Múlt és Jövő, 2021 (32. évfolyam, 1-4. szám)
2021 / 3. szám
• Gáspár-Singer Anna • LÁBJEGYZETEKBŐL ÖSSZEÁLLÓ EGÉSZ 2021/3 hivatalokat keresek fel, hogy becsábítsam a tanulókat, az alkalmazottakat a kevésbé népszerű filmekre. A Turul-mozi a Kő-hegyen lévő milleniumi emlékműről kapta a nevét. Megnyitásakor mindenkinek tetszik a modern vasbeton épület, a tágas, színes mozaikokkal díszített előcsarnok, a félezer embert befogadó süllyesztett nézőtér. Telt házakkal megy az elsőnek vetített film, a Rocco ér fivérei. Barátom, Győri Laci első felesége gyakran feltűnik a hétfői művészfilmek vetítésén, egyedül jön, ilyenkor férje vigyáz a gyerekekre. Ha az esti órákban náluk vagyok, Emma a dolgozószoba egyetlen foteljébe kuporodik. A vastag cigarettafüstben a házigazda orosházi éveinek délibábja is kirajzolódik, közben a piros tapétás szoba íróasztalánál türelmesen olvasgatja a verseimet." (23—24.) Győri és Kakuk tehát mindketten filmszínházban helyezkednek el, de a visszaemlékezés tanúsága szerint a filmek egyébként is jelentős szerepet töltenek be az életükben (az Iván gyermekkora Tarkovszkijtól, Godard-tól a Week-end vagy épp Bergman filmjei); felidézésükkor a szöveget magát is egyfajta filmszerűség jellemzi. Szintén jó példa erre annak — a végül megvalósulatlan — beszélgetésnek (és videofelvételnek) a leírása Ottlikkal kapcsolatban, akit a történet szerint Győre Balázs levélben keresett meg, s hívta el Tatára. Az említett beszélgetésen — az előzetes tervek szerint — Koromzay Dénes hegedűművész is részt vett volna. ״ Térjünk vissza Ottlikhoz és Balázshoz, akik a Charles Moreau tervezte műromoknál kelnek át a patak hídján. Ottlik azon morgolódik, hogy az Esterházyaknak volt képük a tizenkettedik századi vértesszentkereszti apátság maradványait ide beépíttetni. Közben Koromzay Dénes hegedűművész, Ottlik barátja taxit fogad a tatai vasútállomáson. Könnyű kisbőröndjével hamarosan megérkezik a Pálma Hotelbe. Hogy másnap kora reggel, a kamera előtt fejest ugorjon Ottlik Gézával a szomszédos Kristály strand hideg vizébe. Az író ragaszkodott ennek a jelenetnek a felvételéhez." (53—54.) Győré írói pályájára Ottlik kezdettől fogva hatással lesz, aminek elemzésére Kakuk a könyvben egy egész részt szentel. De az indulás kapcsán számos más, a hétköznapokra jellemző téma is megidéződik. Milyen egzisztenciális lehetőségei voltak/lehettek például egy egyetemet frissen elvégzett bölcsésznek? ״ Szinte kötelező (volt) a vidéki munkahely" — írja Kakuk egy helyütt Győri Lászlóról, aki a budapesti egyetemi évek után először Kaposváron lesz könyvtáros, majd egy-két év elteltével ״ katapultál" Tatabányára, ahol viszont nemcsak lakáshoz jut, de szerkesztőként is bábáskodhat a megújuló Új Forrás körül. A megyei könyvtárban alkotókört szervez, ahol a beérkezett művekből minden hónapban kiadnak egy fénymásolatban megjelenő kis, füzetes gyűjteményt. Győrének kezdetben szerencséje van, hisz apósától kölcsönkapja a visegrádi nyaralót (fűtetlen ház, a kemény dikóra szőttesekből ágyaznak, hajnalban a takaróként szolgáló plédekre terítik kabátjaikat). Tatán azonban az eredendően budapesti gyökerű költőnek már nem jut saját lakhely; éjjel-nappal akkori munkahelyén, a fémraktárban tartózkodik. Agya összecsukható kempingágy, a helyiségben lévő másik asztalnál pedig Marika néni, a technikai munkatárs ragasztgatja a végtelen filmszalagokat, akinek érkezése előtt Győré minden alkalommal összecsukja és a sarokba állítja a kempingágyat. Kakuk a Vüdza Visegrádra című részben idézi Győré ezen élményével kapcsolatos versét (Filmtár, film a filmben), amely A jámbor Pafnutyij apát keze rónára című kötetben jelent meg 1982-ben. ״ Raktárban lakom. Barakkban. Filmraktárban./Elegánsabb nevén: a filmek tárában ./Nappal: munkahely(em). Este és éjjel: lakó-, dolgozó-, fürdő-és hálószoba." (17.) Mindeközben a Tatabányán született Kakuk elsőnek gyári munkásként, később a tatabányai Turul-mozi propagandistájaként (közönségszervezőjeként), majd Monostori Imre révén az Új Forrás segédszerkesztőjeként kap munkát. Visszaemlékezése szerint itt "nem túl hatékonyan" írja az elutasító leveleket, s nem sokkal később bejelenti távozását a laptól. A Magyar Rádióhoz szeretne bekerülni, ehhez azonban előbb lakást kell találnia. Zuglóba Kemény Katalinhoz, Hamvas Béla feleségéhez Győré ajánlja be mint "lehetséges albérlő-jelöltet". ״A cselédszoba a konyhából nyílik, meglepően tágas, bútorozott helyiség" — emlékszik vissza Kakuk erre az időszakra. ״ Nincs gázkonvektora, az alagsori pincéből kell a szenet felhordani a fűtéséhez. A negyvenes égővel világított szénporos helyiségben lehet fát hasogatni a begyújtáshoz. A fürdőszobát csak délelőtt tíz után szabad használni. Kemény Katalin éjszaka sokáig fenn van, reggeli álmát megzavarná az ajtónyikorgás, a vízcsobogás. Ledübörgünk Balázzsal a harmadik emeletről, hamarosan becsikorog a megállóba a 69-es villamos. A Mexikói útig csöndben bámuljuk a sötétedő kinti világot. Közben elképzelem, ahogy mosakodás nélkül nekivágok a hajnali városnak. Két átszállással jutok el az Astoriához, a Múzeum körútról gyalogosan a Magyar Rádióhoz. Egész nap tologatom a kiskocsin a magnószalagokat a hangtárból a szerkesztőségi szobákba. Este felviszem a szeneskannát a hideg cselédszobába. Várom, hogy a tűz lassan fel • 119 •