Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-02-21 / 15. szám
Volt, sem tiszta allodium vagy székely örökség, és az alapot határozott öszveirásban nem találtatnék, azon mennyiségben, mely az 1819-ki— 1820-ki öszveirásban feljegyezve volt, úrbéres kezeken hagyassák.“ Ebben ki van mondva, hogy azon felesleget nem lehet elvenni, hanem az úrbéri állományok pótlására kell forditani. Itt röviden fli van fejezve a lelkek szolgálatára nézve az alkalmazás. Elnök: Ily javaslat csak újabb discus,sióra adna okot; annál fogva legczélszer többnek tartom a’ m. főispán úr által ajánlott kihagyással hozni tisztába a dolgot , ’s ezen kihagyással olvassuk fel a’ jegyzőkönyvi szerkezetet. E’ kihagyással ismét felolvastatik a’ jegyzőkönyvi szerkezet. Egy gr. és kir. h i v a s a I o s. Ellenkezőnek látja így a’jegyzőkönyvi szerkezetet a' határozattal, mert e' szerint az van kimondar va, hogy egy egész lelkű ember, ki 3 há-rom napot szolgált, ha 1300 vagy 150 napot szolgál, annyira pótoltassák állománya, hogy annyi szolgálatot tehessen utánna; és igr akkor az ily ember 2 állományt fog bírni. Egy kir. táblai ülnök : Kern láttván tisztába hozottnak a’ szerkezetben tett kihagyással a’ szerkezetet, előbbi módositását újból felolvassa. Kir. köz tigyek igazgatója: Egyi nek tartván a’ székely örökséget az allojdiumrval , miután határozatban már kimondatott, hogy az urbérnek sem az allodium sem a' székely örökség nem tárgya; mindegyi.[ két más határozatoknál kivételül előszámlálni, csak a' határozatot gyengíti ’s homályositja amaz elvnél fogva: exceptio formal legem in casibus non exceptis; e.en kivid kivihetetlenné is teszi a’ törvényt. — Legjobb tehát az általánosan tett kivételnél maradni. G. .1. kir. táblai ülnök úr javaslatában is látszik némi homály és általánosaság; már pedig mit rövid szavakkal is kilehelni, nem kell az iránt szélt szaporitni. Szóló tehát ezen szavak betételét ajánlja: ,,az úrbéri kezeken lévő colonicalis földekből.“ Dobokam. főispánja, Belsőszolnok megye követjének felvilágosítást kérő felszólítására, következőleg felel. Ezen kérdésben ,,mi az űrbériség?,, szinte lehetetlen határozatot hozni anélkül, hogy más kérdések is fel ne merüljenek; de azért nem lehet mondani, hogy a határozat nem világos, mert abból más egyebet is tudna kihozni,—'s nem lehet mondani azt, hogy a’ kérdésnek eldöntése a kisebb résztől praezipiálva volna. Urbériség alapjául az 1819-ki öszveirás fogadtatott el kiigazítással ’s szóló és többen az e' határozatban kimondott elvekből kivántak kiindulni, midőn más részről Belsőszolnok követe 's többen az 1820-ki ’s egyéb évbeli status-quo mellett harczoltak. — Már nem több előre meghatározandó kérdéseket szült volna-e ha azon status quo közzül valamelyik határozatid elfogadtatott volna? ’S éppen ezek elkerülésére lelte szóló főispán, maga javaslatát. Arra nézve, hogy szóló főispánnak terve előleges megvitatás nélkül tétetett a' lélekbe, megjegyzi, hogy az, kinek hozzászólani nem tetszett, nem mondhatja, hogy a hozzászólástól elrekesztetett volna, mert mindenkinek szabadságában állott hozzá szólani. Azon több kérdéseket illetőleg, melyeket Belső- Szolnok követje a’ határozat egyes pontjainak felvilágositása iránt intézett a’ többséghez, azokra vagy a’ vitatások alkalmával meg volt téve a’ levelet, vagy pedig nem is lehet felelni külömben mint azon hibába— 3 eséssel, melylvel Belsőszolnok t. követe a' többségét vádolja : t. i. ezen dolgok kifejtéttsével oly kérdések határoztanak előre-el, melyek más alkalomra hagyandók. A' határozat 1 -ső pontjában az mondatik , hogy ha az 1819-ben öszveirt mennyiség a' földesúr által úrbéri per útján kelt határozaton kívül csonkithatott volna meg, azt a* földesúr éppen nem, vagy csak annyiban a' mennyiben valósággal csonkította, tartozik pótolni.“ Nem mondotta ki a* többség, hogy ezt előre itt kell elhatározni, mert annak elhatározása nem ide való. A 2-ik kérdést illetőleg, azon általánosság melyben szól a’ szerkezet, nem azt teszi, hogy a'törvényeket tovább magyarázni kívánjuk. MMi az allodium minősége iránti aggodalmát illeti Belsőszólnok követének, gr. K. I. javaslata által meg van szüntetve. Negyedik kérdésére nem emlékezvén szóló főispán Belsőszolnok követének, tőle felvilágosítást kér. Belsőszolnok-m. követe : Feleli, hogy aggodalmat nem jelentett ’s ha százszor roszszabb volna a határozat sem aggódnék, sőt mennél roszszabb az, annál kevésbé aggódik felette. Egyéb iránt azon pontra nézve aggodalma következő. Lásd a’ 1-ik kérdési pontot előbb.) Dobokam. főispánja: Ebbéli javaslatára szólót azon aggodalom bírta , hogy az urbérdségnek bizonyos hasist megállítani fülümben nem lehet olyat l. i., melyből per ne keletkezzék, ’s ezért a’ kir. ügyek igazgatójának is feleli , hogy szóló főispánnál senki nem akarja inkább a' colonicalurának az úrbéres 's az allodiumnak földesúr kezén maradását; de éppen azért, mivel nehéz a’ colonical urára nézve az elhatározó vonalt megtalálni, tette szóló főispán javaslatát az 1819 ki öszveirásra nézve, mivel abban néhol kevesebb másutt sok iratott bé a’ parasztnak ,s e’ részben úgy kívánta szóló a' kiigazítást legczélszerűbben megtenni, hogy a’ mostani szolgálatok mértéke szerint megállítandó mennyiség pótoltassék ki annyira, hogy azon földekből a paraszt, mostani szolgálata irányához képpest elélhessen; hozzátévén, hogy ha sok iratottbé az öszveirásba, maradjon az is az úrbéres kezén, ha csak a földesúr bizonyítani nem tudja, hotty helytelenül iratott bé. Nem tudja tehát szóló főispán mi nehézség foroghat itt fel, 's még kevésbé foghatja meg, hogy Belsőszolnok követi» itt több fennakadást lát, mint a’ többiben; jelen előadását egyébiránt jegyzőkönyvbe tetetni kívánja. 1) o b o k a m. k ö v e t j e : A' jegyzőkönyv felolvasásával, több módosítások sőt változtatások is történtek a’ határozaton, nem leszen tehát felesleges, nézetem szerint egy igen szükséges hozzáadás. A’ határozatban nincsen emlékezet az iránt, hogy allodialis vagy colonicalis természetekre nézve kérdés alá hozható földek felett a’ bizonyítások mily modorban történjenek és mivel vélekedésem szerint az úrbéreseket álalalánosan minden esetre hitre bocsátani, éppen oly hibás lenne, mint vallomásukat átalánosan kizárni, kívánnám határozatiig kimondatni: — „Mindkét félnek a rendes törvénykezésben megállható okleveleikkel bizonyítani szabad legyen , kivévén földesúri érdekben az adótabellát. —• Urbéresi érdekben csak is urbéresi osztályon kivül lévő tanuk vétethesenek-fel. — Földesúri érdekben más földesúr úrbéresei tanuknak felvehetők.“ Elnök: Kéri a’ BBet csak a' jegyzőkönyvi szerkezethez szólani. Egy gr. és kir. hiv a tal os: Dobokamegye főispánjának ellenávását pártolja, megjegyezvén, hogy ha az irtásokról van is em- filés a’ határozatban, de hogy ez által az azokróli kérdés eldöntve nincs, bizonyítja az, hogy iránta tanácskozni későbbre hagyatottfel. kir. ügyek igazgatója m. D. S. úr javaslata szemben ellenkezik a’ már elfogadott határozattal, azonban nagyobb világosságot kifejező módosítással elfogadható lenne. Egy gr. és kir. hivatalos szerint nem kell a tegnapi határozat dubielásait új- 1 hói tanácskozás tárgyává tenni, nehogy min- I den nap más más határozat keletkezzék. Közelebb egy nap egy, más nap más, ’s har- mad nap ismét más, más határozat hozatott, ’s szóló azt hiszi, hogy az országgyűlés tör- s tünetében ily borongós, ily egymással merő-iben ellenkező és szemközti csapó határozatokat mint minek mostanában hozattak, nem értek a'RB. Azon kérdésre nézve „mi az urbériség?“ külömböző vélemények voltak. Némelyek az urbériség elhatározására a többséget nyert 1819-ki öszveirást kívánták; ugyan azon többség egy kis csatázás után azon öszveirás kiigazítását is elhatározván. A gondolkozásnak csak legközelebbi lépcsőzetén keresztül menve is látható, hogy az 1819-ki öszveirás hibás, ’s azt ki kell igazítani. Vannak urbériségek, melyek az 1819-ki öszveirásba nem mentek bé, ’s még is a’ RK és RR azt mondották közelebbi határozatukban, hogy urbériség az, mi az 1819-ki öszveirásban benn van, ’s most ismét azok vélekedésére ment viszsza a’ tanácskozás, kik azt kívánták, hogy az 1819-ki öszveirást magából azon öszveirásból kell kiigazítani; 's félórája mióta az urbériség és allodium eszméjéről foly a’ vita. Hogy az indítványnak ’s abból keletkezett határozatnak homálya szóba jött, ebben szóló még nagyobb homályt lát, mert a’ pótlásró’ van benne szó; de hogy az 1819 ki öszveirás szerint felmaradó földekkel mi történik, ’s mi intézkedés tétessék? telkek alkotására fognak fordittatni, vagy a’ földesúr által béhuzatni? erről egy szó sincs. Pedig az ily mellőzés meghomályositja a’ törvényi ’s azon dublétásokhoz sorozandó , melyeket Belsöszolnok-megye követje előhozott. Mondatik ugyan az indítvány védelméül, hogy azáltal a’ perpatvar ki fog keríthetni ; de hát azon kérdés, mi legyen allodiatura? nem fog-e perpatvart előidézni, éppen úgy, mint ha a'status-quo fogadtatott volna el, ’s ki fog az ellen igazítani? Könnyű 6—7 nap alatt a' jegyzőkönyv 6—7 lapjára 8 ’s 12 féle ellenkezéseket béigtatni; mert hisz azok eltűrik ott egymást, de azon végzésekből egy lapon kell törvényt alkotni, ’s kérdi szóló a’ szerkesztő itélőmestert, miként tudja azon szerkezetet tenni, hogy a’ törvény világos legyen, hogy oly törvény ne keletkezzék, milyen még a’ törvénykönyvben nincs? Nem mellőzheti-e a szóló, miszerint a’ határozat által ki van mondva, hogy az urbériség egy tazonyos mértéken melyis a földes úr által behúzható. Ezen elvben az mbériség gyökerének vettetett a’ fejsze, mert ily elvnél lógva urbér sehol sem született, minthogy annak teodentiája mindég az volt, hogy az ubéri földek , az úrbéres kezén mind inkáb szilárduljanak. Élesen volt szóló a’ testvérhoni 1832—■ 1836-ki országgyűlésen; de itt sem hallott egy szót is az iránt, hogy az urbériség az úrbérestől viszszavétessék. Az erdélyi törvényhozás is e’ pályán állott az 1791. 26 t. sz. kimondásánál; a múlt országgyűlésen excerptiv alkotott t. czikkben is kimondatik , hogy a’ colonicalura csonkolást ne szenvedjen. És e históriai előzményeket a’ törvényben irt tiszta szabályokat, ezen Europa példája által tisztán kivívott igazságot tagadják-é meg a’ KB? Mert ha bár egész sorokat is húznak ki a' dobokai indítványból, az abban rejlő engedményeket, még inkább fogják gyengíteni az úrbéres részére; mi ki nyilvánult azon kifejezésnél is, hogy a' bármi czim alatt úrbéres kézen lévő földek az úrbéri állományok [Hallására fennhagyatnak. Ezen fogalom igen tág, ’s az úrbéresre nézve igen tulmenő és figyelmezteti szóló a’ BBet, hogy az úrbérestől több fog elvéselni, mint a’ mennyi annak viszszaadalik ; ’s ennél fogva teljesen meg van szóló az iránt győződve, hogy az úrbéresre nézve méltányos úrbér nem e’ falak között fog alkottatni. — Meg van győződve szóló, hogy midőn a’ sokak által annyira dicsért patriarchális viszonyból, a’ törvényes viszonyokra történik az átlépés, még nagyobb seb fog üttetni az úrbéres néposztályon, melyet ha más kezek nem fognak eltávoztatni, az úrbéres és földesúr köztti viszonyokat századokra még sokkal kényesebb állásba hozza, mint jelenleg vannak, s kibékülés és együtthaladás helyett, eltaszitást fog előidézni. A’ jelenlegi tanácskozási modort helyesnek szóló nem tartja, azonban