Mult és Jelen - Jelen, 1848 (8. évfolyam, 1-37. szám)
1848-01-02 / 1. szám
boldogságot, —áldja meg annak külömbüző és jórj munkás elöljáróit a' bölcseség és rész,rehajlatlan igazság lelkivel, mindenek felett a* polgárok megérdemlett szeretőjével,— s áldja meg viszont ezeket az örökség szerínt rajok szállott hivséghez s kötelességérzéshez ragaszkodásban meg tartással. Legyen szabad végre e' lap érdemes olvasóihoz is egy bizodalmas és tiszteletteljes kérést intézni. Conservativ lapot szerkeszteni Erdélyben* nem a' legkönnyebb feladat, nem rozsát termő pálya. Kike’ lapul_,mely folyvást az alkotmányos haladás orgánuma marad — eddig gyámolították — fogadják a múlt évben helyzete nehéz sőt súlyos voltát különösen és igen sajnosan érző szerkesztőnek szives és őszinte hálára nyilvánítását , mint szintén a megtörtént fogyatkozásokért bocsánat kérését— egyszersmind az aziránti jóságukat pártolásukat jövendőben is conserválni szíveskedjenek 's különösen azon nemesindulatu hazafiak, kik az utolsó hongyülés alatt szerkesztőt közelebbi s gyakoribb érintkezés következtében becses bizodalmukkal és barátságukkal megajándékozták— azt iránta a’ távolban is conservat ni méltóztassanak—mindenek félétt ne vonják meg e' laptól azon erkölcsi gyámolitást, mi annak ’s azzal együtt az alkotmányos conservativ ügynek is — melynek talán nem megvetendő központja — erőt é s állandóságot igér és ád, ’s ne feledjék, hogy egyfelől a* közteretnekben másfelől a’ hírlapi sajtó terén együttmunkálás és kezetfogás, tehát a’ kölcsönös egyetértés conserválása lehet csak ezék a vezető. Conserválja az Isten hazánkban a' törvények iránti tisztelet, egyesség, béke szellemét és azon hazafi erényeket , mik annak jóléte és virágzása legbiztosabb alapját teszik ! Szerkesztő: Új évi liszlelkedés. Tegnap — folyó 188 jan. 1 só napja hála-adásnak és liszlelkedésnek volt nálunk szentelve. Ha valaha, úgy most az időnek «a’ forduló pontja, egy új év kezdete — valóban hálára emlékeztető, buzdító kötelező volt, a’ hazánkat megtartó védő és sok javaival áldó Isten, mint szintén azt kir. kegyelme több magas jeleivel boldogkő legjobb Fejedelmünk, császár és király ő Felsége iránt. Minden egyházakban buzgó imádságok hatottak fel az Örökkévaló széke ebbe ő Felsége hosszas és boldog uralkodásáért, kinek becses éltével a’ közbéke fenntartása, valamint a k in. magyar nemzetnek az alkotmányos pályán haladása s igy jövendő virágzása a Lgszorosabb öszveköttetésben áll. Délben kir. kormányzó ő excjánál szokott módon megjelent és érd. k. püspök Kovács Miklós úr ő exczjáról vezetett kir. kormányszék, mint szintén katonatisztikar é s más testületek az ö Felsége iránt tartozó köz hála, alattvalói hivség ’s hódoló tisztelet adóját, mint szintén ezekből folyó leg isztább óhajtásukat fjeztékki — miknek ö Fesége kir. széke ebbe juttatását kir. kormányzó ő exczja ígérte.—estve kir. kormányzó ő exczjánál lényeg tánczvigalom volt. ( IHitet . ) Kedély mult országyülésén tagadhatatlanul a’ reform a' haladás terére lépett. Hibáztassa bárki elfogult képzetében mult országgyűlésünk folyamát, tagadhatatlan tény gyanánt áll, miként a’ kormány ’s országgyűlés közti megforrott kibékülésnek haladás vala első eredménye. De a’ conservativ reformnak és ennek értelmében józan haladásnak lényegéhez tartozik , hogy valamint az alkotmány alapjainak megrázkódtatásától viszszarettent és bármi haladási új institutiót nem rögtönözve, rvin villanyos lecsapással, hanem a bel- és hiit körülmények józan megfontolása után azok kivánatai szerint tülekedik létrehozni; szintúgy lényegéből foly ki az hogy is, csökönyösségre ne fajuljon, hanem az elvetett magvakat tovább érlelve és a' letett helyes alapon tovább építve, fejtegesse időnként és mozditsa elő a' jó-ban haladást, figyelmezve főként a’ megtelt változások által előidézett új szükségekre. Urbérünk van, és az urbér nem sokára végrehajtatni fog, és elveszti a földesúr robotjainak tetemes részét; —keletkezett tagosítás) törvényünk és ennek erejénél fogva a’ birtokostól függ gazdaságának eddigi nomád rendszerét megváltoztatni és minden birtokát elkülönítve mások tetszésétől függetlenül helyes gazdasági rendszer alapján jövedelmezőbbé tenni. Eddigi gazdaságunk a robot rendszeren alapult, csak kevéssel ezelőtt hazánkban alig volt néhány földesúrnak is képzete arról, hogy a bildet saját személyben véghezviendő, vagy robotban kiállítandó munkán kívül más úton is mivelni lehet. Minden birokos jövedelmeit és jószágának becsét azon csalékony factorból számitotta ki, hogy ,,hány jobbágya van.“ — De e' rendszeren az urbér hova tovább nagyobb változást fog véghez-vinni. Elején érezni fogjuk igen sok helyen az úrbéres napszámok megcsökkenését, azonban a harapózó kényelemvágy és fényűzés miatt súlyosodó saját szükségeink megtanítnak minket is arra, mit külföldön már rég tudnak, hogy t. i. úrbéres napszámok nélkül is lehet a' földet jövedelmeztetni. Elismerjük azt is, hogy az új tagositási törvényt előre kevesen, inkább a’ tehetősebbek fogják nagyobb birtokaikban alkalmazni, de a' példa, hatás nélkül nem marad , és ha látandják a’ kisebb birtokosok , miképp a' nomádi rendszerből kivett, tagositott birtok jövedelmét kettőzteti és háromszorozza, saját érdekük vezét lendi az új törvényben minden birtokosnak engedett elkülönítési jogukkal élni. Gazdasági rendszerünk tehát egy oly átalakulási ponton áll , hol az elkülönített birtokra az eddiginél több szorgalom fordítható, de egyszersmind elpattant a robotnak egy része, minthogy pedig mégsem lenne kedvünk szigorú stoicismussal a' divatos kényelmeket— mikben születtünk, neveltettünk ’c cínUoigueil L- A . Alloh .... It-g-eUé..r.el es 111 tartással megvetni: rá kell jönnink a' pénzes napszámokra és jószágainknak beruházott pénztőkék általi jövedelmeztetésére. A’ pénztőkék sziporitása s azoknak hitel alapján olcsó kamatlábon kaphatása igen fontos feladat jelen helyzetünkben és ha a’ testvér Magyarország példáját tekintjük ott is miután az 1832 és 30 ki országgyűlésen az ur bér keletkezett, már következő országgyűlésükön 1810 ben a Intel és más kereskedési törvények alkotására forditá főként a' törvényhozás figyelmét. A’ korszerű tárgy iránt — mennyiben e' lapot szűk hasábjai engedik- szabad legyen némely eszméket előadni. A’ tárgy fontos, a’ nagy többség anyagi jólétére nézve nélkülözhetetlen. Mi a' mennyiben e tárgy körül sok munkával törekedtünk némely ismereteket szerezni, kötelességünknek tartjuk olvasóinkkal közölni, Lgszivesebb örömmel fogadván mindenkitől az ellenészrevételeket, mert óhajtjuk, hogy előbb minden oldalról megvitattassék, mielőtt jövő törvényhozásunk előtt talán szőnyegre kerülne, nehogy jó szándékú hevünkben rögtönözzünk intézvényt , mi eredményben több családokat a helyett, hogy felsegitene, tönkre juttasson. Való, hogy Magyarországon nagyobb a’ hitel most, mint a’ váltó és szóbeli perekértli törvények keletkezése előtt. De tagadhatatlan az is, miként a magyarországi hiteltörvények az elsőbb években egy oly erizist idéztek elő, minek igen sokan áldozatul estek. Ámbár e szomorú események eredeti oka meg a hiteltörvények elöltéleteit-le, midiinti, sok hatalmas úr bizva befolyásban csak arra törekedett, hogy a’ becsfitelés hitelezőtől pénzét kicsalja, mit azután gond és számítás nélkül elpazérolva, eszébe sem jutott, hogy valaha meg kell fizetni, de sok adós esett el úgy, hogy javai kétszer háromszor többet értek tartozásainál. De ötét a szigorú új törvények adósan találták a pénz a’ régi hitelnélküli állapot következtében, mint egyedáru, kevesek kezei közti volt és midőn hitelezői ellene az új törvények szigorával léptek fel , sem tőkepénzesek rum találkoztak, szik illő kamat mellett rajta segitettek volna,semvevők ,kik jószágai egy részéért az igazártmi,l' fizet o lén, bar ily áldozattal adósságaitól menekedhetett volna. Azonban támadtak uzsorások, Ilik a'megszorulltal aláírattak váltókat, melyekbe roppant uzsorák számittattak bé. És az adós hitte, hogy a’ hiteltörvények jószágának vagy becsét vagy jövedelmét csak kevés idő múlva is fel fogják emelni , s ily reményben uzsorás kezekbe is kész volt magát vetni !)s a természetben ugrás nincs, a' hiteltörvények ered lényeinek megsziletésére idő litvánia volt; és mivel a’ törvényhozás a’ kemény adóssági törvények hozatalakor elmulasztotta a crizis megelőzésére egyszersmind egy oly intézvényt tenni le, miáltal az elegendő hypothecával biró adóst fizetési képpességre segítse: áldozatul esett oly vagyonai mellett is, miknek valóságos beesők, adósságait többször feljülhaladták. ,,Magyarszágnak meg volt azon szerencsétlensége, hogy a’ teendők BC-jét nem egy logicai egymásutánnal kezdhetés folytathatá, hanem kénytelen volt néha a* sorozat közepén megkezdeni.“ Ily értelemben nyilatkozék mult országgyűlésen Magyarbonnak legnagyobb fia. Mi azt hiszidiük, hogy a’ közállomány jóléte egysek romjain nem emelkedheüik, s ámbár nélkülözhetetlen kellékül tekintjük a hitelre nézve a' kemény adóssági törvényeket, de meg vagyunk arról is győződve, hogy a' Intelt nálunk, e' pénzellenes a’ pénzpiaczoktól oly távoli Ironban, csupán kemény adóssági törvények más segédeszközök nélkül létre hozni nem fogják , vagy ha idővel létesítik is, ez egy oly erizis árán fog történni, melyben számtalan becsületes adósok áldozatul fognak esni. Számítsuk el az, hogy Erdély népességének legnagyobb része földmivivessel él és a’ földmivelésnek meg van azon sajátsága , hogy valamint tőkéje, a’ föld, legkevesebb veszélynek van kitéve, úgy kamatja, a' földjéi mese , más vállalatokhoz képpest a’ legkisebb és rövid idő alatt nevezetesen nem is emlkedhetik. Méreteink tehát a' Magyarországon követelt rendszertől eltérnek; elfogadjuk ugyan mind azt, mit Magyarhon a’ nem fizető adós ellen idvesnek vélt , de nem csupán magára, hanem egyszersmind oly ugyan akkor létesített hitelintézettel, (Gredit-Anstalt) mely a’ fizetési képpességet emelje, miről bővebben közelebbi számainkban. (Fölisloljuk.) Iö/(‘i)Sr/ö!ito!tinério Itö/gy ülése. Mult 1847 decembere 1G- 17- és 18-a Zilahon főispán id.báró Wesselényi Farkas úr ő exczja rendes elnöklete alatt tartott évnegyedes közgyűlésünk meglehetőleg népes, mint hire volt, hogy ha nem is több új törvényczikkek , avagy csak az ujonc/állitásról hozatlak kihirdettetvén, azon túl tedjesitésök iránt rendeletek fognak tétetni, — de a' mi le nem érkezvén, a’ tárgyak érdekességében e' gyűlés oly szegény, mint alig ha valaha volt. — A' követi utasításokat már most ő Fesége egyenes parancsolatjából jegyzőkönyvbe íratni, parancsoló kormányszéki rendelet feletti határozat jövő országgyülésig halasztatott, mikor új eset adandja magát elő,— igen mert szégyeltük annyiszor ismételt határozatunkat változtatni,s féltünk, az egyenes kir. parancsnak nem engedelmeskedni , kimondtuk azonban, miért újat húzni oly tárgy felett, mit nem csak a kormány, de írólapok útján már ma akárki tudhat? — Hogy a rablókkal, zsufiolt tömlöczünk tágításai annyiszor sürgető hibásunkra most is ő Felsége határozatának csendes elvárására utasittattunk, fájdalmasan vettük, mert mi békésen várunk, de fia az egyetlen egy szobába 120—30 számmal betömött, ’s csak állani, de feküdni szinte nem tudó rabok közli akár gátolhatatlan