Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1845-10-10 / 81. szám

­48- hez azon év júliusa 6-n intézett kimos kir. leiratában, mil­őn '•­' körülmény adná­ elü magát, a/.ou módot jelölte­ ki, hogy ha a’ megyéknek, kormányszéki rendelésekre nézve törvényen alapuló megjegyzéseik lennének , szabad le­gyen azokat, a' kir. kormányszéknek egész il­lendőséggel­­elterjeszteni; és ha a’ kormány­szék akkor is maga rendelése mellett meg­maradna , az teljesedésbe vétessék, a’ fenn­forgó kérdés tárgya pedig a’ kir. kormány­szék utján legfelsőbb elhatározás végett ö Fel­ségének fel­jelentessék. — Ennek valóban igy kellene lenni, ha most—ezt sajnosan írjuk — a* kormány iránt tartozó engedetlenség meg­tagadására, azzal daczolásra a’ huxali erény, sőt szinte kötelességteljesités bélyege rá nyomva nem lenne !­elöleffes közlés. i­s K­ö­z­­é­p Szolnok megyének főispán­i nagy­­méltósága elnöklete alatt sept. 29 és 30-a nem népes és békés szellemű közgyűlése tar­tatott. Az illető tudósítást közlendjük, most csupán annak utánirását teszszük ide.­„Kö­zönségesen beszélik, hogy a’ fels. kir. kor­mányszék a’ közelebbi tiszt újítás eredményé­ben a’ fzis. udvarhoz, felterjesztés végett fel­küldött és kbr. megerősítés alá tartozó hiva­talok szavazati lajstromát viszszautasitotta vol­na , de mi ezt csak gyanúsító és alaptalan hírnek tartjuk, nem képzelhetvén, hogy e’ min­den tekintetben törvényes tisztújitás —­ mely maga rendén , a’ választók teljes szózatolási szabadságával történt, a’ miben ő Felsége két rendbeli komoly kir. parancsolatja iránt tar­tozó engedelmesség nyilvánításával, tudtunk­ra csak e” megyében, a­ 3-mas szám megtar­tatott, mint szintén a’ kir. megerősítés alá Fel - küldetni kívánt minden hivatalok felterjesz­tettek, — hogy egy ily törvényes és dicsé­retes példát adó tisztújitás mondom, ne­tán csekély formasági hibáért, fennakadott volna. V. b . :A/ említett viszszautasitás csakugyan va­lis lenne,­­ annak valam­ merellen okának kell lenni.“ fiolozs BBreg’.ye ktszsryiílése. (Folytatás.) 4) Olvastatott a’ fels. kir. kor­mányszék idei junius 26-ról 7009 szám alatt kiadott rendelete, mely szerint a’ katonai fu­varozások alkalmával történni szokott adózó közlakosok elkárosodott marháik kármentesí­tésére nézve azon határozata közöltetik, hogy ezutattra a* katonai fuvarozások alkalmával történt károsodások körülményei rögtön az illető tisztviselők és a* katonai szállítvány pa­rancsnoka közbejöttével kinyomoztatván, az arról készített jegyzőkönyv a’ tartományi fő­biztosság útján küldessék­ fel; azon esetben pedig, ha az illető katonatiszt vonakodnék, akkor az illető polgári tisztek által végbe vi­endő, és azon eseményről hogy a­ szállítványt vezető katonatiszt kötelességét teljesitni el­mulasztotta, a’legközelebbi katonai kormány ér­tesítendő. a’ Ezen rendeletben kiírt szabályok gyakorlatilag való teljesítésében azon nehéz­ségek mutatkozván, miszerint egyfelől a’ ka­tonai szállítványok kitervezett utjakat, min­denkor szakadatlanul lévén kötelesek folytat­ni , következőleg a’ tisztelt rendeletben meg­írt kinyomozások végbeviteléig bajosan mu­lathatnának másfelől az állomások helyzetét tekintve, ha azok a’ fuvarozó törvényhatósá­ga határán kivil, vagy oly helyeken, hol az illető tisztviselő kellő hamarsággal meg nem jelenhetne, találna történni, vagy a’ fuvaro­zás után későbbre történnék az elkárosodás, a rögtöni kinyomozás a’ rendelet szerint meg nem történhetvén, ezen körülmények a’ Fels. ki. kor­mányszékhez oly kéréssel határozhat­tak féltér­jesz­teni, hogy ha a körülmények szerint a’ történhető károsodások a’ fels. kir. kormányszék által megállapított mód szerint szigorúan nem vitethetnek is végbe, az ed­dig gyakorlatban volt kinyomozás elfogadtat­ván, az adózók a’ kártérítés jótékonyságától el ne rekesztessenek.. ..) A’ m­ért, főispáni helytartó úr, e’ megye főorvosa bárrá Imre úrnak, ő Felsége legkegyelmesebb akaratja következtében, kir. fökormányzónk ö­nmaga által folyó évi septemb.­r a leküldött szala­gon függő aranyérdempénzt , az említett, fő­orvos úr érdemeit elősorolva a’ megye lelkei jelenlétükben illő módon átadván, a’ neve­zett főorvos úr, ő Felségének ezen irónia mulatott kegyelméért hódoló legalázatosabb köszönetet nyilvánít««­­s a­­­e Felsége kegyel­mes szine ekibe juttat­ni kérő. A’ megye lelkei pedig, főorvosuk eképpi megtiszteltetésén ö­­römüket fejezték­ ki. — 6) Olvastatott az 1­8 12-k évtől mostanig tartott tiszti illések jegyzi» könyvének megvizsgálására kinevezett bizottmány munkálata , mely szerint felfedez­tetik, hogy a’ tisztség! jegyzőkönyvekbe a’ határozatok nincsenek terjedelmesen béigtat­­va, a’ miért azokat érteni alig lehet; ennek jövőre leendő elkerülése a’ tisztségnek ajánl­­tatott. Továbbá felfedeztetik az is, hogy a’ közkeresetekben kivántató esketésekre kirende­lendő t. bírák, az esketéseket későn viszik­ vég­­hez, a’ mi a' közkeresetek lassan folyására legfőbb okot szolgáltat. Erre nézve is az illetők az e’ részbeni hanyagság kikerülésére figyelmeztetni rendeltettek, azonban követi utasításba tétetni határoztatok, hogy a’ köz­­keresetekben kellető elkelések véghezvitelé­re, megkívántató fizetéssel ellátott négy e­­gyén megállítása inditványoztassék. — A’ töb­bek közli egyik pontra nézve, a’ falusi jegy­zők választása mindenkor az illető tisztvise­lők és birtokosok közbenjövetelével történen­­dőnek határoz­atott.­­ Azon pontot illetőleg, mely szerint a’ sebészek kötelességükből ki­folyó bonczolásokat vagy gyógyításokat vivén véghez, azokért az egyes adózóktól vagy közönségektől dijakat csikartak­ fel, a’ tisztség rendelkezésével egyezőleg végeztetett, hogy a* «•!«­*.—■«(, '»/ »»egyes események kinyo­moztatván, a’ helytelenül felcsikart dijak az illetők által viszszafizettetvén, azok egyszers­mind senyih­essenek­ meg.— Az illető járás­­beli tisztviselők jelen-nem-léte vagy beteg­sége esetében, a’ hivatalos kötelességeket, hogy az adóíró biztosok teljesíthessék, meg­­engedtetett, csak hogy az általok elintézendő tárgy az adóval öszveköttetésben ne legyen. Végül a’ vizsgáló - bizottmánynak ajánltatott, hogy a­ munkálatjok rendén előfordulható nehézségekre nézve a* tisztségei észrevétele megtehetése végett szólítsa­ fel.( 7) Olvasta­tott azon bizottmány tudósítása, mely jelenti, hogy a’ megyei közgyűlési határozatok mi­kénti teljesültét a' multi8'13-k évtől kezdve, a’ közelebbről lefolyt ezen évi közgyűlési é­­­p megvizsgálván, mind azon közgyűlési határo­zatok a’ mások rendén nem tárgyaltának 's részint eligazittattak a’ tisztség utján, de ré­szint még a’ bizottmány előtt tárgyalás alatt vannak, némelyek pedig még ezen közgyűlés előtt szőnyegre jövendők ’s csak egyedül a’ mult 1844-k évi m­ártz. 26-ki 7­k szám alatti végzés a’ kolozsvári katonai sütőházat ille­tő terhekre nézve, melyekről az idézett vá­rosnak e’ megyével egyezménye van , nem teljesittethetett azért, mivel az érintett levél­tárban arra adat nem találtatott. Erre nézve nemes Kolozsvár városa tanácsa , hivatalosan megtaláltatni határoztatok a' tisztség által, hogy e' tárgyat illető adatokat , jelesen a’ város és megye közötti egyezménylevelet le­véltárából kikeresvén, hiteles párban meg­küldeni szíveskedjék. ( 8) Olvastatott az i­­dei junius 16-n tartott közgyűlés 5-k számú határozata mellett az országgyűlésre külden­dő követek utasítása m­egkészíthetésére ki­­vántató adatok egybeszedésére kirendelt bi­zottmány azon jelentése, miszerint több bi­­zottmányi tagok meg-nem-jelenhetése miatt munkálatokat be nem végezhetvén, jelenleg a­ bizottmány két tagjai Biró Miklós és Dar*­gó László megbizattak az iránt , hogy az orsz. gyűlésre tartozó tárgyakat kiszemelvén, a* folyó évi szent Márton napi törvényszaka­szon tartandó derékszék első napjára tárgya­lás végett teljes/­s/.ék a* teljesebb számmal egybegyülendő bizottmány elibe,— mely tu­dásul vétetett. 2 9) Az alsókerü­leti főbíró jelentése következtében, az azon kerületben szállásoló lovaskatonaság tartása körül, az olyan költségek fedezésére, melyekért semmi viszszaforditás nem történik, a felsőkerület segedelmezése valamint tavaly, úgy ez évre is, hogy az adó arányában, mind­két kerü­let adózó lakosaira kirovassék meghagyatott. Azonban, minthogy a­ megye őrei úgy tapasz­talják, miként állandóul nincs meghatározva, hogy Kolozs megyének hány számú lovas-ka­tonaságot kelljen országos arányban tartani, mit tanúsít az is, hogy a’ mely időtől fogva a' báró Weinhardt lovas ezrede e' hazában van, bárha ezelőtt is egy század hv­asság volt a’ tőkéi és hátosi állomásokon, régebbieken ki­vil már most az ötödikkel szaporittatik az istállók száma, mire nézve a’ fels. kir. kor­mányszék tisztelettel megkéretni végeztetett, miként határoztassék­ meg számszerint, hány főből álló lovas-katonaságot kellessék Kolozs megye adózó közlakosainak tartani az orszá­gos arányban, nehogy a’ katonatartás hatá­rozatlan száma miatt a’ megyei adózók terhe annyira sokasodjék, hogy azáltal végképp togyengülvén, a' rajtok súlyosodó» más köz­­terheknek is hordozására alkalmatlanokká vál­janak. — Vége következik). Lgyík­V/J gyűlés. A* marosi ev. ref. egyházkerület gyűlése volt septemb. 16, 17 és 18-k napjain Udvarfalván, egy fő- és két al­­világi érdemes gondnok urak jelen­létében. Kevés váló­perek köztt kettő igen nevezetes vala. Egyik azért, hogy előkellő úri pár forog­ fenn benne. Másik azért, hogy egy nyolc­, ’s többnyire nagy gyermekű anya in­dítván csekély okból pert férje ellen, nem a­­maz ellol , hanem ez választatott­ el nejétől, mint hütelentöl. Bizony eleink módjától, fe­lette meszsze távoztunk egyházi fenyíték dol­gában. — A’ havadtöi levita ellen , többféle rendetlenségéért közkereset indíttatott. Ha­sonlóan, a' jeddi mester ellen beadott pana­szok tisztába hozatalára, közkinyomozás ren­deltetett. — Az egyházkerületi gyűléseknek állandóul Maros-Vásárhelytt tartathatása végett, mi felett sok vita folyt, a’ maros-vásárhelyi népes egyház előlegesen megkerelni határoz­tatok arra, hogy gyűlések idején az illetőket szállással ellátni szíveskedjen. — A' közön­séges szent zsinat útján megkéretni határozta­tok a’ m dt. fecon­sistorium, hogy m­ig az i­­dőhöz képpest legczelszerübben organizál­hatná magát, méltóz­tassék azon főconsistori­­um­i szerkezet körében maradni, mely 1709- ben szabályoztatok, 17­13-ban helybehagya­tott és 1827-ben újra megállittatott. — A* mélt. reconsistoriu­s és főtiszt, közönséges szent zsinat azon határozata ellen, hogy az egyházkerületi székek (tractus) egymással köz­lekedhetnek ugyan egyéb tárgyakban, de új törvényhozási indítványt egymásnak tudtára nem adhatnak, ez iránt egymást fel nem szó­líthatják, hanem csak kizárólag a’ közönsé­ges szent zsinaton nyilváníthatják ebbeli ki­­vánatukat, — ezen határozat ellen, mint a’ mi az egyházkerületek jogát szorítja , felírás határoztatok. — A’ közelebbi közönséges szent zsinatra némely indítványokat küldött volt fel ez egyházkerület, melyek közzül egyikre is megnyugtató határozatot nyerni szerencsés nem lehetett. Ezen indítványok iránt utóbbi határozattá vált, hogy okokkal bővebben tá­mogatva ’s felvilágosítva a' közelebbi közön­séges szent zsinat ebbe terjesztessenek. Azok köztt a' főbbek ezek : A' közönséges szent­­zsinaton a' papság, ha nem is a’ canon be­tűi szerint, de jobban képviseltessék, mint a* miként most, igazán csak per abusum­ kép­ (* E riszszaátasitás valósággal megtörtént. Szerk.

Next