Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-05-23 / 41. szám

BMI*­ye I 111 ez létén. E’ folyamatban lévő ‘2-k ezüstben. Előfizetni lehet minden cs. kir. postán, fertály évben junius végéig terjedő fertály évi előfizetést elfogadunk l§-slal.MIt till ill vagy pénzt a' szerkeztöséghez béküldeni. Szerk. ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Blalalozas. Monte-creloi báró Cső­rich Ferenc­., parancsnokoskodó tábornok a' Bá­nátban, cs. kir. tábornagy, több érdemrend bir­tokosa s a’ 54-k számú magyar gyalog ezered másod-tulajdonosa, telthús életének 78-k évében folyó évi május 4-n Temesvárit meghalározott. N. n. Kolozsvári u­jság’ok. A’ Müller Péter kolozsvári levéltárnokká tétele által meg­ürült szolgabirói hivatal múlt kedden május 18-n Mészáros József eddigi esk­ü­set töl­tet­ett­ bé. — Szereden május lükén, a’ Gross Gusztáv főbíróvá tétele által ürességbe jött e’ városi rendörigazgatói hivatalra az inne­­pélyes választás megtörtént, szavazattöbbsé­get nyertek : Jónás Ferencz , V­e­n­d­r­e­r Frigyes és Veszprémi Frek városi tanács­nokok, kik közzü­l egyet a’ fels. kir. kormány­szék fog kinevezni. Országgyűlési közlés. A" má­jus 1­2-kén tartott ö­t­v­e­n­k­e­t­t­e­d­i­k or­szágos ül­é­s. (Felisl­al­ása) Egy királyi hivatalos: Miután itt azon javaslat mellett és ellen, melyet Hunyad­­megye k. a’ KK és Rü­­chibe terjesztett töb­ben szólották , bár ha eddigelé sokkalta na­gyobb azon t. szónokok száma, kik a’ javas­lat ellen emeltek szót, mint azok, kik mel­lette nyilatkoztak: elpróbálja mindazonáltal szóló is, mennyire gyenge tehetsége engedi, megkísérteni azon javaslatnak védelmét.­­• Hogy pedig mellette szavát emelhesse, szük­ségesnek találja felvenni és megtartani a­ köz­be gördült ellenvetések soroza­át, mire nézve: meg kell ugyan ismernie, hogy szinte tehet­ségét fel­ülmáló erőlködés így csak hirtelen s rögtön azon nagyszámú ellenvetésekre el­lenészrevételeit megtenni, mert, avagy csak emlékezetben is úgy megtartani azon csopor­tos ellenvetéseket, hogy azokra kellőleg és pontosan felelhessen erejét túl haladja , de reményű hogy a’ RK és RR ebbéli fogyat­kozásai iránt ez úttal türelmesek fognak len­ni. P’elhozatott itt, miként a’ törvényhozó, i­­télő, végrehajtó hatalomnak ilymóddali egy­­beelegyedéséböl bonyolodások fognak kö­vetkezni. Ha ez állítás azon javaslatbel­i ren­delkezésből folyna­ ki, szóló is ezen vélemény­ben lenne, mivel jól tudja azt, miszerint min­den alkotmányos és a’ kormányzásban helyes tappintattal biró nemzetek at trias politicát egymástól megkülö­nböztették,­s ezeknek mű­ködéseiket mindig elkülönítve tartották; mert jól tudták és tudják, 's ez valóban úgy is van, miként ha a' törvényhozó hatalom hi­vébe ítélő, vagy a’ végrehajtó, szóval bár melyik hatalom is e’ három közzü­l, egyik a* máséba belé vág, ezáltal mind a’ polgári i­­gazgatás, mind a’ személyes szabadság, mind a* vagyonbeli bátorságra nézve káros követ­kezések eredményeztetnek , ás kivált igazga­tást teljes rendbomlás fogja tönkre juttatni. Ugyan azért szóló maga is elismeri a' fel­hozott elvet , de a' tárgyra alkalmazólag va­lósággal nem talál okot azon aggodalomra. Nem talál okot most e­ tekintetből kiindul­va, mennyire az indítványozó urnák előter­jesztéséből észrevehette , mert ugyan­is nem czélja indítványozónak a­ törvényható­sági tisztekből alkotandó ötös táblára bízni minden eseteket, és következőleg mind­azon eseteket, melyek öszvesen politikai és törvé­nyes kérdéseket foglalnak magukban ; azon ötös számból álló bíróságnak tárgyává sem teszi , hanem megkülömbözteti a­ dolgot, é s azt mondja , hogy azon úrbéri bírói tábla, vagy nevezzék ötös táblának , eb­be fognak tartozni mind­azon esetek, melyek törvényes kérdéseket magukban nem foglalnak. Ez az eddig hallott szerkezetben nincs ugyan nyil­vános szavakkal kitéve, de szóló az előleges tanácskozásokban­ , általa figyelemmel kísért nézetek öszpontosulását tisztán ismervén, me­rész állítani azt , mit a­ felsejtésből is észre lehetett venni, hogy abban értődni kell, 's a­­zon ha szinte nincs is a’ szerkezetben, segí­teni lehet; mert midőn azon tárgyak elhatá­rozásáról leend szó, hogy minemű­ tárgyak, melyik úrbéri bíróság hatósága alá tartoz­nak ? ezen megkülömböztetést meg lehet ten­­ni, é s ki lehet mondani, miszerint a’ törvé­nyes kérdéseket magukban foglaló esetek politikai esetektől el­választat­ván, azok a­ ren­des törvényszék hatósága alá tartozandnak. Ezáltal nem is fog igen nagy újítás történni a­ dologban , mert ha viszszatekintnek a­­KK és HM az erdélyi administrat­ionális rend­szerre, látni fogják, hogy a’ tisztek eddig ele felöleltek minden eseteket, melyek urbéri vi­szonyokból származott ügye­k körül egyiránt mind political mind törvényes kérdéseket foglalnak magukban. — Most tehát csak is a’ politicai eseteket fogják ezen ötös bíró­ságra relegálni, mint már fennebb szóló érin­tette, mi okon bárha pi­acot cupálja is a’ kérdést , ki mondja hogy arra nézve nézete ép­pen ez. Azonban el nem mellőzheti szóló köz­­bevetőleg azt megjegyezni, miszerint meny­nyire felvehette szellemét és értelmét az itt hallott ellenvetéseknek, úgy találja, hogy:e* teremben nagy fordulatot vettek a­ dolgok. Eddig nagy féltékenység mutatkozott az úr­béresek ügye iránt , és mindig azon óhajtás hangzott fel , hogy az úrbéresek mellett fel­ü­gyelőül állíttassék a­ kormány. Most már másképp áll a­ dolog, mert itt a­ hol a’ leg­kisebb rendelkezés is oda megy ki, hogy a' kormánynak bár­mely felállítandó bíróságok útján leendne béfolyása az urbéri ügyekre, tartanak némelyek attól, hogy csupán a’ kor­mányi befolyásban rejlik a‘ nehézség , pedig bizonyára a’ lisztek születésére nézve is a' mely aggodalom mutatkozik, azon aggodalom helyesen meg nem állhat ; m­ert a’ kormány egyedi­ tisztviselőket a törvényhatóságok­ban nem teremt ’s nem is teremthet, mint­hogy azoknak születésük választás útján esz­­közlendő, mely nélkül kormány hatalma őket elő nem idézheti. Tehetni itt azon ellenve­tést, hogy a’ vármegyékben éppen úgy, mint a’ székely törvényhatóságokban kormány or­gánuma a’ főispán és főtiszt, ’s amott a’ fő­ispán proponál egyéneket is. — Úgy de az 1791-beli 112-k­­.c­ikkben van ez ellen prae­­cautio; mert azon előterjesztett egyének meg­választása iránti főispáni ajánlatnak ellent­mondani joga van a­ törvényhatósági birtokos nemességnek. Hogy ennek módja tisztán a’ törvényben kifejezve nincs ’s miképpen tör­ténnék? eléggé körül nem íratott, azt szóló, elismeri ugyan , de ezen jog eddigi gyakor­latából saját tapasztalásánál fogva tudja, hogy a­ törvényhatóságok számtalanszor élvén ezen jogokkal, mindég jól tudták értelmezni ezen törvényt. Azonban kéri szóla a’ KK­ és Pillét, engedjék­ meg, hogy tovább is fejthesse el tárgy körüli nézeteit ! Most közelebbről ol­­vastatott­ fel ő Felségének a' RK és RR előtt azon mélyen tisztelt királyi leirata, melyben a’ választások követ­keztében teendő megerő­sítésekre nézve ő Felsége méltóztatott az or­szág ilyeit e’ tekintetben megnyugtatni, még pedig elmeri mondani szóló, hogy a' királyi megerősítési jognak nagy megszólalásával, miután kimondotta azon leküldött törvényja­vaslat azt, hogy minden vallásból csak egy a’ legtöbb szózatot nyert egyén terje'sz,tessék­­fel legfelsőbb megerősítés alá. Így valóság­gal a' törvényhatóságoknak szabadságukban áll oly egyéneket teijeszteni ö Felsége elibe, kiket a’ közohajlás jelöl ki, 's ugyan azok­nak nem pedig másoknak megerösitésöket, csalhatatlanul reményű. Már felvéve a’ cor­­teskedés befolyását, e’ részben is nagy ve­szedelmet szóló nem lát, 's azt hogy mi o­­kon nem lát, ezt mindenki értheti. Legna­­gyobb ellenvetés e’ részben is csak az, hogy a’ éorteskedés az úrbéresre nézve veszedel­mes, mert az úrbéres választási joggal nem bírván, azon bírák választásába nem folyhat, hé. Ezen okból származható veszedelem szó­ló szerint csak úgy állana, ha nem lenne feljebb viseli it elosztók, melynek tagjait nem azon birtokosok választják, kiknek az úrbéri viszonyokból kifolyó ügyekben önérdekük f­o­rog­ fenn, mert csak akkor lenne ezen ne­hézségnek több súlya; de vagyon ily iléle­­szék nálunk, 's ez a’ királyi fökormányszék. Mi több, még azt sem merész szóló előre e­­rősilm , hogy minden urbéri ügyek a’ kor­mányszék előtt végképp elláttatnak , mert a’ nevezetesebb esetek szintén az urbéri viszo­nyokból folyók is, a' Beop. Diploma szerint ő Felségéhez való folyamodás útján is felvé­tetni megengedvék. Mi azon ellenvetést ille­ti, hogy a’ vagyonosabb és hatalmasabb ari­stocrat­ia t. i. a' birtokos rész, a' gyengébb s vagyontalan aristocratiát a* lisztek válasz­tása által előre ellátott 1 érv következtében ! 1

Next