Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-01-14 / 4. szám
Agát-- o/.ek öcsém !lupon vannak. De hát a/. kérdem tőled, hogy a/.-e a/. igazgatás elrendeltetése és czélja, hogy lépelődjék és veszekedjék a/, alatta lévő testületekből, vagy pedig, hogy a’ küzilgyeknek gyors folyamatot eszközöljön, az igazság serény ’s részrehajlatlan kiszolgáltatására ügyeljen,szóval, hogy a’ kormányzás minden teendője maga idejében helyesen, a’ közjó és törvények kivonata szerint történjen ! De hogy tehesse ezt, az igazgatószek, ha útjába — azon tiszt hatóságok, melyek a’ felsőbb akarat, a’ végrehajtó hatalom orgánumai — szüntelen akadályokat görditnek? Hasonló állapot ez öcsém! szinte a’ Sisyphus köve hengergetéséhez. Azért öcsém! se ne dicsekedj, se kevély ne légy, hogy azon párt, melyhez magadat csatoltul, hazánkban legalább a’ közelebb mult években oda vitte a’ dolgot, hogy a’ közigazgatás ne jót tehessen, de maga tekintete fenntartásával küzdjön é s a’ rendeletlenségböl származó roszak elhárintásával foglalkozzék, szóval : midőn az ellenzéki működés eredménye nem egyéb, mint „procax libertás ci vita— tem miscuit“—■ ez sem örömre, sem kevélységre méltó ok nem lehet. Alkotmányos státusokban a’ polgári társaság czélját, a’ közjó előmozdítását, a kormány és nemzet egyetértése, kezet fogása által lehet eszközölni— ’s az ilyen igazgatás átaljában sokkal szövevényesebb, valamint több nehézséggel van üszvökölve, mint az oly országokban, hol a' fejedelem akaratja törvény, ’s határtalan uralkodás formája létez. Föbbül önként következik, hogy a státus czélja, a' polgári társaság haladása, kifejlődése az alkotmányos igazgatás alatt, melynek két tényezője van, törvényhozó- és végrehajtó-hatalom—■ a’ legjobb esetben is, a' nemzet és kormány közötti egyetértés fennállásával — nehezen történhetik, nem egyszer szenved hátramaradást, ’s a’ bonyolodottabb viszonyokért csak lassú lépésekkel történhetik: hát milyennek kell már a’ közügyek folyamának, a’ társaság jólétének egy hazában lenni, hol nemzet és kormány egymással ellenségesen versengenek, 's a’ közös iparkodással is nem könynyen elérhető czél felé sietés helyett, erejöket egymás gyengítésére használják? "S ha öcsém ! igazságos akarsz lenni — hazánkban a’ közügyek ilyen éppen nem örvendetes állása és szine súlya nem az ellenzéket terhelőé ? Mond meg másfelől, micsoda haladást tett erdős kis hazánk, mióta, kába állitásod szerint benne a' liberális eszmék hajnala felderűlt ? 's nem a’ kormány, de a’ közvélemény uralkodik ? B. Látom, hogy uram bátyám ugyan csak incarnatus conservativ — é s valóban igaztalan a’ szabadelmű párt iránt, melynek a’szabadság és emberi jogok valósítására irányzott lelkes iparkodását oly komor és fekete színekkel rajzolja. De bár mit mondjon uram bátyám! a' mi pártunk erkölcsi túlsúlya, szellemi felsősége, jelesen a' megyei közélet minden jelenségeiben mutatkozik — ’s ebben még is, bár ki mit mondjon, van érdem és ok a* kevélységre. A. Ebben öcsém csak úgy lenne igazad, ha azon eszközök, mikkel az ellenzéki párt maga hatalmát és eldöntő befolyását kivívta 's megalapította, teljesen helyeselhetők lennének; ha azok valóban tökéletesen tiszták ’s mindég az iigy igazságától és szentségétől kölcsönözöttek lennének — 's ha a’ haza javának, virágzásának, boldogságának előmozdítása, nem legtöbbször önérdek, fényleni vágyás a’ kormány gyanúsítása és gyengítése vagy más meléktekintet lenne a’ megfeszített erőlködés végczélja. De öcsém tagadhatod-é, hogy a* megyéinkben hajdan ismeretlen korteskedést és lélekvásárlást a* te pártod hozta bé s terjesztette el azokban? hogy uralkodását, hatalmát, tekintetét egy a’ szabadság eszméjével észve nem férő erkölcsi ijesztési rendszerre alapián a’ más véleményüeket mostoha indulattal gúnyolta, üldözte, igy oda vitte a dolgot, miszerint közgyűléseken másképpen gondolkozó vagy meg nem jelent, vagy inkább hallgatott, mint sem erkölcsi ledorongolást: szenvedjen ? Nem játszott-e közelebbi években, mióta állításod szerint a liberális eszmék hajnala felderült a közteremekben nálunk a csonka, politikai főszerepet? Mond meg öcsém, hány a ti közvéleményetekben magasra emelt hazafi köszönheti maga tündöklő nevét hírét sonkának, pálinkának, ezsüt-húszasoknak ! S igy sok tekintetben a’ köz vagy inkább szegényebb nemességet demoralizáló vesztegetési rendszer behozatalán, ellenkező vélemény nem tűrésén, erkölcsi erőszakoláson álló béfolyás, tekintély, hatalom, nagyság a’ nélkül hogy még eddig a’ haza jóléte ’s előmente hajnalát felderítették volna— birhal-é ingerrel valakire nézve, hogy olyan dicsőség elérésére vágyjék?! B. Kedves uram bátyám! úgy látom, bar nem volt soha festő, a’ színeket vastagon keverés mesterségét jól érti. Farsunk dicsőségének érdemének gyengilésére, homályba borítására minden erősségeket, conservativ kikeresett és felcsigázott okoskodással tud használni: de kedves uram bátyám! minden dolognak úgy ennek is van még más oldala is, ’s a’ hazánkban szembeálló két párt közzül, hogy az enyim ily homályban álló legyen, a* haza boldogilás érdeme azért csak a’ conservativ párt sajátjának mondattathassék— ezt én merőben tagadom. Az öreg táblabiró inasa ekkor bejöve jelenté, X. úr egyik azon falubeli elsőbb birtokos érkezését A. Öcsém! jó barátunk ebbe sietek , hagyjuk e’ beszélgetés folytatását későbbre— ’s mivel éppen a* pártokat említed, jövő alkalommal a conservativ ügyről és ezzel kapcsolatban az erdélyi pártokról némi észrevételeimet közlendem veled. A kolozsvári ujságok- A’ közelebb mult héten az úrbéri kérdésre előre készülő követi és kir. hivatalosi gyűlések , e’ folyó két hét első napján pedig nemzeti ülések tartattak, ’s igy tegnapelőtt jan. 12-a országos ülés volt, melyben az ismeretes ,,juncsim“ kérdések urbér és adókapcsolatban tétele, élénk vitákra adott alkalmat. (Az erről szóló rövid közlés alább olvasható: A’ mint tudjuk a’ követi gyűlésen határozattá lett k. udv. cancellárink exczját egy Bécsbe felmenendő országos küldöttség által idvezelni. A’ fársáng beállott, de miután városi lánczteremünk most politikai vitatások küzdhelye lett, és sok tekintetben szegény hazánk képviselői, tanácskozásaiknak folytatására saját házzal nem bírván— idegen helyre szorultak, a farsangi vigadók és álarcz alá huvők az Apolló teremben találják fel a’ hirány pótlását. E’ szerint a’ városi tánczteremünkben az idén lábbal ugrás nem lesz,— de váljon nem fog-e ott politikai ugrás és szökés történni, nem akarnak-é némelyek az idő elibe vágni, nyargalni, midőn mások a’ czammogva haladás vagy inkább mászás kényelmes elvének hódolnak, ezt a’ jövendő mutatja meg. Minden esetben, kivált fia a’ szeszélyes Saphir köztünk lenne — minő kedvező alkalma lenne megjegyzéseket és öszvehasonlításokat tenni azon történetes körülményekre nézve, hogy egy ország jövendő sorsát tárgyazó legnevezetesebb reformkérdések eldöntése tánczteremben és fársáng idején történend ? Nem volt-e igen gyakran az ilyen ügyek megoldása néha nyaklóim ugrással kapcsolatban? Hát az álarcz milyen szerepet játszik a’ politikában ? Hány tánezteremben le ’s feljáró és rikoltozó maszkarák egyenlitnek ki néha csak egy közügyek felett tanácskozó terembe öszvesereglett álarczos hazafiak számát ? A’ fársáng eszünkbe juttatja, hogy a’ közelebb múlt vasárnap ti. m. jan. 10-n az e’ czélra ízletesen felkészített, külömben is díszes Apolloteremben az első álarczos bál tartatott, mire férfiak elég számosan jelentekmeg, de a’ szép nem —két három hölgyen kívül — kijánzott. Nagy gond volt fordítva a’ teremem kívüli világositásra is, a lü/el csö hidra két mécses teletett, továbbá I ■itona örök sem hijánzottak, álaljában a rend fenktatására czélszeni intézkedések lételtek. jövő vasárnap január 17-n a’ második tánc/ vigalom leendott, a’ szegények dolgo/ó ha/a javára, mely szent czél a’ közönség rés/,véteét és pártfogását megérdemli. Átaljában le kellene azon előítéletet vetkezni, hogy ferdeháznál tartatnak most az álarczos lánc/vigalmak -- bármely helyen tehet jól és helyesen mulatni, a* mi valóban csak az emberektöl függ. O & * sz; i # %y iá 1 «Vs i i r c> <3 ci y o U \ III.) A* m e z e i re n d ő r s é get illető törvényjavaslatot \iszszaküldő klines kir. leirat. P. P. — Arliculi projeclo, quod Yos fideles Status el Ordines ope demissae Vestrae sub l-rria merisis febrnarii , anni 184 3, exarataac suo modo relatae represent at ionis ,,d e P o 1 i t i a oeconomiae rural is“ allissimae confirinalioni Nostrae Regiae substravislis, debile perpenso, siquidem projectum hocce, praeter occurentes illius serie considerabiles pecuniarias mulctas partim ad emunctionem plebis contribuentis deservituras, partim verő arbitrariis proceduris campum aperientes ad talia quoque extendi comperiamus , quae, parte ah una ad Poliliam ruralem stricto sensu sumtarn baud spectant, et hue usque etiain distinctis legibus comprehensa fuerunt, parte vero ah altera, a syslhcmatica pert racial ione complexus procedurarum judicialium sub incude exislentium, quorum substratum, indole sua const it uu r»l, avelli nequeant, dispositiones denique circa politiam ruralem adornandas, a stabili correlationum in barialium regulatione nunc imminente plurimum dependere indubium sit, — bine illud vobis)iidelibus tue Slatibus et Ordinibus praevia ex consider- -j . tione, fine malurioris discussionis combinan- -n dorumque combinationis in advolut o benigne on, remiltendum decrevimus.— Datum etc. 1 4-ta c - julii 1846. Magyarul. A* mezei rendőrségről szóló azon törvényczikk-javaslatot, melyet ti kiv.. EK és RR febr. 1-jén 1843 . költ ’s maga módja szerint Elünkbe felhatolt alázatos felhivást oknál fogva legfennsebb megerősítésünk dal alá terjesztettelek, úgy mint kell megfontolván, .n.; mivel e’ javaslat az abban előforduló tetemes pénzbírságon kivil, melyek részint az adózó nép szegényitésére szolgálnának, részint ön- -re kényes eljárásokra utat nyitnának, a’ mint ha, látjuk, olyanokra is kiterjed, melyek egy rész- -sziröl a’szoros értelemben vett mezei rendőrséghez itt nem tartoznak és eddig is külön törvényekbe voltak foglalva, más részről pedig az ősz- -szövés törvénykezési eljárások munkában lévő ovi. rendszeres tárgyalásától, — a’ mikhez lenne- - ié szelüknél fogva tartoznak, — el nem szakaszt- -fsgy hatók, és végre mivel kétségbe nem hozha- -ez. Jó, hogy a’ mezei rendőrség körüli intezkedések az úrbéri viszonyoknak közellévő sza- -szabályozásától sokat függenek —ezért mindez 59 elősoroltak megfontolása után azt ide mellé - kelve nektek hiv Ivlv és RR érettebb megvitatás,'s az egybevetendők egybevetése végett fjgklmesen viszszaküldeni határoztuk, ’sa’t. IX.) Több törvényjavaslatok viszszautasi- -jge tását tárgyazó klmes kir. leirat. — P. P. Ar- -i ticulis, quos Yos fideles Status et Ordines e 9 g pr oxime e volut is com i ti is penes dem iss am reprae- .or senlationem Yestram de dato 1 -ae febrnarii 1SÍ3 0 > via solita legab, allissimae confirinalioni Nostrae R.egiae substravistis, benigne per if OS perpensis ex bis illo, ejui de personali rust i - corum actoratu et inctoralu agil , medio al- -Jc terius benigni rescripti Noslri Regii ad Yos gc sub bodierno dimissi clementer confirmalo, t0Jr reli([uos et signanler : l-o Articulum, „de interna p a g 0- r 11 m adminislratione, in g r e m i o int i o n i s h ti n g a r i c a e et s i c 11 1 i c a e quum in eo nec ad correlaliones dominorum terrestrium compossessorum inter se, nec ail defectum adminiculorum, ([uae exobtututam