Mult és Jelen - Jelen, 1848 (8. évfolyam, 1-37. szám)

1848-03-24 / 24. szám

bézb élet fokozaton állanak. A' közöttük ural­kodó elvek saját kifejlődési folyammal bír­nak. A* monarchiai , aristokrátz­iai alkotmá­nyos és köztársasági igazgatások , a' népek szelleme e’ lassankénti mesérésének kifejezé­sei. Minél több szabadságot birnak azok, an­nál többet igényelnek: minél több igazság­érzés és népszeretet lelkesíti őket, annál több egyenlőséget és népuralkodást kívánnak. E­­zek mind korkérdések. Végromlását okozza azon nép, mely ez­értség­ekbe vág; becsületét tagadja­ meg, ha azt használatlan engedi ma­ga elött elvonulni. Monarchia és respublica a’ valódi státusférfi szemei előtt nem egy­mást kizáró és halálra vívó elvek, csak kü­lönböző tények, melyek egymás mellett is i­­gen megállhatnak, ha csak egymást értik és megismerik. Éppen azért a­ franczia köztársaság el­ve koránt sem had —­ mint 1792-ben di­csőséges , de csapással teljes következménye volt. Az 1792- és 1848-dik évek közti egy félszázad áll. Egy félszázad múlva az 1792 ki vagy a’ császárság elveire viszszatérni, annyi lenne, mint az időben nem elő, hanem hát­ra menni. Legújabb forradalmunk egy előre és nem hátrafelé tett lépés volt. Mi mint az egész világ, a' rokon-egyesülés , a’ béke felé megyünk. Mla a' franczia köztársaság 1792-diki helyzete a' hadat megfoghatóvá teszi, úgy a historia akkori és mai szakasza közötti kü­lönbség megmagyarázza a’ békét. E’ különb­séget érteni 's körében megfoghatóvá ten­ni, legyen ön feladata. Az 1792—d évben a’ nép nem volt e­­gyes. Két nép élt ugyan egy földön. A' sza­badalmaktól megfosztott 's a’ szabadságot és egyenlőséget kivivőtt osztályok közti borzasz­tó viadal kezdődött. A' megbuktatott osztá­lyok kezet fogtak a’ királysággal , mely fog­va Votl , Valam­it,l Fen­isoa La­m Rv ágló­­­tot Ta­­dahnál elvitatni akaró külfölddel, hogy a’mo­narchiát aristocr­átiát és theod­aliát ellensé­ges béronlás által nyakára tolják. Ma már nincsenek többé elzárt és nem egyforma osz­tályok. A’ szabadság mindent szabaddá tett , a’ törvény elölt egyenlőség mindent egyenlő­vé tett. A’ rokon értés melynek valósulását kimondjuk, melynek jótékonyságát a’ nemze­ti gyűlésnek kell létszeresitni, mindeneket egyesitni fog. Francziaországban nincs egyet­­lenegy polgár is, ki mindenek felett a' haza elvéhez ne csatolja magát, 's a’ ki az egyet­értés által egy ellenséges bevezetés próbaté­tele ’s nyugtalanitásai ellen magát győzhe­tetlenné ne tegye. Az 1792-d évben nem lé­pett az egész nép az ön uralkodás birtokába, csak a' középosztály volt, mely a' szabadság gyakorlását és élvezését magáévá tette. A' középosztály e' diadala, mint minden kisebb része önző volt. A’ mindentől kivívott jogokat csak maga számára akarta megtar­tani. Azért a’ nép elötolakodásának egy azt hatalmasan másfelévezető irányt akart adni, 's azt a’ csatamezőkre kitaszitni, hogy meg­gátolja saját körén belől kiáradni. Ez másfelé­­vezetés a’ had volt. Had vala a' monarchis­ch és girondisták gondolata ; de nem az e­­löhaladott népembereké, kik maguk mint mi, a’ népnek valódi tökéletes és szabályos ural­kodását akarják, ’s a’ nép e’ neve alá fog­­lalják­ bé minden kizárás és egymás felibe e­­melés nélkül mind azon osztályokat melyből a­ nemzet áll. Az 1792-d évben a' nép a’ forradalom­nak csak eszköze és nem czélja volt. — A’ mostani forradalom, általa és érette jött­ létre , az maga a’ forradalom. Abba lépve, mun­ka, m­űipar, tanítás, földmivelés, kereskedés, erkölcs jólét, tulajdon, olcsóság , hajózás, szóval a civilizatió tekintetébeni mind békés szükségeit vitte oda magával. Nép és béke egy és ugyan azon fogalom. Az 1792-d évben Francziaországban és Európában az eszmék, nem voltak előre el­készítve a’ népeknek egymásközötti nagysze­rű öszvehangzását az emberi­ nem javára — megérteni és sajátokká tenni.A' hanyatló század eszméje még csak néhány bölcs fejében élt. A' bölcsészet azóta a’népbe átszivárgott. A’ gon­dolkodás — beszélés — és írás szabadsá­gának ülvén éve gyümölcseit megtenné. A könyvek kéziratok és szónoki szék az euró­pai szellemi miveltség apostolaivá lettek A’ népek határain túl meszsze sugárzó józanokos­ság, a’ szellemek közti ama nagy értelmi nemzetiségnek ólat tört, melynek eredménye a’ franezia forradalom bévégzése ’s a’ föld minden népei rokon öszveköltetésének való­­sulása leend. Végre 1792 ben a’ szabadság uj, az e­­gyenlőség botrány, a’ köztársaság­é egy még meg em fejtett feladat volt. A’ népnek Fe­neron , Montesquieu és Rousseau által alig felfedett jogai annyira elfeledve, eltakarva, a’ régi feudális dynastai és szellemi hagyomá­nyok által annyira elferdítve voltak, hogy a’ régi iskola státusférfiai előtt a’ népeknek sa­ját ügyükbeni legtörvényesebb részvétük ször­nyűségnek tetszett. A' democraţia a’ kirá­lyi székeket és társaság alapjait egyszerre megrázkodtatá. Ma már a’ királyi székek és népek szavához formáihoz és szabályszerű nyilvánításaihoz a’ szabadság használatának hozzászoktak melyet különböző kiterjedésben csak nem mindenütt még a’ monarchiai stá­tusokban is gyakorolnak. A’ köztársasághoz is hozzászoknak, mely a' megértségre eljutott nemzeteknél annak legtökéletesebb alakja. El fogják ismerni, hogy van conservativ szabadság; át fogják látni, hogy a’ köz­társaságban nem csak jobb rend uralkodha­­tik, h­anem­ hogy e' mindenek mindenekérti ko­rmányzásában több valódi rend lehet, mint néhánynak nehányérti uralkodásában. Oo NIUUJ l V h i ti I­­­V ez. It­z.éd­ vll távol A I­I­I. elmélkedéseket, csak a' köztársaság megerő­sítésének és tartósságának érdeke is a' fran­­c­iaországi státusférfiakban békegondolatokat ébresztene. 1 tábor uban nem a’ haza, de a’ szabadság forog legnagyobb veszélyben, a’ háború csak nem mindég dictaturát hoz lét­re. A’ katona elfelejti az emberek felett álló institutiokat. A* királyi­ szék kecsegteti a' nagyravágyót. A' dicső ég megvakitja a’hon­­szeretetet , egy győzedelmes név fénye a’ nép függetlensége ellen irányzott me­gtámadást tlpalástolja. A' köztársaság kétség nélkül a’ dicsőséget akarja, de azt magáért, nem egy Caesarért vagy Napoleonért akarja. De ön e' részben ne csalódjék. Midőn az eszméket, mint Europa nyugalma­záso- i­gát a’ hatalmasságok elibe terjeszteni, az i­­­­deiglenes kormány önt kéri , azoknak nem czél jok a’ köztársaságnak bocsánatot vivni­­ki azon merészségért, hogy magát alkotta, 's még kevésbé kell azoknak Európa joghely­­zetében és nagy nemzetei között egy helyért esdekelni; nem­ ennél nemesebb czéljok van, azoknak eszközölni kell, hogy a' fejedelme­ket és népeket komoly meggondolásra felhív­ják ; hogy azok a forradalomnak jellemére néz­ve önkényesen magukat ne csalják­ meg: ez eszméknek a’ mondott eseményre igazi vi­lágosságon kell deritni, 's azt maga valódi szí­nében mutatni, azoknak végre inkább az em­beri miveltség, mint ne­talán féreismert vagy fenyegetett jogaink és becsületünk zálogául kell szolgálni. (­Vége következik.) A' ,,Montieur“ márcz. 2-n ezt írja: ,,H­er­­czeg Eigne, a' belgák királya ő felségének követje, tegnap reggel első értekezését tar­ta Lamartine úrral, kinek kormánya egy hi­vatalos jegyzékét átadta, mely élet meghatal­mazza az ideiglenes kormány külsö ministe­­rének tudtára adni, hogy belgák királya ő felségének kormánya a’ franczia kormánynyal a' hivatalos ősz­nek ültetést a* legbarátságo­sabb lábon fenntartani akarja.“ Azon tudósítás, hogy a’ volt kir. csa- lád magános birtokai nemzeti jószággá nyil­­vánittattak ’s elfoglaltattak volna, a’ „Jour­nal di­­ Dobats“ szerint csak annyiban igaz, hogy azok előlegesen bírói zár alá tétet­tek.— Bugeaud tábornagy Párizst elhagyta, és excideuil-i jószágára utazott.­­slagyű­r Haiiista, Lajos-Folep és hitvessé, kik neuilly-i gróf és grófné czimet vettek­ fel, mártz. 4-n délután a’ neuvours-i herczeg, August sax-coburg-gothai her­czeg és hitvese , gr. Jarnac, valamint Dumas és Rumigny tábornokok kíséretében Claremont kastélyba megérkeztek. Más nap reggel a' nemours-i herczegné is gyermekeivel, vala­mint a’ montpensier-i herczeg és herczegné is oda megérkeztek, hol az nap Albert her­czeg és a' kenti herczegné a’ száműzött ki­rályi családot meglátogatták. — A’ mint a’ ,,Sunu írja Lajos­ Filep a’ new-haveni foga­dóban megindulva azt mondotta volna:,,Ká­roly elbukott, mivel a’ h­árját megsértette,enge­­met pedig elűztek,mivel én azt védtem,és eskü­met megtartottam. Óhajtom, hogy ezt ismerjék, óhajtom, hogy ezt tudják!“ A’ „Times44 szerint ellenben a­ király szaladása alatt több versen nem csak ezt mondotta: „mint X Károly!“ de ezt is : ,,erősen vétkeztünk rokonunk el­len, ezért történt e’szerencsétlenség rajtunk!4* — Éppen ezért volt kár, hogy az ex-király más példáján, mely oly fontos tanúságot fog­lalt magában — okulni nem kívánt. — U­­gyan csak a’ „Times“ szerint a' franczia ki­rály család tagjai mint számű­zöttek, nem pe­dig mint korona-követelők tekintetnek. —­­ Hihetőleg ez az oka, hogy Lajos Filep nem Londonba ment, ’s a’ királyi udvarnál őtet nem fogadák­ el. — A' mint írják, déli Iz­­landban a’ franczia királyi család bukása szerfelett nagy örömöt gerjesztett. — Lord- Russel mártz. 4-n megrongált egéssége hely­­reállitásaen faima kiment. — a# jój'örvény* foki gyarmatról érkezett újabb tudósitások szerint a’ kaffer-háboru, — tavaly szeren­csésen bévégződütt. § Váj CZ. A' szövetséggyűjlési biztosság, mely Bernában a’ szövetség javítása ter­vével foglalkozik, mártz. 7-n szózaltöbbség­­gel elhatározta hogy a’ cantonok képvisele­tének az 1­8­­­5-ki alkotmányban megállított rendszere meg nem marad, de a’ nép képvi­­seletére módosittatik. Két­ szicziliai királyság. A’ szicziliai kérdésből eredeti nebességek következtében a’ ministerium , melynek feje herczeg Ser­racapiola volt, hi­vataláról lemondott,­­s a’ királyt az elfogadta. Méssad­ország’­ Hohenzolern- Sigma­ringen. E’ kis fejedelemség ural­kodója is, népe kívánságát meghallgatva, sajtószabadságot, esküdtszéket a­­dott és a’ nép felfegyverzést meg­engedte. Majnai Frankfurt: E’szabad város polgármestere és tanácsa márt. 4-kén kelt végzés által sajtószabadságot adtak. N­­a­s­z­s­z­i a választó f­e­j­e­d­e­l­e­m­­­s­é­g. Az uralkodó választó­fejedelem is saj­tószabadságot adott, és országa rendeit ösz­­ve hívta. Török ráiroklillein. Konstan­­tzinápolyból márc­. 1-ről érkezett tu­dósítások szerint a­ szultán az igazgatási leg­főbb tanács elnökét Rifaat-pasát pénzügyi ministeré nevezte, az igazsági tanács elnöké­vé pedig Szarim-pasa eddig pénzügyi minis­ter létetett. ]&TCoSketalföld. A’ németalföldi kö­zönséges rendek második kamarája mártz. 7-n öszvegyült; midőn a kü­lső minister jelen­tette, hogy a' Párizsban lévő követ utasítást kapott, a' franc­ia köztársaság kormányával öszveköttetésben maradni. @zerfi& SIÄILAfci¥1 fc'fclBiKliCSG — Hy iimatoü a/ éviig, reform.fuoskola h l yv- és kőnyomó k­ítéretében. m ?tr? iasă.-; - -tw.- t .v< - ~v fTSSSas

Next