Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1845-01-03 / 1. szám

's hozi tévé, hogy ha nem hoszszis annak czélja, akkor a' státus bátorsága a’ holtig bezárással elég hathatósan van védve. A' mint egy új-yorki hírlap írja, azon pénzügyi tudósítás, szerint, melyet Arkanzas kormányzója közelebbről a' törvényhozó gyűlésekbe terjesztett, ezen státus is az úgynevezett repudiálók tökét és kamatot nem fizetők) számát fogja növelni. A' kormányzó azt nyilvánította, hogy a'státus nem képpes a’ kamatokat, melyeknek ideje eltelt504.000 dollárt fizetni, új adót pedig a' különben is terhelt polgárok vállaira tenni nem lehet.—A' mult májusban Philadelphiában történt zendülés alkalmával, mely a' katholikusok ellen volt irányozva, egy apácza-klastrom széthányatott. Annak elöljárói a’ megyét ezért perbe rántották, a mi legközelebbről a' köztársaság főtörvényszéke elött eldőlt. A' bírák a' panaszlóknak igazat adtak, 's a* jury is hasonló végzést hozott, minek következéséül részökre 6468 dollárt kell az alperes megyének fizetni. Mexico és Texas. Mexicoból Angliába nov. 2-ig terjedő tudósítások érkeztek. A’ követkamarában szőnyegen volt azon kölcsön , melyet a’ Texas elleni háború folytatására felvenni kellett, de a' kamara 44 szózattal 17 ellen a' kormánynak arra felhatalmazását megtagadta. Álaljában Mexicoban a’ dolgok állása zavaros volt, 's hitték, hogy ott nem sokára lázadás fog kiütni. Itt Mexicoban az indusok és fejérek közti több öszvecsapások történtek, ’s próba tétetett a' kormányzót is saját lakában meggyilkolni. A’ mexicoiak azt hitték, hogy Egyesült, státusok ültették fel ellenük azon vad népet. — Az mint egy texasi hírlap octob. 16-n irja, e' közlrri ....... ■ ! ——sajáét elnöke Houston, mexicói elnök Santanától békés szénetet kapott, ki Texas megtámadásával egészen felhagyott, és Anglia és Francziaország ajánlották volna, mi szerint Texas függetlensége megismerését kieszközlik azon feltétel alatt, hogy Mexico az új státust legottan haddal megtámadhatja, ha az északamerikai státusok közzé felvétetnék. lbersia. Soha sem örvendhet az európai ember inkább annak, hogy rendes igazgatás, és törvények oltalma alatt él, mint midőn a természettől gazdagon megáldott, de az emberi zsarnok hatalom és erőszak által letapodott keleti, jelesen ázsiai birodalmakra fordítja tekintetét. Azok közül Persia egyik legszerencsétlenebb és zsarnoki önkény által nagy mértékben letapodott ország. Amint Taurisból múlt év octobere 26-ról írják, bombay-i lapok nemrégiben elterjesztették azt a hírt, hogy azon ország királya az igazgatást letette volna, de a' mi alapatalanul volt elhíresztelve. Annak okát egyébiránt lehet tudni. Persiában sok csillag-jóslók, dervis-próféták (a' dervis, mohammedanus szerzetes vagy barát) vannak, 's természetesen egy bárdolatlan, a' miveltségben alatt álló országban az ily csalók könyen hitelre találnak. Ezek már régebben kezdették jövendölni, hogy a' mult év augustussában Persiában országlási változás leend. A’ laurisi, ispahani és sbirászi kereskedők, kik szerfelett könnyenhivök, e* jóslat beteljesedését várták, 's mivel féltek, hogy azon esemény az ország csendességét megzavarandja, és belső háború nélkül meg nem történik, minden vásárlásaikat félbeszakasztották, mivel áruiknak a’ raktárokban halomra gyűjtése által azokba vert tőkéiket a’ kiraboltatás veszélyének 's ebből i'indö tetemes károsodásnak kitenni nem ■ akarták. Ezen az úton terjedek el az emlikit hir Kelet nullában. Mohammed sáli Aáb jei ;a nyelven annyit teszen mint király egyébiránt a’ lemondásról éppen nem gondolkozott. A’ fennirt időben fz. i. augustus hónapban, Simmronban Teherántól északra eső mulató kastélyábart volt, hol a nyári rekkenő hévség idejében udvarával együtt tartózkodni szokott. Az angol, orosz, és franczia követek ohul ezredes , gróf Medem , és gróf Sartiges) közel Shimronhoz fényes és tágas sátorokat vonaltak fel , *s a’ sálinak 's mindent tehető első tanácsosának vagy vezérjének Hadzsi Mirza Agaszszi egyszer másszor udvarlásukat, 's látogatásukat megteszik. Az európai diplomaták, e’ vidéken mulatósnak az Elbius aljában sokkal kevésbé tartják unalmasnak , mint télen által a' komor Teheránban, lakást, amott legalább fris levegőt szívnak, patakokat, zöld réteket látnak, fogoly madárvadászattal töltik az időt, míg Teherán szerencsétlen lakosit nyárban por, hévség, és hideglelés kínozzák, Létben pedig nedvességtől és az útszakon található hihetetlen piszkosságtól és szennytől nem kicsi szenvedésük van. Ha valaki Európában azt gondolná, hogy Persiában a fényűzésnek, és napkeleti pompának a’ régibb századokból ismert nyomait találandja, az jöjjön ide, 's bár csak egy óráig legyen az ország fővárosában, bizonyosan minden csalódása eltűnni fog. Annak kicsi és nyomorult sárkunyhói, homályos és piszkos útszál, undorító bazárja így nevezik a’ keleti piaczokat) oly látványul fognak szolgálni, mi népsége sorsával és helyzetével tökéletes öszvehangzásban áll. Iege követ. SzilikUZi köZlés. Lapunk mult évi folyama végső számjaiban, a nemzeti színház működéseiről szándékosan tettünk csak rövid tudósításokat, hogy azokat bővebben és alaposabban e’ tárczában, hová azok valósággal illőnek adhassuk, ez okból legyen szabad ezen közlésünk fonalát, ott, hol azokat tavalyi 98- és 99-d. számjainkban félbeszakasztottuk, megint elkezdeni, biztosítván olvasóinkat, miszerint részrehajlatlan igazságos egyenesség lesz játékszín bírálatainkban fötörekvésünk czélja , amik—ezt csak mellesleg említjük — oly egyén tollából fognak folyni, ki színházi érdekeken ’s cselszövéseken felyülemelkedve van, a' mellett ha szinte nem versfaragó, 's valamelyik pesti divatlapnak nem is levelezője, de azért nemcsak a' kolozsvári színházat látta, a’ karzati ifjú és miveit birálók közzé soha sem elegyedett, ’s annyit is tud, hogy színházi kritikára valamivel több ismeret kell, mint egy szép színésznő dicséretére a’ karzatról lerepitendő vizenyős verseket gyártani. E’ tán nem éppen szükségtelen előzmény vagy inkább figyelmeztetés után, tovább folytatjuk játékszíni közlésünket, néha szerény bírálatainkat, egyszersmind tudósító örömest megvallja és ismeri, hogy nézeteiben botlások, tévedések lehetnek, de soha az igazságot szándékosan elferditni vagy álszínben mutatni nem kívánja. Mult év decembere 5-n adatott Norma a’ már sokszor ismételt, de mindég örömmel fogadott kedves daljáték, Bellini remekműve, igen kellemes és minden érzéseket felzaklató muzsikával. Kár, hogy a kettős zenekar (amit két évvel ezelőtt nemzeti színpadunkon próbáltak, noha nem egész sükerrel most merőben hiányzott, ki Normát úgy adva látta, annak lehet fogalma, mennyivel nagyobb hatása van a' kettős zenekar kíséretében énekelt katonai daloknak. Midőn a' mult nyáron Szerdahelyi Iolb mint Norma előbb fellépett, akkor va n is, jóban féltettük, mind a’ több tekintetben nehéz és magas szerepet mind a' jeles és szép reménynyel bíztató ifjú művésznél, 's ha szinte az akkori előadást sikerültnek nem mondhatjuk is, de rabiban jobban ütött ki mint gondoltuk. Az ifjú művésznő mostani fellépésében, — e’ vallomást öömmel teszszük—a' szolgalom és elöhaladás látható volt, ’s ha szinte, kivált alsó hangjai némelykor, úgy szólva fátyolozottak, de egészben véve, jelesen énekelt, ’s kivált a’ második felvonásban méltán köztetszést érdemelt. E’ felvonás elején a kettős dal Adalgizával, a’ mit Lukácsi Antónia vitte, ezen esti előadás fénypontjának mondathatik. Ez ifjú második énekesnő, hajlékony és kedves hatású hanggal bír, ’s valóban tovább is folytatandó igyekezettel szép hangtehetségét még jobban kifejtheti, magasabb tökélyre emelheti. Havi mint Sever lépett fel, mely szerepben ezelőtt még láttuk, 's erős, teljes mély hangjával most is tetszett a’közönségnek,’s valóban minden eddigi Severeknél sokkal jobb volt. Zsivora mint Oiuveso elég jól énekelt, de hangját néhol erősebben is kiadhatta volna. A’ karénekek is jól mentek, és átaljában az egész előadásról dologhoz értők nyilvánították, hogy Normát német színházakban gyengébben előadva látták. (Folytatjuk.) KönyVISIUCI ÍCICS. „A' bolyongó zsidó. Regény tiz kötetben Sue Jenőtől. Francziából forditva Bíró Miklós által. I. II. kötet Kolozsvárit a’ kir. lyceum betűivel 1844. 8. — „Habent sua fata libelli!“ Ne botránkozzanak meg t. ez. olvasóink, ha a római költő ezen mondását egy tiz kötetből álló, ’s már világra jövése előtt világszerte elhiresedett könyvecskére alkalmazzuk. Jelenkorunk, mely sok természetellenes szövetséget látott életbe lépni, tanúja a' politika ’s regény kezetfogásának is,s hogy az utolsó az elsőnek körében igen nagy hatású szerepet játszik. A’ párizsi egyik nevezetesebb ellenzéki lap, a „Constitutionnel“ 1844 első felében alkura lépett korunk egyik nagyszerű franczia regény írójával Sue Jenővel, hogy tározja számára tiz kötetre számított „Bolyongó zsidó“ czimü regényét engedje át vagy jobban mondva irja meg, 100,000 frank díjért! (Mit gondolnak erre a’ magyar írók, kiknek e’ részben megfordított Sorsuk van?!) A’ kötés megesik, a' regény kihirdettetik, és junius 15-én 1844-b. an „Constitutionnel“ tárczájában valósággal megjelenni kezd. Azt kérdik. ez. olvasóink, mi következést, húzott ez maga után? Csak azon kicsiséget, hogy az említett párizsi lap előfizetői száma 8000-ről 20,000-re felszaporodott, ’s alig történt meg a’ regény megjelenésének kitrombitálása, legott an több németországi könyvárusok Lipcsében, Berlinben 's másutt is a’ idinek, a hasonlithatatlan mű, legjobb, leghívebb fordítását hirdették, magasztalták, sőt egyik a’ szerzővel tett egyezkedés által maga utánzására eredetiség bélyegét kívánta rányomni. Ki ezeket olvasta, meggyőződhetett,hogy az idegenek becsülését, bámulását, követését tárgyazó vád , a' mivel a magyarokat oly örömest terhelik, a' német nemzetnek éppen oly dicséretes sajátsága, 's ha főrangú aszszonyaink bécsi kalapot, bécsi köntösöket szeretnek csak viselni, Bécsben 's más német fővárosokban a’ párizsi divat éppen oly zsarnokságot gyakorol, szóval a' külföldinek majd mindenütt több becse van a’ honinál, s mint a' magyarok a’ németeket , ezek éppen úgy utánozzák a' francziákat, mert az emberek minden országban, minden éghajlat alatt, emberek. A' híressé lett franczia regényt más nyelvekre is jelesen angol és spanyol nyelvre, sőt mint e' jelentésből 's már régebben is tudják l. ez, olvasóink, közelebbről magyarra is kezdették fordítni, amiben azon környűlállás is fügye- .