Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-01-31 / 9. szám

r.ony­ira respektálni kell, hogy dapos okok nél­kül, s leked­ mulán a/ alladalom java nem kivánpi, meg ne vesse a/t, a oly inté/.kedést, mely egy nem/es alkui hiányát alapjaiban in­gatja— inog, hatalmas okok nélk­ül törvényho­zás, egy nemzet­re, annak megegyezésén tlivül, szó/.attöbbséggel nem erőszakolhat. De ha minden törvényes okokat, mellé/.ünk­ is, kül­dőim jelen helyzetével az nrhér teljességgel meg nem férhet. T. KK és I\I\ ! Küldőim legnagyobb ré­sze katonáskodó székelység. i\eki azon dara­bocska földet, melyet hír­es pántlikakeskeny­­ségre os/t f­ai kö/.ott, semmi kegyelem nem ajándékozó. Ősei azt erős karjuk győztes fegy­verével szerzek, *s ő ez ősi földről az 1764 óta fennálló­ katonaság terheiben elégszer hiú­­sult remény- de mindég békelakta kebellel ’a nyugottan vitte és viszi ma is, a­ haza oltá­rára áldozatait. I­.’ nemes néposztálynak l. 1.K! sérelmes orvoslása, több mint félsz­ázad óta áll a’ t. KK és KK tanácskozási szőnyegén, a’ nélkül hogy mind eddig óhajtott czélhoz juthatott volna; de miután ő Felsége köze­lebb múlt országgyűlésére küldött legkegyel­mesebb kir. leiratában az ország KKeit egy a’ székely nemzet alkotmányos jogaival egy­­beférhetöbb katonáskod­ási rendszer kidolgo­zására útasitani méltóztatta: az ő Felsége ’s a’ t. KK és KK iránti határtalan bizalom, sem­­mit­ sem engedi kétkedni küldőimet az iránt, hogy az a’ jelen országgyűlésről elhalasztatni nem fog. Már pedig ez alkalommal a’ szé­kely nemzet sorsában nevezetes változás tör­ténik; e' változás jogok önkéntes feláldozását eredményezheti ’s legalább a’ küldő törvény­hatóságomban eddig hivatozott közvélemény szerint, nagy hihetőséggel a’ kiváltságos osz­tálynak a­ törvényesen megállítandó katonás­­kodási terhekbeli részesülés önkéntes elvál­lalását hozhatja létre. Es t. KK! ki kívánhat­ja azt, hogy egy szabad alkotmánynyal biró nemzetnek, mely terheket visel, melyek tör­vényhozás kikerülésével tétetlek vállaira, ’s mely terheket kiván közelebbről törvényho­zás útján elvállalni, hogy a' nemzetnek ki­szenvedett és ki­áradott osztályai künnye­­büljenek,— jelenleg is önkéntes hozzájárulá­sán kivű­l , a’ törvényhozó test által terhek tétessenek vállaira? Tekintetes KK és KK! az adózó nép sorsán könnyíteni kell, az igaz; de hát a' székely föld, mely törvény által minden adótól mentesítve van, tettleg nem adózik-é? És bátor agyok kérdezni, van-é e' hazában nép, mely terhesebb és súlyosabb adót vinne a’ haza oltárára, mint a’ székely nemzet? Utasításomon épült nézetem szerint, a’ mily szent a’ czél, hogy a’ föld népén se­­gittessék, épp oly igazságos a' követelés, hogy az által a’ székely nemzet ne tiportassék­ le, sőt amannál merem állítani igazságosabb; mert az emberiség érzete sürgeti igaz,— de ezt az emberiség érzete is ja­vallja 's a' mel­lett törvény is parancsolja. Már pedig az úr­béres főképpen azon k­­ona székely bírto­­kosságot, kiknek székely örökségeikből kisza­kasztott colonicalis telkeikre, mint előbb is megjegyzem, maholnap szükségük leend, va­lósággal azok sorsára juttatná, kiknek sorsi könnyítése a' t. KK. és RR figyelmének je­lenlegi tárgya, és másfelől a’ kiváltságos osz­tályt azon áldozatkészségtől nem csak hogy eli­­­degenítené, sőt még arra képtelenné is ten­né, melyet a' katonaság szabályozása al­kalmával a’ székely nemzetnek érdek-egye­­sítése, az ország széles biztosítása, 's a’ szé­kely nemzet alkotmányában gyökerezett hata­­lmi kötelesség igényelnek. ’S pedig miután a’ székely katonaság sérelme nem abban áll, hogy a székely katonáskodik, sőt a’ székelynek éppen törvényszabta kötelessége katonáskod­ni 's úgy is mint nemzetnek a' hazát fegy­verrel oltalmazni, hanem a’ sérelem magá­ban a’ rendszerben, annak a’ székely alkot­­mán­ynyal egybeütköző oldalaiban ’s a' felál­lítása módjában van: merem állítani, hogy egy törvényhozás útján felállítandó székely katonáskodási rendszer behozatalát, ’s igy a* szék­el­y katonaság sérelmes orvoslását az érde­kelt áldozat-készség nem kis mértékben segí­tené ide, és merem állítani azt is, hogy e' czélnak elérése e’ ben érdekében inkább van s a’ haza javára többet segít, következőleg inkább »diajthatú, mintha jelenleg az urbér általi terheket a' székely nemzet elvállalná. Az urhérnek székely földre alkalmazása el­leni okokhoz járul az is, hogy a­ székely földön azon vesztésnek, melyet az urhér min­den esetben a’birtokosokra nézve eredményez, melyet a’ vármegyéknek az elöbb-utóbb bekö­vetkező tagosítás kármentesít, hasonló mó­dom kárpótlása iránt sem lehetne a legkisebb ki­nézés, minthogy az aziránti reményt a’szé­kely föld ismert eldarabolása, ’s a’székelyek­nek földjéhezi előítéletes ragaszkodása, me­rőben meghiúsít. Továbbá azon helyzet, melyben a' szé­kelyföldi ’s jelesen küldő törvényhatóságom­­beli parasztok vannak, az urbérnek odavaló behozatalát merőben szükségtelenné teszi. Az urbér czélja t. KK­­ a' parasztok mostoha sor­sának könnyítése, ’s igy ott van annak helye, hol sorsa a' parasztnak mostoha. Már pedig mindazok, kik a' t. KK közzü­l a'székely föld­del ismeretesek 's kikre ezennel bátran hi­vatkozom, meg fognak engemet tartani abban, hogy az aljában a' sz­ékelyföldi paraszt nem csak elnyomatva nincs, sőt inkább sok katonás­kodó székely nemzet­belinél kedvezőbb, tehetösb állapotban van. Úgy is a' székelyföldi ’s ki­­lonosén külső törvényhatóságombeli paraszt, azonkívül hogy az ottani szűk földhöz kép­pest elegendő belső és külsőséggel van el­látva, 's nagyobbára kivált kisebb birtokok­bak­ a' birtokosokteli élelmezése mellett tett ro­­bottjának ha nem többet, bizonyosan féle részét a'napi há­­n­­szori élelmezés által magá­nak viszszafizeti...­­. minden földesúri jogok­ban éppen úgy részesül, mint maga földesura. Ő semmiből tizedet nem ad, ’s igen kevés kivétellel nagyobbb részint a’ vármegyében divatozó apróbb tartozásoktól ’s fuvaroktól ment; neki szabad halászat, vadászat, korcs­­máriás és mészárlási joga van. Ő a’ közle­­gelen akármennyi marhát tarthat, ’s ez által a' marhatenyésztés és marhávali kereske­désre kedvező alkalma van, ’s a’ küzerdőt, mi ott a’ jövedelem legbővebb forrása, nem csak saját szükségeire, hanem a' legszéle­sebb értelembeni kereskedésre is szabadon használja; 's ha igyekező és munkát kedvel­lő, mint közönségesen minden székelyföldi lakos, egyedül az erdőből két, három’s több száz fzokal évenként bűvészén, mig a’ vár­megyei paraszt, egész életében ennyi pénzt egyszerre házánál nem lát. E’ kedvezéseknek ,a melyek önma­gukban oda mulatnak, hogy a' székely föl­dön akár földesúr, akár colonus kezén lévő birtok után eleitől fogva a' földesúri jogok külömbség nélkül gyakoroltattak ’s annál fog­va a’ colonus kezén lévő föld is, szintúgy mint a' földesúr kezén lévő, eleitől fogva kiváltságos allodiális földnek tekintetett,— e­­redménye a' székely földön egyedül tapasztal­ható tehetősége és elégü­ltsége a' parasztnak, 's valóban a’ t. KK és RR nyugoti kebellel 's a’ munka sikere iránti teljes megelégü­lt­­séggel térhetnének ez országgyűlésről visz­­sza, ha a’ hozandó urbér által a’ vármegyei parasztot oly tehetőssé, oly értelmessé, mun­­kakedveltővé­­s főként elégültté tehetnék, milyen jelenleg urbér nélkül a’ székelyföldi paraszt. Mire való lenne tehát t. RR gyógy­szert alkalmazni ott, hol betegség nincs, ’s az urbériejv székely földre bévitelével a' szé­kely alkotmányt alapjaiban renditeni­ meg ak-­­ kor, midőn azzal az egyik osztály, jogaiban bizonyosan veszt a’ nélkül, hogy a' másik I csak lehetőképpen is nyerhetne ? A' mi végre azon kötelességet illeti, mi I küldőim kívánsága ellen felhozattatnék, mi­ I szerint a’ státus szükségeinek biztosításához I a' haza minden polgára járulni köteles, arra­­ nézve bátor vagyok nyilvánítani, miszerint I küldőim valamint azelőtt soha­sem késtek i vagyonukat i’s életüket áldozni midőn vés/ fenyegette a’ bont , annak elhánatása a ha­zafias kötelességtől áldozatot kívánt, ugy ez­után is szíikkeblíiséget kiváltságlevelek a-­lá rejteni bizonyára nem kivánnak, de sar­kalatos jogaikat feláldozni most, midőn azzal sem az álladalom­, sem a’ közöttük lévő pa­raszt semmit sem nyer,— ’s még a székely katonaság rendezése mind eddig czélhoz nem juthatott, idő előttinek tekintik; ’s noha akkor, midőn e’ hazában minden föld ki­váltsága felett pálcza töretik, küldőimben bi­zonyára a­ t. Az akadályra nem fognak ta­lálni ; most még is, míg a’ vármegyei á­­­lo­d­­­­a­l­­­s­­öld kiváltságossága fennmarad, noha colonus kezeken lévő, de még is éppen oly kiváltságos allodialis székely örökségü­ket urbériségekké állandósittatni szintúgy i­­düelőtti jogáldozatnak tekintik,— meg lévén győző­dve az iránt, hogy ha azon rendszer­rel,— mely a' nemes székely nemzetre néz­ve huzamos idők során át fájdalom­ gyako­­koroltatott—alkotmányos jogaik egy része el­­vétetik törvényhozás közbenjölte nélkül, 's a' más részét önként feláldozzák hazafi köte­lességből: az ivadék hasonló hazafi áldoza­tokra merőben elégtelenné válik. Mindezekből kiindulva, küldőim kívánsá­ga röviden ez volna. 1­ er. Hogy az urbér álaljában a’ székely földre, mely egyenlő kiváltsággal biró allo­dia­lis birtokból áll, teljességgel ki ne ter­jesztessék; székely földön a’szabad egyezkedés, mily eddig is gyakorlatban volt, ezutánra is hagyassék meg s a' colonusoknak szabad e­­gyezkedés pontján túl terjedő terheltetések elbáritása iránt az országos rendszeres bi­zottmánynak ideiglenes használatot ajánlott tír törvényjavaslatai nyomán alkottassanak a'föl­desúr és colonusai köz­ti viszonyokat a' sza­bad egyezkedés értelmében meghatározó tör­­vény-czikkek. 2. Ezen törvények a’ székely földre, va- -l­­amint régibb törvényhozásokban gyakorolta- -a. tolt, úgy most is külön czikkekben hozassa- -c nak; vagy legalább is az ilyetén törvényezik- -a kék végén a’ székelyföldre nézve külön em­ -ér­lékezet tétessék. 3. Az ily törvények is’s valamint bármily úrbéri intézkedések székely földön mindaddig elégtételbe ne véti­ssenek, mig a’ székely katonaság törvényhozás utjáni rendezése meg se nem történik. Ezek azon kívánságai küldőimnek, me- -s lyeket előadni köteles valók, 's melyeknek dj tanácskozás alá való vételére és pártolására m­iad­t. Aket annyival biztosabb reménynyel is vagyok bátor alázatosan felhívni, mennyivel Ja erősebben meg vagyok győződve, hogy a' 'e törvény legbiztosabb alapja az igazság és es méltányosság, ’s mennyivel inkább meg van -t gyök győződve az iránt, hogy egy nemzet is sarkalatos jogainak romjaira alapított, ’sa' nem- -S­zét nagyobb része ellenszenve, sőt nyilvános­­ ellentmondása között született törvénynek, ha mi mindjárt azt szózattöbbségggel létrehozni az sí igazsággal, méltányossággal sőt az unióval ellenkezőnek nem találtatnék is, idves ered­ -­ ményére törvényhozás következetesen soha­sem számíthat.— Annál fogva könyörgök ex­­czellentiádnak, hogy mielőtt a S­t. KK és RR.­­ az úrbér részletes tárgyalásába ereszkedné­nek, küldőim ezen kívánságait tanácskozás­a alá kitűzni méltóztassék. Mind ezen nézetek, melyek előadattak—­­válaszoló a’ nagymagy elnök — az úrbéri munkálatnak külön pontjaiba foglaltatván ,s tárgyaltathatván, sem a' székely követ urak , nem leendenek elzárva küldőik kivonalait­­ ott előadhatni, sem pedig a’ t. RR azok iránt­­ ott határozataikat megtehetni, ’s ezen elnö­ki észrevételt köz­helyeslés követé. Előbb szó­nokolt Csik­szék követe, azonban szigo­rúan általa megtartandó utasítása nyomán­­ újból kéré a' RRet, határozatuknak az i­­ránti előleges kimondására: kivánnak-é a' székely földre úrbéri bévitetni vagy nem, ’s én igen, minőt? mert szólónak e’ határozat

Next