Múlt és Jövő, 2009 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 1. szám
• Szécsényi András • LOVAGIAS ÜGY Széchényi András Lovagiasi ügy Epizód az antiizemitizma történetéhez az 1950-as években 1937 februárjában mutatták be a magyar mozik Székely István Lovagiasi ügy című filmvígjátékát. A mű azonnal kiváltotta a korabeli politikai jobboldal és az antiszemita ellenzék ellenszenvét, sőt, kisebb méretű zavargásokat okozott. Jóllehet mindez apró epizód a hazai filmtörténetben, bepillantást enged a harmincas évek második felében felerősödő antiszemitizmus érzékeltetésére. 1. ELŐZMÉNYEK Anélkül, hogy felvázolni kívánnánk a filmtörténet irányváltásait, a filmművészet korabeli útkereséseit vagy akár a filmpolitikát, néhány jellegzetességre — témánk szempontjából — rá kell mutatnunk. A hazai hangosfilm-gyártás 1933-ban indult meg és szinte azonnal óriási népszerűségre tett szert. 1933 és 1938 között 113 játékfilmet gyártottak Magyarországon. Ez ugrásszerű fejlődést jelentett a húszas évekhez képest, hiszen ekkorra a külföldön már sikerrel futó, jobbára könynyed vígjátékok itthon is biztos sikerre számíthattak. Az állam — felismerve a mozgókép propaganda-szerepét — csakhamar rátette a kezét: a filmhíradókat készítő Magyar Filmiroda és az 1927 óta működő Hunnia Filmgyár Rt. lényegében egyaránt állami cégek voltak, és mint ilyeneknek, a kormányzat nem engedélyezte a korszak hivatalos ideológiájától eltérő, netalán arra „veszélyesnek” ítélt művek gyártását. Gömbös Gyula bizalmasa, Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter nemzetnevelési koncepciójába (amely őrségváltást sürgetett a szellemi élet területein) jól illeszkedett a modern elemeket is tartalmazó filmtörvény, az 1935. évi XIX. tc.3 A hangosfilm hazai sikerének kezdete óta támadások kereszttüzében állt, ugyanis a szélsőjobboldali körök a filmkérdést politikai üggyé tették. A Turul Bajtársi Szövetség különösen az évtized közepétől követelte a totális őrségváltást, hecckampányt folytatva a filmkészítők és a filmes lapok, elsősorban a Zsolnai László szerkesztette Filmújság ellen. Antiszemita tüntetések, az egyetemeken diákverések történtek, sőt 1937 júniusában memorandumot nyújtottak be Hómannak és Bornemissza Gézának a „gettófilmek” tárgyában. A mintegy 20.000 taglétszámú Turul volt a legjelentősebb diákegyesület Magyarországon. Az ideológiájában a fajvédő eszmeiségben gyökerező, erősen antiszemita Turul Szövetség 1919-ben alakult s jelentős társadalmi kapcsolatokkal is rendelkezett. A Turul és a műegyetemen működő Hungária Magyar Technikusok Egyesülete az 1930-as évek derekán szoros kapcsolatban állt a szélsőjobboldali pártokkal, és befolyásos civil érdekvédelmi szervezetekkel (pl. a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesületével), akik az oklevelet szerzetteknek igyekeztek állást biztosítani, sőt később karöltve, a zsidótörvények megfelelően listát készítettek az egyes értelmiségi szakmák zsidó tagjairól a hadkiegészítő parancsnokságok számára. A Turul emellett a numerus clausus óta rendszeresen egyetemi provokációkat, „zsidóveréseket” szervezett, amelyek nyomán a hazai sajtó előszeretettel számolt be az egyébként Európa-szerte ismert jelenségről. Meg kell azonban jegyezni, hogy ekkorra a Turulban is kialakult egy olyan belső ellenzéki csoportosulás, amely az antiszemita akciók helyett a ״ törzsökös” magyar parasztság megsegítését helyezte előtérbe, s ez később né- 133 .