Múlt és Jövő, 2022 (33. évfolyam, 1-4. szám)

2022 / 2. szám

2022/2 • Varga Kinga-Eőrv áron • FILMNAPLÓ - AUDIOVIZUÁLIS BOTLATÓKÖVEK zik az állam. Ő igényt tartana még elvesztett évei jóváírására a szolgálati idejében, ezáltal az előme­­netelében. Ehhez egy ״I^ex Dreyfusra ’ lenne szük­­ség, amit a változó politikai atmoszférára tekintettel Picquart elhárít. Ekkor már a reálpolitikus szól be­­lőle. Polanski közönségbarát tárgyalásmódja érdeké­­ben a múlt összetettsége, az összefüggések sok ága­­joga kellett, hogy háttérben maradjon: a Panama­­botránytól az asszimilációs alku kétlelkűségein át a „romlás virágait” egymással szimbiózisban nevelő politikai és tőkésosztályig. A film érdeme mégis egy olyan közérthető ismeretterjesztés, amely az első kockáktól kezdve magával ragadja a nézőt. Emel­­lett vállaltan bír mondanivalóval: erkölcs 60 igazság kérdésében nincs megalkuvás. Hozzátehető: a legkiter­­jedtebben az oroszországi és romániai zsidó töm­e­­geken csattanó vérvádperek és antiszemita mozgal­­mak a századvégen Keletről terjedtek Nyugat felé. Ami ott hidegen hagyta a nemzetközi közvéleményt, az itt egyetlen meghurcolt katona történetével ideig­­óráig jelentékenyen beleszólt a történelem meneté­­be. Pedig ez utóbbi rendszerint inkább cáfol: „Ahogy az álmában forgolódó ember véletlenül agyonnyom néhány bolhát, úgy tiporja el az embert a világ, amikor fordul egyet”, olvassuk Louis-Fer­­dinand Céline-nél. Aki éppúgy erkölcsileg kétség­­bevont alkotóvá lett, mint e filmet rendező Roman Polanski. Műveik ettől még maradandók. ÉLETDUETT VAGY ÉLETDUELLUM? (Frics­e3 Aranka) Magyar tévéfilm, 81 perc, 2022. ״...a legnagyobb jó, ami történhetik a Földön, két ember szerelme, szeretete — reménytelen és kilátástalan szomorúság ” (Karinthy Frigyes, 1919) Tévéképernyőre készült (egyik) ״ legnagyobb ma­­gyar írónk” második házasságának története. De mi is a „nagyság” kritériuma? Mert Karinthy Frigyes például a leg­termetesebbek élmezőnyében minden­­képp ott volt. De a tartalmasság abszolút kategóriá­­jában ugyancsak előkelő helyekre repíti őt emléke­­zetes szellemessége, közérthetősége, jövőutazásai vagy mondandójának társadalmi inkluzivitása. Ennek és az emberi oldalnak állít emléket, ugyan­­akkor az irodalomtörténeti hűséget is körültekintő­­en figyelembe veszi Juhász Anna kreatív producer sokoldalú munkája. Nemzedékek máig tartó alapélménye valami jel­­legzetesen karinthys íz megérzése egy szövegen. Minden más, ami gyanúba kerül, valójában az ő védjegyétől fénylik. Ha pedig bizonyosságunk van a szerző kilétéről, már előre nevetünk is neki, tudva: ha valaki, ő borítékolhatóan bőven kiérdemli azt a folytatásban. Ha mással nem, hol korhoz kötött, hol örökbecsű, de mindig eredeti szeszélyszikráival, amelyekkel karcolataiban oly maradandóan meghó­­dította az olvasóit. Ebbe a vonzóan budapesti világ­­ba érkezhetnek meg a televíziónézők, méghozzá egy mesésen élethű sétarepülős utazás képeivel. A már érett Karinthy alkotói termékenysége az első világháborút záró években sem hagyott alább, noha személyes gyászfájdalom kellett belülről haso­­gassa. Első felesége azok között volt, akiket a spa­­nyolnátha vitt el. A tévéfilm Judik Etel halálával (Tenki Dalma megejtő jelenete) mint inciting incident­­tel rántja be nézőjét a történetbe. Az írónak valóban megszakadt a szíve, a Hadik kávéházi munkaasztal­­tól mégsem tágított, ahogy a kollégák New York-beli szabadegyetemétől sem. Itt látjuk meg először őt Böl­­kény Balázs megtestesítésében, akinek külső hason­­lósága, mély és szuggesztív jelenléte az első pillanat­­tól feltűnő. A fő szellemi viháncoló partnere Koszto­­lányi volt — Hajdú Tibor alkati hűségre törekvő színészi alakításában. Az ő egymást mulattató asztal­­társaságuk jelenetei zárójelbe teszik a többi kortár­­sat. A hajdani magyar élet körükben — a megélhetési harc mellett — élcelődések, irodalmi átélések, rejtvé­­nyek és nyelvjátékok hosszú sorát tartogatta. Ka­­rinthy pedig fővárosi optikájából rezonált az élet friss aktualitásaira, a maga szárnyaló szürrealitásaival. Majd belép életébe Böhm Aranka — Szakács Haj­­nalka filmvásznat vonzó királynői tartása és kisu­­gárzása nehezen­­ elejthető. Az ő és Bölkény párosa a szereplőválogatás legszembetűnőbb bravúrja. Nagyban hozzájárulnak Aranka és Faci megeleve­­nítésének sikeréhez. Leghosszabban az ő kettősük történelmen kívüli történetét követhetjük nyomon. A férfi (groteszk) görbe tükröt tartó humora mellé innentől érkezik meg egy erős nőgunyora. Mi több, a tüzes és könyörtelen Arankával a jólfejlett öntu­­datok szüntelen párbaja is kezdődik, amitől alig ve­­szik észre mély egymásra találásukat. Házasságuk­­ban egyik fél sem tudja a papucsa alatt tartani a má­­sikat. Mozgalmas napjaikban számtalanszor tudják elérni, hogy a másiknak ott viszkessen, ahol az nem tudja megvakarni. Arankának olykor nem elég jó Frici, máskor önkeserítésekkel vágyik vissza hozzá. Kikapósságának, hűtlenségeinek élét a filmnek ja­­varészt sikerül leköszörülnie. A belső életforma előkelőségét példázó Karinthy tolla közben bőven termett. Kizökkentő gondolat­­kísérletek, nyilvános életbíbelődések, egyetemes életöröm, könnyen kortyolható metafizika terén 122 •

Next