Múltunk – politikatörténeti folyóirat 44. (Budapest, 1999)

2. szám - SZEMLE - Pozsgay Imre: Koronatanú és tettestárs (Bolvári-Takács Gábor)

SZEMLE Pozsgay Imre: Koronatanú és tettestárs* A hazai politikai memoárirodalomban lényegében három típus különíthető el. Az elsőbe a lineárisan felépített az életpálya minden részletére kiterjedő, többkötetes emlékiratok tartoznak, mint például Kállai Gyula, Marosán György, Sík Endre, Vas Zoltán munkái. Egy másik típus a teljes életűt ábrá­zolásának szintén lineáris, de egykötetes összefoglalása, amelyre Havasi Fe­renc, Horn Gyula, Nógrádi Sándor, Úszta Gyula művei példák. A harmadik megközelítés az, amikor a szerző az életpályának csupán egyetlen fontos ál­lomását vagy periódusát ragadja ki, esetleg e szemszögből pillant vissza, rö­viden, az előzményekre. Ilyen például Bányász Rezső, Berecz Frigyes, Hor­váth István, Kulcsár Kálmán, Lakatos Ernő visszaemlékezése, s ilyen volt Pozsgay Imre első, „1989. Politikus-pálya a pártállamban és a rendszervál­tásban" című memoárja is, amely 1993-ban látott napvilágot. A most megjelent „Koronatanú és tettestárs" a felsorolt három típus közül egyikbe sem illeszthető be. Pozsgay nem folytatást írt, hanem más szempon­tok szerint dolgozta föl mindazt, amit eseménytörténeti összefüggéseiben az előző kötetében már leírt. Az „ 1989" című munka a tények rögzítésére, bemu­tatására törekedett. Az életrajzi bevezető után elsősorban a rendszerváltozás történéseit elevenítette föl. A szerző értékelte ugyan korabeli tevékenységét, de saját eszmei fejlődésére, belső vívódásaira, egyáltalán, az általa megtett út érzelmi és értelmi feldolgozására nem fordított figyelmet. Az „1989" így kitű­nő kronológiai áttekintésnek bizonyult, de belőle Pozsgay személyiségét nem ismerhettük meg. A szerző ezt nyilván maga is felismerte, s talán ezért írta meg mostani munkáját, amelyben már meg is magyarázza politikusi pálya­futásának elemeit. A „Koronatanú és tettestárs" mellékletében - hasonlóan az előző kötethez - a szerző válogatást közöl a vele készült interjúkból, saját beszédeiből és cikkeiből. A több mint száz oldalon közölt 12 dokumentum első darabja Pozsgaynak a Nemzeti Demokrata Szövetség alakuló ülésén elmondott 1991­es programbeszéde, míg az utolsó egy 1998. januári interjú. Ezek tehát első­sorban Pozsgay 1991 és 1998 közötti megnyilatkozásait reprezentálják. Szer­kesztési problémaként itt említhető meg, hogy a tartalomjegyzék a szövegek címeit nem tünteti fel. * Korona Kiadó, 1998. 327 p.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék