Mult és Jelen, 1846 (6. évfolyam, 1-105. szám)

1846-08-02 / 62. szám

szeréül bánni- I' öt 1 s111 ° méltósága javallata énelmében len a' határdat. Ivoni szónoklatok, közelebbi közgyillesttok azon lény pontjai, melyek oly nevezettssé lelték azt, hogy kerek Háromszéket» mimlen ember a/.l beszéllle : ,,ne ilyen szép luárdialis most olyanság nem volt. Igaz ,hogy a’ lehetőségig fel is soroltunk mindent. Szónokaink, az írtaknál többet bizonyosan nem beszéltek. Minthogy gyors írók nem vagyunk, megváltjuk, hogy a mondott beszédek tartalmát, csak a' lehetőségig adtuk hiven, ’s hogy megbíráltuk azt joggal tehettük, mint az egyházi és szinházi szónoklatuk is rendesen bírálat alá jönek, ki akt ha nincsenek azon a tal. Miután a’ Württemberg! svábokat, ’s ezzel kapcsolatban lévő erdélyi szász atyánkíráit érdeklő sújtásos beszédek bévégzigeitek, 's ezt megelőzőleg, a’ Háromszéken alapitandó szép tervezető kisdedovádákat illető királybírói szomorú jelentésekből az tünt ki, hogy egész Háromszéken 7 — 8 falu óhajtott, kevés pénzöszveggel a’ szent czélhoz járulni, a' nem fizetők 's megrovásnak ellenszegülök száma pedig légió, bús érzet szárjá meg keblünket, atinál inkább mert a Sepsi Sz. (Gyárgyon alapitandó, ’s tudtunkra terv készilés végett — mere patria hanyag biztosságnál heverő főiskola ügye elé sem vétetett, ’s igy nevelés kérdésében— mi pedig legfőbb teendője lenne az európai míveletés szélső pontján fekvő Háromszéknek— éppen semmi lépés sem létetett. Ikerlevelek felolvasása után a közgyűlés bevégződött. (Vége következik.) KÜLFÖLD. Politikai vezérc/ikk Viszszatekintés Peel-minisztériumára. I.) A* világnak parancsoló szigetország sorsa, az utolsó öt évben Peel Róbert nevével szoros kapcsolatban áll, — azon miniszterével, ki felette bajos és kedvellen körülmények köztt lépett a’ kormányra, — e’ rövid idő alatt azonban, a’ rá zúdult nehézségek nagy részét legyőzte, ’s maga hírét oly fénynve környezte, mihez csak azon béfolyást és halaimat lehet hasonlitni, melylvel a’ tőle kormányzott és vezetése alatt álló státus bir. — Az 1841-dik évben, September elején vette át Peel, a’ saját hibái és elveiben ingadozása következtében meggyengült, ’s a’ fö.véleményben adlászállott Melbourne, vagy whigminiszterium kezéből az igazgatást, oly időben, midőn Angliának külső, mint belső viszonyai felette szövevényesek, átaljában olyanok voltak, mikkel megvivni nagy lelkierőt és rendíthetetlen szilárd akaratot kívánt. Ha Anglia külső helyzetére tekintünk, azt Ghinával, a’ mennyei birodalommal, felette költséges hadba keveredve látjuk, melynek a’ mint inditó oka — a’ mákonycsempészet pártfogása —, éppen nem dicsőséges, úgy kimenetele, csak a’nagy távolságot tekintve is, — kétes és bizonytalan volt, midőn a’ hadisereggel megszállott, és ellenségesen felbőszült Afghanisztán, a szolgaságot nam tűrve, az idegen jármot lerázni készült, a fenyegető állásban és a kitörés pontján volt , a mi csak hamar megtörtént, s az angol sergek onnan nagy vesztéssel kitakarodni kenterének valának. Francziaország, lordalmerston heves és kevéssé kiemelő politikája következtében, ingerülve volt, közel az elidegenedéshez, midőn az Északamerikai egyesült státusokkal is, az ernadai zendülésből fejlődött határszéli versengések, valamint a’ motozási jog kérdésével kapcsolatban lévő nehézségek, az egyetértést megbontották, és szinte szakadást szültek , mennyire fontos legyen pedig, a régi világ két első rangú alkotmányos státusa, ’s az új világ óriási lépésekkel haladó köztársasága között az egyetértés fennmaradása ’s annak megbomlása , a’ szabadság és emberiség mivelődése ügyének műveit nagy kárára lehet, 's azt mennyire hátra vetheti, könnyű értem.— Nevellek a' bajt. Szyria viszonyai is, hol a’ szultán hatalmának az angolok közbenjötte által helyreállítása, a’ belső csendesség megerősítése helyett nagyobb rend bomlást és fejetlenséget okozott, és az ottani zendülésekben a francia és orosz béfelyás az Angolokéval sikerrel mérkőzött és szembeállani tudott. E’ nehézségek azonban csekélyeknek tetszettek, szinte elenyésztek azokhoz képpest, amik az ország belső á I I H p 0 t já Ió I,s az új főminiszternek mind saját, mind az ellenzéki párthoz állásából származtak. A’ whigminiszterum delicitet hagyott hátra, a státus pénztárában a’ jövedelmek apadása következéséül, a’ hiány naponként tevekedett, melynek fedezésére az eddigi eszközök elengedők nem valának, ’s a’ mely úton a’ státus költségei és jövedelmei közli a' sulyegyént helyre állitni lehetett, az a’ miniszteri párt a' földbirtokosok részéről tetemes áldozatokat kívánt, azoknak megnyerése pedig könyen láthatólag, heves ellenszegülés nélkül meg nem történhetett. Másfelől világos volt, hogy a’ gabonatörvények állásán is, a’ dolgozó néposztály szaporodása következéséül, változtatni sürgető és nem halasztható szükséggé vált, hogy a’ kenyeret drágító védrendszert sokáig lentanyni nem lehet—mind a’mellett , hogy a’ whigminiszterium bukását éppen e’ kérdés okozta, mely az ingadozó vámscala helyébe állandó, de mérsékelt vámot akart tenni. — Peel, mint tudva van, a’ tory vagy helyesebben conservativ párt feje, de ki az időtől el nem maradva, annak kivánatait érteni és átlátni tudja, említett pártja pedig, mely legnagyobb részint földbirtokosok osztályából áll, éppen azért a honi gabonatermesztést ,s igy a’ kenyér drágaságát is védő törvényekhez saját érdekéből ragaszkodik. Másfelől e’ párt — mint minden párt e’ világon — túlságos tagokkal is bir, kik az anyagi mint szellemi kérdésekben semmi engedményre nem hajlanak, ’s igy az idő kivonatai előtt fölöket makacsul hédulják; szóval, vannak vastag politikai mint egyházioryk, ’s hogy ezeket áldozatra és okos engedésre rá bírni ,s igy gyámolitásukra tartósan számitni nem lehetne, az igen természetes volt. Midőn Peel 1811 tavaszán a’ whigminiszterimn gabonatörvény tervét megbuktatni segítette , óvakodott annak elvét megtámadni , vagy maga ez ügy iránti meggyőződését nyilvánitni, de hogy az változást szenvedett, több adatokból lehetett észrevenni. Midőn a’ parlament eloszlatása következéséül új választások történtek, Tamímworth kis városban, melynek az alsóházban képviselője volt , választói előtt tartott beszédében, világosan kimondotta, hogy ,,okos változtatásoktól, mik az idő folyamában, a’ polgári társaság megváltozott viszonyai által kívántainak, éppen nem idegen.“ Ha ebben a gabonatörvények módosításának szüksége alkalmasint kimondva volt, mi a’ túlságos védegyletieknek nem tetszhetett, másfelől ugyan csak Tamímworthban, egy általa pártolt tudós társulat megnyitása innepélyén mondott beszéde, az uralkodó egyház vakbuzgó é s a’ katholikusok felszabadítása ügyében 1829-b tanúsított magaviseletével, tőle egyszer már megbántott követőinek nagy botrányt okozott, midőn nyilvánitni nem kételkedett, hogy a’ nén tudományos felvilágosodását előmozditni ’s igy a’ közértelmesedést terjeszteni, buzgón törekszik; ami természetesen az uralkodó egyház, valamint annak nevében uralkodó papság érdekét éppen nem mozditja elő. Ha e’ szerint Peel egyfelől a’ parlamentben, saját pártja keblében számos és hatalmas ellenzéket látott, kiknek tőle elszakadását,sőt mérgesen ellene fordulását várhatta , midőn a' kormánytól lebuktatott nagy béfolyásu whigpárt, a’ másik oldalon vele szembeállott, lesve az alkalmat a’ kölcsön viszszaadásra, — másfelől a’ parlamenten kívül is nem kevésbé nagy számú ellenséggel találkozott, bár merre fordította szerint. A kevésévek alatt óriási nagyságra nőtt, és lankadatlan munkásságot fejtő liga, nagy gabona törvény ellen«* ‘‘jyfot, mely a' tehetős és széles körben terjedő befolyást gyakorló vizripari osztályt magában foglaló,megátalkodott viadalra szánjael magát , mig a’ gabona egyedát osságnak nyakát nem szegi. Ezeknek háta megett állott a dolgozó népesség temérdek tömege, mely a' szoszszason tart«'» ínség, szükség, 's a' legszzkségesbb élelemszerek drágasága következésében, szinte kétségbe eséssel küzdve hajlandónak és késznek látszott, maga jogát kivivta, ha szinte az a’ társasági rend felforgatásával, zendüléssel lenne is eszközölhető, s igy az országot vérbe boritná. Nem kevésbé Izland — melyet Peel maga nehézségének nyilvánított. •— a’ rcpeal ugy nevekedő fontosságáért, 's az elnyomott népet kiállótt szenvedéseire, óriási gyűléseken emlékeztető nagy agitátornak, békés eszközökkel zaklatásáért, — a’ mi minden esetben zaklatás volt, ’s az ingerültséget szüntelen ébren tartotta— a’ föminiszter állását jóval sulyosabbá ttevé, valamint azon akadályokat, mikkel neki küzdeni kellett, nem kicsi mértékben nevelte, midőn a’ zöld sziget lakosai, vallásos mint politikai gyülölségének újabb meg újabb táplálékot adott. Mit tett a' föhatalomnak az ily nehézségekkel környezett polezán Peel,’s maga feladatát mily ritka dicsőséggel oldotta— meg, ezt következő czikkeink fogják előadni. — Szilágyi Ferencz. PortUgalia. Lisbonából jul. 11-röl jött tudósitások szerint, a miguelisták zendülést próbaleletei ugyan elfojtanak, de a’septemberi párt emberei annál erősebben mozognak, és a' coimbrai junta megint öszvegyzikt, ’s a' nép kezére fegyvert adott. Madridból július 10-n írják, hogy a' tartományi ezredek szórt oszlatása, mindenütt legkisebb csereháboritás nélkül véghez nént. A’ tisztek és katonák az állandó hadiseregbe tétettek át. J.Taír britaillla. Az alsóház jul. 16-ki ülésében főminiszter lord Russel nyilvánította, miszerint a" kormánynak a’czukorvámot illető politikájáról jul. 20-n szándékozik a házat értesítni. Izlandra nézve a minisztérium annak sérelmeit orvosló rendszabályokat fog a’ ház elibe terjeszteni, melyeknek jótékony hatása következtében, azon sziget belső állapotja tiz évek múlva lényegesen jobb leend. — A' felsöház az nap lord Lansdowne javaslatára, a’ lord Hardinge és Gough jutalomdiját illető billél foglalkozott, ’s azt jóváhagyta. Macaulay a hadi pénztárnok, Edinburghban jul. 13-kan alsóházi tagnak újra megválasztatott. Ibrahim pasa jul. 15-n éstve Londonból Portsmouthba elútazott, hol hajóra ül, ’s egyenesen haza evez, de útjában a’ spanyol és portugáliai tengeri városokat is meglátogatja. Franczkrtország*. Az aumsle-i herczeg jul. 17-n Párizsba megérkezett,’s haladék nélkül Neuilly-be indult. A' külömböző hirlapok mind a' békövetkező követválasztással foglalkoznak, ’s azoknak hasábjai arra vonatkozó czikekkel telvek. IScIgflim. A’ senatus jul. 15-ki ülé sében a’ Francziaországgal kötött alkut illető törvényjavaslatot 49 szózattal 4 ellen elfogadta. Olaszország egyházi birodadalom. A’ politikai bűnösöket illető, ’s óhajtva várt közbocsánat megjelent. Pápa e szentsége julius 16-kán költ rendeletében kegyelmet ád mind a’ státus bűnösökért fogságban lévőknek, mind azoknak, kik hasonló okból külföldre kibijdostak. (Jövő számunkban közölni fogjuk.) Két S z i c z i fia. A’ király és királyné, gyermekeik ’s a trapani gróf kíséretében julius 7-kén estve Nápolyból egy gőzösen Palermoba eveztek.