négyzétbe fogott béres ost orral el is ültetik. A testvér megérkezte után, nagy megelégedésével neveti titkon magában, mi­ként kapott­ ki rajta ’s azután a’ két leányra hoznak ítéletet, nem is említve többé a’ tiszt­­tűi tenét, őket is korbács szenvedésére ’s az áltatok okozott költség 30 tiam megtéritésé­­re ítélvén. Azonban a’ korbácsolás, a’ test­vérnek kérése következtéig, ki illetlennek tar­totta a’ leányok megcsúfoltatását, elengedte­­tett. Ugy­é szép testvéri szeretet ’s furcsa kikapás.­ De még nagyobb kegyellenség az, hogy a’ lisztnél azért csapatják­ meg, mert a’ leányok azon telek kertjében voltak elrejtve, melyen ő lakott, hova őket éppen a’ majorosné vitte által a’ kerten szánakozás­ból, ’s csak azelőtt kevéssel, hogy ottan meg­találták a’­­leányokat, azoknak ottan léte fe­löl tudósítja a’ tisztnél. Váljon azon kegyet­len telt, hogy egy aszszonyra 20 korbács he­lyett 80-at csapatnak — mert minden ülésen négy rovatait kapott — nem érdemlené-e meg a’ közkeresetet ( annyival is inkább, mivel e­­zen dicsért úr, több hasonló tetteket köve­­tett­ el, ki ellen ha vallaltatnának, bizonyosan sok kegyetlenségek jönnének világosságra, a’ ki nem okult még eddig, noha ellene két közkereset is rendeltetett; de hihető mellé­kes o okokért és tekintetekért, mint gyakran megtörténik, meg nem indíttattak, az ily tet­tek [­edig méltán megérdemlenék a’ törvény­­hatóság figyelmét, ’s váljon mit fog mind ezekre a’ felséges királyi kormányszék is mondani? az midőn hogy ezek igy történtek, annyival is inkább kezeskedem, mivel ezt igy értettem magától a’ megsértett féltől ’s egyik jelen volt itélőbirótól. B. G. 212 rvs.uSiaölö legyek Haimyad megy­ébek­. Május 7-töl fogva a’ szer­biai határon Kohibát helységének Babakoja nevű hegye hasadékaiból április végével ki­­rohanni szokott veszedelmes koribáti legyek, oly nagy sokasággal jelentek­ meg ’s lépték­es megyénk nagyobb részét, hogy az első nap, minek elötte észrevették, némely hely­ségekben 30 darab marhát, bivált , ökröt, tehenet, sőt lovat is öltek­ meg. Minden elő­jelek nélkül, csak hirtelen, még a’ legerő­sebb bival is elhullott, mely szerint minded­dig több eldöglött 200 marhánál, mivel a­­zoknak szüretien részeiket, mint orrukat, há­­tuljokat ’s köldökeiket annyira elcsipdessék , hogy feldagadod ’s megfenésedett. E’ miatt a' Déván jelen hónap 13-kán esett országos vásárban is felette kevés marha volt; mert a’ felségként rajzó legyek meglépésétől tar­tottak , melyek miatt nappal még legelőre sem merték hajtani, hanem istálóban tartván, száraz ganéjjal füstölték ’s védszer gyanánt degeltel vagy terpentinnel kenegették. Ez okozta azt is, hogy eladó elég, de vevő na­gyon úgy annyira kevés volt, hogy ezen or­szágos vásár inkább héti vásárhoz hasonlít­ható volt. De a’ már beállott hideg eső mi­att, két nap óta éjjel nappal hullnak 's an­nál fogva reméljük nem sokára el fognak pusztúlni. Ulaszvarb­on­ megyei k­ezelé­seit. Heves megye május 9-n kir. biztos mélt. Plathy Mihály úr elnöklete alatt tar­tott közgyűlésében a’ lisztujitás véghez­ ment. A’ választott tisztikar a’ következő: Első al­­i­pán : Alm­á­s­y Pál ; másodalispán : B­l­a­s­­k­o­v­i­c­s Gyula ; főjegyző : V­r­a­t­a­r­i­c­s Ká­roly; első aljegyző főjegyzői czimmel: M­a­d­a­­r­áss­y János ; másodaljegyző főjegyzői czimmel báró Orczy Béla; harmadik: Schnee­rlász­­ló; árvaválasztmányi tiszteletbeli jegyző: Ko­vács Ferencz; főpénztárnok : Makk­a­y Pál; számvevő: Elek Mihály; főügyész: B­erecz Ferencz; első alügyész: Lipcsey Imre; má­­sodalügyész : M­á­r­t­o­n­ff­y Lajos; fő­levélt­á­r­­nok : S­z­a­b­ó László ; allevéltárnok : Véges László; pertárnok: S­ch­ich György; útibiz­­tos: Kovács Gusztáv, Reményik Ferencz. Főszolgabirák : Gosztonyi János, Halasy Gáspár, O­k­o­l­i­c­s­á­n­y­i Gusztáv, A­l­m­á­s­y László; alszolgabirák : Földvári László, Izsák László, Borhy Imre, Mlinkó Lajos, Németh Berte, Vralarics Józs., Halasy Káz., Zsoldos Imre, Szombathelyi János, Balásovics Józs., Rottenstein Pál és Balogh Ján., ’sa’t. Az e­gész lisztujitás igen csendesen öt óra alatt tört­ént­ meg. Zágráb megye ápril. 28-a tartott köz­gyűlése igen zavaros és lármával teljes vala. A’ korlesek most is mind két részről nagy számmal gyidének­ egybe. Bán főispán ő exja, „éljen“-zések közli megjelenve, a’ gyűlést e­­rő telj­es szónoklattal nyitá­ meg s felolvasta­­tá azon kegy. kir. leiratot, mely szerint ő Felsége, tekintvén az ezen városban a’ leg­utóbbi időkben gyakran történt kihágásokat, szükségesnek látta, bán főispán t exjál ezen városban és környékében rendet fenntartó biztossá nevezni , mely, mint ilyen iránt ,é­­­s engedelmességgel viseltetni megintetnek. Ezután a’ múltkori gyűlésen már kihirdetett, de most a’ helytartó tanács utján intéz vény­képp megjelent legfelsőbb rendeinek, a’ liszt­­ujitás megtartásának siettetése és az utóbbi­nak alapjául szolgálandó ’s az 1835-ki nyo­mán megtörténendő nemességi öszveirás iránt felolvastatott. Legelőbb egy ifju szónok kez­­de szólam, ’s midőn a’ felolvasott kir. leirat tartalmára terjeszkednék , beszédében a’ túr­­pártiaktól meggátoltatott; ezek ugyan is a’ nemesi öszveirás vizsgálat alá vételét kivánták, melyet ismét az illyr-pártiak ellenzettek, ’s a’ két részről el felett támadt lárma és ingerült­ség oly magas fokra hágott, hogy főispán ő exja a’ gyűlést eloszlatni kényszerűvé. —­­Más­nap a’ gyűlés tovább folytattatott, de a’mely­nek már még elején egyik oldal iszonyú lár­mát támas­ta azért, hogy a’ túr-pártiak a’ tisztikar illései körűli helyet oly tömötten el­­foglalták , hogy a’ jegyzői kar sem érheti­ el az asztalt. Elcsc­den dés után főispán ő nagy­méltósága kezde szólam, de egy i­­­lyr­ párti hang kü'­be rivallott ,s kiváná azt hango­­sabban ballalm, mire a’ turopolyaiak actiót kialtozának , ’s az ingerültség ekkor is oly lármára tört­ ki, hogy ő excra a’ gyűlést vi­szont eredmény nélkül eloszlató. — Máj. 2-n, a’ I­R ismét egybegyülének, most a’ súrpár­­tiak valónak 2700 körül, az ellenfél pedig négy öt százan és a’két fél most is katonaság által különítve. Tárgyalás alá vételeit a’ ne­mesi öszveirást véghezvitt választmány mun­kálata, ’s az, a’ veressipkás résznek az ezelőtt másfél évvel érkezett a’ tisztikart ideiglenesen elismerő kir. leirat elővétele iránt tett sür­getése daczára is akképp határoztatott­ el, hogy az 1831vek évi vezérfonalul kitűzött elvekhez híven ragaszkodván , a’ nemes születésű, de jobbágyokhoz férjhez ment nők, úgyszintén a’ határszélen lakó nemesek ’s mind azok, kik nem házigazdák a’ lajstromból kihagyas­sanak és ezen hibákat az öszveriók idei má­jus 20-ig okveletlen igazitsák­ ki. E’ határo­zatnál fogva az ilyr­ pártiak mintegy 600 sza­vazattal kevesebbre apadtak ’s a’ megbízóle­velek érvénytelenekké váltak. Az e’ szerint kiigazítandó öszveirás vizsgálata végett köz­gyűlés tartásául május 26-ka határoztatott, a’ midőn is bán­ főispán ő excja a tisztujitás­­nak tizenöt nap alatti kihirdetését igére. •— Május 3-a, főispán ő exja több tárgyakat tal­­zött­ ki tanácskozás végett, u. m. az adót, a’ szávai töltések kiigazítását, árvapénzek kamat­ra adását ’s­tb. A’ magyar-horvát rész pedig a’ mostani tisztikar iránti bizodalmatlansága tekintetéből, tisztujitásig, mely úgy is már nincs meszsze, minden tárgyalást mellőzni kivána; a’ turm­ezei gróf pedig legelőbb is a’ megbízó levelekkeli viszszaélések megszünte­tését eszközlendőnek állitá. Erre az illyr-pár­tiak ismét a’ turmezeiek szavazatjoga kétség­­behozását feszegetek, óvást kívántak tenni, mi a’ kedélyeket az ingerültségig felzaklat­ta ’s ekképp ma a’ gyűlés eredmény nélkül oszla­ el. — Május 5 . a’ közgyűlés tovább folytattálván , a’ magyar-horvát rész száma mintegy 1400, az illyr-pártiaké pedig 150 va­lt ’s ezek közű­, is 112 eredentionalista, il­lés kezdetével a’ turmezei gróf, a’ megbizó-­­­e­vélek Keli e’ megyében gyakorlott viszszaé­

Next