Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-09-26 / 77. szám
levert, ha ki tudja tölteni a’ szentirás ama szavait, nem csak kenyérrel ,‘s az é*viher, hanem Isten igéjével ; Jézus parancsai követi. Csak az a’ megjegyezni való, hogy mint emlékezem ezelőtt két évvel kör.hirben azt hallottuk, hogy az ujtordai nagy papi-lak hói ujbólépités útján egy költséges lancasteri tanitásmódot követe) polgári iskola alapittatott, hova örökös és házas tanitót két annyi fizetésre állitának, mint volt a’ derék Putnoki, Zágoni és Gyöngyösi t. I. lelkészek 's utódaik idejében. — Olvastuk a* leánytanitó ótordai énekvezér Somkereki Márton,s ujtordai Nagy Zsigmondnét is , hogy próbát tettek július20-n és a’ mit tanítottak azt jelesen adták elő, csakhogy az ujtordai , az ujtanitási rendszerbe még nem jővén belé, inkább amúgy csak öregesen veszi. Valamint azt is, hogy kántorságáról a’ tavaszon lemondott, ’s az egyházmegye elfogadta lemondását; holott nincs három hete, midőn Ujtordában jártamban , a’ koppándi utszán láttam a’ nevezett énekvezért, énekes búcsúztatással egy kisded nádas fedelű háznál temetni. Hát lemondott ? és még is viszi kötelességét: ez ellenmondás. Olvassuk azt is , hogy szavát viszsza kívánja vonni, mi megörvendeztette viszont az egyházmegyét, mert igazán jeles énekvezér, csak nehogy azt mondják: revocare grave. De miért is lenne „revocare grave“ mikor „volenti non fit injuria.“ Ez is ellenmondás. De azt nem olvastuk, csak közli iből halljuk , hogy a’ leányiskola próbatételén Ujtordán a’ templomban két vagy három talán jól poharazott domi doctus eklézsiai tag az ének vezért ’s egyszersmind leánytan it út, valami haragból származott közbeszólásokkal é s ellenvetésekkel megtámadván, nagy szerepet játszódtak és erkölcsöt sértegető illetlen ’s műveletlen kiabálásokkal több gyermekes szülőket és jó keresztyéneket megbotránkoztatva szinte „usque ad sacrilegium“ a csendet és jó rendet felháborították ’s megzavarták. Ha ez igaz és a’ megyei elöljáróság azt még is elhallgatta, nem szolgál tiszteletére, a’ f. papság becsületét pedig nagyon sérti. Továbbá mondják, hogy az énekvezért megtámadok abban is fáradoztak, hogy egynéhányat pártjokra vonván, kitegyék kántorságából , mi végre eklézsiagyülésbe a’ férfirend templomban marasztalván, erőltették a’ kántort, hogy szépen mondjon le hivataláról; de többszöri erőltetés következésében is azon hivataláról, mint mondják, haragosaiért le nem mondván, voksolásra lépett a’ megye, és szózatolás útján is többen voltak , kik az énekvezért inkább megtartani, mint elbocsátani akarják; most tehát Ujlordának választás szerint is, a’ volt kántora újból megtartatván, vége a’ csőd útján hirdetendő versenyezésnek. l/SfcIZOKtS. Minden oldalról az a’ panasz, hogy honi magyar hírlapjaink ’s levelezőik között a’ türelmetlenség, kárörömére a’ más két nemzetnek , már a’ legfelsőbb pontra hágott, ’s nem méltatlanul!------- No de ezen ezéltévesztő villongós környületek indokát határozzák el az okosabbak! én részemről bár főbb elveim egyike, senkivel tollharczba nem ereszkedni, még is midőn levelezői hitelein sárlapdacsokkal hajgáltatikmeg, kénytelen vagyok, ha nem is viszszarepiteni azokat, de legalább felfogni és az olvasó közönség előtt önigazolásomra felmutatni , hogy csak cimerák. — — Egy bizonyos Sárhelyi az „Erdélyi Híradónak“ utóbbi számai egyikében erőlködött Maros-Vásárhelyről itt egy tudósításomra vonatkozólag közleményem hitelességét megczáfolni, azt daczosnak, személyemet pedig kancsalnézetűnek czímezni. Arra, hogy ezen lapba is belé bojtorjánkodni kívánt, csak annyit: Uram bocsásd meg néki, mert nem tudja ’s a’ t. Az előbbiekre azonban szolgáljanak alábbi soraim a’ tárgyban végszó gyanánt.— A’ mit írtam, megírtam! azonban mivel fel tudom fogni, mit tesz e' szó— „karszellemü“ (Esprit’de corps Einer finalle, Alle für Emen) hogy sérteni senkit sem akartam , arnnál inkább oly ifjakat nem, kikben egyébiránt a' haza szebb lővén, de jól felsörkénni látom, meglephető abból is, hogy tudósításomban szó sem volt arról, hogy kik voltak, a’ kedvenczebb népdalaink terjesztésére társaságba üszve alakult apostolok , s imé Sárhelyi-------pro domo sua, a’ becsületében megsértettnek állított kir. táblai irnoki kar mellett érzékenyen ügyvédkedik, holott, eddig csak hihette volna még azt is valaki, hogy az érdeklett társaság felszabadulás öröminnepét szentelő mesterlegényekből állhatott ! — avagy szívesen kéretik Sárhelyi úr megváltani, ha nem volt-e szóról szóra igazam? pedig látja, hogy sérteni óhajtottam volna, még azt is említenem kell Vala tudósításomban, hogy egy mivett testületet a’ finomság oldaláról bizony nem jellemzőleg, azon egész éjszakán át folytak az utszakon a’ dinomdánomszenti éneklések, márpedig kedvenczebb népdalaink éjszaka, midőn a’ békés városi nép nyugszik; de oly modorban is, mint az Elbában népszerűséghez jutni bajosan fognak. Láttam én még ifju embereket magas kedvük kitörésében, ’s magam is lelki örömmel engedtem magam a’ vidorságtól elragadtatni , de valameddig az elmés latin jelmondat: „finis non sanctificat media“ — ez,redes sarkaiból ki nem emeltetik-------bocsánat! én kancsal nézetem mellett maradok, sajnálva, hogy az egyenes irányú nézettel biró iocskák, a’ megrovandó tényeket dicspólozra emelik ’s daróczosnak nevezik, mi sem több sem kevesebb, egy kis senki becsülete rovására nem intézett humoristikai elbeszélésnél. — Ezekből fólyólag légyen meggyőződve, valamint Sárhelyi úr, úgy egy bizonyos Vásárhelyi levelező társam is, hogy a’ valóságos tettemben , az oláhként : „lácse si fácse“ — azért a’ világért se képzeljenek minket oly elfogult embereknek, kik Józsikaként mint egy hátra rángalódzó felekezetet képezve, gyáva feltartóztatói volnánk a’ miveltséges közjó terjedésének. Mentsen Isten ezen bűntől mindenkit, ki magyarnak született, a’ nemzetiség védszelleme, ’s érje első tettén utól Nemesis boszszúló karja a’ bűnöst !! Csak az eszközök választásában uraim legyünk kissé óvatosabbak. Hevítse minden igaz honfiak keblét azon hő óhajtás , hogy népszerű dalaink hová hamarább meghonosuljanak; még pedig úgy, hogy a* német mesterlegény is csárdás danolása mellett hörpölgesse honi árpából készült serét; a’ népszerűség lobogója alatt terjedjen, mi korszerű idves njitás, légyen minden hazafinak jelszava!! — Elfogadjuk bár mi durva, a’ mit a’ hon méhészül, Bár mi pompás, bár mi fényes, semmmit, semmit e' kívül. A’ béke és egyetértés lengje át nemes versenyünket ; az újak már kijelelvék , mert nem halhatatlanithatja a’ jelen nemzedék magát a’ késő utódok előtt mindaddig, mig viszszavonó pártokra szakadozva, a’ közérdek martalékul esik az ellenséges viszályoknak: Concordia res parvae crescunt! discordia maximae ditabuntur. Egri. Mif,fyarlioii! aaicgf.yci kftzlé- SCSi. Torna megye augustusi közgyűlésében, —■ a’ kir. helytartó tanácsnak az úrbéri telken lakó nemesek, elhagyott telkek és puszták öszveirását, vagy is az 1836-k évi törvény teljesítését szorgalmazó intézvénye következtében, minthogy még a’ törvény kihirdetésekor e’ czélra nevezett választmányok mind eddig nem munkálkodtak, járásonként más választmányok neveztettek, működésük eredményéről kitűzött határidő alatt jelentést tenni. — A’ közcsend és személyes bátorlét veszélyeztetése esetében a’ főispánok ’s a’1. felszólítás következtében katonai karhatalom kiállítására kötelezettsége felől értesitő intézvény, azon módosítással, hogy a’ szolgabírák a’ legközelebbi közgyűlésre is jelentést termi köteleztetnek, elfogadatok. Valamint szintén a’ bűnvádi perek ítélet általi béfejeztetését sürgetv, a’ rabok táblás jegyzékében kijelölt némely fogyatkozásoknak okadását rendelő, ’s a testi büntetések kiszabásában a’ felsőbb szabályok és kir. fölörvényszék gyakorlatához alkalmazkodásra útasitó intézmény, tudásul vétetett; a’ rablajstrom fogyatkozásai okadásával a jegyzéket vezető tiszti főügyvéd bizatván-meg.• Zala megyének a’ Részek viszszakapcsoltatása iránti levele felírás útján pártoltatott. — Varasd megyének a’ Zágráb megye tisztújitása alkalmakor állítólag elkövetett katonai kihágások meglenyittetését felírás útján kieszközöltetni szorgalmazó levele, addig, mig Zágráb megye az iránti értesítése, hogy feiterjesztése következtében a’ panasz valósulása esetében elégtételt nem nyert volna, meg nem érkezend, idöelöttinek hatánoztatott. — Végül, olvastatott e’ megye volt főispánja mért. Aczél Antal innak legfelsőbb parancs következtében, és Csanád megye kormányára neveztetése tekintetéből e’ ns megye Rveihez intézett levele, melyben korábbi öszveköltetése nagyra becsült 's boldogító érzelmeit tolmácsolva, érzékenyült 's bő vonzalmat tanúsító kifejezésekben búcsúzván, ’s utódjául nevezett e’ megye főispáni helytállója kormánya alatt a' megye boldogságának továbbá is nevekedő felvirágzását óhajtva, magát e’ megye Khei kedvezésükbe, szert tetőkbe, barátságukba és becses emlékezetükbe ajánlja. El búcsuzó levelet a’ megye RRei szívesen fogadván, ■válaszolni határozák, miképp ő Felsége parancsában megnyugodva, e méltóságának Csanád megye kormányzásához szerencsét kívánnak, ’s örvendeni fognak, 11 a megelégedését találat dja és tisztelettel szivtes hajlandósággal viszont kívánják , hogy bölcs kormánya alatt ns Csanád megye jóléte és boldogságának felvirágzása örömeit hoszszasan élvezze 's e' ns megye Rheit szeretetéiben, kedvezéseiben, barátságában és becses emlékezetében megtartani méltóztassék. Sopron megyének sept. 11-i tisztújító közgyűlése volt, ’s az öt óra alatt a legszebb renddel csendesen ment véghez. Első alispán lett Simon Nép. János 1069 szavazattal; másodalispán: Tóth Bálint; főjegyző: Tar Nép. János; főpénztárnok : Pethe Bálint; főszolgabirák : Gál László , Ka 1t ar Ferencz, Csontos István, Döry Ádán , Csupor Gábor ’sa’t. Ez alkalommal táblabirákká neveztettek: gróf Apponnyi György kir., udv. alkancellár, Wirkner és Zarka mlv. tanácsos és referendáriusok, Kis András brassói föispáni helytartó, Kis Venczel a’ helybeli kir. tanoda igazgatója ’sa’t. A’ tisztválasztás után nagy vendégség volt, s estve az uj tiszti kar, előbb a föispáni helytartó urat, azután pedig a’ közbirodalommal választott uj alispánokat fáklyás zenével tiszteljek meg. Győr megye septemb. 1 -jén kezdett rendes közgyűlésében, indítvány következtéül egy választmány neveztetett ki , mely az utak helyreállítása és miképpen lehető jó karban tartása érdemében egy czélszekű tervezetet dolgozzon ki , é s ezt minél előbb az RRC ebbe terjeszsze. Ugyancsak indítvány következtében határoztatott, hogy az évenként tartatni szokott számon kérő gyűlésen kiinl minden rendes közgyűlésen az ily számon kérés ismételtessék, hogy így a tisztviselői küldetések mennyiben lett teljesítése, úgy szintén a’ választmányok működése mindég szem elött tartathassanak.— Ezután heves vitatkozást szült a nmlgu cancellariának , e’ megye folyó évi juli 9-ről költ ’s Eszék városa tanácsát a’ törvény által kitűzött magyar nyelvem’ levelezésre utasittatni kérő (elírására érkezett azon válasza, hogy ezen kérelemnek, mely az 1840. 6. f. sz. rendeletével öszveütközik, hely nem adathalik. A' fontolva haladók nagy része, e’ tárgyal sérelemképp