Mult és Jelen, 1846 (6. évfolyam, 1-105. szám)
1846-12-03 / 97. szám
Kovárteleki közgyűlése. v) Ens vidéknek Nagy-Somkúton nov. 16-nás következő három napon fökapitányi helytartó miélt. gr. Teleki Miklós úr elnöklete alatt tartott, közgyűlésében, a’már tisztelt fökapitányi helytartó előterjesztvén, miszerint a’ folyamatba indult országgyűlés, a’ kir. előadások két első pontján keresztűl lenvén, 's a’ 60 előadásban érdekelt úrbéri tárgy lévén aár tanácskozási tárgyat kitűzve , az iránt készült országos választmányi munkálat, mintén törvényhatóságoknak kezükbe kerülvén, valamint más országos választmányi munkálatok is, azért ezek lesznek a most egybeavott közgyűlés nevezetesebb tárgyai— mig vívómban a’ törvényes rend szerint azokra átmelni lehetne, vannak a" múlt közgyűlés óta leérkezett kír. kormányi rendeletek, és is azok fognak elébb tanácskozás alá vétetni.— Ennek nyomán felolvastattak : " A' fels. kir. kormányszéknek idei július 26-án 7082. sz. a. kelt rendelete, melyeten megiratik, miszerint a lólopások meggálolása végett, a’ szomszédos Magyarbonra néze azon rendszabály hozatott bé, hogy kik,azon bonba eladás végett lovakat hajtanai, vagy saját alkalma ebbe fogott, vagy igabonó lovakkal utaznék, oly útilevelekkel légen ellátva, melyekbe nem csak saját, hanem kihajtott vagy alkalma ebbe fogott, vagy Bigavonó lovainak ismertető leírása és annyi-ssal inkább beigtatva légyen, mivel ily útileivelek hiányában, akár eladás végett kihajtott, akár saját alkalma elibe fogott lovak, joint gyanyalalliak, le fognak tartatni, anál fogva meghagyatik, hogy ezen intézménytartalma kihirdettetvén, mindenek tudomásá£a jutattassék, hogy a nemes Magyarországba utazók, vagy lovakat eladás végett hajtani szándékozók magukat mihez alkalmazni adhassák, 's kellő úklevelekkel magukat eláthassák.— Felolvastatás utján kihirdettetiően, mivel ez a' ns ll nek ezen tárgyban tett tsatározatukkal teljesen megegyezik, tudásúl felelett. 2) A’ fels. kir. kormányszéknek idei august. 13-án 8180 sz. a. kelt rendelete, melyiken ő Felségének 1837—beli apr. 22-dik napjáról 719 udv. sz. alatt kelt intézvénynye szerint megiratik], hogy a’ katholikus ifjak, kik ános vallásuak iskoláiba járnak, a’romai kath. it tanait saját lelkészeiktől tanulni; azon hit kötelességeit a’ maguk templomaikban gakorolni azon szoros feltétel alatt lévén kötelesek, hogy az ilyen módon kirendelt istenitisztelet megtartásáról, az oskolai bizonyitványban, jelesen az absolutos kunban , e’végett hagyott rovatba, körülményes emlités tétessék, és -íz ily bizonyítvány a’ rom.cath. püspök által dáltassék, mi nélkül érvénytelen leszen eion rendelet megtartása oly meghagyással a*jánltalik, hogy az ifjúit, kik az említett aláírás és ez általi megerősítés nélküli bizonyitványokat mutatnának elő , hivatalra, teljességgel fel ne vétessenek. A hazai törvények elég tisztán határozván meg, minő kellékekkel kell birniok azon egyéneknek, kik megyei hivatalra felvétetni szoktak , valamint eddig, úgy ezután is ezen tekintetben, a törvényekhez fognak alkalmazkodni a" ns RR, azért ezen törvénynyel meg nem egyező rendeletet megtartandó szabályul el nem fogadják. o) A fels. kir. kormányszéknek idei aug. 24-n 9279 sz. a. költ rendelete, melyben meghalik, hogy al sókihágások a’ nagyfejedelemségből fegyveres erővel 's csapatonként folytat Latván 's ez által megkönnyittetve lévén, hogy a’ nagyfejedelemség zárvonal melletti helyein a' só öszvehalmozása jelenleg is gyakorlatban van, hogy a’ zárvonalban lévő helyeken elharapódzott sókihágások lehető meggállása végett, az illető sóhivatalok megtalálásaira , a' sókihágások felfedezése és nyomozása végett az e’ részben fennálló rendeletek értelmében mindég kivántatos rögtön segedelemmel lenni meghagyatik. — Tudásul vételeit. 4) A’ fels. kir. kormányszéknek idei October 1-n 11,240 sz. a. költ rendelete, melyben az úgy nevezett sózárvonal kerületében, a haza minden lakosainak, a’sóval való kereskedése, kihágás büntetése alatt tiltó rendszabály ismételve oly rendeléssel küldetik ki, hogy az ujjból kihirdettetvén, annak minden pontjai szorosan meglarassanak,s különösen a’magyarhonbai sóváti kereskedést eltiltani— a’ vidék legszorosabb kötelességének ismerje. Felolvastatás utján kihirdettetvén, tudásúl vétetett. 5) A’ fels. kir. kormányszéknek idei július 13-án 8462 sz. a. kelt rendelete, mely- ben bizonyos fonatneműek kivitelét ’s béhozatalát illető vámjegyzék kihirdetés végett nyomtatott példányokban kiküldetik. — A’ vámok ’s harminczadok elhatározása 's azok iránti intézkedés az országgyűlés teendői közzé tartozván, ezen egyoldalú kormányi rendeletben sérelmet látnak a’ ns RR, ’s azért a’ vámok ’s harminczadok országgyűlés által leendő elhatároztatását kívánják, ’s ezt az országgyűléstől el is várják. (Vége következik. Hírtelén ha Bálok- Bán büntetlen nem marad — ezt bizonyítja a' következendő eset. 'Forda és Tordahasadék közötti Szind nevű faluban közelebbről bal ökröt elloptak. A’ gyanú sokfelé elágazott volt, de kirekesztőleg egy legényt, ki nem került haza, szerfelett nyomott; ’s nyomozás után ki is jött, hogy ezen legény a tolvaj, és az ökröket eladta. Ennek következtében tiszti parancsra űzőbe vétetett, hogy elfogattassék, mikor is falujából elillant 's közel Tordabasadék csalitos vagy cserjés üregeiben bujkált. Feltaláltatott csak ugyan említett Tordabasadék egyik szélén szép napfényen aluva, mikor a' megtaláló így szólitámeg: — Hát le itt vagy? Erre a’ legény nem szólott, hanem öszvegomolyodott és bévetette magát a hasadékba, de nem a meredekről, hanem csak a’ meredek aljából, hol karja lába öszvetört, feje öszvezúzódott. Innen hamar kivétetett 's még élt nov. 12-én néhány óráig délután, mi alatt sebészt vittekki Fordáról, sebeit bekötni. A' sebész érvágásnak látta szükségét 's haza küldött Tordára érvágóért, de amig érvágó vitetett, meghalt a bűnös Erre a’ sebész azzal vigasztalta magát: „jó, hogy érvágás előtt boltér, mert ha azután, egy érvágásnak tulajdonítottak volna.“ — Sajnaljuk a véletlen halállal ártatlan kimultat, de midőn makacsul maga szerzi akárki is magának halálát vagy bűne ostora hajtja arra, nem fájlaljuk. E’ Tóth nevű legény tudta tán, hogy a’ törvény halált mond a' tolvajra, de azt nem, hogy a mostani kor ezt nem követeli, ’s azért vetett hősileg, értének véget. *) E’ közgyűlés folyamaa annak kebelében történt, az alábbi ctakban híven közöltetvén, megemlítendőnek véljük azt is, mi a’ gyűlésen kívül, ha szinte annak nemes tagjai által követtetett el. Az itatás ugyanis— hihetőleg az erkölcsi és politikai miveltségnek külömben is nem igen magas palezán álló köznemességet e’ fájdalom! sok tekintetben honi erényben még inkább megerösitni ’s feljebb emelni — ez úttal is el nem maradott, még pedig nem azért, hogy az pártczélok kivitelére eszköz legyen — hiszen e’ közgyűlésen semmi választás nem történt, — de csak azért— ne hogy a’ nemesség az itatási jó rendből kijöjjön, s igy attól elszokjék. A’ következése ennek az lett, hogy a közgyűlés első napja délutánján verekedés volt, mégpedig, hogy a hősi ténynek szebb szine legyen — éppen a’ vidékház udvarán, hová egy csomó részeg nemes bétolakodott, 's karókkal egymást agyba főbe verték, világért sem politikai indokért vagy ebből eredő gyülölségért, de magány-harago s szomszédok között természetes perlekedés következtében, mi a’ szédelgőknek egymást látva eszökbe jutott. Az itatásba alsóbb rangú megyei tisztek is, mint mondják belé keveredtek, sőt jó példát adni még a korcsmára is elmentek, ’s versenyt ittak a’ köz nemesekkel. Hogy a’ magasztalt megyei rendszernek ilyen formán tökéletesítése mire vezet és hová megyen ki? ezt a’ ki nem látja— vak.Tordából egy szolgálat gazdaaszszonya, jelenleg Tonna városa birtokában lévő Bethlen fele aranyosi malomba küldötte örülni novembe 12-én, ki mormolva ment oda,s mint mondják azt feleselte : „bár soha se látnám többé aszszonyomat!“ Ké is teljesült, mert a leány éjszaka kiment vizet menteni a zsilipre, hol megsikámlott ’s a' sebes vízbe hullott, mintét három vizkerék alá sodorta , ’s mint mondják, még a' vizlapoczkák is eltöredeztek, míg magok aló kihajtották. Béhulláskor nagyot sikoltott, mire sokan kifutottak a malomból, de setét lévén nem segíthettek és nem foghatták ki . Reggelre viradva, szinte Pólyán nevű falunál fogták ki meredten és öszvezúzva. Siaroulastfríi. Elír harang. A száz ré l ü gyomor sob , mint valóságos marhapestis, már három hetek óta dühöng vidékünkön. Sepsiszékben Kilyénben ütöttki legelőbb, 's onnan, vásárlóit marhák által más falukba is szétágazván, rémitő pusztítással öleliki be szarvasmarháinkat. Orvosi szoros vizsgálat után , a’ székünkben kiütött dögvész, minden kórjeleneteivel együtt hasonló a' nyáron Oláhország felső részében, különösen Moldovában Braila és Jassy városokon keresztül pusztító dögvészhez. Ragadóssága oly nagy, miszerint, nincs a beteg marhával oly kicsiny érintkezés, melyben a' betegség el ne ragadjon. Ha az egésséges szarvasmarha, a’ beteg marhák elcseppent vérére, vizeletére, vagy nyomába lép, ha ez, amarra leheli, ha a’ beteg marhával érintkezésbe esett bár minő házi állat, ugyan akkor érintkezésbe jön az egésségessel; sőt a marhák között ápolás végett járó ember köntösétől is elragad, és a’ melyik marha ezen betegségbe esett, még eddig egy sem gyógyult meg. I ilyén, a’ dögvész küszhödt temetőjévé vált, az egész falunak csaknem minden szarvasmarhái elhullottak. Egy Kilyénből eladott trió által Málnáson egy embernek egész istáló marhái eldöglöttek. S. Szentgyörgyön is egynéhány darab ezen nyavalyában eldöglött,s jelenleg egy katonaembernek 7 darab van orvosi gondozás alatt, de döglöfésben. — Orbai székben Barátoson is egy megdöglött; híreseinek Brassóban is ilyetén dög vészt, még eddig egyédüki nem hallatszik. — Ezen dögvésznek honunkba becsapásáról úgy beszéllnek, hogy: a' nyáron a’árlyényi emberek erdölni feljártak az Oláh- és Moldovaoszágokkal határos bodzai havasokra, ottan marháikat ételés végett szétbarangoltatták, érintkezésbe jöttek az oláhhoni csordákkal és ebből keletkezett volna a horunkban kiütött dögvész. Némely szászellenes lírák szeretik elhitetni a’ néppel azt is, hogy: az oláhhoni marhabörökkel Brassóba békereskedő szászok okozták a' háromszéki marhapestist (pedig igazat szólva , kereskedést Oláhhonba a’ szászok, éppen nem, csak a’ görögök folytatnak). A’ dögvész kiütésével, mind a' polgári, mind a' katonai kormány rögtön a' legszorosabb rendeleteket tette. A' kettős kormány parancsa következtében Kilyén körül tövis, karó és lécz bordatolt, minden apróbb utszák elzárattak, csak két főutsza maradott nyitva, ’s ezekre is katonai őrség rendeltetett, a' szarvasmarhák istálokbéli kibocsáttatása szorosan bélhatott, a' beteg marhák számára a’ mezőre külön istálló keriletett; mind a' polgári, mind a’ katonai, mind pedig az orvosi karból egy helyt ülő , az eldöglött marhákelbonczolásánál és eltemettetésénél jelenlévő vegyes bizottmány rendeltetett, kik, mind a’ polgári, mind a’ katonai tiszthatóságokhoz minden nap kétszer tudósításaikat megtenni köteleztenek. Rémületbe hozta ezen borzadalmas dögvész egész Háromszékünket, a' legközelebbi tiszti intézvények nyomán háromszéki faluk és városok magukat tizedekre osztályozták, minden tizednek van egy filmke, kik kötelesek minden reggel az őrködések alatti tíz gazdák istállóit megvizsgálni , ha váljon