Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-04-22 / 32. szám

ül e­gy in­­ /, - s /, é­s k­ö­v­etje . Az in­­ditványt egészen pártolja és kölcsönösség tekintetéből kimondat­ni szeretné, hogy vala­mint a’ H. k. Hl. l­. 30. ez. szerint a’ föld tu- l­ajdonossága a' földesúré, úgy az úrbéri föl­de is a’ belé fektetett munkával 's ennek b *esárával együtt az úrbéresé, mint a­ ma­gyarországi urbérben is van; az úrbéri állo­mányok megvételévöl azonban a' földes lí­rákat kirekeszteni szeretné, mert 1. Az urbér czélja éppen az, hogy az úrbéri viszonyok tisztába hozassanak, csak igy létesülhetvén az úrbéresek sorsáni könnyítés; a' czélzott L­aro által pedig e' czélok megsemmisülnének, az urb. állományok lassanként földesúri ke­zekre kerülvén. És ha megtagadtatik is a' vételi jog a’ földesúriél, nem vétetik­ el tőle az úrbéri haszonvételek feletti rendelkezési joga, megegyezésétől feltételezi el­vén az urb. állomány eladhatása. Hiszen a' földesúr kül­­lemben jelenleg is annyi földet bír, hogy maga nem mivelhetvén, örökös haszonbérbe jobbágyának adni kénytelen 's nem is az áll érdekében és hasznában a’ földesúrnak , hogy minél több földet bírjon! Arra nézve, hogy­­ úrbéres vevő nem léte esetében előjoga le­gyen rendsorban a’ földesúrnak, nyilvánít­ja, miként ezt roszabírnak tartja az általános vételi jogmegadásnál , miután tapasztalás szerint is nincsenek kisebbszerü ’s furfango­­­­­sabb perek az elöjogiaknál. 2. E’ jog által könnyen át nyittatnék az angol farmerféle birtoklási rendszerre, mely e’ gyáratlan or­­­­szág csendes békéjére veszélyes leendne ; megtagadása pedig méltánylandó azért is, a mivel ő Felsége Magyarországra nézve az a urbérben megerősítette. 3. Kivétetnék az úr­bérestől azon ok és alap, hogy állományában mentel költségesebben építsen és javítson, hogy drágábban eladhassa, 's ez az ipart csökkentené. 4. Mig a’ mostani adórend­s­ szer áll , ezen a' földesúri és úrbéres érde­mi keknek öszszeelegyedéséböl a’ közállomány­­or­nak igen nagy kára lenne; de a' szerződők *» egyikének is, miután aránytalan és egyenet­len viszony létezik közöttök ’s a­ vásár nem­­­ kedvezne annyira az úrbéresnek. Nehezednék s ez öszvezavarás által a­ kormány állása is az íj úrbéri viszonyok elintézésében, miután kü­lö­­n­­ösen az approbatalis törvények is azt re­­­n­delik, miként vigyáznia­ kell, hogy az úrbéri­­ állományok úrbéri kezeken maradjanak. Nem­­ akarván pedig szóló az úrbéri állománynyal kereskedést űzetni, azt sem pártolja hogy­­ a’ földesúr ismét más úrbéresnek adni tar­­t főzzék a’ vett urb. telket. Tehát egészen az­­ indítványt pártolja; a’ földesurat azonban a’­­ vételi jogtól elzáratni kívánja. Szeben-szék k­öv­ette. Mind azon­­ előzmények, melyek az urbér feletti vilatá­­r sok folyama alatt vezérelték szólót, utasitá­­­­sán 's nemzetigyülés tanácskozása eredmé­­nyén alapulnak. Ezeket követve útasitásánál fogva jelen­tk­dik l. ez. 1-ső §-ra nézt pár­­t­­olja ugyan a’ bizottmányi szerkezetet, azon­ban az itélőmester m. K. D. úr inditványá­­bani módositások elfogadását sem tartja utasi­­tásával ellenkezőnek 's szavazatát jegyzökönyv­­be iglattatni kéri. Pártolták: Besztercze­­vidék, Kőhalom-szék, mind két Szer­da b e­g­y 's Uj egyház-székek egyik kö­­vetjei. I­dvar­hely-szék követje. Egy utasitasán alapult külön véleményen egyedül állott. Az egész lX-dik törv.czikket ugyan is szükségtelennek 's a’ H. K. 40-dik — ez-vel öszszeü­tközőnek és olyannak szavazá, mely által roszabb állapotban leend az úrbéres mint létezett eddig ’s mint sok az úrbérest roszabb állapotba helyező eddig hozott tör­vények által. Nem elégíti ugyan is ki e’ tör­­vényezikk az úrbérest; mert, bár ha praeemn­tiot ad is neki , de elzár­ja a­ concurrentiát ’s concurrens egész faluban csak a’ földesúr lesz leginkább. Roszabb állapotban leendnek kivált a’ mezőségi úrbéresek, kiken a’ föl­­­desurak eddig a’ napszámokkal uzsoráskod­­ván, a’ nagy apáik által lett ’s 4­5 száz írtra menő 20 éves uzsorák, — melyeket pénzbeli úgy sem látna soha a’ földesúr —miatt, úrbéri telkeiktől foszlatnak­ meg, melyek art­odizártat­ni fognak. Nem elégiti­ ki e’törv.czikk a’ föl­desurat is , mert bár ha az úrbéri telkekh­e­­zi tulajdonosi jognak kifejezésével füleiket csiklandoztat­ja is , csak papíron marad az 's közéleti gyakorlatban nem úgy fog állani". Sérti pedig már a’ birtoktalan nemesség ér­dekeit ’s szóló csodálkozik gr. T. F. hogy oly buzgó védője lévén a' székely ügyeknek, a' szegényebb székely nemesek, kik urb. föl­deket növelnének , jelen érdekénél hallgat. Az úrbéres magaviseletének igazolására néz­ve furcsa indok, hogy ezen túl is azért bizo­nyítson­­, mert eddig is így gyakoroltatott, holott szóló szerint s törvényesen mindig az alltónak kell bizonyítni; mindezeknél fogva szóló itt semmi­t, czikket nem akar. Az indítványozó migos Ítélő mester úr maga állott­ fel ismét indítványa védelmé­­re ’s magyarázatára következőleg: Nem tagadja, miként ha possibilitás me­zejére tétetik—át jelen tárgyi azon okoskodás, hogy az indítvány szerinti t. ez.­által, az úrbéres sorsa még roszabbá, sőt szerfelett roszszá tétetik, helyén van; mert lehet oly a' maga érdekéről megfeledkező földesúr, ki a' törvény engedményét használva, több úrbé­reseket fosztana­r meg földeiktől és la­ka­ik­tól. De a' gyakorlat világába téve által ezen o­­koskodást, látható leend, miként csak a' pos­­sibilitas tág térén él ’s éppen a’földesúr ér­­dekinél fogva nem fog történni, mi iránta jósoltatik; mert ha a’ földesúr minden úr­béri munkás kéztől megfosztja gazdaságát , ott lehet a" commassait nagy allodium, de nem fog jövedelmezni. Arra nézve, hogy in­dítványa a’ maximumnak meghatározásával az úrbéres osztályra veszedelmes lenne, is­métli, hogy ez akkor következnék­ bé, ha az úrbéresnek vételi elsőbbségi jog nem adat­nék ; de midőn az úrbéresnek elővételi joga van 's a' földesúr csak másnémű vásárlók előlt vehet, mily veszély következnék a' ma­ximum által az urbéresi osztályra, szóló fel­fogni nem tudja. Azon akadályul gördítésre, miként elébb eldöntendő, hogy a' földesúr az úrbéri telek után katonáskodni tartozzék­­é; ezen okoskodást itt, hol az úrbéli osztály sorsán segitni van munkában, előhozni ’s alkalmazni nem tudja. Egyébiránt, ha kato­náskodni tartozand a’ földesúr is, ez antido­­tuma leend ama vágyának , hogy sok úrbéri telkeket vásároljon birtokába; — 's ha e’ mellett is vesz telkeket, természetes, hogy a' terheket is fogja hordozni ; melyek pra­­cticumát azok fogják kigondolni, kik a’ törv. czikket akalmazandják. Szóló jogh­atlan len­ni 's öszvefüggés nélkül bármit állítani min­denkor óvakodott ; kénytelen ennélfogva bár ha nem is barátja a’ polémiának, egy szónok­nak, kinek jellemét mindenkor sokra becsül­te, kinek az úrbéri osztály irányábani érde­meit elismeri, kinek zászlója alatt az úrbéri osztálynak felsegéllésére kíszvitézül szolgál­ni soha sem vonakodott, azon megjegyzésére hogy szólónak indítványa különösen a' maxi­mumra nézve, ha t. i. az a’ földesúrra nem határoztatik ez által az úrbéri osztályon lesz segitve logicátlan, azon felvilágositást és ma­gyarázatot tenni, miszerint indítványában azt mondá , hogy ha a* maximum nem terjeszte­­tik­ ki a' földesúrra, ez nem lesz az úrbéri osztálynak ártalmára, mert nem rekesztelik­­ki az úrbéri telkek megvételétől, de más fe­löl használni fog a' földesúr érdekének. És ha ezt a’ jogicat­­ansággal vádoló szónok nem igy értette: szóló saját organikus hibájának, például mely gyengeségének tekinteni hajlan­dó. Hogy szóló a’ polgári osztály érdekei, haszna és becsü­lése előmozdításának min­denkor barátja volt, szóval és tettel minde­nütt tanúsította ,­­s nem is czélja indítványá­nak , hogy az úrbéri állományok megvételé­től a’ városi polgárosztály elzárassék, ha­nem czélja egyedül csak az úrbéres és föl­desúr közötti viszonyoknak mind kettőnek kölcsönös hasznávali kiegyenlítése. Nincs te­hát a’ polgári osztály­ indítványában a vá­sárlástól elzárva , azonban nem hiszi , nem gondolja, hogy az ipart fizó osztálybeli pol­gárok kivált ha számosak, a tisztességesebb polgári állást, úrbéresi állásért elhagyni kí­vánják és kívánnák. Egy k­í­r. hivatalos: Az ind.tványt úgy érti, miként nem arról van abban szó , hogy az úrbéri állományt a' földesúr meg­vehesse, hanem arról, hogy az úrbéres elad­hassa ; ha tehát eladni nem tetszik s ha el­adósodni nem engedi magát; a’ colonicatu­­rát tőle elkaparitani annyival inkább nem lehet ; mert a' földesúr csak akkor veheti­­meg, ha erdélyi colonus vevő nem találta­­tik ; — és ugyan ezt használja szóló ezáfd­­­asul a' maximumra tett ellenvetésre is, hol azonban még jót lát inkább szóló az úrbé­resre nézve abban, ha lesz kinek állományát eladhassa. A’ maximumra tett ellenvetésre megjegyzi még, miként az indítványban talán nem telek, hanem állomány emlittetik­­s e’ szerint alig hiszi, hogy 1/3-adban az ország­nak CO úrbéri állományú helységek létezné­nek. Nem látja, miként volna a’ polgári osz­tály az úrbéres osztály után téve az által hogy ennek elővásárlási jogot adott, de ha az ellen nincs sérelme a’ földesúrnak , még kevésbé lehet a' polgárnak. Azonban, az in­dítványban az is van, hogy ha földesúr sem akarná megvenni, más akár ki vehesse­ meg és igy a’ polgári osztály nincs a’ vételi jog­n­d elzárva. Egyébiránt Isten őrizze is a' polgárságot attól, hogy úrbéri telkeket ve­gyen , tapasztalván hogy a polgári élelem módját elhagyó és földmiveléssel foglalkozó polgár rendesen elpusztúl. Az úrbéres maga­viseletének bizonyítására nézve végre ezen túl is az eddigi gyakorlatot­ kivánja megtar­tani. Egy gr. és k­i­r. hivatalos: Ha a’ földesúr a’ vételi jogtól elzáratik, az a leg­nagyobb Leszon­ására kereskedők ’s nem honfi idegenek fogják az állományokat meg­venni, ’s ez fogna kárt tenni az úrbéresek­nek; nem pedig az, ha a’ földesúrnak idege­nek felett praeemtioja lesz. Ha továbbá a’ maximumra nézve is az indítvány elfogad­tatnék, a’ földesúr Leszon­ására és szekirozá­­sára zavargó és kedvetlenséget okozó embe­rek telepednének­ meg ’s utoljára egész faluk vásárlás által könnyen zsidókézre kerülné­nek, mi a’ nemzetiségnek nagy kárára lenne, mert az által az oláh nép Erdélyben elnyo­matnék. Az úrbéresnek magaviseletét iga­zolására nézve figyelteti a' RRet , hogy mi­dőn legényt vagy praefectust fogadnak , a­­zok sem szégyenük maguk viseletét doceál­­ni, ’s mén ne lehetne tehát az urbérestól is három évi magaviseletéről bizonyítványt kívánni ? És e­ védelme után az indítványnak, is­mét azt megtámadó­ ’s czáfolólag nyilatkoz­tak : K o I o z s­­ m. követte. A’ telek ’s ál­lomány közötti k­ilömbséget nem látja az in­dítványban kifejezve. Az indítvány továbbá szerinte logice egyenesen oda vezet, hogy a' paraszt részint tehetetlensége , részint e* törv.czikk , részint a­ földesúrnak ön saját h­azna előmozdítására tervezett intézkedései következtében az úrbéri állományokat meg nem vehetvén, azokat a’ földesúr veszi-mec­s vagy allodizálván béres és pusztai gazda­ságot visz, vagy pedig ismét úrbéreseknek osztja­ ki , de nem az úr­béri szabályok ha­nem önkénye szerint ’s az úrbér ismét ki lesz játszva. Figyelmet érdemel, hogy az úrbéres nem is fog vásárlóul kiállani menni a’ földesúr irányában és ellenében , attól tartván, hogy azon túl folytonos háborgatá­sainak lesz kitéve. Igen sok módja is lenne a’ földesúrnak az úrbéri telket Anaga részére eladatni: példáid az úrbéresnek eladósitása és háborgatása által ; azonban , ha már csak­ugyan megveszi, tartozzék azt más úrbé­resnek kiadni és tőle mindennemű terheket. 20 .)

Next