Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-06-03 / 44. szám
Kolozsvárit. I fi soiorUih jasiinias*•» 1*47 [ SaWBiJl ERDÉLYI HÍRLAP. l'ig’yelüleízetés* 1/ folyamatban lévő 2-k fertály évben junius végéig terjedő fertály évi előfizetést elfogadunk ül-IiaioiEt frttell ezüstben. Előfizetni lehet minden cs. kir. postán, vagy pénzt a* szerkeztőséghez beküldeni. Szerk. ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Grgaszlir. Főkormányszéki ügyvéd Böjtke Lázár máj. 51-11 reggeli 2 órakor munkás és fáradhatatlan földi pályáját 45 éves korában bevégezte. Csendesen nyugodjanak porai. Nyugatin ázás. Marosportusi hajóintézeti számadásvivő Balog Gábor, saját kérésére fennsöbb helyen nyugalomra bocsáttatott. Kolozsvári Ujságok. Múlt szombaton május 29-n mint értettük — városunk új rendőrigazgatójává, a’ fels. kir. kormányszék által Ven der Fridrik városi tanácsnok neveztetett ki. — Vasárnap, máj. 30-a díszes innepély ébresztő figyelmünket , dicsőségesen uralkodó V. Ferdinánd fels. fejedelmünk fennséges neve napja megtiszteltetése jeléül , az ország Rvei, kir. iományszék, katonai tisztikar és e’ városi tanácso s v. e. polgárság, a' piaczi nagy templomba menve, ott ő Felsége hoszas és dicsőséges uralkodásáért s életéért, az egek urának buzgó fohászszal áldoztak. Délben cs. kir. biztos és főhadivezér b. Puehner Antal úr ő excrjánál fényes ebéd volt, melyen kir. kormányzónk s több főmagu tisztviselők s katonatisztek valamik jelen és ő Felsége életéért ’s egésségéért, hogy azt az úr Isten még hoszasan tartsa fenn! pohár emeltetett. Az előtt való nap délután , özvegy b. Józsika Jánosné ő exczja , ezen városban lévő külső magyarul szai kertjében az országgyűlési tagokat megvendégelte, melyre—mint értettük —300 személy volt hivatalos. — Hétfőn, május 31 11, színházunkban Shiff Seymour zongorász bámulandó sebességgel és könnyűséggel eljátszott hangversenye kedves időtöltést szerzett. Valóban, midőn a tiszt, művész urat Liszt méltó társának nyilatkoztattuk, állításunk nem csala meg, — s azért őt, r. ez. közönségünk melegebb részvétébe 's figyelmébe ajánlani bátran merjük. Csigász-inneppély. Károly fejér várit május 18-a 1847. Városunk ma nagyszerű gyász ünnepélynek volt tanúja. Az ünnepély az ausztriai birodalom legnagyobb hadvezére, már csak néhai F Óherczeg Károly el’ennsége emlékének volt szentelve. A' hódoló tisztelet, melylyel századunknak ezen, a’ harcz és irodalom mezején egyiránt nagy nevet szerzett fennséges férfia iránt viseltettünk; az őszinte mély fájfialom, melyet elveszte (eleit érezőnk, a’ kaiból, székesegyház belsejébe vezete bennünket, hol Erdély közszeretetü főpásztora, Kovács Miklós úr önmlga parancsából történt előleges kihirdetés után a' nagynevű elhunyt föherczeg lelkéért gyászengesztelő áldozat vala az élet és halál örök Urának fbémutatandó. A' nap, mely május 17-kén gyászfellegekbe burkolta magát, ma tiszta fényben ragyogott felettünk, mintha homálytalan szemmel akarna ezen őszinte mély fájdalom tanúja lenni, mely szivünket oly nagy veszteség érzetében elfoglalá. Két negyed volt a’ kilenczre, midőn az isteni tiszteletet hirdető harang megkondult. Ekkor a’ teljes díszruhába öltözött katonaság, gyászjelt hordva karjain, a templomba vonult, mely a’ gyászinnepélyhez méltó diszszel volt felékesitve. Az oltár eltlt , a' templom-szentély közepén gyászravatal volt fegyverekből felállítva, a' ravatalon szemlélhetök valónak : az Erdélyt kegyesen kormányzó fennséges ausztriai ház családi czirnerei; a’ rendjelek , melyek egykor a’ fennséges tdhunylnak bátor mesjét diszesitették; a’ fővezéri paloza és számos zászlók; nyolcz oszlop emelkedett a’ a' ravatal mellett a templom boltozatja felé; az oszlopokból gyertyaláng lobogott fel, jelképéül azon dicsőségnek, mely a' halottnak kényes emlékét századok hoszszú soránál körülsugározandja. A ravatal előtt, a' templom hajója felé két nagyobb ágyú állott, mellette golyók és dobok, mint megannyi néma emlékei azon csatáknak, melyeket az elhunyt herczeg Europa szabadságáért és a közbéke fenntartásáért kivivott. A’ templom tömve volt mindenrangú és rendűájtaloskodókkal és mély megilletödést lehetett mindnyájuk, kivált az öszbeborult harczfiak arczán olvasni, midőn a’ fenntisztelt püspök úr ő exczja — ki személyesen mutatta bé, fényes egyházi szolgálat kíséretében Istennek a’ vérnélküli áldozatot — a’ gyászravatalhoz ment, és ott a’ szokott halotti könyörgést elvégezte. Az egész gyászinnepély illő tolmácslója vala azon hódoló tiszteletnek, melylyel a’ felséges ausztriaiháznak és itt különösen a már fájdalom! csak néhai föherczeg Károly erényeinek adózhatni, örömünk és szerencsénknek valljuk. Egy jelenleg helyben állomásozó pattantyús hadnagy, egy magas költői ihletségböl gyönyörű német nyelven irt versezetet osztatott ki főherczeg Károly emlékére; én azok főbb tartalmát a’ deák költő e’ szavaiba szeretném központositani: facia ducis vivent, operosaque glória rerum. Ors/átfsylllési Eur/Ics. A’ május lékén tartott élve 11 negyedik országos ülés. Tárgy: Az úrbéri XIII . törvényczikk I §. vagy az úrbéri törvényszék alakítása. Jegyzőkönyvi hitelesítés után elnök önmaga figyeltetvén a’ iltet, miszerint a” már két országos ülésen keresztül vitatott ’s szőnyegen lévő tárgy kimerítve lévén 's a' párbeszédek és kölcsönös felelgetések is eléggé megtörténvén , egyszersmind felhívja , hogy tehát most már csak szorosan a’ tárgyra tartozókig lehetőségig röviden nyilatkozzanak. Uj egyház-szék k . Sz.erint az úrbéri elemzés csak gyors, pontos és helyes törvényszolgáltatásban éri el czélját, a’ minek pedig teljesítésére az egyetlen urbér-szék, akár közgyűlés akár három évenként választandó bírák által gyakoroltassék, kivált a° főtt mértföldii Hunyad,91 mföldii Alsófejér-, 91 mföldii Torda-, 63 mföldii Belsö-Szolnok , 63 mföldii Doboka-megyékre nézve erkölcsileg úgy mint külsőleg képtelen és elégtételen, ’s igy hasonlitni fognak az erdélyi úrbéri törvények ama romai törvényhez, melyet egyik romai császára’ toronyra függesztetett 's róla csak anynyit tudhatni's mondhatni mint az oláh 's moldovaországi urbérről ’s urb. törvényről. Szóló tehát kívánta volna , miszerint két megyei, u. m. adó és fele biróság állittassék, melynek tagjai fele részben a' megyei közgyűlés, fele részben pedig a’ kormány alatt álljanak 's választassanak. — és most Küküllő-i megye követjének beszédére kivált felelni. A szász nemzet által ugymond nemesi joggal bírt jószágbeli úrbéri tiszthatóságra nézve, mallóztatott és Küküllő vármegye igen t. k. küldői nézeteit terjedelmesen ’s talán nem szorosan a" szőnyegen álló kérdésre szoritkozólag oly értelemben előterjeszteni, miszerint a’ t. gr. k. úr küldői , a’ dolog történészen folyamából kimenne, úgy vélekednek, hogy a’ fenn nevezett jószágokbeli úrbéri és minden más köztörvény szerinti hatóság nem szász, tisztviselősége, hanem ns Küküllő vármegyéé. Feltéve, de meg nem engedve , hogy ns Küküllő vármegye részéről itten előadott történészeti ismeretei a vitatott pontra nézve alaposak vagy helyesek, még akkor sem látnám őlet feljogosítva lenni arra, hogy a’ szász tisztviselőségtől egy általa több századoktól fogva szakadatlanul és törvényesen gyakorlott közhatóságot eltagadjon, mert mindenkitálladalnak, de különösebben Erdélynek közálladalmi és fennállhatásától elválaszhatailan státusaxiomának néznem kell azt, miszerint: valamely jogállapotot vagy jogviszonyt, mert valaha létezett, jelenleg pedig már törvényesen nem áll az élő, teljes erejű törvények és jogok felforgatásával valaha viszszaállítni teljességgel nem lehet. Miután pedig jelen esetben i Küküllő vármegye csak történészeti állításai is tetemes megigazítást kívánni látszanak, kötelesnek érzem magamat , küldőim mint a’z bírák közbirtokosainak egy ügy iránti nézeteit annyival is inkább lehetőleg legrövidebben nyilvánítani , nehogy talán valaki hallgatásomból azon helytelen következtetést vonhassa, miszerint is Küküllő vármegye az igényelt törvényhatóság körüli történészeti tudása alaposnak, következőleg az arra épített követeléseit helyesnek tartottam és tartom. Ugyan is küldőim nézetei e’ tárgyban ezek, és Küküllő vármegye részéről annak megbizonyitására, hogy a’ bírák jószágaiban való mindennemű közhatóság az övé, felhozott approb. törvény 3 k rész. 40-k trt. 6 k art. nem hogy állítását erősítené, de sőt inkább megczáfolja; mert azt mutatja, hogy a’ követelt hatóság a° és vármegyéi még az IG6lbeli országgyűlési t.czikkekből kiszedett ama approb. törvény szerkezete alkalmával sem illette, hogy annak gyakorlatában akkor sem !