Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-05-23 / 41. szám
ényszekű napja. — Világosabban is kimondhatjuk, mint már kormányszéki határozaton átment délból. Egy bizonyos úr, néhány szegény csángón, kiknek semmit sem adott, és kik mások földön laknak , évenként egy egy kiteleltetett fas juhot követel, melynek, mint a’ csángó önkéntes akaratjától függő alamisnálkodásnak , erőszakos felvetésére addig gyakorlott királybírói és dulói fellépést.a kik magok is hasonló zsibvásárotok a' közigazgatás megtiltotta. Ez ellen egy másik terjedelmes kérelemben a' kir. kormányszék elött vádoskodott, ’s a" csángókkal együtt minden(') keblet Örvendeztető kir. főkormányszéki válaszra is a’ fels. Udvarhoz folyamodást jelentett. Ilunyad megyei közlemény Iláczeg vidékének egy bizonyos I. helységében lakó birtokosok egyike nejével együtt vetélkednek , hogy melyik haladja-mélyül a’ másikat a’ cselédjeik 's alattvalóikkal mostoha bánási modorban, melyben ha néha az egyik engedékeny, akkor a' másika ingerli alább' néni hágni. Mely ilyetén bánásaik által már annyira ment dolguk, hogy itten a’ megyében többé cselédeket sem kaphatnak,s rész hirök úgy elterjed, hogy mihelyt olyas, ki nékiek cselédet szerezni kíván , nevöket említi, attól is úgy irtóznak , mintha poklot hallanának nevezni, melyre kárhozottak lennének, ’s ha megtörténik még is, hogy vagy egy szerencsétlen , ki felölök még semmit sem hallott, hozzájok szegődik, az is nem sokára megbánja cselekedetét, ’s végtére, hogy a’ mostoha bánásoktól szabaduljon, megszökés által segít magán ’s csak az oly elkényszeredett, ki minden méltatlanságokat kiállani szánja el magát, áll bé hozzájok és tűri a’ méltatlanságokat év végzetéig ; a’ miért évenként nálok több rendbeli cselédek fordulnak meg. Ennél fogva már annyira is jutottak, hogy a’ környékben cselédekre szert nem tékéivé, kénytelenek távolabb helyre, mint Szebenbe és Kolozsvárra menni cselédek után. De már oda is elhatván valamenynyire hirek , cselédet nem a’ magok, hanem a’ bátyjok nevét említve kaphatnak. így történt, hogy nem régen az aszszony Kolozsvárról hozott magának szobaleány czím alatt szolgálói kötelesség teljesítése végett két leányt. Ezek csak hamar a" mostoha bánást "s maguk megcsalaltatásaikat tapasztalván és ki nem állítatván, végtére hogy meneküljenek, kénytelen ittéltek megszökni ’s magukat egy szomszédságbeli másnak kertjében lévő veteményes földpinczébe rejteni. Eltűntöket az úr észrevévén, azonnal mindenfelé szinte Bánatosig illanok küld, ’s valamint a faluban, úgy a’ bátyja szomszédságában lévő udvarban is, melyben annak csak tisztje lakott, minden hittétel ’s engedelemkérés nélkül kínaian , hol a’ két szerencsétlen rebegő félszek között elrejtezett leányt megkapják, onnan elhurczolják ’s lehet képzelni minő nyájas szelídséggel őket elzárják, kikre másnap törvényt tartsanak, a szolgabiró és egy táblabiró meghivatnak a’ testvérrel együtt, kinek kertjében tudtán kivid voltak a’ leányok elrejtve, megkérvén, hogy tiszttartónéját is, a’ leányokkali szembesilhetés végett átengedje, mit szívesen meg is engedett, semmi történhető kedvetlenségek felöl nem gyanakodván. Mielőtt tehát az álkéri tisztartóné gazdája megérkeznék, nehogy akadályt szerezzen , törvényesen meghatározzák , hogy a’ tisztnére húsz korbácsot ültessenek ’s azt sietve a testvérnek közbejövetele ’s tudtán kivül egy négyzétbe fogott béres ost orral el is ültetik. A testvér megérkezte után, nagy megelégedésével neveti titkon magában, miként kapott ki rajta ’s azután a’ két leányra hoznak ítéletet, nem is említve többé a’ tiszttűi tenét, őket is korbács szenvedésére ’s az áltatok okozott költség 30 tiam megtéritésére ítélvén. Azonban a’ korbácsolás, a’ testvérnek kérése következtéig, ki illetlennek tartotta a’ leányok megcsúfoltatását, elengedtetett. Ugyé szép testvéri szeretet ’s furcsa kikapás. De még nagyobb kegyellenség az, hogy a’ lisztnél azért csapatják meg, mert a’ leányok azon telek kertjében voltak elrejtve, melyen ő lakott, hova őket éppen a’ majorosné vitte által a’ kerten szánakozásból, ’s csak azelőtt kevéssel, hogy ottan megtalálták a’leányokat, azoknak ottan léte felöl tudósítja a’ tisztnél. Váljon azon kegyetlen telt, hogy egy aszszonyra 20 korbács helyett 80-at csapatnak — mert minden ülésen négy rovatait kapott — nem érdemlené-e meg a’ közkeresetet ( annyival is inkább, mivel ezen dicsért úr, több hasonló tetteket követett el, ki ellen ha vallaltatnának, bizonyosan sok kegyetlenségek jönnének világosságra, a’ ki nem okult még eddig, noha ellene két közkereset is rendeltetett; de hihető mellékes o okokért és tekintetekért, mint gyakran megtörténik, meg nem indíttattak, az ily tettek [edig méltán megérdemlenék a’ törvényhatóság figyelmét, ’s váljon mit fog mind ezekre a’ felséges királyi kormányszék is mondani? az midőn hogy ezek igy történtek, annyival is inkább kezeskedem, mivel ezt igy értettem magától a’ megsértett féltől ’s egyik jelen volt itélőbirótól. B. G. 212 rvs.uSiaölö legyek Haimyad megyébek. Május 7-töl fogva a’ szerbiai határon Kohibát helységének Babakoja nevű hegye hasadékaiból április végével kirohanni szokott veszedelmes koribáti legyek, oly nagy sokasággal jelentek meg ’s léptékes megyénk nagyobb részét, hogy az első nap, minek elötte észrevették, némely helységekben 30 darab marhát, bivált , ökröt, tehenet, sőt lovat is öltek meg. Minden előjelek nélkül, csak hirtelen, még a’ legerősebb bival is elhullott, mely szerint mindeddig több eldöglött 200 marhánál, mivel azoknak szüretien részeiket, mint orrukat, hátuljokat ’s köldökeiket annyira elcsipdessék , hogy feldagadod ’s megfenésedett. E’ miatt a' Déván jelen hónap 13-kán esett országos vásárban is felette kevés marha volt; mert a’ felségként rajzó legyek meglépésétől tartottak , melyek miatt nappal még legelőre sem merték hajtani, hanem istálóban tartván, száraz ganéjjal füstölték ’s védszer gyanánt degeltel vagy terpentinnel kenegették. Ez okozta azt is, hogy eladó elég, de vevő nagyon úgy annyira kevés volt, hogy ezen országos vásár inkább héti vásárhoz hasonlítható volt. De a’ már beállott hideg eső miatt, két nap óta éjjel nappal hullnak 's annál fogva reméljük nem sokára el fognak pusztúlni. Ulaszvarbon megyei kezeléseit. Heves megye május 9-n kir. biztos mélt. Plathy Mihály úr elnöklete alatt tartott közgyűlésében a’ lisztujitás véghez ment. A’ választott tisztikar a’ következő: Első alipán : Almásy Pál ; másodalispán : Blaskovics Gyula ; főjegyző : Vratarics Károly; első aljegyző főjegyzői czimmel: Madarássy János ; másodaljegyző főjegyzői czimmel báró Orczy Béla; harmadik: Schneerlászló; árvaválasztmányi tiszteletbeli jegyző: Kovács Ferencz; főpénztárnok : Makkay Pál; számvevő: Elek Mihály; főügyész: Berecz Ferencz; első alügyész: Lipcsey Imre; másodalügyész : Mártonffy Lajos; főlevéltárnok : Szabó László ; allevéltárnok : Véges László; pertárnok: Schich György; útibiztos: Kovács Gusztáv, Reményik Ferencz. Főszolgabirák : Gosztonyi János, Halasy Gáspár, Okolicsányi Gusztáv, Almásy László; alszolgabirák : Földvári László, Izsák László, Borhy Imre, Mlinkó Lajos, Németh Berte, Vralarics Józs., Halasy Káz., Zsoldos Imre, Szombathelyi János, Balásovics Józs., Rottenstein Pál és Balogh Ján., ’sa’t. Az egész lisztujitás igen csendesen öt óra alatt történt meg. Zágráb megye ápril. 28-a tartott közgyűlése igen zavaros és lármával teljes vala. A’ korlesek most is mind két részről nagy számmal gyidének egybe. Bán főispán ő exja, „éljen“-zések közli megjelenve, a’ gyűlést erő teljes szónoklattal nyitá meg s felolvastatá azon kegy. kir. leiratot, mely szerint ő Felsége, tekintvén az ezen városban a’ legutóbbi időkben gyakran történt kihágásokat, szükségesnek látta, bán főispán t exjál ezen városban és környékében rendet fenntartó biztossá nevezni , mely, mint ilyen iránt ,és engedelmességgel viseltetni megintetnek. Ezután a’ múltkori gyűlésen már kihirdetett, de most a’ helytartó tanács utján intéz vényképp megjelent legfelsőbb rendeinek, a’ lisztujitás megtartásának siettetése és az utóbbinak alapjául szolgálandó ’s az 1835-ki nyomán megtörténendő nemességi öszveirás iránt felolvastatott. Legelőbb egy ifju szónok kezde szólam, ’s midőn a’ felolvasott kir. leirat tartalmára terjeszkednék , beszédében a’ túrpártiaktól meggátoltatott; ezek ugyan is a’ nemesi öszveirás vizsgálat alá vételét kivánták, melyet ismét az illyr-pártiak ellenzettek, ’s a’ két részről el felett támadt lárma és ingerültség oly magas fokra hágott, hogy főispán ő exja a’ gyűlést eloszlatni kényszerűvé. —Másnap a’ gyűlés tovább folytattatott, de a’melynek már még elején egyik oldal iszonyú lármát támasta azért, hogy a’ túr-pártiak a’ tisztikar illései körűli helyet oly tömötten elfoglalták , hogy a’ jegyzői kar sem érheti el az asztalt. Elcscden dés után főispán ő nagyméltósága kezde szólam, de egy ilyr párti hang kü'be rivallott ,s kiváná azt hangosabban ballalm, mire a’ turopolyaiak actiót kialtozának , ’s az ingerültség ekkor is oly lármára tört ki, hogy ő excra a’ gyűlést viszont eredmény nélkül eloszlató. — Máj. 2-n, a’ IR ismét egybegyülének, most a’ súrpártiak valónak 2700 körül, az ellenfél pedig négy öt százan és a’két fél most is katonaság által különítve. Tárgyalás alá vételeit a’ nemesi öszveirást véghezvitt választmány munkálata, ’s az, a’ veressipkás résznek az ezelőtt másfél évvel érkezett a’ tisztikart ideiglenesen elismerő kir. leirat elővétele iránt tett sürgetése daczára is akképp határoztatott el, hogy az 1831vek évi vezérfonalul kitűzött elvekhez híven ragaszkodván , a’ nemes születésű, de jobbágyokhoz férjhez ment nők, úgyszintén a’ határszélen lakó nemesek ’s mind azok, kik nem házigazdák a’ lajstromból kihagyassanak és ezen hibákat az öszveriók idei május 20-ig okveletlen igazitsák ki. E’ határozatnál fogva az ilyr pártiak mintegy 600 szavazattal kevesebbre apadtak ’s a’ megbízólevelek érvénytelenekké váltak. Az e’ szerint kiigazítandó öszveirás vizsgálata végett közgyűlés tartásául május 26-ka határoztatott, a’ midőn is bán főispán ő excja a tisztujitásnak tizenöt nap alatti kihirdetését igére. •— Május 3-a, főispán ő exja több tárgyakat talzött ki tanácskozás végett, u. m. az adót, a’ szávai töltések kiigazítását, árvapénzek kamatra adását ’stb. A’ magyar-horvát rész pedig a’ mostani tisztikar iránti bizodalmatlansága tekintetéből, tisztujitásig, mely úgy is már nincs meszsze, minden tárgyalást mellőzni kivána; a’ turmezei gróf pedig legelőbb is a’ megbízó levelekkeli viszszaélések megszüntetését eszközlendőnek állitá. Erre az illyr-pártiak ismét a’ turmezeiek szavazatjoga kétségbehozását feszegetek, óvást kívántak tenni, mi a’ kedélyeket az ingerültségig felzaklatta ’s ekképp ma a’ gyűlés eredmény nélkül oszla el. — Május 5 . a’ közgyűlés tovább folytattálván , a’ magyar-horvát rész száma mintegy 1400, az illyr-pártiaké pedig 150 valt ’s ezek közű, is 112 eredentionalista, illés kezdetével a’ turmezei gróf, a’ megbizó-evélek Keli e’ megyében gyakorlott viszszaé