Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-01-31 / 9. szám
r.onyira respektálni kell, hogy dapos okok nélkül, s leked mulán a/ alladalom java nem kivánpi, meg ne vesse a/t, a oly inté/.kedést, mely egy nem/es alkui hiányát alapjaiban ingatja— inog, hatalmas okok nélkül törvényhozás, egy nemzetre, annak megegyezésén tlivül, szó/.attöbbséggel nem erőszakolhat. De ha minden törvényes okokat, mellé/.ünk is, küldőim jelen helyzetével az nrhér teljességgel meg nem férhet. T. KK és I\I\ ! Küldőim legnagyobb része katonáskodó székelység. i\eki azon darabocska földet, melyet híres pántlikakeskenységre os/t fai kö/.ott, semmi kegyelem nem ajándékozó. Ősei azt erős karjuk győztes fegyverével szerzek, *s ő ez ősi földről az 1764 óta fennálló katonaság terheiben elégszer hiúsult remény- de mindég békelakta kebellel ’a nyugottan vitte és viszi ma is, a haza oltárára áldozatait. I.’ nemes néposztálynak l. 1.K! sérelmes orvoslása, több mint félszázad óta áll a’ t. KK és KK tanácskozási szőnyegén, a’ nélkül hogy mind eddig óhajtott czélhoz juthatott volna; de miután ő Felsége közelebb múlt országgyűlésére küldött legkegyelmesebb kir. leiratában az ország KKeit egy a’ székely nemzet alkotmányos jogaival egybeférhetöbb katonáskodási rendszer kidolgozására útasitani méltóztatta: az ő Felsége ’s a’ t. KK és KK iránti határtalan bizalom, semmit sem engedi kétkedni küldőimet az iránt, hogy az a’ jelen országgyűlésről elhalasztatni nem fog. Már pedig ez alkalommal a’ székely nemzet sorsában nevezetes változás történik; e' változás jogok önkéntes feláldozását eredményezheti ’s legalább a’ küldő törvényhatóságomban eddig hivatozott közvélemény szerint, nagy hihetőséggel a’ kiváltságos osztálynak a törvényesen megállítandó katonáskodási terhekbeli részesülés önkéntes elvállalását hozhatja létre. Es t. KK! ki kívánhatja azt, hogy egy szabad alkotmánynyal biró nemzetnek, mely terheket visel, melyek törvényhozás kikerülésével tétetlek vállaira, ’s mely terheket kiván közelebbről törvényhozás útján elvállalni, hogy a' nemzetnek kiszenvedett és kiáradott osztályai künnyebüljenek,— jelenleg is önkéntes hozzájárulásán kivűl , a’ törvényhozó test által terhek tétessenek vállaira? Tekintetes KK és KK! az adózó nép sorsán könnyíteni kell, az igaz; de hát a' székely föld, mely törvény által minden adótól mentesítve van, tettleg nem adózik-é? És bátor agyok kérdezni, van-é e' hazában nép, mely terhesebb és súlyosabb adót vinne a’ haza oltárára, mint a’ székely nemzet? Utasításomon épült nézetem szerint, a’ mily szent a’ czél, hogy a’ föld népén segittessék, épp oly igazságos a' követelés, hogy az által a’ székely nemzet ne tiportassék le, sőt amannál merem állítani igazságosabb; mert az emberiség érzete sürgeti igaz,— de ezt az emberiség érzete is javallja 's a' mellett törvény is parancsolja. Már pedig az úrbéres főképpen azon kona székely bírtokosságot, kiknek székely örökségeikből kiszakasztott colonicalis telkeikre, mint előbb is megjegyzem, maholnap szükségük leend, valósággal azok sorsára juttatná, kiknek sorsi könnyítése a' t. KK. és RR figyelmének jelenlegi tárgya, és másfelől a’ kiváltságos osztályt azon áldozatkészségtől nem csak hogy elidegenítené, sőt még arra képtelenné is tenné, melyet a' katonaság szabályozása alkalmával a’ székely nemzetnek érdek-egyesítése, az ország széles biztosítása, 's a’ székely nemzet alkotmányában gyökerezett hatalmi kötelesség igényelnek. ’S pedig miután a’ székely katonaság sérelme nem abban áll, hogy a székely katonáskodik, sőt a’ székelynek éppen törvényszabta kötelessége katonáskodni 's úgy is mint nemzetnek a' hazát fegyverrel oltalmazni, hanem a’ sérelem magában a’ rendszerben, annak a’ székely alkotmánynyal egybeütköző oldalaiban ’s a' felállítása módjában van: merem állítani, hogy egy törvényhozás útján felállítandó székely katonáskodási rendszer behozatalát, ’s igy a* székely katonaság sérelmes orvoslását az érdekelt áldozat-készség nem kis mértékben segítené ide, és merem állítani azt is, hogy e' czélnak elérése e’ ben érdekében inkább van s a’ haza javára többet segít, következőleg inkább »diajthatú, mintha jelenleg az urbér általi terheket a' székely nemzet elvállalná. Az urhérnek székely földre alkalmazása elleni okokhoz járul az is, hogy a székely földön azon vesztésnek, melyet az urhér minden esetben a’birtokosokra nézve eredményez, melyet a’ vármegyéknek az elöbb-utóbb bekövetkező tagosítás kármentesít, hasonló módom kárpótlása iránt sem lehetne a legkisebb kinézés, minthogy az aziránti reményt a’székely föld ismert eldarabolása, ’s a’székelyeknek földjéhezi előítéletes ragaszkodása, merőben meghiúsít. Továbbá azon helyzet, melyben a' székelyföldi ’s jelesen küldő törvényhatóságombeli parasztok vannak, az urbérnek odavaló behozatalát merőben szükségtelenné teszi. Az urbér czélja t. KK a' parasztok mostoha sorsának könnyítése, ’s igy ott van annak helye, hol sorsa a' parasztnak mostoha. Már pedig mindazok, kik a' t. KK közzül a'székely földdel ismeretesek 's kikre ezennel bátran hivatkozom, meg fognak engemet tartani abban, hogy az aljában a' székelyföldi paraszt nem csak elnyomatva nincs, sőt inkább sok katonáskodó székely nemzetbelinél kedvezőbb, tehetösb állapotban van. Úgy is a' székelyföldi ’s kilonosén külső törvényhatóságombeli paraszt, azonkívül hogy az ottani szűk földhöz képpest elegendő belső és külsőséggel van ellátva, 's nagyobbára kivált kisebb birtokokbak a' birtokosokteli élelmezése mellett tett robottjának ha nem többet, bizonyosan féle részét a'napi hánszori élelmezés által magának viszszafizeti.... minden földesúri jogokban éppen úgy részesül, mint maga földesura. Ő semmiből tizedet nem ad, ’s igen kevés kivétellel nagyobbb részint a’ vármegyében divatozó apróbb tartozásoktól ’s fuvaroktól ment; neki szabad halászat, vadászat, korcsmáriás és mészárlási joga van. Ő a’ közlegelen akármennyi marhát tarthat, ’s ez által a' marhatenyésztés és marhávali kereskedésre kedvező alkalma van, ’s a’ küzerdőt, mi ott a’ jövedelem legbővebb forrása, nem csak saját szükségeire, hanem a' legszélesebb értelembeni kereskedésre is szabadon használja; 's ha igyekező és munkát kedvellő, mint közönségesen minden székelyföldi lakos, egyedül az erdőből két, három’s több száz fzokal évenként bűvészén, mig a’ vármegyei paraszt, egész életében ennyi pénzt egyszerre házánál nem lát. E’ kedvezéseknek ,a melyek önmagukban oda mulatnak, hogy a' székely földön akár földesúr, akár colonus kezén lévő birtok után eleitől fogva a' földesúri jogok külömbség nélkül gyakoroltattak ’s annál fogva a’ colonus kezén lévő föld is, szintúgy mint a' földesúr kezén lévő, eleitől fogva kiváltságos allodiális földnek tekintetett,— eredménye a' székely földön egyedül tapasztalható tehetősége és elégültsége a' parasztnak, 's valóban a’ t. KK és RR nyugoti kebellel 's a’ munka sikere iránti teljes megelégültséggel térhetnének ez országgyűlésről viszsza, ha a’ hozandó urbér által a’ vármegyei parasztot oly tehetőssé, oly értelmessé, munkakedveltővés főként elégültté tehetnék, milyen jelenleg urbér nélkül a’ székelyföldi paraszt. Mire való lenne tehát t. RR gyógyszert alkalmazni ott, hol betegség nincs, ’s az urbériejv székely földre bévitelével a' székely alkotmányt alapjaiban renditeni meg ak- kor, midőn azzal az egyik osztály, jogaiban bizonyosan veszt a’ nélkül, hogy a' másik I csak lehetőképpen is nyerhetne ? A' mi végre azon kötelességet illeti, mi I küldőim kívánsága ellen felhozattatnék, mi I szerint a’ státus szükségeinek biztosításához I a' haza minden polgára járulni köteles, arra nézve bátor vagyok nyilvánítani, miszerint I küldőim valamint azelőtt sohasem késtek i vagyonukat i’s életüket áldozni midőn vés/ fenyegette a’ bont , annak elhánatása a hazafias kötelességtől áldozatot kívánt, ugy ezután is szíikkeblíiséget kiváltságlevelek a-lá rejteni bizonyára nem kivánnak, de sarkalatos jogaikat feláldozni most, midőn azzal sem az álladalom, sem a’ közöttük lévő paraszt semmit sem nyer,— ’s még a székely katonaság rendezése mind eddig czélhoz nem juthatott, idő előttinek tekintik; ’s noha akkor, midőn e’ hazában minden föld kiváltsága felett pálcza töretik, küldőimben bizonyára a t. Az akadályra nem fognak találni ; most még is, míg a’ vármegyei álodalsöld kiváltságossága fennmarad, noha colonus kezeken lévő, de még is éppen oly kiváltságos allodialis székely örökségüket urbériségekké állandósittatni szintúgy idüelőtti jogáldozatnak tekintik,— meg lévén győződve az iránt, hogy ha azon rendszerrel,— mely a' nemes székely nemzetre nézve huzamos idők során át fájdalom gyakokoroltatott—alkotmányos jogaik egy része elvétetik törvényhozás közbenjölte nélkül, 's a' más részét önként feláldozzák hazafi kötelességből: az ivadék hasonló hazafi áldozatokra merőben elégtelenné válik. Mindezekből kiindulva, küldőim kívánsága röviden ez volna. 1 er. Hogy az urbér álaljában a’ székely földre, mely egyenlő kiváltsággal biró allodialis birtokból áll, teljességgel ki ne terjesztessék; székely földön a’szabad egyezkedés, mily eddig is gyakorlatban volt, ezutánra is hagyassék meg s a' colonusoknak szabad egyezkedés pontján túl terjedő terheltetések elbáritása iránt az országos rendszeres bizottmánynak ideiglenes használatot ajánlott tír törvényjavaslatai nyomán alkottassanak a'földesúr és colonusai közti viszonyokat a' szabad egyezkedés értelmében meghatározó törvény-czikkek. 2. Ezen törvények a’ székely földre, va- -lamint régibb törvényhozásokban gyakorolta- -a. tolt, úgy most is külön czikkekben hozassa- -c nak; vagy legalább is az ilyetén törvényezik- -a kék végén a’ székelyföldre nézve külön em -érlékezet tétessék. 3. Az ily törvények is’s valamint bármily úrbéri intézkedések székely földön mindaddig elégtételbe ne vétissenek, mig a’ székely katonaság törvényhozás utjáni rendezése meg se nem történik. Ezek azon kívánságai küldőimnek, me- -s lyeket előadni köteles valók, 's melyeknek dj tanácskozás alá való vételére és pártolására miadt. Aket annyival biztosabb reménynyel is vagyok bátor alázatosan felhívni, mennyivel Ja erősebben meg vagyok győződve, hogy a' 'e törvény legbiztosabb alapja az igazság és es méltányosság, ’s mennyivel inkább meg van -t gyök győződve az iránt, hogy egy nemzet is sarkalatos jogainak romjaira alapított, ’sa' nem- -Szét nagyobb része ellenszenve, sőt nyilvános ellentmondása között született törvénynek, ha mi mindjárt azt szózattöbbségggel létrehozni az sí igazsággal, méltányossággal sőt az unióval ellenkezőnek nem találtatnék is, idves ered - ményére törvényhozás következetesen sohasem számíthat.— Annál fogva könyörgök exczellentiádnak, hogy mielőtt a St. KK és RR. az úrbér részletes tárgyalásába ereszkednének, küldőim ezen kívánságait tanácskozása alá kitűzni méltóztassék. Mind ezen nézetek, melyek előadattak—válaszoló a’ nagymagy elnök — az úrbéri munkálatnak külön pontjaiba foglaltatván ,s tárgyaltathatván, sem a' székely követ urak , nem leendenek elzárva küldőik kivonalait ott előadhatni, sem pedig a’ t. RR azok iránt ott határozataikat megtehetni, ’s ezen elnöki észrevételt közhelyeslés követé. Előbb szónokolt Csikszék követe, azonban szigorúan általa megtartandó utasítása nyomán újból kéré a' RRet, határozatuknak az iránti előleges kimondására: kivánnak-é a' székely földre úrbéri bévitetni vagy nem, ’s én igen, minőt? mert szólónak e’ határozat