Mult és Jelen - Jelen, 1848 (8. évfolyam, 1-37. szám)
1848-01-02 / 1. szám
* tozik a* liptói főispán nézeteiben. — Az administr. rendszert illetőleg, annak taglalásába nem bocsátkozik, azon egyszerű de kielégitő okul, mert az még érdemileg tárgyalva nincsen; fenntartja azonban magának, hogy ahoz, midőn tüzetesen tárgyaltatni fog, részletesen hozzászólhasson, amidőn mindazokat, mike a rendszer ellen felhozattak elvbarátival együtt elegendőleg fogja meg-czáfolhatni. Szónok önszemélyét is érdekelve látvány ünnepélyesen kijelenti, hogy az administr. hivatalt soha el nem vállalja, ha abban az alkotmányt legtávolabbról is veszélyeztetve látta volna. Miután —úgymond — önállásomon két évi tapasztalás után sem alulról sem felülről csorba nem fttetett, szeplőtelen becsületesség önérzetében viselendem azt továbbra is. Gróf Viczay Hendrik: Hivatkozik a' főispánokról szóló 1836: 35. ez. re, és azon törvényes rendeletre, hogy a főispánoknak más fizetést elfogadni nem szabad, mint azt mely törvényes, ’s a’ kormány ezt megszegte. Úgy látja, a’ bureaucratia mindennek ellensége, azt elhárítani óhajtja, — ’s pártolja a’ tr.elírási javaslatát. Gr. Széchen Miklós (pozsegai főispán.) Ha történtek feletti örömet őszintén és híven, mint lovagias nemzethez illik, akarjuk tükrözni: ki kell fejeznünk a’ fejedelem iránt háláérzetünket. Főpohárnok ő excellentiáját e’ részben pártolja a’többi tárgyakat, míg meg nem vitattatnak, elmellőzni óhajtván. Gr. Batthyáni L. Pártolja a’ rr. válaszfeliratát §-onkint taglalván azt. Véleménye szerint az által, hogy a' király magyarul szólt nincs az alkotmányosság jogaiba viszsza-helyhezve. A’ kir. előadásokat nem idvezli idő előtt. Magyarhonnak a'három utolsó századbani nyomora abból származott, hogy nem akarák megérteni, hogy kormány ’s király nem egyek; ne legyen a’ tábla a középkor parlamentjei servilis bókjainak malma, mert akkor róla is elmondaná Schiller: Wie ersieh reuspert, wie er sich spuckt, Das hat er ihm abgeguckt. Legyen vitatás, ez kritériuma miképp birálja a’ nemzet kormányát. Nemzete egésséges természetéről hiszi, hogy az administr. rendszer mirigyétől megszabaduland. Zólyomi főispánnak megjegyzi, hogy szóljon hangosabban, mert az elnökség alkalmasint nem hallá, hogy az ellenzéket esztelennek nevezte, külömben neki is elmondta volna, quod un justum alteri aequum esse debet. (Zolyomi főispán közbe kiált: „Nem mondtam.“ Zaj és közbe bészállások.) B. Vay M. Rövid akar lenni ,s leginkább az új rendszerről szólani, a’ mit tárgyazó pontját a’ válaszfeliratnak nem fogadhatja el, nehogy vagy igen sok vagy igen kevés legyen.—Mint helyt, tanácsnok az 1790. X és XIV. czikkeket vallja alaptörvényeknek ’s éppen azért óhajtaná, hogy a' helyit. tanács több részben tétessék felelőssé mint ma. Emlittetvén, hogy az administratoroknak titkos utasítás adatott, mely közzé a’ megye béutazása ’sa’ t, soroztatott, felhozza, hogy a’ kormány bocsátott a' helyt, tanácshoz a' főispán vagy administratornak adandó utasítást, de ennek arra tett reflextoit is mind elfogadta, úgy hogy ez utasítás még kevesebbet foglal magában, mint milyet. Mária Therézia adott volt, furcsának találja, hogy a’ főispánok, kik ma az aristocratia sine qua non jának a’ megyei autonomia fenntartóinak a' kormány istápjainak neveztettek, 3 év elött éppen e’ teremben függetlenséget nélkülözőknek, pártfőnököknek , megyei rendzavaróknak neveztettek. A’ megyei főkormányzónak függetlennek, pártok felett állónak kell lenni, de ha a’ mult országgyűlési törvényjavaslat szentesittessék , ma nem igy állanának a dolgok, ’s mint látja jelen orsz. ülés más irányt vett. Ezekért szükséges lévén az új rendszer érdemleges tárgyalása, ha a’ kk. és rr. a’ forr. változtatásaira rá nem állanak, nem bánja ha a’felírás el is marad, bárha most helyén lenne megköszönni a’ költő szerint az első magyar embernek hogy magyarul beszélt. Az évenkénti országgyűlést,mig annak akadályai el nem hárilatnak, mig a’ két tábla küztt minden csekélységért 20 — 36 szenet váltatik, vagy örökös követek nem lesznek, vagy a’ törvénykezés rendes folyamát fennakasztja, nem pártolja, bárha ő is óhajtja, hogy képviseltessék a’ nemzet minden évben ’s ezért óhajtja, hogy a’ kk. és rr. e’ dolgot mindenek felett hozzák tisztába.Miután „kinőttünk Pozonybúl“ pártolja, hogy a’ dieta Pesten tartassák. (Ez ülés vége következik.) SCÖVid közlés- A’dec. 20-n 9 V* órakor tartott kér. ülésben a’ RRnek a' válaszfelirat tárgyában hozott, azt letevő határozata hitelesíttetett, 's a' 11 órakor kezdődő országos ülésben 21 megye, Horvátország ’s a' Jászkun kerület ellenében a'többség „maradjon“ kiáltása által fenntartatott. Ugyan ez orsz. ülésben az örök-váltság iránti izénél, ha az élelmezés tárgyában rendelt választmány tagjainak névsora bémutattatott. — A' dec. 21-n 9'A órakor tartott kér. ülésben a’ mult országgyűléséről a' magyar nyelv iránt költ felirat és törv.javaslat felolvastatván, helybenhagyatott, ’s az eziránti most készülő felírásban a* nemzet hálája a* nov. 12-ki eseményért, 's az uralkodóház tagjainak magyarul tudásáért kifejeztetik. — Az erre következett országos ülésben az örök-váltsági szenet vétetett tanácskozás alá.— A’ „Budapesti Híradó“* az országgyűlési hallgatóság (?) illetlen ’s goromba , lármája rivalgásai ellen* keserű panaszokra fakad. Ausztria. Bécs. E’ cs. fővárosba dec. 21-n Pármából azon gyászhír érkezett, hogy cs. kir. föherczegné Mária Luiza ő felsége, Párma, Piacenza ’s a’többi uralkodó herczegnéje, kevés napi betegség után decemb. 17 d. u. élte 57-d évében meghalt. Az idvezült szület, dec. 12-n 1791-bő s az 1810-d évben férjhezmenvén Napoleon francziák császárához, Európa legfényesebb thronusára emeltetett. E házasságból született már 1z. 20-n 1811 -ban római király, későbben reichstadli herczeg, ki 1832-b meghalt. Napoleon bukása után 1814-b Mária Luiza Bécsbe ment, és az ott tartott congressus végzéséből kapta Pármát, de a’ melynek későbbi intézkedések következtében a* herczegné halála után régi birtokosa a’ Bourbon család egy ágának viszszaadatni kell. A’ nevezett ág akkor Lucca herczegséget kapta ideiglenesen — melynek uralkodója Károly Lajos herczeg, mint tudva van, mult odtok. elején lemondván azon tartományról, az a bécsi congressus végzése szerint Toscanához csatoltatott. Most a’ nevezett herczeg már Parma herczegi székére fog ülni, ’s az ottani ministerium közönségessé tette, hogy a kormányt az új herczeg nevében folytatja, ki a történt változásról egy futár által értesittetett. Az idvezült pármai herczegnéért az udvari részint mély, részint kisebb gyász hét hétig, dec. 22-től jövő év februáriusa 8-ig fog tartani. A diplomátziai testületben némely változások történtek. Gr. Senfft-Pilsach müncheni követnek státusministerré emeltetésével a’ bajor kir. udvarhoz követlé neveztetett gr. Eszterházi Bálint, eddig a’ svécziai kir. udvarnál követ, kit Stockholmban gr. Thun Hohenstein vált fel, gr. Bützow Peren ez végre mint követ a’ mecklenburgi nagyherczegi udvarokhoz 's Hamburg és Lübeck szabad városokhoz küldetett. Jos és közérdekű lévén az európai nagyobb udvarok által a' svájezi bonyolodásba belészólást szükségesnek véljük, azon közbenjárásra tartozó oklevelek közlése mellett, ez ügynek történeti állását és előzményeit felvilágosítni. Legelső kérdés itt : micsoda joga van az említett hatalmasságoknak egy független ország belügyeibe avatkozni,s ily színű kérdéssel foglalkozni ? Mint tudva van, az európai státusok jelenlegi helyzetét, átaljában a' dolgok fennálló rendjét megalapító bécsi congressuson, a’ május 30-a 1811-i Párizsban kötött és a’ közbékességet helyreállító béke 6-dik pontjának tartalma szerint — Svájcz külső és belső állásának elhatározására nézve is, még pedig magának es köztársaságnak egyetértésével, történtek intézkedések. A’ congressusnnak márt. 20-n 1815 le tett nyilatkozatát— miszerint az akkori 19 cantonnak épségben megtartása mint alapja a' svájezi szövetségi rendszernek ígértetéit,— három új canton —Wallis, Geneva, Neuchâtel azokhoz csatoltatott, egyszersmind a' köztársaság örökös neutralitása biztosíttatott — a* Zürichben tartott rendkívüli szövetséggyűlése május 27-i formaszerint ,s a’ nagy hatalmasságok iránti hálájának nyilvánításával elfogadta, 's majd a'második párizsi békés nov. 20-n 1814-b aláíró nyolcz udvar közti ugyan aznap készült külön kötésben Svájcz örökös neutralitása ’s földjének sérthetetlensége újra kimondatott. E’ szerint Svájcz,— mely azonközben az aug. 7-n 1815-b aláirt szövetségi acta állal maga belső alkotását elrendezte — az európai státusok nagy családjának tagja lett, ’s a’ dolgok azon rendjének, — melyen áll most Europa politikai helyzete — egyik kiegészítő részét teszi, miből önként következik, hogy az említett főbb udvarok, melyek Europa sorsát elintézték, a közbékét ’s azzal együtt Svájcz függettlenségét helyreállították— jogosítva mint kötelezve vannak a’ tőlök nem kicsi áldozattal megalapított politikai rendszert védni és fenntartani, valamint Svájcz is e nagy munkában tett kölcsönös egyezése nyomán kezet fogni tartozik. Midőn azért az irt köztársaságnak kedlét belső háborúságok és viharok durják 's részekre szaggatják, melyek az európai közbékét veszélyezik, ‘s a’ dolgok fennálló rendjét megingathatják— az európai közbenszólásnak vagy járásnak szükségességét, mint teljes jogon állását kétségbehozni nem lehet.— De a' mit még Plató megjegyzett, hogy a' törvény olyan mint a' pókháló, melyet a' dongók kettészakitnak, midőn a' legyek belé akadnak — e’ nagy igazság, a’bécsi congressus után az európai beléavatkozás ügyében is igen szembetűnő példákban mutatkozik. Ks ebben kételkednék-- az nem ismeri a’ legújabb idő történeteit. Az Európát megrázó 1830 - bei franczia forradalmat az európai főbb udvarok, mint végrehajtott tényt— fait accompli— úgy vették és megismerték, a’ Lengyelországot orosz provinciává tevő autokratái önkényt elhallgatták, midőn Belgium sorsa felett jegyzőkönyveket halmozva egymásra, végeztek,s Portugáliában a’ királyi szabad akaratot fegyveres kézzel helyreállították. A hatalmasabbnak az erő túlsúlya által adott elsősége is azért— az európai érdekek veszélyezésének eltávoztatására törekvés mellett — tagadhatatlanul szerepel a svájezi közbenjárás kérdésében. Azt egyébiránt a’ franczia kabinet sürgette az angol királyi udvarnál lévő követje herczeg Broglie által— ’s Guizot-nak még Londonban a’ négy főbb udvar képviselői ebbe a’ svájezi belső bábom lecsendesitése végett tavalyi novembe 4-n terjesztett diplomácziai jegyzék szolgált az európai közbenjárás alapjául, mely azonban hoszszasan folyt értekezés, alkudozás következtében későre érkezett. Mint írják, Anglia keze volt a' játékban, ’s lord Palmerston, ki a' franczia udvart, jelesen ott a’ kormányon ülő minis* KÜLFÖLD. Politikai vezérczikk- s váj ez és az európai közbenjárás. I. Fon