Mult és Jelen, 1846 (6. évfolyam, 1-105. szám)

1846-05-28 / 43. szám

Kolozsvárit. 43. Csütörtökön május 38-n 1841. Megjelenik e históriai és politikai erdélyi hírlap minden héten kétszer, vasárnap és csötörtökön 123 Oili‘SiVé a 1111 d ’s Kolozsvári Hetilap melléklapokkal, ötöd fél ivén. Félévi. elöfizetés dija: (A díjat ríz ezüstben. Minden cs. k. postán lehet előfizetni vagy a pénzt biztos alkalomtól szerkesztőhöz beküldeni. Mindennemű hirdetések a Hetilapban adatnak ki, mely szombaton Kolozsvárit külön is szétosztatik. ERDE!,V ÉS MAGYARORSZÁG. CSászháreli. Magyar-csesztvei Miske I László, és Felsöfejér megye érdemteljes és a’ szó valódi értelmében közszeretetben lévő tábla- finúja, példás jó testvér 's hív barát,— gazdag, szegény, úr és közsorsu felebarátján segitni egyaránt mindég kész, ritka nemesszivü ember, hoszszasabban tartó sorvasztó hideglelés következtében élte 5-d évében Nagyszebenben májusb-n meghalt, rokonai, ismerősei barátjai, mindenek felett elhunytáért vigasztalhatatlan két szeretett fia testvérének keserű bánatjára.— Nyugodjanak porai csendesen! Gr. Mikó Borbár a Kendeffi F. 1 ek né, a’ felsőbb körök tisztelt aszszonya, Szászvároson, hol 15 évnél tovább lakott, hoszszas betegségben siülödése után május 19-kén meghalt. Holtteste ulidvégre vitetett a családi sirboltba helyheztetés végett. Béke hamvainak! ( Urber XV) (L. 39 d számunkat) Miképp közelebbi czikkünk végén érintők, az urbérnek oly egyszerűnek kell lenni, hogy keletkezése után azonnal alkalmazást nyerhessen. Az urbérrel meg akarják nyugtatni az úrbérest: ele lesz-e megnyugtató oly urber, melynek végrehajtása már a’ terveink elöszámilása szerint is haminczkét éveket kíván, hogy f. i. a’ szabályozás az egészben minden úrbéres falusban véghez vitessék ? Abban hallaná az úrbéres, hogy csakugyan Kedélyben is már valaha az óhajtva várt úrbéri törvény félszázadon felüli előkészület után megszületett, de gyakorlatiag mégis kényesen tapasztalni azon ellentétet, hogy miután például a’ szomszéd faluban az úrbéri szabályozás és comnisvitio különbféle súrlódások után megtörtént, néki talán még évtizedekig kell várni, míg a’ szabályozás sora faluját is üti: fogé ily úrbér éppen az úrbéreseknél megnyugvást szülni, ’s nem lesznek-é Cselek, melyekben szabályozatlan faluk önként arra csábítódnak, hogy a’ szabályozott falukat utánozzák, ’s addig is, mig a’ szabályozás megtörténnék, oly úrbéri tartozásokat, melyek a’ szabályozott falukban már megszűntek, tettleg megtagadjanak?— És a’ földes urakra nézve lesz-e megnyugtató oly törvény, melynél fogva évtizedeken keresztül bizonytalanságban iég nem csak a’ robot, hanem azon föld átlapolja is, mi a’ rendezéssel allodium gyanánt kiszakasztatik ? Képzelhető e a’ rendezés bevégzése előtt nyugalom, ipar ’s gazdasági haladás ?! Nem hiszszük, hogy ezen izgalomteljes állapotot egy emberi nyomon keresztül, harmincz s talán több évek alatt fenntartani íves lehessen; ’s egyik fő oka, minélfogva az úrbéri tartozások elhatározására nézve ,,szabad egyezkedést, de maximum állal korlátolva“, javallánk, a volt, hogy ily úrbérnek végrehajtása könnyen a’ legrövidebb idő alatt megtörténhetik. Ugyanis miután az úrbéreseknek legnagyobb része jelenleg is telkeit egyezkedés melletti szolgálattal birja, a’ gyakorlati élet nyújtaná a' törvény végrehajtásakor az első elemet, egyszersmind a' földesúri zsarolások ellen, ingyekvek ,az úrbéres osztály mind akiig, mig jelentékeny számmal szabad birtokossá ne a váland , különben kitéve maradna) a' törvény által meghatározandó maximan biztosítaná az úrbérest, és mi könnyű lenne ennek alkalmazása is mindenik úrbéres jól tudja telkének ’s a utána birt földeknek mekkoraságát, 's az urbér kihirdetése után, ha a’ követelt napszámokat a’ maximim felettieknek véti, minden baj ’s költség nélkül, talán gazda tisztjeli felmérés útján, vagy legfeljebb az urbér által e' végre határozandó megyei tiszthez folyamodás következtében megtörténnék a’ napszámoknak a' kiszabott maximim szerinti leszállítása. Ezen eljárásban nehezen történhetnek csalások; a’ legludallanabb úrbéres tudja, hogy egy erdélyi hold föld, melyet 1693 négyszegölével szoktunk számítani , őszbúzával vetve nyolc, véka férősít , és két nap alatt megszánthuósait; következőleg midőn azt kell felszínitani, hogy hány hódat bír, nem egy mathematica operalio forog fenn , miben őt az okosibb ,negesatissa, hanem oly mindennapi dolog, mit ő és sorsasai felfogni képpesek, minek ügyletéről őket saját tapasztalásuk megggyőzi. Ne vegye senki félszagúlazon elvet, minek alapján az úrbéri tartozások körüli intézkedést óhajtjuk; ne vélje, hogy a szabil egyezkedés magára elégséges legyen. Mi igen is pártoljuk ezt, de irja magára, nem korlátlanul hagyva, hanem miként előbbi czikkünkben is íirók—,, korlátolva az úrbérben határozandó maximum által,a melyen felyüli szolgálatot a’ földes úr bármi egyezkedés nyomán ne követelhessen úrbéresétől. És ezen maximumot nem egész vagy fél telkekre szabalni, valamint a’ lelki állományokat is lex ugrariával újra oszlatni nem tartjuk czélszerűnek, hanem megmaradván kinek kinds földes urával szabad egyezkedés szerinti birtoka, határozzon maga a törvény a’ különböző classisu határokhoz képpest maximumokat, melyeken felyül egy hold szántó - kaszáló- vagy szőlőhelyről napszámokat ne vehessen 's ne egyezkedhessék a’ földes úr. Ila őseink gondoskodtak volna sikeres intézvényekről, melyek alapján a' köznép előtt a’ birtokolhatást kinyissák; ha most a’ köznépnek jelentékeny része Erdély földének szabad birtokosa volna; ha képes lenne jelenleg az úrbéres arra, hogy mikor tőle egy önzőbb földes úr a’ telki hasznokat felyülmúló szolgálatokat kíván, más módon is megélhessen, ’s nem volna még húzamos ideig mindennapi kenyere tekintetében reá szorulva e’ kiváltságos osztály földére, ezen esetben mi jogokkal ellenkezőnek tartanók a’maximumnak elhatározását, mi minden esetre a’ földes úrnak saját járási szabad rendelkezési jogát megszorítja.— De mások körülményeink, melyeket a’ századokon keresztül működött ősiségi elszigetelés kifejte. A'kiváltságos osztálynak monopóliumává tétetett a’ föld és a’ ki monopóliumot gyakorol, szenvednie kell a’ korlátokat, mikén a monopólium eszméje szükségképp következtet. Úrbéri elveink sorában második pont alatt emlitik , miként az úrbért úgy alkottatni kívánjuk, hogy az a’ köznép jelen sorsán segítsen. Mi törekedénk elemeket javasolni, hogy a’köznép száljai birtokossá váljék , óhajtjuk , hogy e’ tekintetben a’ vásárok legszabadabbá tétessenek, és közállomány egy országosan felállítandó hitelintézet által segélyt is nyújtson a’ szegény úrbéresnek azon törekvésében , melylyel szabad birtokoságra igyekszik. És ha ez is hamarább telek, ha az változás, mit ezen intézvény előidéz, megindult volna oly időben, mikor talán az úrbér még nehány évtizedig halasztható vala, és jelenleg látnánk földbirtokos köznépi tagokat elegendő számmal, valóban maximumot javasolni nem vélünk szükségesnek. De halaszthatatlan segély és nem csak szellemi, hanem anyagi segély is kell az úrbéresnek, ’s mivel a’ javaslati módon sem lehet egy pillanatban nagy menynyiséggel eszközölni a’ szabad birtoklás létesülését, minden esetre közbejó egy idő, mely alatt jogilag már nem, de tettleg csakugyan még állani fog a’ kiváltságos osztály földbirtoki monopóliuma, következőleg e’ monopóliumnál viszszaélök ellen a’ maximnál általi korlátoknak meg kell határoztatni. Kevés földes urat, ezek számának alig egy jelentéktelen töredékét hiszszük , ki magát azzal kecsegtetné, hogy az urbér el haladon. A’ legnagyobb szám habár némely túlzott eszméktől rebegve, de még is elunván a’ bizonytalanságot, óhajtja a’ pillanatot, melyben Erdély törvényhozó testülete öszvegyüljön és urbért alkosson. Nézzünk szét e kis honban, figyeljünk a’ nemességre, és valóban nem igen találunk, ki igazságon ’s helyes elveken alapuló urbértól idegenkednék , többnyire a’ mely ellenservek nyilatkoznak , inkább az urbérnek egy ’s más oly pontjait érdeklik, mikben némely tervek a’ szükséges határokat túlzólag áthágták. — Nem hiszünk törvényhatóságot, melyből jövő országgyűlésünkre urbér elleni instructio jöhessen. Sőt mindenik óhajtja, hogy a’ törvényhozás a’ jelen kétes állást megszüntesse, hogy az izgalomnak és bizodalmatlanságnak ideje múljék el, és egy törvényesen keletkezendő úrbér mind a’ kiváltságos osztályt, mind a köznépet megnyugtassa. Mi egy évtizedeken keresztüli nyugtalan helyzetet előidéző tervet nem pártolunk; lehetnek ’s vannak is benne elvek, miket más alakban s külön törvénybe igtatva pártolni fogunk , de az urbérrel semmit öszszevegyittetni nem óhajtunk, mi a* törvényhozást a’ kérdésnek megoldásában hátráltathatná, vagy a’ keletkezendő törvényt a” végrehajtásban nehezítené. Jöjjünk már valaha tisztába, ezt várja közelebbi országgyűlési .