Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-06-03 / 44. szám

Kolozsvárit. I f­i soiorUih jasiinias­­*­•» 1*47 [ SaWBiJl ERDÉLYI HÍRLAP. l'ig’yelü­leízetés* 1/ folyamatban lévő 2-k fertály évben junius végéig terjedő fertály évi előfizetést elfogadunk ül-IiaioiEt frttell ezüstben. Előfizetni lehet minden cs. kir. postán, vagy pénzt a* szerkeztőséghez beküldeni. Szerk. ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Grgaszl­ir. Főkormányszéki ügyvéd Böj­tke Lázár máj. 51-11 reggeli 2 órakor munkás és fáradhatatlan földi pályáját 45 éves korában be­­végezte. Csendesen nyugodjanak porai. Nyug­atin ázás. Marosportusi hajóintézeti számadásvivő Balog Gábor, saját kérésére fenn­­söbb helyen nyugalomra bocsáttatott. Kolozsvári Ujságok. Múlt szom­baton május 29-n mint értettük — városunk új rendőrigazgatójává, a’ fels. kir. kormány­szék által V­e­n d­­­e­r Fridrik városi tanács­nok neveztetett­ ki. — Vasárnap, máj. 30-a díszes innepély ébresztő figyelmünket , dicső­ségesen uralkodó V. Ferdi­nánd fels. fe­jedelmünk fennséges neve napja megtisztel­tetése jeléül , az ország Rvei, kir. iomány­­szék, katonai tisztikar és e’ városi tanács­o s v. e. polgárság, a' piaczi nagy templomba menve, ott ő Felsége hoszas és dicsőséges uralkodásáért s életéért, az egek urának buz­gó fohászszal áldoztak. Délben cs. kir. biz­tos és főhadivezér b. P­u­ehner Antal úr ő excrjánál fényes ebéd volt, melye­n kir. kor­mányzónk s több főmagu tisztviselők s ka­tonatisztek valamik jelen és ő Felsége éle­téért ’s egésségéért, hogy azt az úr Isten még hoszasan tartsa­ fenn! pohár emelte­tett. Az előtt való nap délután , özvegy b. Józsika Jánosné ő exczja , ezen vá­rosban lévő külső magyarul szai kertjében az országgyűlési tagokat megvendégelte, mely­re­­—mint értettük —300 személy volt hi­vatalos. — Hétfőn, május 31 11, színházunk­ban Shiff Seymour zongorász bámulandó sebességgel és könnyűséggel eljátszott hang­versenye kedves időtöltést szerzett. Való­ban, midőn a­ tiszt, művész urat Liszt mél­tó társának nyilatkoztattuk, állítás­unk nem csala­ meg, — s azért őt, r. ez. közönségünk melegebb részvétébe 's figyelmébe ajánlani bátran merjük. Csigász-inneppély. Károly fe­jér várit május 18-a 1847. Városunk ma nagyszerű gyász ünnepélynek volt tanúja. Az ünnepély az ausztriai birodalom legna­gyobb hadvezére, már csak néhai F Óh­erczeg Károly e­l’ennsége emlékének volt szen­telve. A' hódoló tisztelet, melylyel száza­dunknak ezen, a’ h­arcz és irodalom meze­jén egyiránt nagy nevet szerzett fennséges férfia iránt viseltettünk; az őszinte mély fáj­­­­fialom, melyet elveszte (eleit érezőnk, a’ kaiból, székesegyház belsejébe vezete ben­nünket, hol Erdély közszeretetü főpásztora, Kovács Miklós úr ö­nm­lga parancsából tör­tént előleges kihirdetés után a' nagynevű elhunyt föh­erczeg lelkéért gyász­engesztelő áldozat vala az élet és halál örök Urának fbémutatandó. A' nap, mely május 17-kén gyászfellegekbe burkolta magát, ma tiszta fényben ragyogott felettünk, mintha homályta­­lan szemmel akarna ezen őszinte mély fájdalom tanúja lenni, mely szivünket oly nagy vesz­teség érzetében elfoglalá. Két­ negyed volt a’ kilenczre, midőn az isteni tiszteletet hirdető harang megkondult. Ekkor a’ teljes díszruhába öltözött katonaság, gyászjelt hord­va karjain, a­ templomba vonult, mely a’ gyászinnepélyhez méltó diszszel volt feléke­­sitve. Az oltár elt­lt , a' templom-szentély közepén gyászravatal volt fegyverekből fel­állítva, a' ravatalon szemlélhetök valónak : az Erdélyt kegyesen kormányzó fennséges ausz­triai ház családi czirnerei; a’ rendjelek , me­lyek egykor a’ fennséges tdhunylnak bátor mesjét diszesitették; a’ fővezéri paloza és számos zászlók; nyolcz oszlop emelkedett a’ a' ravatal mellett a­ templom boltozatja fe­lé; az oszlopokból gyertyaláng lobogott fel, jelképéül azon dicsőségnek, mely a' halott­nak kényes emlékét századok hoszszú során­­ál körü­lsugározandja. A ravatal előtt, a' templom hajója felé két nagyobb ágyú ál­lott, mellette golyók és dobok, mint meg­annyi néma emlékei azon csatáknak, melye­ket az elhunyt herczeg Europa szabadságá­ért és a­ közbéke fenntartásáért kivivott. A’ templom tömve volt mindenrangú és ren­dű­­ájtaloskodókkal és mély m­egilletödést le­hetett mindnyájuk, kivált az öszbeborult harcz­­fiak arczán olvasni, midőn a’ fenntisz­telt püspök úr ő exczja — ki személyesen mutatta bé, fényes egyházi szolgálat kísére­tében Istennek a’ vérnélküli áldozatot — a’ gyászravatalh­oz ment, és ott a’ szokott ha­lotti könyörgést elvégezte. Az egész gyász­­innepély illő tolmácslója vala azon hódoló tiszteletnek, melylyel a’ felséges ausztriai­háznak és itt különösen a­ már fájdalom! csak néhai föherczeg Károly erényeinek a­dózhatni, örömünk­ és szerencsénknek vall­juk. Egy jelenleg helyben állomásozó pat­tantyús hadnagy, egy magas költői ihletsé­g­­böl gyönyörű német nyelven irt versezetet osztatott­ ki főherczeg Károly emlékére; én azok főbb tartalmát a’ de­ák költő e’ szavai­ba szeretném központositani: facia ducis vivent, operosaque glória rerum. Ors/átfsylllési Eur/Ics. A’ má­jus lékén tartott é­l­v­e 11 n­e­g­y­e­d­i­k or­szágos ülés. Tárgy: Az úrbéri XIII . törvényczikk I §. vagy az úrbéri törvény­szék alakítása. Jegyzőkönyvi hit­elesítés után elnök ö­nmaga figyeltetvén a’ iltet, miszerint a” már két országos ülésen keresztül vitatott ’s szőnye­gen lévő tárgy kimerítve lévén 's a' párbe­szédek és kölcsönös felelgetések is eléggé megtörténvén , egyszersmind felhívja , hogy tehát most már csak szorosan a’ tárgyra tar­tozókig lehetőségig röviden nyilatkozzanak. U­j egyház-szék k . Sz.er­int az úr­béri elemzés csak gyors, pontos és­ helyes tör­vényszolgáltatásban éri­ el czélját, a’ minek pedig teljesítésére az egyetlen urbér-szék, a­­kár közgyűlés akár három évenként válasz­tandó bírák által gyakoroltassék, kivált a° főtt mértföldii Hunyad,91 mföldii Alsófejér-, 91 mföldii Torda-, 63 mföldii Belsö-Szolnok , 63 mföldii Doboka-megyékre nézve erkölcsi­leg úgy mint külsőleg képtelen és elégtételen, ’s igy hasonlitni fognak az erdélyi úrbéri törvé­nyek ama romai törvényhez, melyet egyik romai császára’ toronyra fü­ggesztetett 's róla csak any­­nyit tudhatni's mondhatni mint az oláh 's mol­­dovaországi urbérről ’s urb. törvényről. Szó­ló tehát kívánta volna , miszerint két megyei, u. m. adó és fele biróság állittassék, mely­nek tagjai fele részben a' megyei közgyűlés, fele részben pedig a’ kormány alatt álljanak 's választassanak. — és most Küküllő-i megye követjének beszédére kivált felelni. A­ szász nemzet által ugymond­­ neme­si joggal bírt jószágbeli úrbéri tiszth­atóságra nézve, mallóztatott és Küküllő vármegye igen t. k. küldői nézeteit terjedelmesen ’s talán nem szorosan a" szőnyegen álló kérdésre szo­­ritkozólag oly értelemben előterjeszteni, mi­szerint a’ t. gr. k. úr küldői , a’ dolog tör­ténészen folyamából kimenne, úgy véleked­nek, hogy a’ fenn nevezett jószágokbeli úr­béri és minden más köztörvény szerinti ható­ság nem szász, tisztviselősége, hanem ns Kü­­kü­llő vármegyéé. Feltéve, de meg nem en­gedve , hogy ns Küküllő vármegye részéről itten előadott történészeti ismeretei a­ vita­tott pontra nézve alaposak vagy helyesek, még akkor sem látnám őlet feljogosítva lenni arra, hogy a’ szász tisztviselőségtől egy ál­tala több századoktól fogva szakadatlanul és törvényesen gyakorlott közhatóságot eltagad­jon, mert minden­kit­álladalnak, de különö­sebben Erdélynek közálladalmi és fennállha­­tásától elvál­aszhatai­lan stát­usaxiomának néz­nem kell azt, miszerint: valamely jogállapo­­tot vagy jogviszonyt, mert valaha létezett, jelenleg pedig már törvényesen nem­ áll az élő, teljes erejű­ törvények és jogok felforga­tásával valaha viszszaállítni teljességgel nem lehet. Miután pedig jelen esetben i­ Kükül­­lő­ vár­megye csak történészeti állításai is te­temes m­egigazítást kívánni látszanak, köte­lesnek érzem magamat , küldőim mint a’­z bírák közbirtokosainak egy ügy iránti néze­­teit annyival is inkább lehetőleg legrövideb­ben nyilvánítani , ne­hogy talán valaki hall­gatásomból azon helytelen következtetést von­hassa, miszerint is Küküllő vármegye az­ i­­gényelt törvényhatóság körüli történészeti tu­dása alaposnak, következőleg az arra épített követeléseit helyesnek tartottam és tartom. Ugyan is küldőim nézetei e’ tárgyban ezek, és Küküllő vármegye részéről annak megbi­­zonyitására, hogy a’­­ bírák jószágaiban va­ló mindennemű közhatóság az övé, felhozott approb. törvény 3 k rész. 40-k trt. 6­ k art. nem hogy állítását erősítené, de sőt inkább megcz­áfolja; mert azt mutatja, hogy a’ köve­telt hatóság a° és vármegyéi még az IG6l­­beli országgyűlési t.czikkekből kiszedett ama approb. törvény szerkezete alkalmával sem il­lette, hogy annak gyakorlatában akkor sem­­ !

Next