Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-01-03 / 1. szám

ül­eik­eiorség*. 11 a­s­zsz­i­a lan­d­ g­r­óf­s­á­g. Fi­lep uralkodó haszsziai land gró­­­f ausztriai cs. k. tábornagy, mult dec. 1­2-kén politikai mint hadipályán kitű­nő élétől Honn­­burgban annak 68*dik évében szélütés kö­vetkeztében b­évég­ez­te. (Az idvezült fejed­e­­lem született mart­.. 11-n 1779-b ’s uralkod­ni kezdett januar. 19-ben 1839-b). J­estvei­c Gusztáv (született felár. 17-n 1781-b) au­sztriai cs. k. lovassági tábornok, követke­zett helyébe mint landgróf az uralkodásban. Bavaria. Egy Münchenben dec. lö­n kir. rendelet által az egyházi ügyek, melyek eddig a’ belsőminiszterium köréhez tartoz­tak jövendőben ezen miniszteriumok egy kü­lön osztályát formálandják , e' czim alatt „Belsőminiszterium az egyházi ügyekre nézve,­ melynek vezetése egyébiránt az igazságminisz­­teriummal öszvekapcsolva leend , tehát az i­­gazság minisztere köréhez fognak ezután az egyházi ügyek kötve lenni. E’ belső minisz­­terium az egyházi ügyekre nézve az em­lített miniszter alatt állani, fog 1) Két ta­nácsosból , kit egyik katholikus , a' másik protestáns leend. 2) Egy titoknokból, k­inek egyszersmind a’ levéltárnoki kötelesség és e’ hivatalához lesz kötve. A* tanácsosok czime: egyházi­ tanácsosok. E’ minisztérium hatáskö­re, minden a* vallást és egyházat illető min­den tárgyakra kiterjed is januar. elsejével 1847-b fog az illető rendelés életbe lépni.— Dec. 16-án Lind Jenny, ki most másodszor van Münchenben, az ,,Ezred leányában“ e­­lőször lépett­ fel a­ színpadra, ’s a­ dugva tö­mött házban zajos tetszést aratott. Török bírod cSlOVII*­ív o­n s t­a­n­­tzinápoly dec. 10-n 1846. Folyó hónap­ban franczia követ báró Bourqueney szultán ő fennségénél audientzián volt, mely alka­lommal Lajos­ Filep király levelét ő fennsé­­gének átnyujtá, a­ miben a'montpensieri herczeg 's spanyol kir.herczegné Maria Luiza Fernan­da közötti házasságról értesítés volt megírva. Gr. Stürmer ausztriai cs. k. internun­­tius dec. 8-kán értekezést tartott Ali Efendi külsőminiszterrel, melyben meghatalmaztatása következtében az ausztriai császári udvar és a’ török Porta közti egy új kereskedési és hajózási kötés iránti alkudozást elkezdette. A’ török Porta részéröl a­ kü­lsőminiszteren kívül volt kereskedési miniszter, 's jelenleg a’nagy­úri pénzverőház igazgatója Tahir Bei vala­mint főváros Terosik-Bei a’ meghatalmazott biztosok. Az ulemák (vagy törvénytudók) testüle­tének seniora vagy legidősebb tagja Melek- Pasa-Szadi-Ivadri-Bei, egy sok oldalú mivelt­­séggel bíró férfi dec. 3-a rövid betegség u­­tán meghalt. A’ Porta hivatalos szobái, melyek a’haj­rám innep alatt bézárva voltak, dec. 4-től fogva újra megnyiltattak A' Tajar pasa halálával megüresü­lt mosz­­szuli helytartóságra eddig szinaszi helytartó Eszad pasa neveztetett , kinek helyébe diar­­bekiri kormányzó Izzet pasa lép. Ez utolsót siarbekiri megyében Charreddia pasa, widdi­­ni volt pasa váltja fel. Oroszhirodapill: Varsóból érke­zett tudósítások szerint Miklós császár Bécs­ből jövő testvére Mihály nagyherczeg elibe akarván menni, a’ mondott fővárosba sietett. De midőn Kownonál a­ béfogott M­iemem fo­lyóvizén átmenni akart , a’ jég alatta bétört, s a’ szekér a’ kerekeken felyűl a’ vízbe sű­l­lyedett, honnan igen nagy bajjal lehetett azt kiemelni. Ig­y a’ császár az életét fenyegető nagy veszélytől szerencsésen megmenekedett. Útját V­arsóba nem is folytatta, de legoltan Sz. Pétervárra viszszatért. Csiinál A’ keletindiai közelebbi postával September végéről érkezett chinai angol la­pok a pekingi státusujságból kivonatokat és holmi adatokat közölnek , miben czélják a­ dunai közügyek csudálatos és szembeszö­kő oldalát kiemelni. Egyikben a’ többek közti ez h­alik: ,,A' császár l’ao-kitang vagy a­ józanokosság dicsősége“ [a ok­inai csá­szároknak nem nevük, de czitnek szokott len­ni) „most a’ templomoknak igen buzgó gya­korlója. Az utolsó időkben ismételve végez­te imádását kedvel 11 képe a’ sárkány előtt, 's negyedik testvérének hasonlót mivelni pa­rancsolt. Egy versen, midőn ő felsége az is- LPnek képei előtt áltitatosságba volt merülve, a’ banyászok elfelejt­ék a' szokott kisérő ját­szást, miért a’ büntető igazság kezébe adat­tak.“ — Továbbá: Egy kisebb rangú her­czeg a’ császári családból, ki egy censor hi­vatalát folytatta­­e szónak romai, nem ‘mos­tani értelmében, tebéd vagyonra és erkölcs­re felügyelő) ki magának szabadságot vett udvari emberekről és udvari innepélyekről némely gúnyos megjegyzéseket tenni az hie­delem — etiquette — szabályai iránt tarto­zó tisztelet megsértéséért vétkesnek találta­tott, 's testi büntetés mellett rangjában lej­jebb tétetett — degradáltatok —• „Hires ud­­varoncz Ilegan maga hivatalát mint Leotong katonai helytartója újra átvette. Lintzi­tzen a’ katonás erőteljességben legközelebb áll Heganh­oz; új haditisztek kinevezésével tüze­sen foglalkozik. Hutsau a’ hires tábornok, éppen oly vitéz katona, mint maga Ein , en­nek ösztönzéséből haditörvényszék ekibe ál­líttatott, ki őtét gyávasággal és merész fenn­­héjázással vádolta. De a* császár e’ tábor­nok személyes barátja, 's igy hihetőleg a’ nyomozás alól kimenekű­lend. Hu-csau á­­laljában a' legnagyobb vitéznek tartalik, a’ kit China ezen elpuhult időkorban előállí­tott. Ő volt az, ki turkeslani pártos Icsan­­gint elfogta, midőn ez csalfa barátjaitól elá­rulva, egy lejtőn leindulva elszökni próbált. Egy ilyen vitéz’s az udvar előtt kedves em­berre valamit rá fogni akarni, azért veszélyes csapás, mi könnyen annak szerzőjét érheti.“­­—• Pwan-sh­i-gan a' státusújságban bémutatja hálája tömjénét a’ császárnak, mivel neki ke­gyelmesen megengedtetett sárga lovagló-dol­mányt viselni — mely előjogot csak a' csá­szári herczegek élvezik.—Azonban e’ szeren­csés chinai státus-cancellar éppen úgy jár, mint azon 89 éves angol tábornok , ki nem régen tábornagyi rangra emeltetett 5 ő excja l. i. oly vén 's úgy elgyengült, hogy a’ sár­ga lovagló-dolmányt legalább lóháton nem viselheti. — „Egy chinai tengeri parancsnok vagy commodore, ki dzsunkjával vagy köny­­nyű hajójával nyűgöt felé evezett, a’tengeri tolvajoktól megtámadtatott, 's igen nagy baj­jal szabadult­ meg, miután maga és emberei közzül heten terhesen megsebesítettek. A' legközelebbi kerületi tisztviselő azért hivata­li rangjában alább­ tétetett.“—• Fung-hwá­ban Ningpo mellett a' föld népe felzendü­­lt, mivel a’ mandarinok azt kényszerűni akarták, egy oly pénzlábon, minek szinte semmi értéke nincs —­ a’ státuspénztárba jó ezüstöt fizet­­ni­ bé. Nyomozás rendeltetett, hogy váljon a’ tisztviselők nem tetteké magukat valami hu­zavonával vétkessé? — azonközben 28 földészt bécsiptek és bambuszbottal szinte halálra verettek — mig­ a’ dolog eligazilódnék !“ — Tang ting-csing hajdan Kwang tung és Kwang­­zi tartományok kormányzója volt, hol a’ mákony­­czempészetre szemét behunyván, roppant va­gyonra tett szert; azonban némi nehézségek­re bökkent, hogy császári főbiztos Lin előtt magát igazolja ’s mint kormányzó Fokien­ és Tsekiang tartományokba léterett­ át, de itt sem állhatta­ meg, hogy a’ mákonykereskedést az ujján keresztül, inkább mint sem illett, el ne nézze. Akkor az igazság, bár pede claudo élet utolérte, roppant vagyona a' fis­­cus számára elfoglaltatott — ő maga pedig miután bambusznáddal — mely előtt Chinában minden rangnak úgy mint Európában a' tör­vény előtt egyformák­n megbotoztatott, E­­libe száműzetett. Itt Tang-ting-tsing (éppen mint dr. Faust a’ második részben tavak ki­szárításával 's pusztán álló darab földek mi­velhetővé tételével foglalkozott, ez által a császári kormány kegyelmét megnyerte, visz­­szakapta a’ mandarin-gombot és a' páva tol­lal, kincstárnokká 's nem sokára Shan­szu tartomány helytartójává neveztetett. Ez ér­demes státusszolga most közelebbről meg­halt, a­­mit hivatali következője e követke­ző szavakkal jelent: „Tang-ting-csing frissen és egésségesen volt, ’s hivatali kötelességeit jól teljesítette. De april. 18-án h­ű­lés követ­keztében nyaka megdagadt. Eegottan gyógy­szereket használt a' daganat eloszlatására, de sírkéiy nélkül, 's a'nyavalya súlyosodon, vér­­hi­ány a’ szivében az orvosságot foganatlanná tette, még­is hivatala fontosabb kötelességét nem akará elmulatni , de folyvást dolgozott, m­íg erejéből kimerülve jelenlétemben az ágy­ra lerogyott. Könnyes szemekkel és szava u­­tolsó megerőltetésével kért engem a­ császá­ri kormányt értesitni, hogy mint adósa ural­kodójának úgy hal­ meg. Más nap lelkét ki­adta.“— Egyébiránt Cantoban a’ nép sepre­­je inkább felbőszülve van „az idegen ördö­gök“ ellen, mint valaha. Ezek ellen inge-­i fillséget csinálni a­ dunaiak előtt kedveik módhoz, éjjel czéduláknak falra ragasztásá­hoz folyamodtak. Egyikben azok közzül a’ városi rendőrigazgatónak szemére hányják, miszerint büntetlenül eltűrte , hogy a’„sank­­ovai­k“ a' folyó év ötödik hónapjában 20 d­inai embert megöltek , 's a’ báni férfiak (b­án egy folyóvíz) busát a’halak elibe ve­tették.­ ­ A m­a­sa a.­ ­é kenyérmezei emlékosz­lop. — Szászváros széke egyik 's valóban classicus terén, a' magyar nevet dicsőség­gel körülfűző kenyérmezején áll egy szinte romba dűlt oszlop, közel a’ postai ál­lomáshoz és országidhoz. Igen czélszerű­ en­nek rövid történetét a’ hazának átadni, mi­előtt az idő azt végképp elsodorná, az em­beri kéz onnan levette gondoskodása miatt, ’s főképpen miután annyi egyoldalú 's el­fogult rajzát közlötték némely ezen tárgyról nem világos adatokkal bíró hírlapi levelezők. Rövid történetrajza ez. A’magyar történetlapokban örökké neve­zetes 1479-d év őszén a' dicső nagy király, az igazságos Mátyás idejében , erdélyi vajda a' Báthori István 's temesi bán 14inisi Pál a' török roppant táborán fényes győzelmet nyer­tek a’ Kenyérmezején , hol 30,000 török ’s alig 8,000 keresztyén hullott­ el. — Ezen di­cső nap emlékére Báthori István , miután Gyulafejérvári­ hálaadó isteni-tisztelet tarta­tott a’ nagy templomban, '5 az elestek elta­karításáról parancsot adott volna, más év ta­vaszán az elesett keresztyének porhadó ré­szei felett egy kápolnát építtetett, hogy éven­ként abban isteni - tisztelet tartatnék. Ezen kápolna fennállott még a’ nemzeti fejedel­mek zűrzavarral teljes időszakában is és ö­­rök szégyenére az akkori illető tisztségnek, a’ hoszszas és áldott béke alatt öszveromla­­dozni engedte; midőn más miveit nemzetek üdvleldékben (Walhalla) dicsőítik mintául az­­ utókornak jeles’s nagy emberek emlékeit 's mi 8,000 dicsően elesett erdédeink felett hideg kebellel nézzük az egyszerű emlék szétrom­­bolását. Az 1786- ’s 1787-k években, az akkori szászvárosi királybíró Eperjesi Gergely leron­tana egészen,­­s az anyagokból az országút­ba egy hidat épitett a' Kenyér vizén ,’s igy azon nevezetes hely pusztán állott mind ad­dig, mig 1818-k évben a’ maga idejének i­­gen jókor született fia, akkori városi máso­dik reform, pap branyicskai Nagy Sándor a' maga tulajdon költségén mint egy 800 Irton egyszerű jeles oszlopot építtetett a’ felsőség engedelmével. Az engedély ez vola. p. p. „E­r g a repraesenta­ti­onem Dom. Ve­s -

Next