Múltunk – politikatörténeti folyóirat 43. (Budapest, 1998)
2. szám - DOKUMENTUMOK - Csehszlovák-magyar tárgyalások a lakosságcseréről 1945 decemberében (Közli: Lázár György)
ából pedig 68 407 magyar nemzetiségű települt át) a két kormány képviselői 1949-ben az ún. Csorba-tói egyezményben hivatalosan is befejezettnek nyilvánították. Az egyezmény létrejötte és végrehajtása nyomán kialakult helyzetben emberek tízezrei kényszerültek szülőföldjük elhagyására. Ezt az időszakot a csehszlovákiai magyarok és a magyarországi szlovákok egyaránt nehezen élték meg. Vannak ugyan, akik ezt vitatják, arra hivatkozva, hogy míg a magyarok kényszerből, addig a szlovákok önként települtek át. Az áttelepülési propaganda során elkövetett túlkapások, az erőszakos agitáció és más kísérőjelenségek azonban, például az, hogy a Csehszlovák Áttelepítési Bizottság tagjai között fegyveres katonák is voltak, az áttelepülni nem akaró szlovákokra gyakorolt nyomás, nem egy esetben megkérdőjelezte az önkéntességet. Az évszázadokon át együtt élő közösségek, családok, rokoni, baráti kapcsolatok felbomlása mind a lakóhelyüket kényszerűen elhagyó magyarok, mind az önként távozó szlovákok számára megrázkódtatásokkal, sőt olykor emberi tragédiákkal volt terhes. A most közzétett jegyzőkönyveket a magyar fél készítette. A csehszlovák fél által készített jegyzőkönyvek nem állnak rendelkezésünkre. Jellegük szerint részben szószerintiek, részben tartalmi összefoglalások, így míg a magyar küldöttség vezetőjének felszólalásain kívül a küldöttség többi tagjának észrevételeit is tükrözik, addig a csehszlovák delegáció tagjai közül egyedül Vlado Clementis hozzászólásait ismertetik. A jegyzőkönyvek általunk közölt példányait nem hitelesítették, rajtuk pecsét és aláírás nem szerepel. A szövegben helyenként tintával írott javítások és beszúrások találhatók. 1. A csehszlovák-magyar bizottság prágai tárgyalásainak első ülése Jegyzőkönyv Felvéve 1945. december 3-án Prágában a Cernín palotában, a távollevő Masaryk külügyminisztert helyettesítő dr. Clementis külügyi államtitkári vezetése alatt álló csehszlovák delegáció és a dr. Gyöngyösi János magyar külügyminiszter5 vezetése alatt álló delegáció között lefolyt tárgyalásról. 4 Jan Masaryk (1886-1948) csehszlovák diplomata politikus. A második világháború idején a londoni csehszlovák emigráns kormány képviselőjeként washingtoni követ, majd külügyminiszter, 1945-1948 között külügyminiszter. Az 1948. februári kommunista hatalomátvétel után öngyilkos lett. Vladimír Clementis (1902-1952) csehszlovák politikus. A második világháború idején a londoni csehszlovák emigráció tagja. 1945-1948 között külügyi államtitkár, 1948-1951 között külügyminiszter. Koncepciós perben elítélték és kivégezték. Gyöngyösi János (1893-1951) kisgazdapárti politikus, eredeti foglalkozása magyar-latin szakos tanár, majd könyvkereskedő és újságíró. 1944-47-ben külügyminiszter, az 1946. évi párizsi békekonferencián a magyar delegáció vezetője.