Múlt és Jövő, 2005 (16. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 1. szám

• Ladányi Andor • A NUMERUS CLAUSUSTÓL A NUMERUS NULLUSIG Képek az egyetemi események­­ről: a bölcsészeti karon csak a bölcsészeket engedték be; más fakultások hallgatói létrán másztak be a bölcsészeti karra. Jobboldali kép: a közgazdasági egyetemről a bölcsészkarra vo­­nul a diákság. intézett beadványa szerint: ״ A numerus clausus törvény oly módon hajtassák végre, hogy általa minden fakultás összhallgatóságának figyelem­­be vételével legyen biztosítva a keresztény ifjú­­ságnak megfelelő számarány. Ennek folyomá­­nyaként mindaddig zsidó hallgatók az egyete­­mekre felvételt ne nyerhessenek, ameddig a zsi­­dóság országos számarányának megfelelő percentuális érték el nem érezett. Hasonló elvek érvényesüljenek a diplomák honosításánál is.” A követelések között szerepelt „a zsidókérdés általános rendezése”, és voltak helyi követelé­­sek is, így a Turul Szövetség szegedi vezérsége és a Hungária (a műegyetemi bajtársi szerve­­zet) a debreceni példát követni kívánva arról hozott határozatot, hogy a zsidó hallgatók csak az utolsó padokban ülhessenek. A kormányzatnak az egyetemi zavargásokkal, a jobboldali radikális ifjúsági szervezetek köve­­teléseivel kapcsolatos állásfoglalását először Hómannak a képviselőház november 29-i ülé­­sén Meskó Zoltán szélsőjobboldali képviselő in­­terpellációjára adott válasza jelentette. Hóman ezúttal is elítélte az egyetemi atrocitásokat, majd részletesen foglalkozott a numerus clausus kérdésével. ״ Felvilágosította” Meskót, hogy az eredeti törvényt 1928-ban módosították, majd ismertette az egyetemi vezetőknek adott utasí­­tás eredményeként az I. éves zsidó hallgatók számának csökkenésére vonatkozó adatokat. Rámutatott a zsidó hallgatóknak a felsőbb évre­ Angyal Pál rektor autótaxin távozik a bölcsészeti karról, ahol beszédet intézett a tüntető diákokhoz. Diáksokaság a jogi kar és a közgazdasági egyetem közt

Next