Mult és Jelen - Jelen, 1848 (8. évfolyam, 1-37. szám)
1848-03-24 / 24. szám
bézb élet fokozaton állanak. A' közöttük uralkodó elvek saját kifejlődési folyammal bírnak. A* monarchiai , aristokrátziai alkotmányos és köztársasági igazgatások , a' népek szelleme e’ lassankénti mesérésének kifejezései. Minél több szabadságot birnak azok, annál többet igényelnek: minél több igazságérzés és népszeretet lelkesíti őket, annál több egyenlőséget és népuralkodást kívánnak. Ezek mind korkérdések. Végromlását okozza azon nép, mely ezértségekbe vág; becsületét tagadja meg, ha azt használatlan engedi maga elött elvonulni. Monarchia és respublica a’ valódi státusférfi szemei előtt nem egymást kizáró és halálra vívó elvek, csak különböző tények, melyek egymás mellett is igen megállhatnak, ha csak egymást értik és megismerik. Éppen azért a franczia köztársaság elve koránt sem had — mint 1792-ben dicsőséges , de csapással teljes következménye volt. Az 1792- és 1848-dik évek közti egy félszázad áll. Egy félszázad múlva az 1792 ki vagy a’ császárság elveire viszszatérni, annyi lenne, mint az időben nem elő, hanem hátra menni. Legújabb forradalmunk egy előre és nem hátrafelé tett lépés volt. Mi mint az egész világ, a' rokon-egyesülés , a’ béke felé megyünk. Mla a' franczia köztársaság 1792-diki helyzete a' hadat megfoghatóvá teszi, úgy a historia akkori és mai szakasza közötti különbség megmagyarázza a’ békét. E’ különbséget érteni 's körében megfoghatóvá tenni, legyen ön feladata. Az 1792—d évben a’ nép nem volt egyes. Két nép élt ugyan egy földön. A' szabadalmaktól megfosztott 's a’ szabadságot és egyenlőséget kivivőtt osztályok közti borzasztó viadal kezdődött. A' megbuktatott osztályok kezet fogtak a’ királysággal , mely fogva Votl , Valamit,l Fenisoa Lam Rv áglótot Tadahnál elvitatni akaró külfölddel, hogy a’monarchiát aristocrátiát és theodaliát ellenséges béronlás által nyakára tolják. Ma már nincsenek többé elzárt és nem egyforma osztályok. A’ szabadság mindent szabaddá tett , a’ törvény elölt egyenlőség mindent egyenlővé tett. A’ rokon értés melynek valósulását kimondjuk, melynek jótékonyságát a’ nemzeti gyűlésnek kell létszeresitni, mindeneket egyesitni fog. Francziaországban nincs egyetlenegy polgár is, ki mindenek felett a' haza elvéhez ne csatolja magát, 's a’ ki az egyetértés által egy ellenséges bevezetés próbatétele ’s nyugtalanitásai ellen magát győzhetetlenné ne tegye. Az 1792-d évben nem lépett az egész nép az ön uralkodás birtokába, csak a' középosztály volt, mely a' szabadság gyakorlását és élvezését magáévá tette. A' középosztály e' diadala, mint minden kisebb része önző volt. A’ mindentől kivívott jogokat csak maga számára akarta megtartani. Azért a’ nép elötolakodásának egy azt hatalmasan másfelévezető irányt akart adni, 's azt a’ csatamezőkre kitaszitni, hogy meggátolja saját körén belől kiáradni. Ez másfelévezetés a’ had volt. Had vala a' monarchisch és girondisták gondolata ; de nem az elöhaladott népembereké, kik maguk mint mi, a’ népnek valódi tökéletes és szabályos uralkodását akarják, ’s a’ nép e’ neve alá foglalják bé minden kizárás és egymás felibe emelés nélkül mind azon osztályokat melyből a nemzet áll. Az 1792-d évben a' nép a’ forradalomnak csak eszköze és nem czélja volt. — A’ mostani forradalom, általa és érette jött létre , az maga a’ forradalom. Abba lépve, munka, műipar, tanítás, földmivelés, kereskedés, erkölcs jólét, tulajdon, olcsóság , hajózás, szóval a civilizatió tekintetébeni mind békés szükségeit vitte oda magával. Nép és béke egy és ugyan azon fogalom. Az 1792-d évben Francziaországban és Európában az eszmék, nem voltak előre elkészítve a’ népeknek egymásközötti nagyszerű öszvehangzását az emberi nem javára — megérteni és sajátokká tenni.A' hanyatló század eszméje még csak néhány bölcs fejében élt. A' bölcsészet azóta a’népbe átszivárgott. A’ gondolkodás — beszélés — és írás szabadságának ülvén éve gyümölcseit megtenné. A könyvek kéziratok és szónoki szék az európai szellemi miveltség apostolaivá lettek A’ népek határain túl meszsze sugárzó józanokosság, a’ szellemek közti ama nagy értelmi nemzetiségnek ólat tört, melynek eredménye a’ franezia forradalom bévégzése ’s a’ föld minden népei rokon öszveköltetésének valósulása leend. Végre 1792 ben a’ szabadság uj, az egyenlőség botrány, a’ köztársaságé egy még meg em fejtett feladat volt. A’ népnek Feneron , Montesquieu és Rousseau által alig felfedett jogai annyira elfeledve, eltakarva, a’ régi feudális dynastai és szellemi hagyományok által annyira elferdítve voltak, hogy a’ régi iskola státusférfiai előtt a’ népeknek saját ügyükbeni legtörvényesebb részvétük szörnyűségnek tetszett. A' democraţia a’ királyi székeket és társaság alapjait egyszerre megrázkodtatá. Ma már a’ királyi székek és népek szavához formáihoz és szabályszerű nyilvánításaihoz a’ szabadság használatának hozzászoktak melyet különböző kiterjedésben csak nem mindenütt még a’ monarchiai státusokban is gyakorolnak. A’ köztársasághoz is hozzászoknak, mely a' megértségre eljutott nemzeteknél annak legtökéletesebb alakja. El fogják ismerni, hogy van conservativ szabadság; át fogják látni, hogy a’ köztársaságban nem csak jobb rend uralkodhatik, hanem hogy e' mindenek mindenekérti kormányzásában több valódi rend lehet, mint néhánynak nehányérti uralkodásában. Oo NIUUJ l V h i ti IV ez. Itz.éd vll távol A III. elmélkedéseket, csak a' köztársaság megerősítésének és tartósságának érdeke is a' franciaországi státusférfiakban békegondolatokat ébresztene. 1 tábor uban nem a’ haza, de a’ szabadság forog legnagyobb veszélyben, a’ háború csak nem mindég dictaturát hoz létre. A’ katona elfelejti az emberek felett álló institutiokat. A* királyi szék kecsegteti a' nagyravágyót. A' dicső ég megvakitja a’honszeretetet , egy győzedelmes név fénye a’ nép függetlensége ellen irányzott megtámadást tlpalástolja. A' köztársaság kétség nélkül a’ dicsőséget akarja, de azt magáért, nem egy Caesarért vagy Napoleonért akarja. De ön e' részben ne csalódjék. Midőn az eszméket, mint Europa nyugalmazáso- igát a’ hatalmasságok elibe terjeszteni, az ideiglenes kormány önt kéri , azoknak nem czél jok a’ köztársaságnak bocsánatot vivniki azon merészségért, hogy magát alkotta, 's még kevésbé kell azoknak Európa joghelyzetében és nagy nemzetei között egy helyért esdekelni; nem ennél nemesebb czéljok van, azoknak eszközölni kell, hogy a' fejedelmeket és népeket komoly meggondolásra felhívják ; hogy azok a forradalomnak jellemére nézve önkényesen magukat ne csalják meg: ez eszméknek a’ mondott eseményre igazi világosságon kell deritni, 's azt maga valódi színében mutatni, azoknak végre inkább az emberi miveltség, mint netalán féreismert vagy fenyegetett jogaink és becsületünk zálogául kell szolgálni. (Vége következik.) A' ,,Montieur“ márcz. 2-n ezt írja: ,,Herczeg Eigne, a' belgák királya ő felségének követje, tegnap reggel első értekezését tarta Lamartine úrral, kinek kormánya egy hivatalos jegyzékét átadta, mely élet meghatalmazza az ideiglenes kormány külsö ministerének tudtára adni, hogy belgák királya ő felségének kormánya a’ franczia kormánynyal a' hivatalos ősznek ültetést a* legbarátságosabb lábon fenntartani akarja.“ Azon tudósítás, hogy a’ volt kir. csa- lád magános birtokai nemzeti jószággá nyilvánittattak ’s elfoglaltattak volna, a’ „Journal di Dobats“ szerint csak annyiban igaz, hogy azok előlegesen bírói zár alá tétettek.— Bugeaud tábornagy Párizst elhagyta, és excideuil-i jószágára utazott.slagyűr Haiiista, Lajos-Folep és hitvessé, kik neuilly-i gróf és grófné czimet vettek fel, mártz. 4-n délután a’ neuvours-i herczeg, August sax-coburg-gothai herczeg és hitvese , gr. Jarnac, valamint Dumas és Rumigny tábornokok kíséretében Claremont kastélyba megérkeztek. Más nap reggel a' nemours-i herczegné is gyermekeivel, valamint a’ montpensier-i herczeg és herczegné is oda megérkeztek, hol az nap Albert herczeg és a' kenti herczegné a’ száműzött királyi családot meglátogatták. — A’ mint a’ ,,Sunu írja Lajos Filep a’ new-haveni fogadóban megindulva azt mondotta volna:,,Károly elbukott, mivel a’ hárját megsértette,engemet pedig elűztek,mivel én azt védtem,és eskümet megtartottam. Óhajtom, hogy ezt ismerjék, óhajtom, hogy ezt tudják!“ A’ „Times44 szerint ellenben a király szaladása alatt több versen nem csak ezt mondotta: „mint X Károly!“ de ezt is : ,,erősen vétkeztünk rokonunk ellen, ezért történt e’szerencsétlenség rajtunk!4* — Éppen ezért volt kár, hogy az ex-király más példáján, mely oly fontos tanúságot foglalt magában — okulni nem kívánt. — Ugyan csak a’ „Times“ szerint a' franczia király család tagjai mint száműzöttek, nem pedig mint korona-követelők tekintetnek. — Hihetőleg ez az oka, hogy Lajos Filep nem Londonba ment, ’s a’ királyi udvarnál őtet nem fogadák el. — A' mint írják, déli Izlandban a’ franczia királyi család bukása szerfelett nagy örömöt gerjesztett. — Lord- Russel mártz. 4-n megrongált egéssége helyreállitásaen faima kiment. — a# jój'örvény* foki gyarmatról érkezett újabb tudósitások szerint a’ kaffer-háboru, — tavaly szerencsésen bévégződütt. § Váj CZ. A' szövetséggyűjlési biztosság, mely Bernában a’ szövetség javítása tervével foglalkozik, mártz. 7-n szózaltöbbséggel elhatározta hogy a’ cantonok képviseletének az 185-ki alkotmányban megállított rendszere meg nem marad, de a’ nép képviseletére módosittatik. Két szicziliai királyság. A’ szicziliai kérdésből eredeti nebességek következtében a’ ministerium , melynek feje herczeg Serracapiola volt, hivataláról lemondott,s a’ királyt az elfogadta. Méssadország’ Hohenzolern- Sigmaringen. E’ kis fejedelemség uralkodója is, népe kívánságát meghallgatva, sajtószabadságot, esküdtszéket adott és a’ nép felfegyverzést megengedte. Majnai Frankfurt: E’szabad város polgármestere és tanácsa márt. 4-kén kelt végzés által sajtószabadságot adtak. Naszszi a választó fejedelemség. Az uralkodó választófejedelem is sajtószabadságot adott, és országa rendeit öszve hívta. Török ráiroklillein. Konstantzinápolyból márc. 1-ről érkezett tudósítások szerint a szultán az igazgatási legfőbb tanács elnökét Rifaat-pasát pénzügyi ministeré nevezte, az igazsági tanács elnökévé pedig Szarim-pasa eddig pénzügyi minister létetett. ]&TCoSketalföld. A’ németalföldi közönséges rendek második kamarája mártz. 7-n öszvegyült; midőn a külső minister jelentette, hogy a' Párizsban lévő követ utasítást kapott, a' francia köztársaság kormányával öszveköttetésben maradni. @zerfi& SIÄILAfci¥1 fc'fclBiKliCSG — Hy iimatoü a/ éviig, reform.fuoskola h l yv- és kőnyomó kítéretében. m ?tr? iasă.-; - -tw.- t .v< - ~v fTSSSas