Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-03-28 / 25. szám

AutoxsTártl. 25. Vásárnál» anyrt. 3»-al§4» ERDÉLYI HÍRLAP. Figyel­k­eztetőíü». Teljes számu példányokkal még szolgálhatunk. A’­­olyamatban lévő országgyűlési vitatásokat valamint azoknak eredményet gyorsirói segítséggel közölvén, azokban a­ lehető serénységre és pontosságra ügyelni fetörekvésünk lesz. Félévi dij­ak: hat­ott ezüstben. S­zer­k. ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Országgyűlési közlés. A' már­­tzius 16 kán tartott negyvenharmadik országos ülés vége. Krasznam. kö­v­etje: A’ tegnapi új regálét, mint mely donal­ókban sem emlitte­­tik, törvényes gyakorlatában sem volt eddig a’ földesúr, jog szempontjából igazságtalan­nak; statusgazdászati tekintetből, mint mely a­ belkereskedést korlátolja helytelennek, politi­kai tekintetből, mint mely számtalan kihágá­sokra és viszszaélésekre adand alkalmat, bol­dogtalannak látja; ’s ezeknél fogva most már egyebet nem tehetvén pártolja Fogaras-vidé­­ke követét. K o r o z s - m­. k­ö v e t j­e : Figyelteti a’ RRet hogy a­ tanácskozás alatti törv.czikk rubrumát, mely azon úrbéri javadalmakról szól, melyek az úrbéreseket illetik, a’ bóltnyitás i­­ránti határozatból folyó következetességnél fogva talán helyesebb volna igy változtatni: ,,azon úrbéri javadalmakról, melyek a­ földes­urat fogják illetni. Sajnálja szóló, hogy az any­­nyiszor emlegetett magyarországi példáknál nem akarnak tovább menni, ’s különös hogy midőn a’ bóltnyitásnak regálévá tételében a' s Magyarországra hivatkozás volt határozó, e' hivatkozás már a’ taksánál eldobalik. Valamint a* korcsm­árlási jognak szent Mihály napjától új évig az úrbéreseknek átadása nem bántja a’ korcsmárlási jog regaléságát , úgy a' tak­­sameghatározás sem lesz káros hatással a' bóltos regáléjára nézve. Az sem áll, hogy e’ tárgy elöleges tanácskozáson nem volt, mert követi ülésben előfordult. Mind ezeknél lógva a' fogarasi indítványt Szamosujvár kö­­vetje szerint pártolja. Maros-szék kö­vet­je: Kéri a' köz­igazgatót, ne méltóztassék jelen felszólalását is megúnni , mint az előbbit, melyet annyira megunni látszott, hogy nem is felelt ’s nem is czáfolta­ meg belőle azon állítást, hogy ed­­digelé a’ bóltnyitás, jus regale, legalább tör­vényesen nem volt. A­ méltóságos úr malma, mely saját tulajdona ’s több e' féle és az úr ­béres pénzén vett árnezikk között igen nagy a külömbség. Felhívja szóló a’ RRet amaz a' jelenlegi kereskedés által , a’ népen elköve­tett tömérdek huzavona iránti figyelemre, ’s állítja hogy a földesúr által használatba ve­endő gyakorlat szerint tizszereztetni fog e’ huzavona a’ bóltnyitásban a* zsidó ’s a’t. köz­benjárása által. Akarja tehát szóló, hogy tak­sa határoztassék; egyébiránt óvását az új re­gale ellen bár minő esetben is béadandja. Végre figyelteti a­ közügyigazgatót, miként valamely előadásra kimondani helyes 's unal­mas-e vagy nem, az elnök köréhez tartozik. Egy kir. tábl. ülnök. Igen helyesen monda egyik ülésben Fogaras-vidéke követ­te, hogy az urbér tárgyalása nem pártkérdés,­ mert mindnyájan, kik itt e’teremben vagyunk ’s engedményekről szólunk, kisebb nagyobb mértékben birtokosok vagyunk. Ez volt hie­delmem, ez meggyőződésem mind addig, mig itt e’ terembeni vitatkozásokkal meg nem is­merkedem, ’s mig fájdalom már több orszá­gos ülésekben nem valók szerencsétlen oly in­gerültségeknek tanúja lenni, melyek következ­tében némelyek nem csak egymás, hanem az országos határozatok iránt is, tartozó gyen­gédséget olykor annyira száműzik ! Ezek itt történhetnek­­. KK és RR! ’s ha túl­emelt lelkek szelleme hibát követhet­ el vérhatalmi ingatagság miatt , hogy lehet óhajtott sikerét várni leglelkiesméreti­bb intézkedéseinknek is ott kiírna, hol egykor a’ közönség léha jelle­méről fognak feltételeztetni a­ kívánt eredmé­nyek? Oly tárgyról, mi valósággal személyes­ségre visz, soha hoszszasan szólani nem kí­vántam; ugyan azért köszönő , hogy m­éltóz­­tattak a’ t.­KK és RR rövid megjegyzésemet békességesen eltűrni. Mi már magát a’ kérdés­­alatti tágyat illeti, felmerült az csak is a’ jegyzőkönyv felolvasásakor és inné még is ily fnisen minő ingerültséget lobbanja­ fel ! Szól­junk őszintén, nem jelese avagy csak ez is annak, hogy nem mindegyik categoriabéli or­szággyűlési tagok tárgyalták ezen kérdést je­len országos tanácskozáson kívül? Nem tár­gyaltatott ez kir. hivatalost’, nem nemzeti gyű­léseken a’ most feltárt oldalról , ’s ez sok részben oka, hogy ezen kis kérdés ily inge­rültséget szüle. Egyébiránt ki van mondva határozatképp, hogy a’ bóltnyitás regale; van tehát azoknak kik nem örömest adják ezen jogot úrbéreseknek, okuk arra nézve, hogy ne adják;­­s ha mind a’ mellett hogy már meg­határoztatok, miként e’ jog regale, és még is át lehet menni a’ csak most felmerült az i­­ránti kérdésre, hogy ezen kérdést, felette még nem tanácskozottaknak, előleges tanács­­­kozásra kivenni van rések és indokok. Oly tár­gyakban pedig, hol egyik félnek rése­­s in­doka van, valamit tenni vagy nem tenni nem ingerültség útján, hanem bővebb megfonto­lás és tanácskozás által lehet conciliatiohoz jutni; ez okból azon véleményhez járulok, mely ezen kérdést előleges tanácskozásra ki­kér. K­i­r. ügyek i­g­a­z­g­a­t­ó­j­a : Minden e­­gyéb áldalagos mondásokra szóló felelni nem­ kiván, azo­nban gr. T. - nak azon mondásá­ra hogy sokkal fontosabb ezen tárgy, mint­sem első tekintettel látszik, megváltja és meg­ismeri szóló, hogy nem kellett volna oly hir­telen a’ tárgynak érdemébe béelegyednie.­­­­Azt hogy a’ bóltnyitás regale vagy nem, tör­vényeink folytában könnyen meg lehet hatá­rozni, de meghatározni azt, hogy tulajdonun­kat miképp adjuk­ ki kezeinkből, ennek meg­fontolása időt kiván; annál fogva kéri elnök ő ma­gát ezt elöleges tanácskozásra kiadni , mert addig hozzá nem szóland. T o­r­d a­­­m. követje. Miután a’ bólt­­nyilás regálénak tétetett, szóló azt kérdi a’ ARtól , hogy ez limitália alá jövend-é? mert külömben egyik helységben egy 5, másik 9, a­ harmadik 10 napig fog árulni, ’s az ily ke­reskedést kivihetőnek nem tartja; mert posz­tót vagy fiánelt 5 vagy 10 napra vásárolni nem lehet. Tehát éppen azért , mivel az or­szággyűlés regálénak keresztelte a’ bóltnyi­­tási jogot , kell a’ taksáját is meghatározni, hogy azok kik egész év alatt árulnak, csak tarfafizetés mellett árulhassanak.­­ Mi azon kívánságot illeti, hogy ezen tárgy előleges ta­nácskozásra menjen, röviden csak azt jegyzi­­meg szóló , hogy gyakran megváltoztattak a­ határozatok, mit soha sem pártolt és mivel ezen elvnek pártolója , most is kívánja hogy maradjon­ meg a­ határozat és a' tárgy most határoztassék­ el, nem pedig egy uj előleges tanácskozás következtében. Egy kir. táblai ülnök: Nem kí­vánván fárasztani a' RR figyelmét, csak rö­viden figyelteti a’ RRet Erdélynek a’ leo­­poldi hitlevélbeli azon liszta alaptörvényére, melyben Erdélynek szabad kereskedés bizto­­sittatik. És ha már a’ BRnek bóltnyitás i­­ránti határozata legkisebbé sem fog változni ’s más részről a’ városok keblébeni privilé­giumok , melyek szintúgy a’ fejedelmektől adattak, sem lehetnek módosítás tárgyai: kér­di szóló, vann e igy Erdélyben szabad keres­kedés? Hajlanak a’ czéhok a’ városokban, ’s ha a’ nemességnek is korlátlanul adatik a’ bóllnyitási regale ’s az eziránti határozat ta­nácskozás tárgya többé nem lehet, igy a’vá­rosok keblein kívül is csak a’ nemesi osz­tályt fogja a’ kereskedés illetni az országban. Igaz! mondhatni, hogy csak a’ jog a’ földes­úré, ’s bóltnyitás nélkül is kereskedhelik a’ paraszt; de hová fog ő menni kereskedni? más földesurnak jószágába? Ott ismét más földesurnak van joga kereskedést űzni! A’ vá­rosokba ? Ott ezédek vannak ! Tehát miként kereskedhetik ? Felelet : sehogy sem! Köny­­nyen m­egeshetik hogy jöhet ide, midőn e’ haszonvétel a’ mint hasznot ád a’ földesúr­nak, úgy leend nyomasztó a’ népre nézve. E­­zek mellett is méltányolja szóló némelyek ó­­vakodását, hogy a’ boltnyitási regale, limita­­tio alá ne vétessék; mert akkor más regálék is limitatio alá jövendők ’s nem tudhatni,­,hol leend a’ megállapodási határvonal. Veszélyes­nek tartván szóló jelen regálénak különösen korlátlanuli megállítását, táblai ülnök magos B. M. úr véleményében egyezik , hogy jelen tárgy elöleges tanácskozásban újabban m­eg­­vitattassék, ’s kéri elnök ö­nmlságát méltóz­tassék ezen kérdésnek elöleges tanácskozás­ai kivételét megengedni. Egy kir. táblai ülnök: Birtokosok közjogi kérdése forogván­ fenn, iránta rendelkezni ’s amúgy könnyeden határozni igen bajos ,­­s osztja előtte szólott úrnak vélem­ényét, hogy sokkal fontosabb jelen tárg.

Next