Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-01-14 / 4. szám

Agát-- o/.ek öcsém !­lu­pon vannak. De hát a/.­ kérdem tőled, hogy a/.-e a/. igazgatás elrendeltetése és czélja, hogy lépelődjék és veszekedjék a/, alatta lévő testületekből, vagy pedig, hogy a’ küzilgyeknek­ gyors folyama­­tot eszközöljön, az igazság serény ’s részre­­hajlatlan kiszolgáltatására ügyeljen,szóval, hogy a’ kormányzás minden teendője maga idejében helyesen, a’ közjó és törvények kivonata sze­rint történjen ! De hogy tehesse ezt, az igaz­gat­ószek, ha út­jába — azon tiszt hat­óságok, melyek a’ felsőbb akarat, a’ végrehajtó ha­talom orgánumai — szüntelen akadályokat görditnek? Hasonló állapot ez öcsém! szin­te a’ Sisyphus köve hengergetéséhez. Azért öcsém! se ne dicsekedj, se kevély ne légy, hogy azon párt, melyhez magadat csatoltul, hazánkban legalább a’ közelebb mult évek­ben oda vitte a’ dolgot, hogy a’ közigazga­tás ne jót tehessen, de maga tekintete fenn­tartásával küzdjön é s a’ rendeletlenségböl származó roszak elhárintásával foglalkozzék, szóval : midőn az ellenzéki működés eredmé­nye nem egyéb, mint „procax libertás ci vita— tem miscuit“—■ ez sem örömre, sem kevély­ségre méltó ok nem lehet. Alkotmányos stá­tusokban a’ polgári társaság czélját, a’ köz­jó előmozdítását, a­ kormány és nemzet e­­gyetértése, kezet fogása által lehet eszközöl­ni— ’s az ilyen igazgatás átaljában sokkal szövevényesebb, valamint több nehézséggel van üszvökölve, mint az oly országokban, hol a' fejedelem akaratja törvény, ’s határtalan uralkodás formája létez. Föbbül önként követ­kezik, hogy a­ státus czélja, a' polgári tár­saság haladása, kifejlődése az alkotmányos i­­gazgatás alatt, melynek két tényezője v­an, törvényhozó- és végrehajtó-hatalom—■ a’ leg­jobb esetben is, a' nemzet és kormány közötti egyetértés fennállásával —­ nehezen történhetik, nem egyszer szenved hátrama­radást, ’s a’ bonyolodottabb viszonyokért csak lassú lépésekkel történhetik: hát milyennek kell már a’ közügyek folyamának, a’ társa­ság jólétének egy hazában­ lenni, hol nemzet és kormány egymással ellenségesen versen­genek, 's a’ közös iparkodással is nem köny­­nyen elérhető czél felé sietés helyett, erejö­­ket egymás gyengítésére használják? "S ha öcsém ! igazságos akarsz lenni — hazánkban a’ közügyek ilyen éppen nem örvendetes ál­lása és szine súlya nem az ellenzéket terhe­lőé ? Mond­ meg másfelől, micsoda haladást tett erdős kis hazánk, mióta, kába állitásod szerint benne a' liberális eszmék hajnala fel­­derű­lt ? 's nem a’ kormány, de a’ közvéle­mény uralkodik ? B. Látom, hogy uram bátyám ugyan csak incarnatus conservativ — é s valóban igazta­lan a’ szabadelmű­ párt iránt, melynek a’sza­badság és emberi jogok valósítására irányzott lelkes iparkodását oly komor és fekete színek­kel rajzolja. De bár mit mondjon uram bá­tyám! a' mi pártunk erkölcsi túlsúlya, szel­lemi felsősége, jelesen a' megyei közélet minden jelenségeiben mutatkozik — ’s ebben még is, bár ki mit mondjon, van érdem és ok a* kevélységre. A. Ebben öcsém csak úgy lenne igazad, ha azon eszközök, mikkel az ellenzéki párt maga hatalmát és eldöntő befolyását kivívta 's megalapította, teljesen helyeselhetők lennének; ha azok valóban tökéletesen tiszták ’s mindég az iigy igazságától és szentségétől kölcsönözöt­­tek lennének — 's ha a’ haza javának, virág­zásának, boldogságának előmozdítása, nem legtöbbször önérdek, fényleni vágyás a’ kor­­mány gyanúsítása és gyengítése vagy más meléktekintet lenne a’ megfeszített erőlkö­dés végczélja. De öcsém tagadhatod-é, hogy a* megyéinkben hajdan ismeretlen korteske­dést és lélekvásárlást a* te pártod hozta­ bé s terjesztette­ el azokban? hogy uralkodását, hatalmát, tekintetét egy a’ szabadság eszmé­jével észve nem férő erkölcsi ijesztési rend­szerre alapi­­á­n a’ más véleményüeket mos­toha indulattal gúnyolta, üldözte,­­ igy oda vitte a­ dolgot, miszerint közgyűléseken más­képp­en gondolkozó vagy meg nem jelent, vagy inkább hallgatott, mint sem erkölcsi le­­dorongolást: szenvedjen ? Nem játszott-e kö­zelebbi években, mióta állításod sz­erint a liberális eszmék hajnala felderült a közte­­remekben nálunk a c­sonka, politikai fősze­repet? Mond­ meg öcsém, hány a ti közvéle­ményetekben magasra emelt hazafi köszönhe­ti maga tündöklő nevét hírét sonkának, pá­linkának, ezsüt-húszasoknak ! S igy sok te­kintetben a’ köz vagy inkább szegényebb nemességet demoralizáló vesztegetési rend­szer behozatalán, ellenkező vélemény nem tűrésén, erkölcsi erőszakoláson álló béfolyás, tekintély, hatalom, nagyság a’ nélkül hogy még eddig a’ haza jóléte ’s előm­ente hajna­lát felderítették volna— birhal-é ingerrel va­lakire nézve, hogy olyan dicsőség elérésére vágyjék?! B. Kedves uram bátyám! úgy látom, bar nem volt soha festő, a’ színeket vastagon keverés mesterségét jól érti. Farsunk dicső­ségének érdemének gyengilésére, homályba borítására minden erősségeket, conservativ kikeresett és felcsigázott okoskodással tud használni: de kedves uram­ bátyám! minden dolognak úgy ennek is van még más olda­la is, ’s a’ hazánkban szembeálló két párt közzü­l, hogy az enyim ily homályban álló legyen, a* haza boldogilás érdeme azért csak a’ conservativ párt sajátjának mondattathas­­sék— ezt én merőben tagadom. Az öreg táblabiró inasa ekkor bejöve jelenté, X. úr egyik azon falubeli elsőbb birtokos érkezését A. Öcsém! jó barátunk eb­be sietek , hagyjuk e’ beszélgetés folytatását később­re— ’s mivel éppen a* pártokat említed, jövő alkalommal a­ conservativ ügyről és ezzel kapcsolatban az erdélyi pártokról né­mi észrevételeimet közlendem veled. A kolozsvári u­jságok­- A’ köze­lebb mult héten az úrbéri kérdésre előre ké­szülő követi és kir. hivatalosi gyűlések , e’ folyó két hét első napján pedig nemzeti ülé­sek tartattak, ’s igy tegnapelőtt jan. 12-a or­szágos ülés volt, melyben az ismeretes ,,jun­­csim“ kérdése­k urbér és adókapcsolatban té­tele, élénk vitákra adott alkalmat. (Az erről szóló rövid közlés alább olvasható: A’ mint tudjuk a’ követi gyűlésen határozattá lett k. udv. cancellárink­­ e­xczját egy Bécs­be felmenendő országos küldöttség által id­­vezelni. A’ fársáng beállott, de miután városi lánczte­­remünk most politikai vitatások kü­zdhelye lett, és sok tekintetben szegény hazánk képviselői, tanácskozásaiknak folytatására saját házzal nem bírván— idegen helyre szorultak, a farsangi vigadók és álarcz alá hu­vők az Apolló terem­ben találják­ fel a’ h­irány pótlását. E’ szerint a’ városi tánczteremü­nkben az idén lábbal ug­rás nem lesz,­­— de váljon nem fog-e ott po­litikai ugrás és szökés történni, nem akar­­nak-é némelyek az idő elibe vágni, nyargal­ni, midőn mások a’ czammogva haladás vagy inkább mászás kényelmes elvének hódolnak, ezt a’ jövendő mutatja­ meg. Minden esetben, kivált fia a’ szeszélyes Saphir közt­ünk lenne — minő kedvező alkalma lenne megjegyzé­seket és öszvehasonlításokat tenni azon tör­ténetes körülményekre nézve, hogy egy or­szág jövendő sorsát tárgyazó legnevezetesebb reformkérdések eldöntése tánczteremben és fársáng idején történend ? Nem volt-e igen gyakran az ilyen ügyek megoldása néha nyak­lóim ugrással kapcsolatban? Hát az álarcz mi­lyen szerepet játszik a’ politikában ? Hány tánezteremben le ’s feljáró és rikoltozó masz­karák egyenlitnek­ ki néha csak egy közügyek felett tanácskozó terembe öszvesereglett ál­­arczos hazafiak számát ? A’ fársáng eszünkbe juttatja, hogy a’ kö­zelebb múlt vasárnap ti. m. jan. 10-n az e’ czélra ízletesen felkészített, külömben is dí­szes Apolloteremben az első álarczos bál tar­tatott, mire férfiak elég számosan jelentek­­meg, de a’ szép nem —két három hölgyen kívül — k­ijánzott. Nagy gond volt fordítva a’ teremem kívüli világositásra is, a lü/el c­­sö hidra két mécses teletett, továbbá I ■itona örök sem h­ijánzottak, álaljában a rend fenk­­­tat­­ására czélszeni intézkedések lételtek.­­ jövő vasárnap január­ 17-n a’ második tánc/ vigalom leend­ott, a’ szegények dolgo/ó ha/a javára, mely szent czél a’ közönség rés/,vé­teé­t és pártfogását megérdemli. Átaljában le kel­lene azon előítéletet vetkezni, hogy ferdeház­­nál tartatnak most az álarczos lánc/vigalmak -- bármely helyen tehet jól és helyesen mu­latni, a* mi valóban csak az emberek­t­öl függ. O & * sz; i # %y iá 1 «Vs i i r c> <3 ci y o U \ III.) A* m e z e i re n d ő r s é get illető törvényjavaslatot \iszszaküldő klines kir. lei­rat. P. P. — Arliculi projeclo, quod Yos fi­­deles Status el Ordines ope demissae Ve­­strae sub l-rria merisis febrnarii , anni 184 3, exarataac suo modo relatae repre­sent at ionis ,,d e P o 1 i t i a oeconomiae rural is“ allissimae confirinalioni Nostrae Regiae substravislis, debile perpenso, siqui­­dem projectum hocce, praeter occurentes illi­­us serie considerabiles pecuniarias mulctas partim ad emunctionem plebis contribuentis deservituras, partim verő arbitrariis procedu­­ris campum aperientes ad talia quoque ex­tendi comperiamus , quae, parte ah una ad Poliliam ruralem stricto sensu sumtarn baud spectant, et hue usque etiain distinctis legi­bus comprehensa fuerunt, parte vero ah al­tera, a syslhcmatica pert racial ione comple­­xus procedurarum judicialium sub incude exislentium, quorum substratum, indole sua const it uu r»l, avelli nequeant, dispositiones de­­nique circa politiam ruralem adornandas, a stabili correlationum in barialium regula­­tione nunc imminente plurimum dependere indubium sit, — bine illud vobis)iidelibus tue Slatibus et Ordinibus praevia ex consider- -j . tione, fine malurioris discussionis combinan- -n dorumque combinationis in advolut o benigne on, remiltendum decrevimus.— Datum etc. 1 4-ta c - julii 1846. Magyarul. A* mezei rendőrségről szó­ló azon törvényczikk-javaslatot, melyet ti k­iv­­.. EK és RR febr. 1-jén 1843 . költ ’s maga módja szerint Elünkbe felhatolt alázatos fel­­­h­ivást oknál fogva legfennsebb megerősítésünk dal alá terjesztettelek, úgy mint kell megfontolván, .n.; mivel e’ javaslat az abban előforduló tetemes pénzbírságon kivil, melyek részint az adózó­­ nép szegényitésére szolgálnának, részint ön- -re kényes eljárásokra utat nyitnának, a’ mint ha, látjuk, olyanokra is kit­erjed, melyek egy rész- -szi­röl a’szoros értelemben vett mezei rendőrséghez itt nem tartoznak és eddig is külön törvények­be voltak foglalva, más részről pedig az ősz- -szö­vés törvénykezési eljárások munkában lévő ovi. rendszeres tárgyalásától, — a’ mikhez lenne- - ié szelüknél fogva tartoznak, — el nem szakaszt- -fsgy hatók, és végre mivel kétségbe nem hozha- -ez. Jó, hogy a’ mezei rendőrség körüli intezke­­dések az úrbéri viszonyoknak közellévő sza- -sza­bályozásától sokat függenek —ezért mindez 59 elősoroltak megfontolása után azt ide mellé­ -­ kelve nektek hiv Ivlv és RR érettebb meg­­vitatás,'s az egybevetendők egybevetése végett fjg­­klmesen viszszaküldeni határoztuk, ’sa’t. IX.) Több törvényjavaslatok viszszautasi- -jge tását tárgyazó klmes kir. leirat. — P. P. Ar- -i ticulis, quos Yos fideles Status et Ordines e 9 g pr oxime e volut is com i ti is penes dem iss am reprae- .or senlationem Yestram de dato 1 -ae febrnarii 1SÍ3 0 > via solita legab, allissimae confirinalioni No­­strae R.egiae substravistis, benigne per if OS perpensis ex bis illo, ejui de personali rust i - corum actoratu et inctoralu agil , medio al- -Jc terius benigni rescripti Noslri Regii ad Yos gc sub bodierno dimissi clementer confirmalo, t0Jr reli([uos et signanler : l-o Articulum, „de interna p a g 0- r 11 m adminislratione, in g r e m i o in­­t i o n i s h ti n g a r i c a e et s i c 11 1 i c a e quum in eo nec ad correlaliones dominorum terrestrium compossessorum inter se, nec ail defectum adminiculorum, ([uae exobtututam

Next