Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-10-28 / 86. szám
i rendszeres biztosságot az iráni f elszólítani méltóztassanak , miszerint a kérdésben lévő tervet elkészíteni és az országeiekbe terjeszteni, még ezen orsz.gyűlésen igyekezzenek. Ezúttal tehát, a’két hon egyesülése tárgyába nem ereszkedvén, ahol nem is szólok és minden esetre küldőimnek, kik arról úgy is az országos határozatnál fogva vannak biztosítva, fenntartom jogát, hogy a’ rendszeres bizottmány által kidolgozott tervet, maga renden és időben megvizsgálhassák és az egyesülésbeli utasítások adásától el ne rekesztessenek. (Pártolták a szász törvény hatóságok követjei.) Egy h. h. Erdélyt azért, hogy kicsiny még sem tartom oly csekélynek, hogy legalább mint fejedelemség fenn nem állhatna és megvallom Erdélynek fiait sem tartom oly gyengéknek, hogy ne mondjam gyáváknak, hogy alkotmányunkat fenntartani ne tudnák és ne akarnák. (Tetszés.) Ezt anynyival inkább bátran mondom ki, mert én azt tapasztaltam, olvastam és tanultam, kivéve azon esetet , hogy ha erőszakos hóditó akarja elnyomni az országot, vagy felrúg minden törvényt, vagy más törvényt szab, de soha nem idegen erő forgatja fel az országot, hanem az alkotmány tagjainak részreszakadása viszongása és külön érdekek általi vezéreltetése. (Közhelyeslés) Ha Erdélynek alkotmányos fiai egyetértésben vannak, külön érdekek által különszakasztatni mágukat nem engedik és meg tudják ön érdek őket tagadni, akkor az erdélyi alkotmányt félteni nem lehet és nem kell. Egyszerre szállok a tárgyra és javaslatom az, hogy méd jelen van azon körülmény, melyben megmutathatjuk, ha ország vagyunk é, vagy nem, ha megérdemeljük-e az alkotmányos nevezetet, vagy sem ; ha tudunk é élni alkotmányos életet vagy sem, és javaslatom az, hogy azon feliratban, melyet később elfogadandók, egyenesen és nyíltan írjuk ki alkotmányos méltósággal és erővel, hogy mi a° Részeket nem adjuk, ezt bátran megírjuk. Hallom mondatai híjában erőlködünk, mert Magyarországra nézve, már meg van erősítve az 1836-ks 21 körv.czikk, mitől el nem távozhatunk; erre nézve vélekedésem az, hogy azon törvény, de még száz törvény is, melyet Magyarországon rólunk , hitünk nélkül confirmáltak , nem lesz nősebb, mint azon királyi hit, melyet ő Felsége, néhány év előtt Erdély integritására nézve és a* leopoldi diplomára letelt, és azon hit melyet újra letett akkor, midőn ü felsége a’ leopolddali két levelet megerősítette. Nem hiszem azt, hogy ö Felségét egyik jobban szabályozná mint a másik, villát véleményem szerint bátran megírhatjuk , hogy a Részkét elszakasztatni nem hányjuk. Továbbá azt akarom megjegyezni, miszerint annál gyengébb erőt tulajdonítok a Magyarországon hozott törvénynek Erdélylyl szembe, mivel például tudok törv.czikket imitálni, hogy Debrecen Erdélyhez tartozott és ha mi most oly tartalmú törv.czikket hoznánk , hogy Debreczen csatoltassék viszsza Erdélyhez, abból csak az következnék, hogy Magyarország el fogná magát nevetni , de tartok attól, hogy érdekbeli szakadás miatt veszítjük el alkotmányos érzéseinket. Mi azon alternatívát illeti, vagy egész unió, vagy Részek , erre nézve teljességgel nem látnám helyesnek most, sem azt kimondani, hogy uniálódunk bizonyosan, sem azt , hogy ne uniálódjunk Nem akarok jövendölni mennyországot azon esetre, ha a’ két országra nézve a’ mostaninál szorosabb ú no történik; más részről nem mondom sérelmesnek, ha nem uniálódunk, hanem én országos bizottmányt rendelnék ki, megmondom miért : valósággal és múlhatatlanul dolgozzék ki egy tervet, az unió tárgyában és adja azt az ország eőret elibe, amikor látni fogja az országgyűlése, vagjon az ország erejének, jólétének boldogítására, erősbölcsére , előmozdítására szolgálható módon történhetik az unió, és oly bizottmányt neveznék ki e részben, melyben képviselve legyen minden erdélyi elem, és neveznék bizottmányt most, mert a mostani lépésekre nézve mi tag felírásban átalánosan akarunk siikeresebb lesz , mint más országgyűlésen tettünk. Egyébiránt azokat, miket gr. K. 1). mondott, elfogadom. Hát szeg - város k . Utasításom kötelességemmé szabja és K. szólítok megye követje nézeteit pártolni és k. h. gr. K. 1). előadását is, hogy mindent kövessünk el a Részek megtartására nézve. Mi az uniót illeti, azt most az előttem szóló többség, pártolom és óhajtom én is, azon alakban. Zilah városa: Hiteles tudósítások nyomán arról lévén küldőim Zilah városa lakosai értesülve, miszerint a’ ns magyarországi udvari főmegű cancellaria , urunk ö Felsége ebbe olytartalmu prapositiokat terjesztett fel, melyeknél fogva, ha azok ö Felsége neve aláírásával megerősittettek, küldőim a’ Partium viszacsatoltatása esetében önállásuk és képviseleti joguktól megúsztatnak , kötelességemmé tétetett, ezen sürgető tárgyra nézve minden lehető czészel is módot elpróbálni, mely által küldőki állása jövendőre biztosit lássák. Ámbátor kétségen kivül bizonyittatott 1838-ban és 1842-ben a’ Parfium tárgyában ő Felségéhez tett alázatos feliratokban az, miszerint as Magyarországnak a‘ Partium iránti követelése, mely igazságtalan és törvényellenes ; továbbá az, miszerint nemes Magyarország részéről 1836-ban hozatot 2-k törv.czikk, mint Erdély megszólittatásán és beleegyezésén kivüli, Erdélyre és a' Partiumra nézve egyálalában nem kötelező, érvénytelen, mind a’ mellett a’ már megtétetett előlépéseknél lógva a’ Partium magyarországhozi csatoltatása tárgyában, méltó aggodalma lehet Erdély minden honijainak, 's főleg küldőimnek abból kifolyható azon végromlásuk iránt, hogy önállásuk és képviseletük elenyészszen. Annak okáért innepélyesen tudománytétel mellett nyilvánítom Zilah városa nevében azt, hogy az 1838-ban él. 1842 ben e.tárgyban tett tudománytét ide k évi óvások értelmében, azon 1836 ban hozatott 21 k törv.czikk, mint a’ melyben külömben is Zilahvárosáról legkisebb szó és említés sem létetett , Zilah városára küldőimre nézve, kik önállása és képviseleti joggal bíró külön törvényhatóságot képeznek, egyálalában nem kötelező, érvénytelen. Mind a’ mellett tallózó tisztelettel M- szólítom a’ t. Kív- és Rlet küldőim önállása és képviseleti joguk pártolására ; küldőim óhajtása pedig, a’ Partiumnal egyeteműen Erdély mellett, eddigi volt ma is létező önállással megmaradni és Magyarországgal Erdély nélkül, ennyi is*hro öszszees il olt u ni ne.is kívánnak A' tárgyra vonatkozólag továbbá át,dános , pártolom mlgs kir. hivatalos N. d. úr véleményét, miszerint az említett 1838 ban és 1812 ben a Partium ügyében tett felterjesztésekére szükséges válasz minél előbbi lekülése iránt ő Felsége alázatosan megkeressék, azon 1836 beli 21 . törv.czikk pedig ut statu epio hagyassák, mint melynek végén látható ezen szavaknál fogva : „efffectivam reincorporationem nobis reséi vanda“ ö Felsége is tán annak néni maga rendén lett kelétét átlátni méltóztatott Továbbá, hogy mind ezen országgyűlésről biztosság rendeltessék, mind pedig ö Fesége az iránt megkeressék, hogy Magyarország részéről is biztosság neveztetvén ki , ezek egyeténőleg a netalán leendő unió esetére Erdély részére szükséges megkívántató porunk iránt, elször egyezkedésbe bocsátkozzanak. Ezek folytán, hogy sem a történhető viszszacsatlás, sem az unió, sem a további Erdély melletti maradás esetére Zilah városa önállásu törv.hatósági joga ne szenvedjen, ne veszedelmeztessék, ez óvásomat jegyzőkönyvbe igtatni kérem. (Pártolta követtársa Schwarz Sámuel) Egy k. h. és tart. bir. kir. hiv. gr. K. I. úr indítványát maga teljességében pártolom, úgy mindazáltal, hogy a' teendő feliratban nagyon óvatosan fejeztessék ki az unió iránti hajlam, nehogy ide hátrább oly feltételek adatván elünkbe, melyek az 1744 kisk törv czikkben foglalt egyesületi hit ellenére elfogadhatók nem lennének, ’s majd aztán azoknak ellene szólani ne lehessen Egyébiránt igen óhajtanék provisiot tétetni jegyzőkönyvileg arra nézve is, mert a' mi egyszer megtörtént,megtörténhetik másszor is,hogy ha netalán ezen felirásónknak várt következése nem lenne, és a' partiumi megyék a' békövetkezendő magyarországi gyűlésen meg nem jelenvén , actio alá vettetnének ’s elítéltetnének , akkor mi történjék? mondom nagyon óhajtanék gondoskodást tenni ez iránt, mert különösen tűnik az fel előttem ’s bár ki előtt, hogy noha az 1791 -ki 6'-k és több törv.czikkekben nyilván látható, hogy Erdély egy magában fennálló és minden más országtól független ország, még is megtörtént, hogy a’ közelebbi években nemes magyarországi elégtévő biztosok ezékáztak a* Partiumban, és mert továbbá az Approb. Const. IV. r. l()-kit. 1. artk. tisztán meghatározza azt, hogy a'Partiumban kik legyenek a' rendes executorok és azok között sem a' magyarországi itélőmestert, sema az oda való fiscust nem találom , hanem tán azt, hogy a* Partiumban is, úgy mint más erdélyi törv.hatóságokban végrehajtok alispánok és a' két cancellariai íródeákok. Végre pedig kívánnék enről, annyival is inkább gondoskodást és a’ partiumi megyéket illetőleg biztosítást tétetni, mivel a Comp. Const. IV. r. 5. tit. 2. art. tisztán ezt tartja: ,,mint az inclussitio dolgában, úgy az executioban is, in ai biti io exponenti légyen, kit akarnak regiusnak itatni, csak légyen Ordinarius és arra competens személy és executor ’sa' t. ’sa' t. Meglássák azért, méltatlanul valami executiot ne legyenek; a Iioquini anquamit regitimi executores úgy büntetödjenek“ és ha már az idézett approc. törvényeket a' tői télitekkel öszvevetjük, azon urak, kik a’ szomszéd honból minapában a' Partiumba kiszállottak , nem egyebek voltak, mint nyilván törvénytelen végrehajtók és ilyen törvénytelen végrehajtókat e’ hazában többé czékázni látni nem kivánnék. Egy gr. és k. b . hoszszasan szólam már most valósággal csak azért volna, hogy beszéljen az ember valamit, én tökéletesen pártolom k. gr. k. D. úr vélekedését és előadását, úgy azon feliratot is, melynek elveit előadta. Mi az unióra nézve előhonalon, magam sem ellenzem teljességgel , hogy arról egy országos bizottmány gondolkozzék , ámbár, hogy az unió által Erdélyből és Magyarországból mindjárt Eldorádó legyen teljeséggel nem remélem , s azt gondolom , hogy az egyesülés fokozná azt hogy egy rakás vagy igen sok oláh több órához fog csatoltatni ,s a‘ késés magyar kevés, vagy pedig több magyarhoz, és ezen kevés szám magában olyan, hogy ha külön mi magunk fenti nem tartjuk magyarságunkat, 's ha Magyarországhoz csatoltatunk is, nem fogjuk fenntartani a’nemzetiséget. Ezz vélekedésem. Mi a‘ magyar királyságnak tekintélyét, a' külső országokra nézve fenntartja, valósággal az épen nem az unióban fog állani azon tekintély fenntartása, hanem abban, hogy egy hatalmas monarchiának tagjai vagyunk , és ez tartja fenn Erdélynek tekintélyét. Mi illeti azt, hogy min kívánjuk a partiumbeli megyéket elszakasztani Erdélytől, arra nézve örömmel hallottam Krasznamegye követjét nyilatkozni, ki sem mellette, sem ellene nem nyilatkozott,s azt ulasitásából tette, mert magam is jelen voltam, midőn ezen ulasitás keletkezett és igy kötelességét teljesítette Krasznamegye követje, midőn ulasitása szerint nyilatkozott, mert Kraszname-