Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-10-28 / 86. szám

­i­ rendszeres biztosságot az iráni f elszólíta­­ni méltóztassanak , miszerint a­ kérdésben lévő tervet elkészíteni és az ország­­­eiek­­­be terjeszteni, még ezen orsz.gyűlésen igye­kezzenek. Ez­úttal tehát, a’két hon egyesülé­se tárgyába nem ereszkedvén, ahol nem is szólok és minden esetre küldőimnek, kik ar­ról úgy is az országos határozatnál fogva vannak biztosítva, fenntartom jogát, hogy a’ rendszeres bizottmány által kidolgozott ter­vet, maga renden és időben megvizsgálhas­sák és az egyesül­és­beli utasítások adásától el ne rekesztessenek. (Pártolták a szász t­örvény hat­óságok köv­etjei.) Egy h. h. Erdélyt azért, hogy kicsiny még sem tartom oly csekélynek, hogy legalább mint fejedelemség fenn nem állhat­na és megvallom Erdélynek fiait sem tar­tom oly gyengéknek, hogy ne mondjam gyá­váknak, hogy alkotmányunkat fenntartani ne tudnák és ne akarnák. (Tetszés.) Ezt any­­nyival inkább bátran mondom­ ki, mert én azt tapasztaltam, olvastam és tanultam, kivé­ve azon esetet , hogy ha erőszakos hóditó akarja elnyomni az országot, vagy felrúg minden törvényt, vagy más törvényt szab, de soh­a nem idegen erő forgatja fel az or­szágot, hanem az alkotmány tagjainak rész­­reszakadása viszongása és külön érdekek általi vezéreltetése. (Közhelyeslés) Ha Er­délynek alkotmányos fiai egyetértésben van­nak, külön érdekek által különszakasztatni mágukat nem engedik és meg tudják ön ér­dek őket tagadni, akkor az­­ erdélyi alkot­mányt félteni nem lehet és nem kell. Egy­szerre szállok a­ tárgyra és javaslatom az, hogy méd jelen van azon körülmény, mely­ben megmutathatjuk, ha ország vagyunk é, vagy nem, ha megérdemeljük-e­ az alkotmá­nyos nevezetet, vagy sem ; ha tudunk é él­ni alkotmányos életet vagy sem, és javasla­tom az, hogy azon feliratban, melyet később elfogadandók, egyenesen és nyíltan írjuk ki alkotmányos méltósággal és erővel, hogy mi a° Részeket nem adjuk, ezt bátran meg­írjuk. Hallom mondatai híjában erőlködünk, mert Magyarországra nézve, már meg van erősítve az 1836-ks 21 k­­örv.czikk, mitől el nem távozhatunk; erre nézve vélekedésem az, hogy azon törvény, de még száz tör­vény is, melyet Magyarországon rólunk , hi­tünk nélk­ü­l confirmáltak , nem lesz nősebb, mint azon királyi hit, melyet ő Felsége, n­é­­hány év előtt Erdély integritására nézve és a* leopoldi diplomára letelt, és azon hit me­lyet újra letett akkor, midőn ü felsége a’ leopolddali két levelet megerősítette. Nem hiszem azt, hogy ö Felségét egyik job­ban szabályozná mint a­ másik, villát véle­ményem szerint bátran megírhatjuk , hogy a­ Rész­két elszakasztat­ni nem hányjuk. Továb­bá azt akarom megjegyezni, miszerint annál gyengébb erőt tulajdonítok a Magyarorszá­gon hozott törvénynek Erdélylyl szembe, mivel például tudok törv.czikket imitálni, hogy Debrec­­en Erdélyhez tartozott és ha mi most oly tartalmú törv.czikket hoznánk , ho­gy De­­breczen csatoltassék viszsza Erdély­hez, abból csak az következnék, hogy Ma­gyarország el fogná magát nevetni , de tar­tok attól, hogy érdekbeli szakadás miatt ve­szítjük el alkotmányos érzéseinket. Mi azon alternatívát illeti, vagy egész unió, vagy Ré­szek , erre nézve teljességgel nem látnám helyesnek most, sem azt kimondani, hogy uniálódunk bizonyosan, sem azt , hogy ne uniálódjunk Nem akarok jövendölni menny­országot azon esetre, ha a’ két országra néz­ve a’ mostaninál szorosabb ú n­o történik; más részről nem mondom sérelmesnek, ha nem uniálódunk, hanem én országos bi­zottmányt rendelnék­ ki, megmondom miért : valósággal és múlhatatlanul dolgozzék­ ki egy tervet, az unió tárgyában és adja azt az or­szág eőret elibe, a­­mikor látni fogja az or­szággyűlése, vagjon az ország erejének, jólé­tének boldogítására, erősbölcsére , előmoz­dítására szolgálható módon történhetik­­ az unió, és oly bizottmányt neveznék­ ki e­ részben, melyben kép­viselve legyen minden erdélyi elem, és neveznék bizottmányt most, mert a­ mostani lépésekre nézve mi tag felírásban átalánosan akarunk siikeresebb lesz , mint más országgyűlésen tettünk. Egyébiránt azokat, miket gr. K. 1). mondott, elfogadom. Hát szeg - város k . Utasításom kö­telességemmé szabja és K. szólítok megye követ­je nézeteit pártolni és k. h. gr. K. 1). előadását is, hogy mindent kövessünk el a­ Részek megtartására nézve. Mi az uniót il­leti, azt most az előttem szóló többség, pár­tolom és óhajtom én is, azon alakban. Zilah város­a: Hiteles tudósítások nyomán arról lévén küldőim Zilah városa la­kosai értesülve, miszerint a’ ns magyarorszá­gi udvari főmegű cancellaria , urunk ö Fel­sége eb­be olytartalmu prapositiokat ter­jesztett­ fel, melyeknél fogva, ha azok ö Fel­sége neve aláírásával megerősittettek, küldő­im a’ Partium viszacsatoltatása esetében ön­állásuk és képviseleti joguktól megúsztat­nak , kötelességemmé tétetett, ezen sürgető tárgyra nézve minden lehető czészel is mó­dot elpróbálni, mely által küldők­i állása jö­vendőre biztosit lássák. Ámbátor kétségen kivül bizonyittatott 1838-ban és 1842-ben a’ Parfium tárgyában ő Felségéhez tett alázatos feliratokban az, miszerint as Magyarországnak a‘ Partium i­­ránti követelése, mely igazságtalan és tör­vényellenes ; továbbá az, miszerint nemes Magyarország­ részéről 1­836-ban hozato­t 2­-k törv.czikk, mint Erdély megszólittatásán és be­leegyezésén kivü­li, Erdélyre és a' Partiumra nézve egyálalában nem kötelező, érvényte­len, mind a’ mellett a’ már megtétetett elő­­lépéseknél lógva a’ Partium magyarország­­hozi csatoltatása tárgyában, méltó aggodal­ma lehet Erdély minden honijainak, 's fő­leg küldőimnek abból kifolyható azon vég­­romlásuk iránt, hogy önállásuk és képvise­letük elenyészszen. Annak okáért innepélyesen tudományté­tel mellett nyilvánítom Zilah városa nevében azt, hogy az 1838-ban él. 1842 ben e.tárgy­ban tett tudománytét ide k évi óvások értelmé­ben, azon 1836 ban hozatott 21 k törv.czikk, mint a’ melyben külömben is Zilahvár­osá­­ról legkisebb szó és említés sem létetett , Zilah városára küldőimre nézve, kik önállása és képviseleti joggal bíró külön törvényha­tóságot képeznek, egyálalában nem kötelező, érvénytelen. Mind a’ mellett tallózó tisztelettel M­­- szólítom a’ t. Kív- és Rlet küldőim önállá­sa és képviseleti joguk pártolására ; küldőim óh­ajtása pedig, a’ Partiu­m­nal egyetemű­en Er­­­dély m­ellett, eddigi volt ma is lét­ező önállással megmaradni és Magyarországgal Erdély nélkül, ennyi is­*hro öszszees il olt u ni ne.is kívánnak A' tárgyra vonatkozólag továbbá át,dá­nos , pártolom mlgs kir. hivatalos N. d. úr véleményét, miszerint az említett 1838 ban és 1812 ben a Partium ügyében tett felt­er­jesztésekére szükséges válasz minél előbbi lekül­ése iránt ő Felsége alázatosan megke­ressék, azon 1836 beli 21 . törv.czikk pedig ut statu epio hagyassák, mint­­ melynek végén látható ezen szavaknál fogva : „efffe­­ctivam reincor­porationem nobis reséi vanda“ ö Fels­ége is tán annak néni maga rendén lett kelétét átlátni méltóztatott Továbbá, hogy mind ezen országgyűlésről biztosság rendeltessék, mind pedig ö Fesége az iránt megkeressék, hogy Magyarország részéről is biztosság neveztet­v­én­ ki , ezek egyetén­őleg a ne­talán leendő unió esetére Erdély részé­re szükséges megkívántató porunk iránt, e­­l­ször egyezkedésbe bocsátkozzanak. Ezek folytán, hogy sem a­ történhető viszszacsat­­lás, sem az unió, sem a­ további Erdély melletti maradás esetére Zilah városa önállá­su törv.hatósági joga ne szenvedjen, ne ve­­szedelmeztessék, ez óvásomat jegyzőkönyv­be igtatni kérem. (Pártolta követtársa Schwarz Sámuel) Egy k. h. és tart. bir. kir. hiv. gr. K. I­. úr indítványát maga teljességében pár­tolom, úgy mindazáltal, hogy a' teendő fel­iratban nagyon óvatosan fejeztessék ki az u­­nió iránti hajlam, ne­hogy ide hátrább oly feltételek adatván elünkbe, melyek az 1744 ki­s­k törv czikkben foglalt egyesületi hit elle­nér­e elfogadhatók nem lennének, ’s majd aztán azoknak ellene szólani ne lehessen Egyébiránt igen óhajtanék provisiot tétetni jegyzőkönyvileg arra nézv­e is, mert a' mi egy­szer megtörtént,megtörténhetik másszor is,hogy ha netalán ezen felirásónknak várt következése nem lenne, és a' partiumi megyék a' békö­­vetkezendő magyarországi gyűlésen meg nem jelenvén , actio alá vettetnének ’s elí­téltetnének , akkor mi történjék? mondom nagyon óhajtanék gondoskodást tenni ez i­­ránt, mert különösen tű­nik az fel előttem ’s bár ki előtt, hogy noha az 1791 -ki 6'-k és több törv.czikkekben nyilván látható, hogy Erdély egy magában fennálló és minden más országtól független ország, még is meg­történt, hogy a’ közelebbi években nemes magyarországi elégtévő biztosok ezékáztak a* Partiumban, és mert továbbá az Approb. Const. IV. r. l()-k­­it. 1. artk­. tisztán meg­határozza azt, hogy a'Partiumban kik legye­nek a' rendes executorok és azok között sem a' magyarországi itélőmestert, sema az oda való fiscust nem találom , hanem t­­án azt, hogy a* Partiumban is, úgy mint más er­délyi törv.hatóságokban végrehajtok alis­pánok és a' két cancellariai íródeákok. Vég­re pedig kívánnék enről, annyival is inkább gondoskodást és a’ partiumi megyéket ille­tőleg biztosítást tétetni, mivel a Comp. Const. IV. r. 5. tit. 2. art. tisztán ezt tartja: ,,mint az inclussitio dolgában, úgy az executioban is, in ai biti io exponenti légyen, kit akarnak regiusnak itatni, csa­k légyen Ordina­rius és arra c­o­m­petens személy és executor ’s­a' t. ’s­a' t. Meglássák azért, mél­tatlanul valami executiot ne legyenek; a I­i­o­­q­u­i­n­i a­n­q­u­a­m­i­t re­g­i­t­i­m­i ex­ecu­to­res úgy b­ü­n­t­e­t­ö­d­j­e­n­e­k“ és ha már az idézett approc. törvényeket a' tői téli­tekkel öszveve­tjük, azon urak, kik a’ szomszéd honból minapában a' Partium­ba kiszállottak , nem egyebek voltak, mint nyilván törvényte­len végrehajtók és ilyen törvénytelen végre­hajtókat e’ hazában többé czékázni látni nem k­ivánnék. Egy gr. és k. b . hoszszasan szólam már most valósággal csak azért volna, hogy beszéljen az ember valamit, én tökéletesen pár­tolom k.­­ gr. k. D. úr vélekedését és előadását, úgy azon feliratot is, melynek el­veit előadta. Mi az unióra nézve előhonalon­, magam sem ellenzem teljességgel , hogy ar­ról egy országos bizottmány gondolkozzék , ámbár, hogy az unió által Erdélyből és Ma­gyarországból mindjárt Eldorádó legyen tel­jeséggel nem remélem , s azt gondolom , hogy az egyesülés fokozná azt hogy egy ra­kás v­agy igen sok oláh több órához fog csa­­toltatni ,s a‘ késés magyar kevés, vagy pe­dig több magyarhoz, és ezen kevés szám magában olyan, hogy ha külön mi magunk fenti nem ta­r­tjuk magyarságunkat, 's ha Magyarországhoz csatoltatunk is, nem fogjuk fenntartani a’nemzetiséget. Ezz vélekedésem. Mi a‘ magyar királyságnak tekintélyét, a' külső országokra nézve fenntartja, valósággal az é­­pen nem az unióban fog ál­lan­i azon tekintély fenntartása, hanem abban, hogy egy hatalmas monarchiának tagjai vagyunk , és ez tartja fenn Erdélynek tekintélyét. Mi illet­i azt, hogy m­­in kívánjuk a­ partiumbeli megyéket elszakasztani Erdélytől, arra néz­ve örömmel hallottam Krasznamegye követ­­jét nyilatkozni, ki sem mellette, sem ellene nem nyilatkozott,­­s azt ulasitásából tette, mert magam is jelen voltam, midőn ezen u­­lasitás keletkezett és igy kötelességét tel­jesítette Krasznamegye követ­je, midőn ula­­sitása szerint nyilatkozott, mert Kraszname-

Next