Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-04-22 / 32. szám
ül egy in /, - s /, és követje . Az inditványt egészen pártolja és kölcsönösség tekintetéből kimondatni szeretné, hogy valamint a’ H. k. Hl. l. 30. ez. szerint a’ föld tu- lajdonossága a' földesúré, úgy az úrbéri földe is a’ belé fektetett munkával 's ennek b *esárával együtt az úrbéresé, mint a magyarországi urbérben is van; az úrbéri állományok megvételévöl azonban a' földes lírákat kirekeszteni szeretné, mert 1. Az urbér czélja éppen az, hogy az úrbéri viszonyok tisztába hozassanak, csak igy létesülhetvén az úrbéresek sorsáni könnyítés; a' czélzott Laro által pedig e' czélok megsemmisülnének, az urb. állományok lassanként földesúri kezekre kerülvén. És ha megtagadtatik is a' vételi jog a’ földesúriél, nem vétetik el tőle az úrbéri haszonvételek feletti rendelkezési joga, megegyezésétől feltételezi elvén az urb. állomány eladhatása. Hiszen a' földesúr küllemben jelenleg is annyi földet bír, hogy maga nem mivelhetvén, örökös haszonbérbe jobbágyának adni kénytelen 's nem is az áll érdekében és hasznában a’ földesúrnak , hogy minél több földet bírjon! Arra nézve, hogy úrbéres vevő nem léte esetében előjoga legyen rendsorban a’ földesúrnak, nyilvánítja, miként ezt roszabírnak tartja az általános vételi jogmegadásnál , miután tapasztalás szerint is nincsenek kisebbszerü ’s furfangosabb perek az elöjogiaknál. 2. E’ jog által könnyen át nyittatnék az angol farmerféle birtoklási rendszerre, mely e’ gyáratlan ország csendes békéjére veszélyes leendne ; megtagadása pedig méltánylandó azért is, a mivel ő Felsége Magyarországra nézve az a urbérben megerősítette. 3. Kivétetnék az úrbérestől azon ok és alap, hogy állományában mentel költségesebben építsen és javítson, hogy drágábban eladhassa, 's ez az ipart csökkentené. 4. Mig a’ mostani adórends szer áll , ezen a' földesúri és úrbéres érdemi keknek öszszeelegyedéséböl a’ közállományornak igen nagy kára lenne; de a' szerződők *» egyikének is, miután aránytalan és egyenetlen viszony létezik közöttök ’s a vásár nem kedvezne annyira az úrbéresnek. Nehezednék s ez öszvezavarás által a kormány állása is az íj úrbéri viszonyok elintézésében, miután különösen az approbatalis törvények is azt rendelik, miként vigyáznia kell, hogy az úrbéri állományok úrbéri kezeken maradjanak. Nem akarván pedig szóló az úrbéri állománynyal kereskedést űzetni, azt sem pártolja hogy a’ földesúr ismét más úrbéresnek adni tart főzzék a’ vett urb. telket. Tehát egészen az indítványt pártolja; a’ földesurat azonban a’ vételi jogtól elzáratni kívánja. Szeben-szék követte. Mind azon előzmények, melyek az urbér feletti vilatár sok folyama alatt vezérelték szólót, utasitásán 's nemzetigyülés tanácskozása eredményén alapulnak. Ezeket követve útasitásánál fogva jelentkdik l. ez. 1-ső §-ra nézt pártolja ugyan a’ bizottmányi szerkezetet, azonban az itélőmester m. K. D. úr inditványábani módositások elfogadását sem tartja utasitásával ellenkezőnek 's szavazatát jegyzökönyvbe iglattatni kéri. Pártolták: Beszterczevidék, Kőhalom-szék, mind két Szerda b egy 's Uj egyház-székek egyik követjei. Idvarhely-szék követje. Egy utasitasán alapult külön véleményen egyedül állott. Az egész lX-dik törv.czikket ugyan is szükségtelennek 's a’ H. K. 40-dik — ez-vel öszszeütközőnek és olyannak szavazá, mely által roszabb állapotban leend az úrbéres mint létezett eddig ’s mint sok az úrbérest roszabb állapotba helyező eddig hozott törvények által. Nem elégíti ugyan is ki e’ törvényezikk az úrbérest; mert, bár ha praeemntiot ad is neki , de elzárja a concurrentiát ’s concurrens egész faluban csak a’ földesúr lesz leginkább. Roszabb állapotban leendnek kivált a’ mezőségi úrbéresek, kiken a’ földesurak eddig a’ napszámokkal uzsoráskodván, a’ nagy apáik által lett ’s 45 száz írtra menő 20 éves uzsorák, — melyeket pénzbeli úgy sem látna soha a’ földesúr —miatt, úrbéri telkeiktől foszlatnak meg, melyek artodizártatni fognak. Nem elégiti ki e’törv.czikk a’ földesurat is , mert bár ha az úrbéri telkekhezi tulajdonosi jognak kifejezésével füleiket csiklandoztatja is , csak papíron marad az 's közéleti gyakorlatban nem úgy fog állani". Sérti pedig már a’ birtoktalan nemesség érdekeit ’s szóló csodálkozik gr. T. F. hogy oly buzgó védője lévén a' székely ügyeknek, a' szegényebb székely nemesek, kik urb. földeket növelnének , jelen érdekénél hallgat. Az úrbéres magaviseletének igazolására nézve furcsa indok, hogy ezen túl is azért bizonyítson, mert eddig is így gyakoroltatott, holott szóló szerint s törvényesen mindig az alltónak kell bizonyítni; mindezeknél fogva szóló itt semmit, czikket nem akar. Az indítványozó migos Ítélő mester úr maga állott fel ismét indítványa védelmére ’s magyarázatára következőleg: Nem tagadja, miként ha possibilitás mezejére tétetik—át jelen tárgyi azon okoskodás, hogy az indítvány szerinti t. ez.által, az úrbéres sorsa még roszabbá, sőt szerfelett roszszá tétetik, helyén van; mert lehet oly a' maga érdekéről megfeledkező földesúr, ki a' törvény engedményét használva, több úrbéreseket fosztanar meg földeiktől és lakaiktól. De a' gyakorlat világába téve által ezen okoskodást, látható leend, miként csak a' possibilitas tág térén él ’s éppen a’földesúr érdekinél fogva nem fog történni, mi iránta jósoltatik; mert ha a’ földesúr minden úrbéri munkás kéztől megfosztja gazdaságát , ott lehet a" commassait nagy allodium, de nem fog jövedelmezni. Arra nézve, hogy indítványa a’ maximumnak meghatározásával az úrbéres osztályra veszedelmes lenne, ismétli, hogy ez akkor következnék bé, ha az úrbéresnek vételi elsőbbségi jog nem adatnék ; de midőn az úrbéresnek elővételi joga van 's a' földesúr csak másnémű vásárlók előlt vehet, mily veszély következnék a' maximum által az urbéresi osztályra, szóló felfogni nem tudja. Azon akadályul gördítésre, miként elébb eldöntendő, hogy a' földesúr az úrbéri telek után katonáskodni tartozzéké; ezen okoskodást itt, hol az úrbéli osztály sorsán segitni van munkában, előhozni ’s alkalmazni nem tudja. Egyébiránt, ha katonáskodni tartozand a’ földesúr is, ez antidotuma leend ama vágyának , hogy sok úrbéri telkeket vásároljon birtokába; — 's ha e’ mellett is vesz telkeket, természetes, hogy a' terheket is fogja hordozni ; melyek practicumát azok fogják kigondolni, kik a’ törv. czikket akalmazandják. Szóló joghatlan lenni 's öszvefüggés nélkül bármit állítani mindenkor óvakodott ; kénytelen ennélfogva bár ha nem is barátja a’ polémiának, egy szónoknak, kinek jellemét mindenkor sokra becsülte, kinek az úrbéri osztály irányábani érdemeit elismeri, kinek zászlója alatt az úrbéri osztálynak felsegéllésére kíszvitézül szolgálni soha sem vonakodott, azon megjegyzésére hogy szólónak indítványa különösen a' maximumra nézve, ha t. i. az a’ földesúrra nem határoztatik ez által az úrbéri osztályon lesz segitve logicátlan, azon felvilágositást és magyarázatot tenni, miszerint indítványában azt mondá , hogy ha a* maximum nem terjesztetik ki a' földesúrra, ez nem lesz az úrbéri osztálynak ártalmára, mert nem rekesztelikki az úrbéri telkek megvételétől, de más felöl használni fog a' földesúr érdekének. És ha ezt a’ jogicatansággal vádoló szónok nem igy értette: szóló saját organikus hibájának, például mely gyengeségének tekinteni hajlandó. Hogy szóló a’ polgári osztály érdekei, haszna és becsülése előmozdításának mindenkor barátja volt, szóval és tettel mindenütt tanúsította ,s nem is czélja indítványának , hogy az úrbéri állományok megvételétől a’ városi polgárosztály elzárassék, hanem czélja egyedül csak az úrbéres és földesúr közötti viszonyoknak mind kettőnek kölcsönös hasznávali kiegyenlítése. Nincs tehát a’ polgári osztály indítványában a vásárlástól elzárva , azonban nem hiszi , nem gondolja, hogy az ipart fizó osztálybeli polgárok kivált ha számosak, a tisztességesebb polgári állást, úrbéresi állásért elhagyni kívánják és kívánnák. Egy kír. hivatalos: Az ind.tványt úgy érti, miként nem arról van abban szó , hogy az úrbéri állományt a' földesúr megvehesse, hanem arról, hogy az úrbéres eladhassa ; ha tehát eladni nem tetszik s ha eladósodni nem engedi magát; a’ colonicaturát tőle elkaparitani annyival inkább nem lehet ; mert a' földesúr csak akkor vehetimeg, ha erdélyi colonus vevő nem találtatik ; — és ugyan ezt használja szóló ezáfdasul a' maximumra tett ellenvetésre is, hol azonban még jót lát inkább szóló az úrbéresre nézve abban, ha lesz kinek állományát eladhassa. A’ maximumra tett ellenvetésre megjegyzi még, miként az indítványban talán nem telek, hanem állomány emlittetiks e’ szerint alig hiszi, hogy 1/3-adban az országnak CO úrbéri állományú helységek léteznének. Nem látja, miként volna a’ polgári osztály az úrbéres osztály után téve az által hogy ennek elővásárlási jogot adott, de ha az ellen nincs sérelme a’ földesúrnak , még kevésbé lehet a' polgárnak. Azonban, az indítványban az is van, hogy ha földesúr sem akarná megvenni, más akár ki vehesse meg és igy a’ polgári osztály nincs a’ vételi jognd elzárva. Egyébiránt Isten őrizze is a' polgárságot attól, hogy úrbéri telkeket vegyen , tapasztalván hogy a polgári élelem módját elhagyó és földmiveléssel foglalkozó polgár rendesen elpusztúl. Az úrbéres magaviseletének bizonyítására nézve végre ezen túl is az eddigi gyakorlatot kivánja megtartani. Egy gr. és kir. hivatalos: Ha a’ földesúr a’ vételi jogtól elzáratik, az a legnagyobb Leszonására kereskedők ’s nem honfi idegenek fogják az állományokat megvenni, ’s ez fogna kárt tenni az úrbéreseknek; nem pedig az, ha a’ földesúrnak idegenek felett praeemtioja lesz. Ha továbbá a’ maximumra nézve is az indítvány elfogadtatnék, a’ földesúr Leszonására és szekirozására zavargó és kedvetlenséget okozó emberek telepednének meg ’s utoljára egész faluk vásárlás által könnyen zsidókézre kerülnének, mi a’ nemzetiségnek nagy kárára lenne, mert az által az oláh nép Erdélyben elnyomatnék. Az úrbéresnek magaviseletét igazolására nézve figyelteti a' RRet , hogy midőn legényt vagy praefectust fogadnak , azok sem szégyenük maguk viseletét doceálni, ’s mén ne lehetne tehát az urbérestól is három évi magaviseletéről bizonyítványt kívánni ? És e védelme után az indítványnak, ismét azt megtámadó ’s czáfolólag nyilatkoztak : K o I o z s m. követte. A’ telek ’s állomány közötti kilömbséget nem látja az indítványban kifejezve. Az indítvány továbbá szerinte logice egyenesen oda vezet, hogy a' paraszt részint tehetetlensége , részint e* törv.czikk , részint a földesúrnak ön saját hazna előmozdítására tervezett intézkedései következtében az úrbéri állományokat meg nem vehetvén, azokat a’ földesúr veszi-mecs vagy allodizálván béres és pusztai gazdaságot visz, vagy pedig ismét úrbéreseknek osztja ki , de nem az úrbéri szabályok hanem önkénye szerint ’s az úrbér ismét ki lesz játszva. Figyelmet érdemel, hogy az úrbéres nem is fog vásárlóul kiállani menni a’ földesúr irányában és ellenében , attól tartván, hogy azon túl folytonos háborgatásainak lesz kitéve. Igen sok módja is lenne a’ földesúrnak az úrbéri telket Anaga részére eladatni: példáid az úrbéresnek eladósitása és háborgatása által ; azonban , ha már csakugyan megveszi, tartozzék azt más úrbéresnek kiadni és tőle mindennemű terheket. 20 .)