Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-05-23 / 41. szám
BMI*ye I 111 ez létén. E’ folyamatban lévő ‘2-k ezüstben. Előfizetni lehet minden cs. kir. postán, fertály évben junius végéig terjedő fertály évi előfizetést elfogadunk l§-slal.MIt till ill vagy pénzt a' szerkeztöséghez béküldeni. Szerk. ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Blalalozas. Monte-creloi báró Csőrich Ferenc., parancsnokoskodó tábornok a' Bánátban, cs. kir. tábornagy, több érdemrend birtokosa s a’ 54-k számú magyar gyalog ezered másod-tulajdonosa, telthús életének 78-k évében folyó évi május 4-n Temesvárit meghalározott. N. n. Kolozsvári ujság’ok. A’ Müller Péter kolozsvári levéltárnokká tétele által megürült szolgabirói hivatal múlt kedden május 18-n Mészáros József eddigi esküset töltetett bé. — Szereden május lükén, a’ Gross Gusztáv főbíróvá tétele által ürességbe jött e’ városi rendörigazgatói hivatalra az innepélyes választás megtörtént, szavazattöbbséget nyertek : Jónás Ferencz , Vendrer Frigyes és Veszprémi Frek városi tanácsnokok, kik közzül egyet a’ fels. kir. kormányszék fog kinevezni. Országgyűlési közlés. A" május 12-kén tartott ötvenkettedik országos ülés. (Felislalása) Egy királyi hivatalos: Miután itt azon javaslat mellett és ellen, melyet Hunyadmegye k. a’ KK és Rüchibe terjesztett többen szólották , bár ha eddigelé sokkalta nagyobb azon t. szónokok száma, kik a’ javaslat ellen emeltek szót, mint azok, kik mellette nyilatkoztak: elpróbálja mindazonáltal szóló is, mennyire gyenge tehetsége engedi, megkísérteni azon javaslatnak védelmét.• Hogy pedig mellette szavát emelhesse, szükségesnek találja felvenni és megtartani a közbe gördült ellenvetések sorozaát, mire nézve: meg kell ugyan ismernie, hogy szinte tehetségét felülmáló erőlködés így csak hirtelen s rögtön azon nagyszámú ellenvetésekre ellenészrevételeit megtenni, mert, avagy csak emlékezetben is úgy megtartani azon csoportos ellenvetéseket, hogy azokra kellőleg és pontosan felelhessen erejét túl haladja , de reményű hogy a’ RK és RR ebbéli fogyatkozásai iránt ez úttal türelmesek fognak lenni. P’elhozatott itt, miként a’ törvényhozó, itélő, végrehajtó hatalomnak ilymóddali egybeelegyedéséböl bonyolodások fognak következni. Ha ez állítás azon javaslatbeli rendelkezésből folyna ki, szóló is ezen véleményben lenne, mivel jól tudja azt, miszerint minden alkotmányos és a’ kormányzásban helyes tappintattal biró nemzetek at trias politicát egymástól megkülönböztették,s ezeknek működéseiket mindig elkülönítve tartották; mert jól tudták és tudják, 's ez valóban úgy is van, miként ha a' törvényhozó hatalom hivébe ítélő, vagy a’ végrehajtó, szóval bár melyik hatalom is e’ három közzül, egyik a* máséba belé vág, ezáltal mind a’ polgári igazgatás, mind a’ személyes szabadság, mind a* vagyonbeli bátorságra nézve káros következések eredményeztetnek , ás kivált igazgatást teljes rendbomlás fogja tönkre juttatni. Ugyan azért szóló maga is elismeri a' felhozott elvet , de a' tárgyra alkalmazólag valósággal nem talál okot azon aggodalomra. Nem talál okot most e tekintetből kiindulva, mennyire az indítványozó urnák előterjesztéséből észrevehette , mert ugyanis nem czélja indítványozónak a törvényhatósági tisztekből alkotandó ötös táblára bízni minden eseteket, és következőleg mindazon eseteket, melyek öszvesen politikai és törvényes kérdéseket foglalnak magukban ; azon ötös számból álló bíróságnak tárgyává sem teszi , hanem megkülömbözteti a dolgot, é s azt mondja , hogy azon úrbéri bírói tábla, vagy nevezzék ötös táblának , ebbe fognak tartozni mindazon esetek, melyek törvényes kérdéseket magukban nem foglalnak. Ez az eddig hallott szerkezetben nincs ugyan nyilvános szavakkal kitéve, de szóló az előleges tanácskozásokban , általa figyelemmel kísért nézetek öszpontosulását tisztán ismervén, merész állítani azt , mit a felsejtésből is észre lehetett venni, hogy abban értődni kell, 's azon ha szinte nincs is a’ szerkezetben, segíteni lehet; mert midőn azon tárgyak elhatározásáról leend szó, hogy minemű tárgyak, melyik úrbéri bíróság hatósága alá tartoznak ? ezen megkülömböztetést meg lehet tenni, é s ki lehet mondani, miszerint a’ törvényes kérdéseket magukban foglaló esetek politikai esetektől elválasztatván, azok a rendes törvényszék hatósága alá tartozandnak. Ezáltal nem is fog igen nagy újítás történni a dologban , mert ha viszszatekintnek aKK és HM az erdélyi administrationális rendszerre, látni fogják, hogy a’ tisztek eddig ele felöleltek minden eseteket, melyek urbéri viszonyokból származott ügyek körül egyiránt mind political mind törvényes kérdéseket foglalnak magukban. — Most tehát csak is a’ politicai eseteket fogják ezen ötös bíróságra relegálni, mint már fennebb szóló érintette, mi okon bárha piacot cupálja is a’ kérdést , ki mondja hogy arra nézve nézete éppen ez. Azonban el nem mellőzheti szóló közbevetőleg azt megjegyezni, miszerint menynyire felvehette szellemét és értelmét az itt hallott ellenvetéseknek, úgy találja, hogy:e* teremben nagy fordulatot vettek a dolgok. Eddig nagy féltékenység mutatkozott az úrbéresek ügye iránt , és mindig azon óhajtás hangzott fel , hogy az úrbéresek mellett felügyelőül állíttassék a kormány. Most már másképp áll a dolog, mert itt a hol a’ legkisebb rendelkezés is oda megy ki, hogy a' kormánynak bármely felállítandó bíróságok útján leendne béfolyása az urbéri ügyekre, tartanak némelyek attól, hogy csupán a’ kormányi befolyásban rejlik a‘ nehézség , pedig bizonyára a’ lisztek születésére nézve is a' mely aggodalom mutatkozik, azon aggodalom helyesen meg nem állhat ; mert a’ kormány egyedi tisztviselőket a törvényhatóságokban nem teremt ’s nem is teremthet, minthogy azoknak születésük választás útján eszközlendő, mely nélkül kormány hatalma őket elő nem idézheti. Tehetni itt azon ellenvetést, hogy a’ vármegyékben éppen úgy, mint a’ székely törvényhatóságokban kormány orgánuma a’ főispán és főtiszt, ’s amott a’ főispán proponál egyéneket is. — Úgy de az 1791-beli 112-k.cikkben van ez ellen praecautio; mert azon előterjesztett egyének megválasztása iránti főispáni ajánlatnak ellentmondani joga van a törvényhatósági birtokos nemességnek. Hogy ennek módja tisztán a’ törvényben kifejezve nincs ’s miképpen történnék? eléggé körül nem íratott, azt szóló, elismeri ugyan , de ezen jog eddigi gyakorlatából saját tapasztalásánál fogva tudja, hogy a törvényhatóságok számtalanszor élvén ezen jogokkal, mindég jól tudták értelmezni ezen törvényt. Azonban kéri szóla a’ KK és Pillét, engedjék meg, hogy tovább is fejthesse el tárgy körüli nézeteit ! Most közelebbről olvastatott fel ő Felségének a' RK és RR előtt azon mélyen tisztelt királyi leirata, melyben a’ választások következtében teendő megerősítésekre nézve ő Felsége méltóztatott az ország ilyeit e’ tekintetben megnyugtatni, még pedig elmeri mondani szóló, hogy a' királyi megerősítési jognak nagy megszólalásával, miután kimondotta azon leküldött törvényjavaslat azt, hogy minden vallásból csak egy a’ legtöbb szózatot nyert egyén terje'sz,tessékfel legfelsőbb megerősítés alá. Így valósággal a' törvényhatóságoknak szabadságukban áll oly egyéneket teijeszteni ö Felsége elibe, kiket a’ közohajlás jelöl ki, 's ugyan azoknak nem pedig másoknak megerösitésöket, csalhatatlanul reményű. Már felvéve a’ corteskedés befolyását, e’ részben is nagy veszedelmet szóló nem lát, 's azt hogy mi okon nem lát, ezt mindenki értheti. Legnagyobb ellenvetés e’ részben is csak az, hogy a’ éorteskedés az úrbéresre nézve veszedelmes, mert az úrbéres választási joggal nem bírván, azon bírák választásába nem folyhat, hé. Ezen okból származható veszedelem szóló szerint csak úgy állana, ha nem lenne feljebb viseli it elosztók, melynek tagjait nem azon birtokosok választják, kiknek az úrbéri viszonyokból kifolyó ügyekben önérdekük forog fenn, mert csak akkor lenne ezen nehézségnek több súlya; de vagyon ily iléleszék nálunk, 's ez a’ királyi fökormányszék. Mi több, még azt sem merész szóló előre erősilm , hogy minden urbéri ügyek a’ kormányszék előtt végképp elláttatnak , mert a’ nevezetesebb esetek szintén az urbéri viszonyokból folyók is, a' Beop. Diploma szerint ő Felségéhez való folyamodás útján is felvétetni megengedvék. Mi azon ellenvetést illeti, hogy a’ vagyonosabb és hatalmasabb aristocratia t. i. a' birtokos rész, a' gyengébb s vagyontalan aristocratiát a* lisztek választása által előre ellátott 1 érv következtében ! 1