Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-02-21 / 15. szám
zökönyv felolvastatván, meghitelesittetett 's ezzel a’ közgyűlés eloszlott, allami megyei szözlCSCK- Esztergom megye januar. 21 -n tartott ’s mult számunkban közlett közgyűléséhez pótlékul Ígéretünk szerint tb. Kossuth Lajosnak adózásra kötelezését t. ez. olvasóinkkal tudatni óhajtván, az a' Pesti Hírlap filán a’ következő: „Tekintetes is vármegye! Azoknak sorába tartozom, kik rendithetlenül meg vannak győződve, hogy a’ közös haza közterheinek minden rendű ’s osztályzatú honpolgárok általi aránylagos együttviselése nélkül, nemzetünk eldarabolt töredékeinek egybeforrasztása, hazánk boldogságának eszközlése lehetetlen, de arról is meg vagyok lelkem ismeretében győződve, hogy mostani adórendszerünk , miszerint t. i. mi nemesek, kik a hazának legtöbb javait, az alkotmány jóvoltát pedig csaknem egyedül élvezzük, a közterheket mégis nem csak főképpen, vagy egyedül nem viseljük, de sőt azoknak viselésében még csak legkisebb részt sem veszünk, az igazsággal egyé táljában meg nem egyezik. Legforróbb óhajtásom volt volna tehát, hogy a közterhekben személyem és birtokom utáni részesülésre, minden nemes társaimmal egyetlenben törvény kötelezzen, ’s ez által bonunk kifejlődésének alapköve letétessék; — miután azonban ez meg nem történt, Bezerédi István urnak és Tolna vármegyében adott példáját követve, erkölcsi kötelességemnek ismerem a’ lek. KK és RR kegyes szine ehitt kijelenteni: miként én mindenkinek netalán ellenkező meggyőződését tisztelem, de lelkiismeretemmel számot vetve, nemesi adómentességemet , lelki nyugalommal tovább nem élvezhetem, miért én azt igazságtalanságnak hiszem , következőleg vétkesnek kellene magamat éreznem , ha meg nem szűnnék azt cselekedni, a’ mit. Istenemmel, haza- Prus kötelességemmel ’s lelkiismeretemmel számot vetve igazságtalanságnak hiszek. —Ezen érzettől vezéreltetve, miután a tét.ns vármegyekémény helységében némi igen csekély nemesi birtokocskám van, ezennel a’ tek. KK és RR előtt, úgy személyemre nézve míg élek, mint birtokomra nézve, mig azt bírni fogom, adómentességi kiváltságomról ezennel innepélyesen szabad ajánlatképpen önként lemondok, ’s alázatosan esedezem a’ tek.ns vármegyének, méltóztassék engem e’ as megye adózói sorába igtatni ’s kegyesen rendeléseket tenni, hogy adóm, melyet mindjárt alább szám szerint meghatározok ’s melynek magamat ezennel önkéntesen alája vetem, tőlem már ezen folyó évtől kezdve rendesen bészedessék. Azt hiszem, hogy midőn ezen adókötelezettségi vállalkozásom által senki másnak jogait a’ legtávolabbról sem sértemmeg, — azt egyenesen nemesi törvényes szabadságomnál fogva annál nagyobb jogszerűséggel tehetem , minél tagadhatlanabb, hogy a’ magyar nemes nem csaknem volna szabad ember, de sőt a’ tulajdonnal nem bírható rabszolgához hasonlítana, ha vagyonát elkártyázhatná, elpazarolhatná ugyan, de még csak annyi rendelkezési tehetséggel sem bírhatna, hogy csekély jövedelmének egy részét a’ haza közterhébeni részesülésre önkényt felajánlhassa.• Nem is kételkedvén tehát, hogy a’ mint máris Pest vármegye, az azonos megyében fekvő csekély vagyonomra nézve tett hasonló kötelezésemet elfogadá, úgy attek. KK és RR is ismeretes igazságszereteteknél fogva, azt kegyesen fogadni méltóztatnak, miért is adózási ajánlatomnak feltételeit ezennel mély tisztelettel ide igtalom, a’ mint következik. — 1] Bolyó 1845 évtől kezdve, úgy a’ hadi, mint a’ házi adóra ’s a’ közmunkák megváltására nézve is, magamat, úgy személyemre, mint birtokomra nézve adó alá vetem. — 2) Tekintetbe vévén egy részről is Esztergom vármegye hadi ’s házi adójának jelenlegi mennyiségét ’s a’ közmunkákban részesidést, más részről pedig (biztos adataim nem lévén) hozzávetőlegesen, a/.l, mennyi esnék reám , ha ezen ns megyében a’ közterhek viselésében, minden személy és minden birtok részt venne; vagyonam parányiságához képpest évi adómat, 20 azaz: husz pgy forintban határozom meg; ’s azt hiszem ez inkább több, mint kevesebb annál, a’ mi reám aránylagosan esnék, ha mindnyájan adót fizetnénk ; mindazáltal fenntartom magamnak, hogy ha adatok egybevetése után látnám, miként reám igazság szerint több vagy kevesebb esnék, adóilletőségemet kiigazíthassam. — 3) Ezen kötelezettségem csak addig tart, mig a’ nemesség adómentessége törvény által meg nem szüntetik, akkoron már a’ szabad ajánlatok helyébe törvényes kötelesség lépendvén. — 4) Kötelezettségem természetesen csak halálomig és birtokban maradásomig, tehát személyemre értetik, mert örököseimet, vagy azokat, kikre birtokom szállani lóg, hasonlóra kötelezni nincs hatalmamban. — 5) Alázatosan esedezem, méltóztassék a' tekini vármegye meghatározni, hogy ezennel 20 pftban kötelezett évi adómból aránylag mennyi esik a’ hadi - pénztárba, mennyi a' házi pénztárba ? a’ közmunkák megváltását is bele értve, — méltóztassék az illető részt a’ új megye mindkét pénztárának egész öszvegéböl levonni, ’s annyival kevesebbet vetni ki e’ megyebeli többi nemes, 's nemnemes adózó társaimra. — 6) Ha vagy birtokom vagy a' ns megye adóbeli illetősége növekednék, feltartom magamnak azon jogot, miszerint önkéntes adóbeli illetőségem növekedését is aránylagosan magam határozhassam i meg; — ellenben kívánom, hogy ha ország törvénye következtében oly lelet vettetnék reám, melyben adózó társaim nem osztoznak, hanem kirekesztőleg csak a’ nemesség részéről, a' jeleimen kötelezett adómba bészámitottnak tekintessék. — Ezekből állanak tek. ns vármegyei feltételeim; csekély de hazafias tiszta érzetből származott ajánlatomnak semmi más czélja nincs, mint saját lelkem nyugalmát eszközölni,s magamnak azon lélekismereti csendet megszerezni, hogy amit Isten és ember irányában igazságosnak hiszek, azt önkényt teljesítsem, miután el nem érhetem, hogy törvény által parancsoltassék; — kimondhatatlan örvendenék, ha azon példát, melyet követni magamat erkölcsileg kötelesnek érzem, több nemes társaim is követnék; örvendenék annyival inkább , mert alázatos ajánlatom oly csekély, hogy magában maradva, az adózó népnek terheiben legkisebb érezhető könnyebbitést sem eszközöl — arról nem tehetek, hogy Isten több ’s nagyobb vagyonnal nem áldott meg, — de Bezerédi István úr példája , a’ mint remélem másutt, úgy e’ ns megye lelkeségei között is számos követőkre találna, az ily önkényes ajánlatok, midőn egy részt lelki megnyugvást nyújtanak, más részt az adózó népen is tetemesen könnyithetnének; ’s ha ezt a’ magyar nemesség önkénytes indulatból cselekedné, ha a’ törvény parancsolatját szabadakaratú önfelajánlással megelőzné, oly dicsőséget vivhatna ki emlékének a' történetek évkönyveiben, melyhez hasonlót, még nem mutathat fel a' história. Ez azonban nemes társaim érzetétől függ; én nyugodt lelkiismeretig tovább nem türhetem, hogy fennebb tisztelve nevezett hazánkfia példáját ne kövessem, ’s könnyebbülve érzem lelkemet , hogy ezen nyilatkozatom leírása óta, adó tekintetében különösen azon nemes társaimhoz hasonló vagyok, kik bár szintoly nemesi jogokkal bírnak, mint én vagy akárki más, még is mivel történetesen jobbágytelken laknak, már évek óta fizetnek. — Melyebbeli nyilatkozatomnak kegyes fogadtatásáért, esedezve, mély tisztelettel vagyok a tek. vármegyének, alázatos szolgája, udvardi Kossuth Lajos ra., k.unyi birtokos. Baranya megyéről a* Nemzeti Újság következőt közli: Lőcs januar. elején. Baranya rendes méltánylani tudván a, érdemet, volt első követjöknek ifjabb .Majláth Györgynek remekül készült nagy ezüst lentatartóval és aranytollal kedveskedtek azon számos kitűnő érdemeinek némi elismeréséül, melyeket az, az utóbbi országgyűlésen szerzett magának nemcsak mint szónok, hanem egyszersmind mint naplóvivő. Legyen ezen megtiszteltetése ösztön a’ jeles tehetségű fiatal férfiúnak, hogy ezután is ernyedetlen buzgalommal és fáradhatatlan munkássággal iparkodjék édes horunk javát előmozdítani. — Időnk igen lágy, sáros, lucskos és ködös. Tánczogalmainknak száma sincs. — Hírlap, a’ pécsi postaállomáson az uj évben körülbelül 200 adalik ki. — A’ diligence minden szombaton körülbelül 10,000 p. Irtot visz el tolunk, többnyire Pestre és Bécsbe kereskedelmi ezik kékért. KÜLFÖLD. .IPorts EBg’fíliíí. Lisbonából januar közepéig terjedő tudósítások szerint a’ hónap 2-11 kinyitott cortesi gyűlés tanácskozásai igen csendesen folynak. A’ királyné nyolcz új pairt nevezett, kik közűt van a’ belső és külső miniszter is, Costa Cabral és Gomes de Castro. Itt pótlólag említendő, hogy a’ pairkamarában tavaly az ülések vége felé az elvasi püspök, kihez csatolták magokat több püspök társai is — egy indítványt tett azon veszély elhárulására nézve, mely Portugáliában a’ katholika egyházat a protestánsok részéről fenyegeti, midőn ezek térítésekbe elegyednek, eretnek-szellemben fordított szentirást és erkölcstelen könyveket terjesztenekel, jelesen regényeket, melyek most ezerenként vizetnek be az országba, lefordíttatnak és a népre igen káros befolyást gyakorolnak. Az említett indítvány tárgya egy törvényjavaslat volt , melynek erejénél fogva, minden kividről behozott könyvek elébb censura alá vettessenek, megvizsgálni azt, hogy azokban erkölcstelen vagy tévelygő tanok nem találtatnak-e? Az ilyen könyvek árulói, mint olvasói nagy büntetésnek vettetnek alá 's azt. Ezen indítvány az illető biztosságnak adatokal tudósítás tétel végett, minek nyomán az a' kamara által viszszavehetett. Palmella herczeg kilencz hónapi távollételre a’ királynétól magának szabadságot nyert és egész családjával Angliába ment, onnan mint már régebben irtuk, Párizsba útazott, ’s vagy itt, vagy Brüsselben fog hoszszabban mulatni. Spanyolország. A’ „Journal des Débats“ szerint a’ kormány a’ progressistapárt nagyobb béfolyású tagjainak megbékéllési ajánlásokat tett, jelesen Narvaez, Serranot felszólította hogy a’ hadisereg alkotásában ötét gyámolitsa, IVrt Siybrica ítálta. A parlament a* királyné által febr. 4-n egy beszéddel kinyittatott. (Ezt közleni fogjuk). — A’ minisztériumban közelebbről némi változások történtek. Gróf St. Germain, kit azon czímmel dicsérnek, hogy a* szegények atyja volt, Port Eliot nevű jószágában közelebbről meghalván, a’ peer-i méltóságot és rangot, első szülött fia lord Eliot, az izlandi státustitoknak örökölte, ki említett hivatalát letette. Többeket megkínáltak azzal, de vagy nem vállalták, vagy más nehézség adta elő magát, mig végre Freemantle Tamás, a’ hadititoknok arra áttétetését elfogadta. Gladstone a’ kereskedési miniszter is lemondott. Ennek oka az, hogy társaival a’ nép vallásos nevelése kérdésében meghasonlott. Franc/Jitorsztig. A’ válaszfelirati vitatások folytatása a’ követkamarában. Thiers után Guizot állottfel, vetélytársa nagy benyomást tett beszédét megcáfolni. Feleletében, mint monda, keske