Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1845-05-30 / 43. szám

Holozsvár U. 43. I Visă el* nisi!* iso­n intő. MULT ES ! ERDÉLYI HÍRLAP. Megjelenik hetenként kétszer kedden és pénteken „Hon és Külföld“ melléklappal öszzesen négy ivén. Félévi dija 6—hat rlt­­ések felvételi d­ija egyszer ! —10­26 krajczár p. p. azontúl minden sor 5 kr. p. pénzben, a’ másodszori’s harmadszori ismétlés dija mellékletek szétküldési dija 1/4 iv 4o kr. p. p. 1/2 ív 1 fr. p. p. 1 ív 1 fr. Ao kr. p. p. pengő-pénzben, az elsőnek fele. Hit­­le­hűl ö­n ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Kolozsvári Újságok. Az ő Fel­ségétől közelebbről kinevezett kir. ügyek új igazgatója pálosi Donátii Sándor úr most közelebbről május 26-kán tette­ le a" szokott hivatali esküt a" királyi kormányszék ülé­sében. Délben királyi kormányzónk e excz­­jánál ez innepélyért fényes ebéd volt. — — Városunkban a­ lopás közelebbről megint ha­ra­pozn­i kez­ de, minek nehány példáit hallottuk, nevezetesen hogy több helyről zsebórákat és asztalnemüket oroztak­ el, a’ tolvajok alkalma­sint sejtik, hogy miután a­ városi rendőrség új karba állítása ő Felsége által kegyelme­sen megerősittetett, 's tán valattára már vá­rosunkban is al rendre, bátorságra és csendes­ségre ügyelő rendőrség országa is eljövend , ezután rabló mesterségük rövidebb pórázra lesz hagyva.— — Városunkat egy gyilkossági eset foglalatoskodtatja. Mult hétfőn május 26-kán tordai születésű­ borbélylegény Viski Ferencz a' szennfitre vadászni kimenvén, más­nap meg­lőve találtatott, oly móddal, mely azon gyanú­ra ad alkalmat, miszerint más által orozva gyilkoltatott­ meg. A­ városi elöljáróság a' nyo­mozást folytatja.------A' Deézsen most jun. 1-n tartandó ref. közönséges zsinatra küldendő fő­­consistoriumi egyik biztos Zeyk Károly úr egés­­ségi gyengélkedése miatt e’ kötelesség telje­sítésről lemondván, a­ feconsistoriumnak május 27-n tartott rendkívüli ülésében helyébe báty­ja Zeyk József úr neveztetett­ ki. Egyházi rövid tudósítás- A* küküllöi ev. ref. egyház­kerület még idei á­­prilis 1-n Kükü­llővártt tartott részletes zsi­natja az egyházi successio ügyének a' törvé­nyek értelmében leendő eltörlése és képvi­seleti rendszer behozatala iránt szép és kor­szerű utasítással bocsátá­ el követjeit a' köze­lebbről Deézsen tartandó közönséges zsinat­ra , mely érdekes munkát közlendjük. Egy­szersmind akkor főjegyzőt is választa K. Gál­lal­vi pap Fogarasi Sámuelt, még pe­dig successio nélkül. Egyházi közlés. A­ marosi ev. ref. egyházkerületi papságnak május 14. 15, 16 . napjain Harasztkerek­en gyűlése tar­tatott, jelen lévén egyik buzgó főgondnok mélt. báró Kemény Pál úr is. A’ sok válópereken kívül néhány más nevezetes tárgyak is for­­dultak­ elő. A’ széki indítványt illetőleg, a' jegyzőknek esperességre 's a' köz-főjegyző­nek püspökségre következése, noha az talán törvényellenesnek ismertetett; mindazáltal az eddigi gyakorlat, bizonyos okokból, bizony­talan ideig (m­ig tetszik) meghagyatni hatá­­roztatott. Az egyházközi jegyzőknek csak az egyházkor , nem pedig három felküldött­­böl , a’ közönséges zsinat általi választatása helyesebbnek és igazságosabbnak ítéltetett. A közönséges zsinati képviseletről az állit­­tatott­ meg, hogy esperes és jegyző, mint tiszt­viselők, nem képviselhetvén törvényhozó gyű­lésen az egyházkört, inditványoztassék a’ kö­zönséges zsinatot felszólítani s megkérni az­iránt, hogy más helyesebb képviseleti mód­ról gondolkozzék. Ezeken kivil a’ közönsé­ges zsinaton inditványoztatni határozhattak a­ következők: Tartassák a’ közönséges zsinat mindég ott, hol az egyházi főtanács van, Ko­lozsvárt; miből még azonkívül, hogy most háromszor kell a’ papságnak egyházi főta­nácsba és közönséges zsinatra utazni, 's igy sok időt és erőt vesztegelni, sok egyéb hasz­nok is háromlandanak fel. egyházunkra. — Semmi esetben oly uj törvények ne alkottas­sanak a­ közönséges zsinat és egyházi főta­nács által, melyek előlegesen az egyházkö­rökkel nem közöltettek. — A­ közönséges zsinat jegyzőkönyve évenként küldessen­ meg egész terjedelmében az egyházköröknek ezek költségén leíratva, ide nem értvén a' jegyző­könyv válóper-folyási részét. — Az esperes egyházköri visitatioja ne minden évben, hanem csak két vagy három évben legyen egyszer, akkor pedig erőteljesen és nagyobb sikerrel, mint most. — A' visitatio teendői közzü­l az egyházhoz egyfelől, másfelől a' paphoz tétet­ni szokott régi elavult canonicus kérdések, mint viszálygerjesztők, alacsonitók hagyassa­­nak­ el; lévén elég mód azokon kívül is, rosz­­szat megtudni orvosolni és jót eszközölni. Ez a­ két utolsó ugyan szükséges. — Ezek fe­lett az is megálliltatott, hogy az egyházkor itt Marosszékben a' maga gyűléseivel ne kó­boroljon falunként, hanem vonuljon állandó­ul Marosvásárhelyre, hol t. ez. gondnokai is mindég jelen lehessenek. Erre is sok tekin­tetben nagy szükség van. — Egy kis körben beszélgetésnek , de éppen nem köztanácsko­zásnak tárgya volt az is, hogy ideje volna már a­ professor tiszteletes Salamon Jó­zsef úr Commentatioja megczáfolásának meg­jelenni, melyet a­ 1. zsinat még Tordán meg­határozott volt. Valóban ezt várjuk,­­s ne gon­dolja senki, hogy megfelejtkeztünk volna ró­la. Ha igazat irt Salamon, miért támadtatott volt meg annyira? Ha pedig nem igazat irt, miért késik megc­áfolása? Hadd lássuk min­­denik oldalát a­ dolognak. A marosvásárh­elyi hírek. Itt nincs szellemi mozgás, vagy is jobbra hala­dás. A' faluk megkezdenek szégyenilni kisde­­dóvodáikkal; mi csak beszélünk rólok, és szunyadunk még is. Tán azt várjuk, valaki ide repítse készen. Még más iskoláink is a’ nép számára csak oly állapotban vannak, mint ezelőtt száz évvel voltak. Mi ennek az oka ? röviden meg tudnám mondani , de most hallgatok. Lesz módom ezután bővebben szól­ni, ha még­sem lesz mozgás. De hibáztam, hogy azt mondom, nincs semmi mozgás. Van leiz itt egy kicsiny kénytelenségből. A­ piacz közepén állott régi városhoz leomlással fe­nyegetvén, le kellett szedni 's ez a' munka csinált egy kis mozgást; de félünk attól, hogy e' mozgás más roszszabbat szül, mint a' resz­elés; mert sokan ismét oda akarják épít­tetni a' városházat , hol ezelőtt volt. Ezek e­­lőtt csak jelenje van e városnak , jövője pe­dig nincs. Már többen is felszólaltak e' tárgy­ban; de még többen fognak felszólalni 's va­lóban e’ tárgy meg is érdemli a’ figyelmet. Elírok a’ szász földről. Bras­sóban május 12-kén pünköst másod napján egy gyászesemény történt. A' mondott na­pon reggel korán, még viradta előtt egy cso­­mó ifjú öszvegyűlt az úgynevezett Kápolna­hegy ormáján, mint rendesen azt minden va­sárnapok és más innepek reggelein tenni szok­ták. Ez alkalommal, egy morvad­rszági posz­­tócsináló legény, kissé igen közel talált men­ni a­ szerfelett meredek csúcs széléhez, 's akár szédülés következéséül, akár egy erős széltől megragadva , a­ mélységbe lebukott , hol a’ kősziklák és bokrok közti fennakadott. Pajtásainak szinte életveszélyek közti tett többszöri próba után sikerült a­ már haldok­ló szerencsétlent heted-fél órakor a­ közkór­­házba vinni, hol fél óra múlva meghalt. Ha­lálát nem annyira az öszveroncsoltatás mint agy- és hát-girincz velejének hirteleni megrá­zása okozta.------Medgyesről írják, hogy mi­után az ottani l­ib­eranum gymnasium recto­­ra Brecht Fridrik valdhidi pappá megválasz­­tatott, 's így azon igazgató-tanári szék meg­ürült, ez a’ szokott módon april. 29-n bélel­­tetett. A’ helybeli consistorium l. i. kijelöl három alkalmas egyént, 's a'­ község és ta­nács lutheránus tagjai titkos szózatolással e­­gyet megválasztanak , mely választásból csak a­ kijelöltek legközelebbi rokonai vannak le­zárva. Annak eredménye vala, hogy addigi segédrector Schuster András, három szózat birjával teljes többséggel rectornak kinevezte­tett, 's ismeretes erkölcsi jelleme kezes, hog­y a' benne helyhezett álalános bizodalomnak megfelelni fog. Brecht úr 21 évi tanári pá­lyáján, mi alatt tiz esztendeig rector volt nagy és lankadatlan munkássággal, kivált a­ philo­logia és theologia mezején magát jelesen ki­tüntette. (S. W.) Magyar academia. Aprilis vé­véig tartott academiai ülésekben a’ többek köztt J­erney Jánosnak Bákóban Mold­vában költ érdekes tudósításai olvastattak. A­­zok szerint a­ csángó magyarok jelenleg szo­morú állapotban vannak, továbbá, hogy Mold­va jelen népességének legalább fele magyar­­eredetű ,s jelen számuk mintegy 60,000 len­ne. De erre megjegyeztetett, hogy Vaillant , egy a­ moldovaiak köztt sokáig élt franczia­kró, Párisban 1815 k. kiadott munkájában a’ moldovai magyarok számát 100,000-re teszi és ezek saját nyelvjárásukat romlott székely nyelvnek mondja. — Jerney úr, egy évi tá­vollét után apr. 28-a lépett­ bé ismét az aca­demia teremébe, hol örvendő társai által él­jenzéssel fogadtatott. — Olvastatott az acade­mia titoknokának Preguly Antal jelöli leg­újabb közlése, mely szerint a’ derék férfi, másfélévi távollét után , ápril. közepén vára­­tott­ viszsza sz. Pétervárába , miután utazását 43

Next