Múlt és Jövő, 2006 (17. évfolyam, 1-4. szám)

2006 / 2. szám

• Csekő Ernő • ..MÉLYEN TISZTELT FÖLDIM" széles körű vállalkozói tevékenységet, melyet az 1850—60-as évek és a település adottságai egyál­­talán lehetővé tettek. A megyei szervezet ellátá­­sában és a megyei beruházásokban (főképp út­­építés) való közreműködés, illetve az uradalmi regáléjogok, valamint Szekszárd fogyasztási adójának bérlete mellett kereskedelemmel - melyből, a városban e téren is vezető szerepre téve szert, a borkereskedelem emelkedett ki —, pénzkölcsönzéssel foglalkoztak, de volt mészár­­székük és szeszfőzdéjük is. Ennek eredménye a hitközségi és a városi közéletben megfigyelhető dinamikus emelkedés (1872-től Leopold Károly és Sándor egyaránt vármegyei és városi virilis­­ták, Leopold Sándor 1868/1869-től, megalaku­­lásától a Baranya—Tolna megyei hitközségkerü­­let elnöke) mellett egy magasabb szintű, diffe­­renciáltabb gazdasági tevékenység kialakulása. A gazdasági profil tisztulásával a Leopold test­­vérek tevékenysége szétválik: Károly esetében — szoros kapcsolatot kiépítve a tekintélyes bu­­dapesti Jalics-házzal — a borkereskedés, Sán­­dor életében pedig, az ózsákpusztai uradalom 1872-től történt kibérlésével, a gazdálkodás vált dominánssá.16 A család helyzete a következő évtizedekben a gazdaság és a felekezeti élet te­­rén tovább erősödik, illetve az újabb nemzedék (ifj. Leopold Lajos és testvérei, unokatestvérei) belépésével kiteljesedik. A Leopoldok komoly szerepet játszanak — a megyebeli arsztokráciá­­val és középbirtokossággal karöltve — Szek­­szárd második bankja, a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank gründolásában (1884—1885), amely mellé az 1890-es évek végére a mezőgaz­­dasági nagybérletek családi rendszerének kiépülése párosul. Ezzel párhuzamosan Leo­­pold Sándor hitközség kerületi elnöksége mel­­lett is többször a családból kerül ki (Leopold Károly, később dr. Leopold Kornél személyé­­ben) a szekszárdi hitközség elnöke.17 Ifj. Leopold Lajos az apjától az 1900-as évek elején átvett 2447 kh. nagyságú ózsákpusztai gazdaságot vezeti, mellette 1911-től a Tolna­­megyei Takarék- és Hitelbank igazgatóságának tagja. Ezzel párhuzamosan tagja a megye szű­­kebb, irányadó testületeinek, az állandó választ­­mánynak, központi választmánynak. E családi háttérnek, társadalmi állásnak valamennyire el­­lentmondva, mégis a Huszadik Század körében találjuk, ami a Társadalomtudományi Társaság és a Huszadik Század első éveiben egyáltalán nem összeegyeztethetetlen és nem is példa nél­­küli. A kezdeti évekre jellemző ״ szolid társada­­lomreformek­bajlam 8-nál azonban több jellemző ifj. Leopold Lajosra, eleinte az anarchizmus kö­­vetője, majd a szocializmus eszméjének hívévé válik. Nem véletlenül esik erre az időszakra, 1903—1905-re, Szabó Ervinnel való barátsága­ Városi részlet. Üdvözlet Szegzárdról I Vitohhof Mór knut&*% ttzg^zhrA , Szekszárd városközpontja a századelőn (Vitéz Attila -V. Kápolnás Mária: Üdvözlet Szegzárdról. Szekszárd, 2004. 12. 0.) • 31

Next